Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1986-04-23 / 94. szám
A DH várospolitikai fóruma Búza téri tervek Győzött a piac! Álmodozás lenne? • Amit ma megtehetnek Ha e&urran-cseppen néhány forint ■jc A tervezők az egyik legfontosabb feladatnak tartják, hogy megnyugtató megoldást találjanak a Búza téri gyalogos és autós forgalmi rendre. A rajzon egy lehetséges variációt láthatunk. A piac legyen végre valóban piac — mondják a tervezők. De lehet-e vajon a Búza tér mai dzsungelét egy több szintben, a föld alá, s a föld fölé telepített bevásárlóközponttá, a XX. század piacává varázsolni? Volt, aki ezt az ötletet elfogadhatatlannak, irreálisnak tartotta a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, amikor a Búza tér jövőjéről vitatkoztak. A vita szó ezúttal nem lapos közhely, ugyanis hevesen összecsaptak a nézetek: de ez a tény nem a tervjavaslatot minősítette. Szándékkal provokáltak vitát a tanácsiak, hiszen szakítva az eddigi gyakorlattal, egy még nem teljesen kidolgozott tervet tettek le a bizottság asztalára. A közlekedés és kereskedelem ellentéte képletes, mert egy jó városi piac létfeltétele az ideális megközelíthetőség, a megfelelő számú parkolóhely. Ez pedig ma nincs meg a Búza téren: a zsúfoltság hovatovább elviselhetetlen. Ezért a hosz- szabb távú tervektől függetlenül, megpróbálnak valamit enyhíteni a legégetőbb gondokon a tanácsiak. Ki szeretnék telepíteni a Kertész Áruház háta mögül a MÉH- kirendeltséget, piaci célra hasznosítanák az „iparos”- házat, megkísérlik szervezettebbé tenni a gyalogos- és autósforgalmi rendet. Egy kicsit komfortosítjuk a piacot — így fogalmazott dr. Simkó János, a városi tanács elnökhelyettese. A tüneti kezelés azonban nem helyettesíti a teljes gyógyítást. Ezért folytatják a Búza tér rendezési tervének készítését, szélesebb körben bevonva a városlakókat is. Más okból sem lehetne ma lezárni ezt a vállalkozást. Ez év őszére készül el ugyanis a távolsági és a városi tömegközlekedés helyzetét vizsgáló tanulmány. Csak ennek figyelem- bevételével, ezzel összhangban készülhet el a jövő évben a Búza tér végleges terve. Nem szándékozunk senkiben sem illúziókat kelteni: a városi tanács elnöke határozottan kijelentette, hogy ma a Búza tér átfogó rendezésére nincs pénz. Mégis kell a terv, mert nélküle azokban az apróbb-nagyobb ügyekben sem tudnak célt érni a városrendezők, amelyekre csurranhat-cseppenhet néhány forint. Az bizonyos, hogy a Búza térnek változnia kell, hiszem körülötte az egész város átformálódik: újjáépül a Szentpéteri kapu keleti része, a Szeles utca térsége, a Centrum Áruház tömbje. Még egy szó a vérehajtó bizottsági vitáról. A külső szemlélő számára is úgy tűnt, hogy célravezetőbb, alkotóbb módszer az, ha a testület nem kész tényekről, befejezett vállalkozásról, komplett tervekről tárgyal, hanem részt vesz a jövő teremtő munkában. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a piac kontra közlekedés harcban a városiak a piacra szavaznak. Persze csak úgy, ba biztonságosan és kényelmesen lehet majd megközelíteni... fldss) Lakásfelújítás és környezetvédelem Sajóecseg, Keresztúr, Sajóbábony ■ a ÉosInifÉn Miskolc városkornyékének három községébe, illetve nagyközségébe — Sajóecseg- re, Sajókeresztúrra és Sajó- bábonyba — látogattak ' tegnap délelőtt a város vezetői, Dudla József, az MSZMP városi bizottságának első titkára és dr. Kovács László városi tanácselnök. A helyi párt- és állami vezetők tájékoztatást adtak a vendégeknek a XIII. pártkongresszus óta végzett politikai munkáról, szó volt a VI. ötéves terv teljesítéséről és a VII. ötéves tervidőszak helyi feladatairól. Sajóecsegen — Sajókeresztúr társközségében — az elöljáróság munkájával ismerkedtek, s megtekintettek egy társadalmi munka keretében megvalósuló létesítményt. Miskolc és a községek vezetőinek megbeszélésén szó esett a város és környéke kapcsolatáról is. Csütörtökön és pénteken két testület ülésének napirendjén is szerepelnek olyan kérdések, amelyek minden városlakót érintenek. Csütörtökön a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság vitatja meg, hogyan halad megyénk hosszú távú A belvárost szépítik Egerben jártak tapasztalatcserén a Miskolci Városszépítő Egyesület vezetői a közelmúltban. Az ottani öntödében felfigyeltek egy míves lábakon álló levélszekrényre. Többen is megjegyezték: jól mutatna ez városunkban is. A kívánság részben már teljesült: szép postaládát állítottak fel a villanyrendőrnél. Valamennyit ilyenre cserélik ki a belvárosban? — kérdeztük Kertész Istvántól, a Miskolci Postaigazgatóság osztályvezető-helyettesétől. — Hasonlóan tetszetős levélládát rakunk ki a MÁVkörnyezetvédelmi koncepciójának megvalósítása. Pénteken a városi népi ellenőrzési bizottság ül össze. A téma: a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat lakásfelújítási és karbantartási tevékenysége. igazgatóság és az Avas Szálló elé. Ezeket az úgynevezett nosztalgia-levélszekrényeket a Magyar Posta Központjától kaptuk; a posta egyik üzemében készítik őket. Meglehetősen drágák, ezért aligha számíthatunk arra, hogy mindenhová jut belőlük, Ä város főépítészével, valamint a városszépítőkkel közösen jelöltük ki azokat a pontokat, ahol a nosztalgia-levélszekrényeket elhelyezzük Nagyon hangulatosak a századforduló stílusára jellemző levélládikók, s örülünk annak, hogy a magunk módján mi is hozzájárulhatunk a belvárosi utcakép hangulatosabbá tételéhez. Közlekedés, kontra, kereskedelem — így is megfogalmazhatnánk a Búza tér alapvető városépítészeti dilemmáját. A mai napig ebben a harcban a piac volt örökös visszavonulóban, egyre szű- kebb területre szorulva. Ma úgy látják a tervezők, hogy vissza kell állítani a kereskedelem. a piac elsőbbségét, hiszen a Búza térnek nem az a fő feladata, hogy hatalmas közlekedési csomópont legyen. Egy jó piacra azonban nagy szüksége lenne a városnak. Ám még ha nagyobb területet kap is a kereskedelem, akkor sem lehetséges mindent egy szinten elhelyezni: ezért hatoltak le a tervezők a föld alá is. Vajon csak álmodozás ez? A bizottság végül is úgy döntött, hogy egy rendezési tervben mindig a legjobb megoldást kell megcélozni. A valóra váltás programjában kell figyelembe venni azt, hogy mit enged meg ma a pénztárcánk. Gyűlnek a teho igenjei Á tendert áldoznak Jól dolgoznak a település- fejlesztési hozzájárulás bevezetésért munkálkodó bizottságok a városban: sok ezer miskolci családhoz eljutottak már az aktivisták, és tyűinek az igenlő válaszok is. Két tanácstagot kérdeztünk meg arról, hogy ők hal tartanak az agitációban: Széniy Zoltánnét és Budai Józsefét. A 14-es tanácstagi választókörzet Szénfy Zoltánná területe. Ez a Martintelep régebben épült részei közé tartozik: a Kisfaludy utca és környéke, a vasút mente, a Lajta, Alkotmány, Bornemisza utcák térsége. Sokan laknak itt az idős nyugdíjasok közül, de a Bornemisza utcánál új házak is épültek, sok az újsütetű martintelepi. — Az eddigi adatok szerint túl vagyunk a család- látogatások felén — mondta a tanácstag, s hozzátette:jól állunk a szavazati aránnyal, hiszen az igenek hetven százalékot tesznek ki! A célokat az is könnyen kijelölhetné, aki nem itt lakik, csak errefelé sétál: sok ugyanis a rossz állapotban levő út, járda. A gidres- gödrös utakból azonban jóval több van, mint ameny- nyinek a kijavítására futja majd a településfejlesztési hozzájárulásból: ezért rangsorolni kell, közös akarattal. Jó lenne szennyvízvezetéket, gázhálózatot is fejleszteni — mondják a lakók —, de ehhez nagyon sok pénz kellene. Budai József a 10-es körzet tanácstagja, de információi ennél szélesebb körből származnak, hiszen területi pártvezetőségi titkár is egyben. Körzete részint a Selyemrét, a Bardss Gábor utca és a Bajcsy-Zsilinszky út környéke. A családlátogatások háromnegyedénél tartanak e körzetben, s az igenek aránya eléri a hatvan százalékot. Sok apróbb-nagyobb cél mellé álltak az itt lakók: a közös mindegyikben az, hogy nagyobb rendét szeretnének a környéken — beleértve ebbe a közbiztonságot is, amivel nem nagyon elégedettek. Újságírói tollat kíván a történet, hogy egy hetven éven felüli néni, akinek a jogszabály szerint nem is kellene fizetnie, kérte: ■ fogadják el tőle az évi háromszáz forintot. Hozzá akar járulni ugyanis ahhoz, hogy rend legyen, ahol él. Budai József megjegyezte: nem mindig a keresettel, a jövedelemmel arányos az áldozatkészség ... + Az utca dísze a nosztalgialevélszekrény. i Kiadó parlagok Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedhetnénk magunknak a termőterületek parlagon való heverte- tését. A tavalyi év második felében Miskolcon több mint kilenc hektár földet vettek állami tulajdonba, mert régebbi tulajdonosaik nem művelték. Ugyanezen okokból tizenhárom hektárnál is nagyobb területen bontották fel a szerződést a bérlőkkel. Ezzel egy- időben tizenkilenc és fél hektár parlagot vehettek birtokba azok. akik vállalták megművelését. 3^ Az autóbusz-végállomások sok területet elhódítottak már a piactól.
