Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1986-04-30 / 100. szám
xvni. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM ÁRA : 1,QO 1986. ÁPRILIS 30., SZERDA FORINT Kádár János Angyalföldre látogatott tegnap Kádár János. A munka ünnepét megelőző hagyományos programja során a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájékozódott a városrész elmúlt egy észténAngyalföldön dejének eredményeiről, az ottani vállalatok, munkáskollektívák sikereiről és gondjairól. Felkereste a Kender-Juta Gyárat, s az üzemlátogatást követően szocialista brigádvezetökkel találkozott. Béke• rajzok E gyermekmű alkotója az egyik avas-déli általános iskola kisdiákja. így köszöntik ők május elsejét, s ezzel együtt a béke és a barátság hónapját. A festmény egyébként egy pályázatra készült, melynek eredményhirdetése 'május 5-én lesz. A Hazafias Népfront II/4. számú alapszervezete ezen a napon békenagygyűlésre várja a 3-as Számú Általános Iskolába, 18 órára a környékbelieket. Itt tekinthető meg az a tárlat is, amely a házigazda iskola és a 24. Sz. Általános Iskola tanulóinak munkáiból készült. A nagygyűlést a tanulók műsora követi, utána pedig a bányászzenekar ad térzenét. Mire pedig beesteledik. felvonulhatnak a lampionokkal a Testvérvárosok útján és a Középszeren a már említett két általános •iskola, az egészségügyi, a Fáy András Szakközépiskoaf: Az előkészületek idejében megtörténtek. (Kiss József felvétele) la és a 101. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói, ezzel is hirdetve békevágyukat. Fel, a Csan munkálkodunk... Május első napja a munkásmozgalom lassan százéves hagyományon alapuló ünnepe. Ezen a tavaszi napon - o folyamata* munkarendben dolgozókat leszámítva — megállunk egy rövid időre a tevékeny napok sorában, és ünnepeljük a munkát, a dolgozó embert, az alkotást, A munka mindnyájunk boldogulásának alapja, az értékek létrehozója, egyben a belőlük való részesedés jogcíme is. Ez Így persze csak egy — némi emelkedett felhanggal fűszerezett - közgazdasági igazság. Ahogy átéljük nap mint nap, az egyszerűbb is, bonyolultabb is ennél. Dolgozunk, mert így szokás; mert azt tanultuk a társadalomba való beilleszkedés során, ahogy a gyerekkorból a felnőttek közé eszmélünk, hogy folytatni kell, omit eleink végeztek. Van aki alig várja, hogy a számára kellemes közösségben folytathassa, amit előző nap abbahagyott, míg más menekül a szürkeségből, egyhangúságból. Sokszor ugyanazt a munkát végző két ember közül is lehet az egyik megelégedett, kiegyensúlyozott, a másik elégedetlen, örökké kimerült, ideges. Végezhetjük örömmel vagy megszokásból, önként vállalva vagy kényszerből, értelmet látva benne vagy csak mert kell a megélhetéshez, egy biztos: munka nélkül nem élhetünk, igényeinket, vágyainkat másképp nem elégíthetjük ki. Ez még akkor is igaz, ha mindnyájan tapasztalhatunk munka nélküli ügyeskedést is magunk körül, ami ráadásul külsőségeiben sokszor fényesebb megélhetést biztosít, mint a becsületes munka eredménye. Az élősködő életmód lehetőségét is a munkásmilliók teremtik meg. és rajtuk múlik, hogy táplálják, eltűrik, vagy fellépnek ellene. Az ünnep mindig hétköznapok közé illeszkedik. Amikor a munkát és a munkásembert ünnepeljük, a munka eredményét i* számba vesszük. E tekintetben rs nehéz időket éltünk és élünk ót. A 80-as évek fordulója óta sokat és keményen kellett dolgozni azért, hogy megőrizzük, amit egyszer már elértünk. Jogosan lehetünk büszkék arra, amit elértünk, mert megdolgoztunk érte. Elégedettségünk azonban nem lehet teljes, ha arra gondolunk, mit kellett volna még tennünk. Munkánk hatékonysága, gazdálkodásunk eredményessége elé magas mércét állított a világpiac és a hazai fogyasztói igény. Ennek a mércének sok szempontból még nem tudunk megfelelni. Ezért tudomásul kellett venni, hogy sokak még oly áldozatos munkája sem . volt elég életszínvonalunk megőrzéséhez, hogy a munkás évtizedek során megszolgált nyugdíj vesztett értékéből, hogy a felnőtt lét elkezdése, a családalapítás igen nagy terheket ró a fiatalok nagy részére. De tudomásul kell-e vennünk mindezt holnap és holnapután is? Bele kell-e törődnünk abba, hogy drágábban, alacsonyabb termelékenységgel és csak közepes színvonalon állítjuk elő termékeinket, sorscsapásnak kell-e tekintenünk a cserearányok sokszor emlegetett állandósult romlását, a társadalom jelentős rétegeinek ellátási problémáit, s mindnyájunkat bosszantó hibákat, hiányokat? Ügy hiszem, ezekre a kérdésekre a társadalom józanul gondolkodó, közösen boldogulni kívánó többsége határozott nemmel válaszol. Ennyi viszont nem eleg! Azt is hozzá kell tenni, hogyan találhotunk kiutot a közös gondokból. Amilyen világos, hogy váltanunk kell sok mindenben, olyan egyértelmű az is, hogy a magunk erejéből kell ezt megtennünk, mégpedig jobb munkával. Csak saját erőnk, szívünk, tudásunk, fegyelmezettebb, szervezettebb munkánk, agyunk, lelkiismeretűnk mozgósított tartalékai hozhatják meg a várt és kívánt javulást. A rendetlenség, felelőtlenség, a közérdek semmibevétele, oz „érvényesüljön ki-ki moaa ahogy tud"-felfogás sehová nem visz bennünket. Aki ilyen munka mellett akarja benyújtani a társadalomnak a számlát, és kéri számon az általa elgondolt fogyasztási teljességet, az becsapja önmagát és mindnyájunkat. A jobb és színvonalasabb emberi élet kulcsa a jobb és színvonalasabb munka, a közösen, együtt és egymásért is végzett munka. De azzal is tisztában kell lennünk, hogy nem elég mindezt újból és újból ismételgetni, határozatokba foglalni, ünnepi beszédekben citálni. Mindnyájunk elemi érdeke, hogy tegyük, omit tennünk kell, ki-ki a moga szintjén és posztján. Hogy mindez lehetséges, arra éppen most találhatunk jó példákat is eleget. A május elsejei ünnep egyben a legjobban dolgozó kollektívák kitüntetésének, elismerésének is keretet ad. A December 4. Drótmüvek, az Agroker, a postaigazgatóság kiváló vállalati címe és számos dicsérő oklevél a vállalatok, üzemek többéves kimagasló munkáját fémjelzi. Márpedig ami itt lehetséges volt, az másutt sem elképzelhetetlen. Tiszteletünk, elismerésünk a kitüntetett kollektíváknak; ünnepük a mi ünnepünk is. példájuk lelkesítő és tanulságos mindnyájunk számára. Az ünnep a vele járó külsőségekkel és a hagyományos majálissal hamar eltelik, a munkás hétköznapok és más ünnepek sora követi. Dolgozzunk mindnyájan azért; hogy a hétköznapok és ünnepek kevesebb gonddal teljenek, hogy a társadalomtól a kisebb közösségeken át az egyes emberig minél többet érjünk el abból, amit szeretnénk, ami az emberi életet teljesebbé, szebbé teszi. TÍMÁR VILMOS oz MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára A munka ünnepének eseményei holnap már kora reggel elkezdődnek: a belvárosban, az Avas-délen és a diósgyőri városközpontban fúvószenével ébresztik az ott élőket. A Csanyikba 'a órától várják a miskolciak és a városkörnyékiek ezreit. A koszorúzás után az ünnepről Lázár Gáspár, a Szakszervezetek Miskolc Városi Szakmaközi Bizottságának titkára emlékezik meg. ezután kezRépáshutaiak kitüntetése Éveken át elismerésre méltó közművelődési munkát végeztek a répáshutai községi KISZ-szervezet tagjai. Holnap, a felvonulás után kezdődő ünnepségen megérdemelten vehetik át a Szocialista Kultúráért érdemérmet. £ Nivódijat, oklevelet kaptok a legjobb tervezők az Északtervnél. Mint évek óta mindig, a május elsejei ünnepség előtt osztják ki a dijakat, neves külső és belső szakemberek döntése alapján. Szép, elismerést kapott oz OTP-épület tervezője is. (Cikk a 3, oldalon.) (Kiss József felvétele) zottságának beszámolóját az 1984-es küldöttgyűlés óta végzett munkáról, s azt a javaslatot. amely az elkövetkező időszak feladatait taglalja. Jelentést tesz a küldöttgyűlésnek a pénzügyi ellenőrző bizottság is. Az első nap összegzik az előzetes kongresszusi dokumentumok vitáit. A plenáris ülést követően szekciókban folytatódik a vita. Szombaton a szekcióvezetők összegzik a vitát, majd a plenáris ülést követően válaszadással, vitaösszefog- lalóval, határozathozatallal és választással fejeződik be a kétnapos tanácskozás. Kopácsolástól volt hangos tegnap délelőtt a Csanyik. Megérkeztek az első sátorve- rők. hogy a maiálisozókat csütörtökön minden készen, rendezetten varia. Tartókba kerültek a zászlók, oszlopokra a tablók. Ma délelőtt a majálist előkészítő operatív- bizottság tagjai a helyszínen tartanak szemlét, hosv intéz- kedienek az utolsó simítani- va lókról. 1 dődik a két színpadon a I kulturális és sportrendezvények sora. A csanyiki majális I programjáról részletesen I írunk az 5. oldalon. Ezen a hétvégén — pénteken és szombaton — értekezik a KISZ megyei küldött- gyűlése. A küldöttek meghallgatják a KISZ Borsod Megyei BiMa reggeli telefon Klubot avatnak Régóta szerettek volna egy KISZ-klubot a vasgyári kórház-rendelőintézet fiataljai, s tervük most valóra vált: május 1. tiszteletére felavathatják. Hogyan sikerült az elképzelésüket megvalósítani? — kérdeztük dr. Szeműn Györgytől, a kórház KISZ-titkárátóI. Egy esztendővel ezelőtt találtunk egy felszabaduló helyiséget a kórházban. Pénzünk nem volt a felújítására és a berendezésére, ezért társadalmi munkában hoztuk rendbe az épületet, és csinosítottuk ki a környékét. Igyekezetünket látva, a kórház vezetősége bebútorozta a klubot, amely egyszerre 30 személy befogadására alkalmas. Ezentúl itt. rendezzük a taggyűléseket, szellemi vetélkedőket. s alkalmanként diszkót is. Az avatás alkalmából sportvetélkedőt tartunk, s az ünnepélyes eredményhirdetés már az új klubunkban lesz. Lemond a norvég Kormány Lemond a norvég kormány, miután a hárompárti jobbközép kabinet az éjszaka elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben. Megfigyelők számítottak arra. hogy a kormánv alulmarad a törvényhozásban, miután az ellenzéki munkáspártnak sikerült legnyernie a mérleg nyelvét jelentő jobboldali haladó két képviselőjének támogatását a miniszterelnök által javasolt gazdasági szigorító intézkedések ellen.
