Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-17 / 64. szám

Fodrász a kantinba Bükkvidéki vendéglátósok a tengizi olaj mezőn Miskolc gazdálkodása 1986-ban 1, Egymilliárd az oktatásra k Az idén több mint ezerháromszáz lakás épül Miskolcon, de ezek döntő hányada — majd’ nyolcszáz — az OTP te- gitségéveL A kiskertekben Veiül a mákot, borsói A hosszú tél után a kert­barátok már alig várják a kikeletet. A tavaszi verőfény még várat magára, de ezek­ben a napokban már ki le­het merészkedni a kertbe. A miskolci kertbarátok a legutóbbi összejövetelünkön sorra vették a mostani leg­sürgősebb feladatokat. Me­lyek az időszerű teendők a kiskertekben? — kérdeztük Munkácsy Gyula szakkörve­zetőt. — A gyümölcsösökben vé­dekezni kell a monilia-gom- ba ellen. Szedjük össze és semmisítsük meg a „múmi­ákat”, hogy ne tehessenek újból kárt. A csonthéjast termő fák metszését még későbbre kell halasztani, de a szőlő metszésével ne vár­junk tovább, mert már meg­indult a nedvkeringés. Aján­latos elvégezni minden me­chanikai védekezést, drótke­fével a kéregkaparást, hogy megelőzzük a nyári fertő­zést. Most már időszerű a vetés is. A földbe kerülhet a petrezselyem, a sárgaré­pa, a borsó és a mák, s el lehet duggatni a hagymát is. A miskolci egyetem, illet­ve jogelődjei ,a Soproni és a Selmeci Akadémia történeti iratanyagának összegyűjté­sére alapították az Egyetemi Levéltárat. Feladata, hogy a 250 éves intézményre vonat­kozó dokumentumokat ösz- szegyűjtse. A miskolci Egyetemi Le­véltár most újabb értékes anyaggal gazdagodott: az il­letékes szaktárca rendelke­zése alapján átvette azokat a dokumentumokat, amelye­ket eddig a Soproni Levél­tárban őriztek. A Selmeci Nehéz feladatra vállalko­zott a Bükkvidéki Vendéglá­tó Vállalat kollektívája. A tengizi olajmezőn dolgozó több mint ötezer hazánkfia komplex ellátásáról gondos­kodnak majd. Mi lesz a fel­adatuk? — kérdeztük Hol­tai Lászlótól, a vállalat igaz­gatójától. — A tengizi olaj mező a szovjetunióbeli Kaszpi-ten- ger ázsiai partvonalán talál­ható, tőlünk légvonalban leg­alább 3000 kilométerre. A majdan ott dolgozó magya­rok szállásáról, étkeztetésé­ről iparcikkekkel való ellá­tásáról gondoskodunk, egye­lőre hat esztendeig, de való­színűleg az ezredfordulóig. A vállalkozás méreteire jellem­ző. hogy évente 300—400 mil­lió forint értékű munka el­végzése vár ránk. Az első csoport harminchat dolgozó­val már a helyszínen mun­kálkodik, hogy felállítsák a lakókocsikat és a konténere­ket, amelyeket irányvonattal küldünk a helyszínre. Az Akadémiára vonatkozó ira­tok között találhatók többek között az úgynevezett „mat- rikulák”, azok az anya­könyvek, amelyekbe a sel­meci felsőoktatási intéz­ménybe iratkozott hallgatók adatait, vizsgaeredményeit jegyezték be. A megközelí­tőleg 100 kötetes gyűjtemény a 19. század elejétől tartal­mazza a hallgatókra vonat­kozó adatokat. Ugyancsak a most átvett iratok között ta­lálhatók az Akadémia Ta­nácsának üléseiről készített jegyzőkönyvek is. első csoporttal egy dolgozónk ment ki, de hamarosan már ötszáz—ezer között lesz vál­lalatunk kinti létszáma. El­sősorban az orenburgi gáz­vezeték építésénél már nagy gyakorlatot szerzett vendég­látósok kiutazására számí­tunk. A kinti éghajlatra az óriási szélsőségek jellemzők, ' a téli mínusz 45, s a nyári 35—40 fokos meleg. De még az év közepén is nagy a kü­lönbség a nappali és az éj­szakai hőmérséklet között. A sztyeppén nincs ivóvíz a kö­zeiben, azt is tankautóval kell a helyszínre szállítani. Alaposan felkészülünk a komplex szolgáltatásra, kan­tint nyitunk, ahol a borotva- pengétől a zokniig minden kapható majd, de nekünk kell gondoskodni fodrászról is. A tervek szerint még pékségre is szükség lesz az ott kialakuló magyar kolóni­án, amely több száz kilomé­terre van minden lakott te­lepüléstől. A dolgozók szál­lításáról a későbbiekben úgy­nevezett charter-repülőgép­járatok gondoskodnak, ezek­nek a szabad férőhelyeit ki­használjuk, s így mindig friss élelmiszerrel látjuk el a kint dolgozókat. Hasonló kényelmet, komfortos ellá­tást szeretnénk teremteni, mint Orenburgban, ahol a szilveszteri rádió- és tévé­műsort a hazaiakkal egyidő- ben hallhatták, láthatták. Ezt annak köszönhettük, hogy a rádió és a televízió az előre felvett pogramot kazettákon kiküldte Orenburgba. Ez is fontos része volt annak, hogy a határainktól távol dolgozók jól érezzék magukat, sem­miben sem szenvedjenek hi­ányt Most is ez a célunk Tengizben. Hétköznap délelőtt Két úr ül a főutcai eszpresszóban, békésen sorözget, és közben az üvegen át bámulja az ut­cai forgalmat Elég nagy a nyüzsgés, valószínűleg a kö­zeli mozi bocsátotta ki ma­gából délelőtti előadásának közönségét. Egy-két idősebb házaspár is elcsoszog a ki­rakatablak előtt, de a több­ség iskoláskorú, vagy „ak­tív” életkorát élő ember. A két úr békésen söröz- get bámul, és ráérősen kom­mentálja a látottakat. Az egyik: — Az iskolában nincs szünet és legjobb tudo­másom szerint a vállalatok, intézmények sem szerdán tartják a hétvégi pihenőna­pot. Honnan ez a sok em­ber? — Ja, barátom, ezért tar­tunk ott, ahol (itt egy nyom­dafestéket nem tűrő célzás hangzik el a béka bizonyos testrészére), az emberek lóg­nak, moziznak, szórakoznak a legjobb dologidőben. Hozzátehetném, hogy mind­ezeken felül még sörözget- nek is az eszpresszóban, de ahhoz, hogy mindezt megfi­gyeljem. mi több: minősít­sem, nekem is ott kellene ülnöm dologidőben. Termé­szetesen nem lehetek ott, hi­szen én is életem aktív kor­szakát élem, gsakúgy, mint Több mint hárommilliárd- hétszázmillió forint: ennyi az, amivel Miskolc az idén gazdálkodhat. Arról, hogy milyen forrásokból gyűlhet össze ez a pénz a tanácsi kasszában, nemrég írtunk, elemezve az új gazdálkodá­si szabályokat. De vajon mi szerepel a városi költségve­tés másik oszlopában, a ki­adások oldalán? • TAKARÉKOSKODNI KELL A teljes költségvetési ösz- szegből nagyobb arányban költünk az idén a város működtetésére, az intézmé­nyek, lakóházak fenntartá­sára, felújítására, mint ed­dig. A forintokban mért összeg — majd’ 2 és fél mil­liárd forint — azonban né­mileg elmarad a tavalyitól. A városüzemelési felada­tokra több mint 215 millió forintot költhetünk, , ami szintén kevesebb annál, mint amit tavaly erre a cél­ra fordítottunk. Ez annyit jelent, hogy a városüzemelés feltételei nem javulnak az idén, kivéve a legégetőbb közvilágítási, városgazdálko­dási és útfenntartási felada­tokat. Takarékoskodni kell, s a hiányzó pénzt jobb szer­vezéssel, jobban működő szervezetekkel kívánják pó­tolni. Az egészségügyre s a szo­ciális feladatokra az átlagot meghaladó mértékben kíván költeni a város 1986-ban. Az igények azonban így is lé­nyegesen nagyobbak, mint a lehetőségek, különösen a szociális ellátás esetében. • ZSÚFOLTABB KÖZÉPISKOLÁK A helyzeten javít az öre­gek napközi otthoni hálóza­tának bővítése, a házi szoci­a sörözgetők. Vegyék tehát úgy, hogy az életképet csu­pán kitaláltam annak il­lusztrálására, milyen éles kritikai érzékkel figyeljük polgártársaink lazaságait, miközben eszünkbe sem jut, hógy figyelgetés helyett ne­tán dolgozni is lehetne. A legfeljebb újszülötteknek új vicc valahogy így hangzik: „Elképesztő emberek ezek a pecások. Legalább három órája ülök itt és figyelem azt a manuszt ott a parton. Semmit nem fogott, csak ül, bámul. Hogy nem eszi meg az unalom?” Nos, így vagyunk mi a munkaidő-kihasználással is. Teljesen természetesnek vesszük, hogy időnként „ki kell ugranunk” a városba egy félórácskára (amiből természetesen legalább egy óra kerekedik ki), mert be­jelentkeztünk a fodrászhoz, kozmetikushoz, be kell fi­zetni a számlát, meg kell nézni azt a cuki kis ci­pőt ... A „főnök” pedig nem vállalja a ..szőrös szívű” jel­zőt, és méltányolja a kíván­ságokat Különösen, ha róla is köztudott, hogy szívesen enged a gallér mögé úgy déltájban két deci hegyalja­it, vagy — nyáridőbe« — egy korsó sört. ális gondozásban és étkezte­tésben részesülők körének szélesítése. Jó hallani, hogy tovább nő a szociális se­gélyben részesülők száma,- és a segélyek összege is. Városi mértékkel mérve hatalmas összeget, á költ­ségvetés csaknem 40 száza­lékát. 1 milliárd forintot költünk az idén oktatásra. Ez a pénz arra elég, hogy az óvodák, általános és kö­zépiskolák az alapvető fel­Én nem tudom — hisz’ mint mondtam, nem lehet­tem jelen —, kik ültek dél­előtt az eszpresszó kirakata mögött. Csak sejtem, hogy nem segédmunkások a kö­zeli építkezésről, mert — ez is csak képzelődés — fé­nyesre pucolt félcipőben, fe­hér ingben, nyakkendőben ritkán hord maltert az em­ber. Ha a két úr valóban létezett, akkor inkább ad­min. beosztást gyaníthatnánk a külsejük mögött. Ugyan­akkor olyan egyéniségeket, akik igenis szívükön viselik kis országunk sorsát, a nép­gazdaság helyzetét, életszín­vonalunk alakulását — ezt leginkább! —, és erkölcsi érzéküknél legfeljebb sörrel táplált pocakjuk a fejlet­tebb. Ugyanakkor tájéko­zottak is; jól tudják, hogy a magyar dolgozók tekinté­lyes hányada valamiben mindenképp megelőzi a leg­fejlettebb kapitalista álla­mok munkásait: kevesebb órát, napot, hetet tölt mun­kával. De túl messzire jutottam attól a kis életképtől, me­lyet a bevezetőben felvázol­tam. És különben is. ideje végét vetni a cikkírásnak . . . (A sarki csemegébe állító­lag banán érkezett! . 1 (békés) adataiknak eleget tudjanak tenni, de a középfokú ok­tatásban növekszik majd a zsúfoltság. Az általános is­kolákban változatlanul szá­molni kell azzal, hogy nem javulnak a napközis ellátás feltételei. Itt egyébként le­vonulóban van a demográ­fiai hullám, kivételt néhány lakótelepi iskola jelent. Köz- művelődésre némileg többet költhetünk, mint tavaly, s az elmúlt években végrehajtott épületfelújításoknak, átépí­téseknek köszönhetően, jobb feltételek között dolgozhat­nak a népművelők. Sportra 3,2 millió forinttal jut több most, s ebből fedezik a mű­jégpálya bővítésének üze­meltetési költségeit. • TÖBB AZ UTAKRA, HIDAKRA Meg kell őrizni azt a ha­talmas épiiletvagyont, amely a város kezében van. Az idén harminchárom intéz­ményt újítanak fel részben vagy teljesen, a Semmelweis Kórháztól a Kossuth mozin át az Egressy Béni Zeneis­koláig. A tavalyi összeg' több mint egyötödével köl­tünk többet most az utak és a hidak felújítására. Rossz állapotban vannak útjaink, s folytatni kell a Széchenyi út korszerűsítését is: erre 52 millió forintunk van. Lakó­ház-felújításra több mint 100 millió forintot terveztek, eb­ből 230 lakást lehet korsze­rűsíteni. Ezt a programot azonban csak úgy lehet vég­rehajtani, ha lényegesen ja­vul az előkészítés és a kivi­telezés színvonala. Tömeg­közlekedésre 180 millió fo­rint jutott; ez az összeg azonban messze elmarad a valódi szükségletektől, így a jelenlegi színvonal megőrzé­sére is a megyei tanács tá­mogatására van szükség. (Folytatjuk) £ Városunk zöldség-, gyümölcsellátásában egyre nagyobb szerepet kapnak a piacok — állapították meg nemrégiben egy tanácsi jelentésben. Ezért nagy szükség lenne egy jól működő nagybani piac létrehozására. Talán a Búza téri árak is csökkennének általa __ (Herényi felv.) A selmeci maírikulák Gyarapodott az Egyetemi Levéltár (szántó) Színe és fonákja m -w Üvegen innen, üvegen túl

Next

/
Thumbnails
Contents