Déli Hírlap, 1986. április (18. évfolyam, 76-100. szám)
1986-04-22 / 93. szám
Hova költöznek a felújítás idején? Rehabilitációs cserebere Tágítják a város „tüdejét” A zöld növényzetet, az erdőt a települések „tüdejének” is szokás nevezni. Légfrissítő hatásuk közismert, s különösen nagy jelentőségű az ipari üzemek által szeny- nyezett levegőjű városokban. Ezért törekszenek mind nagyobb zöldfelületek, parkok, sétáló-, kirándulóerdők telepítésére Miskolcon is. Ezt a célt szolgálja közvetve az az erdőtelepítés, amelyet például a Lillafüredi Erdészet területén végeznek ezekben a hetekben. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a tervek szerint több, mint 90 hektár új erdőt telepít tavasszal a város határában. Jávorkút környékén a hegység névadó, őshonos fafajtájából, a bükkből telepítenek be nagyobb területet, míg Pereces környékén a domboldalakra, kopárosokra tölgy kerül. Ugyancsak gyarapítják — különleges növényfajtákkal — a Bükk keleti kapujában levő pihenőterületet. Dohányzás elleni plakátok A Dohányzás Ellen Küzdők Társasága felhívja mindazoknak a figyelmét, akik környezetük levegője tisztaságának megóvása és az egészséges életmód megvalósítása érdekében dohányfüstmentes környezetet kívánnak, és e célból — mások megbántása nélkül — feliratokat, plakátokat akarnak elhelyezni a munkahelyi vagy a lakóhelyi környezetükben, hogy azokat a szükségletüknek megfelelő mértékben — a rendelkezésre álló készlet erejéig — díjtalanul átvehetik a Hazafias Népfront városi bizottságán. a Donányzás Ellen Küzdők Társaságától (Miskolc, Széchenyi út 70. sz. II. emelet). 1986. április 21-től, munkaidő alatt. tfc A Tulipán-tömbben 13 üzlet, műhely található Az idén ősszel megkezdődik & Túli páa-tön, ü — i Munkácsy utca—Széchenyi út—Vándor Sándor utca által határolt terület — rehabilitációja, értékmentő és sokszorozó felújítása. Nemrég irtunk arról, hogy ezt a régen várt vállalkozást hogyan akarják lebonyolítani a szervezők. Építészetileg sem egyszerű a feladat, ám ennél jóval nagyobb gondot jelent az, hogy e tömbben laknak, és sok üzlethelyiség, műhely is található itt. Ezért többen is érdeklődtek szerkesztőségünkben; hogyan kívánják elhelyezni a rehabilitáció ideje alatt a lakókat, az üzletek bérlőit? Ac A Széchenyi út 94-et, ahol most a temetkezési vállalat irodája van, lebontják; helyette új ház épül majd. kai szalonjáról, az Avas Ruhaipari Szövetkezet egységéről, a húsboltról és a kis- motor-szaküzletről van szó. (A kismotorbolt ugyan bezár, de az Eszperantó téri új áruházban ebben az időszakban is megkaphatják a vevők a szükséges alkatrészeket, felszereléseket.) A Tulipán-divatház esetében nehezebb a helyzet, mivel nincs ekkora alapterületű másik üres üzlethelyiség a városban. Ezért a rehabilitáció megkezdéséhez be kell zárni a boltot, ám a költöztetés lehetőségét tovább vizsgálják. Költözni fog a temetkezési ' vállalat is, a felvevőirodájával együtt. A több cserelehetőség közül végül is valószínűleg a Madarász Viktor utcai mellett voksolnak az érintettek. Talán a legnehezebb döntést a magánkisiparosok, kiskereskedők esetében kellett — s kell majd az egész belvárosi rehabilitáció sor során — hozni. Számukra a* üzlet, a műhely, a megélhetés egyetlen forrása, s jól tudjuk, hogy egy rosszul sikerült csere jelentős jövedelemkiesést okozhat. A Tulipán-tömbben működő kiskereskedők a közös megegyezés alapján részint ideiglenesen, másrészt véglegesen költöznek más üzlethelyiségekbe. A bőrdíszmű divatüzlet a Tanácsház tér 3. szám alá kerül a munkák idejére. A madár-díszhal szaküzlet a Széchenyi út 88. szám alatt nyílik majd meg, a szabómester pedig a Tanácsház tér 3. szám alá költözteti műhelyét, véglegesen. Attól nem kell tartani, hogy ezen az értékes belvárosi területen szürkül a kereskedelem kínálatának palettája, hiszen a munkák befejezése után nagyobb terület juthat a régi és az új vállalkozóknak. (k—6) Táborok, erdőtelepítés Természetvédők küldöttgyűlése A Borsod Megyei Természetvédelmi Egyesület az Ady Endre Művelődési Házban tartotta meg küldöttgyűlését. A tanácskozást dr. Gyulai Iván. az egyesület elnökhelyettese nyitotta meg, majd az írásos beszámolók szóbeli kiegészítése következett. Czagányi József, az egyesület titkára elmondta, hogy ötéves fennállásuk óta először sikerült kiadni a küldöttgyűlés előtt az évkönyvüket, Nyilvántartási adataik szerint az egyesületüknek 951 tagja van. s azt remélik, hogy a decemberi jubileumra sikerül még ennél is több tagot toborozni. A megyéből várnak az eddigieknél több aktív tagot, hiszen a mostani létszámnak több, mint a fele szerte az országból segíti tevékenységüket. Az egyesületnek pillanat- nvitás nincs otthona. Megfelelő helyiségre lenne szükségük. ahol kialakíthatnának egy előadótermet, továbbá klubhelyiségeket, irodát és raktárakat, és az évek óta tervezett oktatóközpontot is. Az egyesület ellenőrző bizottságának beszámolóját vita követte, melynek során több javaslat és kritikai észrevétel is elhangzott. Ennek figyelembevételével hoztak határozatot a további teendőkre. Elfogadták az idei munkaterüket is. Nyáron Jósvafőn, a Mohos-tó mellett, Tokajban, Füzérrad- ványban és a Bohó-réti természetvédelmi területekre szerveznek táborokat. Részt vesznek nemzeti parkjaink és más természetvédelmi területeink fenntartásában Társadalmi munkában a madarak és a fák napja alkalmából az avasi parkban területrendezésre készülnek. Forintok és műemlékek Megyénk műemléképületeinek védelméről és idegenforgalmi hasznosításukról is tárgyal holnap délelőtt a Megyei Idegenforgalmi Bizottság Tapolcán. A testület ezen kívül tájékoztatót hallgat meg megyénk tavalyi idegenforgalmáról, s az idei idényre való felkészülésről. Végezetül határozatot noznak pénzügyi kérdésekben : eldöntik, hogy milyen fejlesztéseket támogassanak az Idegenforgalmi Alap forintjaival. A Szinva és a Garadna medertisztítására pedig a KISZ KB-val karöltve, erdőtelepítési és gondozói munkaakciókat szerveznek. Hazánkban és külföldön egyaránt hasonló feladatokat kell megoldaniuk a természetvédelmi egyesületeknek. Hogy tapasztalataikat kölcsönösen kicserélhessék, felveszik a kapcsolatot a hamarosan megalakuló Országos Természetvédelmi Egyesülettel és külföldi testvérszervezetekkel is. Fácántoll a hűtőn Április 1-jén jelent meg lapunkban Fácántoll a hűtőn címmel egy kis glossza egy túl- cicomázott teherautóról. A szobanforgó tehergépkocsi az Északmagyarországi MÉH Vállalaté volt. Szűcs Ferenc igazgató arról értesítette lapunkat, hogy írásunk nyomán megtette a megfelelő intézkedéseket. A Tulipán-tömbben levő 49 lakásból három üres. A lakókat természetesen a munkálatok idejére el kell költöztetni; s tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a munkák során átalakul a lakások zöme. Eddig két ízben tájékoztatták a lakókat a rehabilitáció ügyeiről, és a legutóbbi tanácsi bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy a lebontásra ítéltetett Széchenyi út 94. számú ház lakóival sikerült egyezséget kötni. Tizenhárom üzlet és műhely található a tömbben, a Tulipán divatháztól kezdve a madár-díszhal üzleten át a fodrászatig. Bár még nincs minden tárgyalás lezárva, öt üzletnél alighanem szüneteltetni kell a bérleti jogviszonyt, azaz kevésbé hivatalosan fogalmazva: nem költöznek el, hanem kis időre lehúzzák a redőnyt. A fodrászszövetkezet kpzmetiA MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TORTtNETE 25. A sokadalmak traciőrjei A vásárok vendéglőseivel, az ún. tractő- rökkel nemcsak a Búza-piacon, hanem a piacul szolgáló Fő utca más részein is gyakorta találkozunk a 19. században. Az 1968- as piacrendőri szabályzat megfogalmazza, hogy „A váiosi butyka korcsma előtt és oldalt lefelé, a Laczi konyhában, a kenyér és a perecz árusok, s egy pár gyümölcsös kofák árulhatnak.” A leírás újabb pontja szerint >,a Három Rózsa előtt a fésűsök, a szappanosok, a nyakkendősök és ezekkel átel- lenben a gombkötők a luezi korcsmáig foglalhatnak helyet; azon túl a Sötétkapuig a pereczesek, a barna és a fehér kenyérárulók helyezkedhetnek el.” A városokkal egyidőben alakult ki és együtt járt a fuvarozás, s természetes, hogy a fuvarosok a korcsmák és a fogadók örökös vendégei lettek. A fuvarosokkal kapcsolatban a piacrendőri szabályzat a következőket fogalmazza meg: „A vásárokra járó mesteremberek a vidéki fuvarosokat eddigelé a forgóhíd környékén szokták felfogadni, miáltal a közlekedők is gátoltattak, sőt magokra nézve is alkalmatlan volt; jövőre a nevezettek félfogadási helyéül legalkalmasabbnaic találtatott, a különben is az előbbi helytől nem távol eső tér, amely az izraeliták iskolája és a gubások áruló helye között vagyon.” (Ez az egykori Csillag fogadó környékére utal.) A piacok, vásárok sokszínűsége a helyek elosztásából is kitetszik, de sokkal életszerűbb számunkra, ha egy kívülálló, s Miskolcon átutazó naplójegyzeteit idézzük. Bozena Némcová, a cseh széppróza megteremtője 1851-ben járt Miskolcon és a város környékén. Jegyzeteiben a miskolci vásárokról a következő emléksorokat hagyta az utókorra: „A miskolci vásárok nagyon népesek ... Már előző este összejönnek a távolabb lakó emberek: a kereskedők és a vevők. Másnap délelőtt az utcák megtelnek néppel, a kocsmákban lárma, kiabálás.. Sátor, sátor mellett, az egész utca mentén, köröttük hemzseg a tömérdek ember. Sokféle a viselet, sok nyelven beszélnek. Ökrös, lovas, szamaras fogatok vonulnak. Egymás lábára tapos a nép, veszekszenek, átkozódnak, de azért nem térne ki egyik a másiknak I... Már a vásár előtti estén mindenfelől összesereglik ja szekerek za- kadatlan sora, mindenfajta portékával, s mindegyik szekerén öt-hat ember ül. Nyolc ló vagy négy ökör van befogva, a csikók és kutyák a kocsik mellett futnak, s ezek oly sebesen repülnek, hogy sűrű porfelhő emelkedik feléjük, és messzire jelzi útjukat. A városban egyenesen azokba az utcákba fordulnak, ahol dolguk van. A kocsit leállítják a sorba, a lovakat, ökröket kifogják, a kocsihoz kötik. Itt is maradnak az egész vásár idején, éjjel-nappal. Néhány kenyeret vesznek, hozzá még valami ennivalót, mások tüzet raknak és szalonnát sütnek, van. aki a kocsi mellé a porba húzódik, vagy pedig a kocsi alá, s így tölti az időt az alvásig ... A vendéglők, az utcák tele emberrel. A vásártéren áthaladva latin, szlovák, szerb, francia, német és magyar, zsidó és cigány beszéd hallható, a vendéglőkben és a korcsmákban víg zeneszó hallatszik, a fiatalság a közkedvelt csárdást járja. Az atyafiak késő estig isznak, ekkor a rendes emberek hazamennek, a kevésbé rendesek pedig addig isznak, míg a zsebük bírja, vagy még tovább is, mert amíg a mai falusi emberünknek földje és háza van, addig a korcsmáros nem aggódik a pénzéért.’’ A sokadalom-vigadalomnak a korcsmáros és a fogadós mellett főszereplője volt a kenyeres, a pereces és a zsemlyesütő. s természetesen a pecsenyesütő is. A korcsmákban és pincékben a híres miskolci kenyér és ital mellett ott volt a még híresebbé vált miskolci kocsonya. A 18. századi adatok ismeretében írja Szendrei János, városunk monográf usa, hogy: „Az őstermelést illetőleg városunk ősidőktől fogva két terménnyel tett szert országos hírre: — búzájával és fehér kenyerével. valamint borával.” Később pedig így folytatja: „Az élelmezési ipar tárgyalásánál lehetetlen megemlítés nélkül hagyni a százados múltú élelmezési iparunkat, ezen belül is első helyen a messze földön híres miskolci czipót és az azt sütő kenyeres kofákat, a füzér szómra árult pereczet, s végül a Laczi pecsenyét, mely frissen sült fiatal, bőrös sertéshúsból készül, s amelynek friss fehér czipóval különösen vásár idején van nagy keletje.” Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva.)
