Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

Gyakoribb lehetne a befogadó szándék... Megalakult a cigánytanícs A szakemberek alaposan szemügyre veszik a bírálatra behozott trófeákat. Sok az őzayancs IróUírálal A szakemberekből álló bi­zottság megkezdte Miskolcon a múlt évben ejtett nemcsva- dak trófeáinak bírálatát. A vadásztársaságok által jelentett kilövések alapján a bizottság megközelítőleg 200 szarvasagancsról mond véle­ményt, minősíti azokat A leg­több szarvasbikát a bükki és a zempléni erdőségekben ej­tették el. Igen nagy számú őzagancsot is várnak, mert nemcsak a hegyvidéken, de az alföldi jellegű csendere­sekben is elsszaporodtak az özek. A tapasztalatok szerint a síkvidéki erdőségekben ej­tett őzbakok fejdísze erőtel­jesebben fejlett, szebben gyöngyözött Nem kötelező, de mindig résztrVesznek a bírálaton az ejtpjj yadkanok agyarával is a vadászok, s minősítik is azokat' Az Idén mintegy 20 agyaras „díszét” bírálják el. Ugyancsak minősítik a bor­. 4f Zsűrizés. sodi erdőségekben lőtt muf­lancsigákat A bírálat eredménye szin­(Kerényi László felvételei) te térképként jelöli majd, hol élnek a legszebb tró­feát viselő nemesvadak. Új postahivatalok Alig egy esztendő alatt több új létesítménnyel gaz­dagodott a Miskolci Posta- igazgatóság. Miskolcon a Kő­poroson 1000 állomáskapaci­tású telefonközpontot építet­tek, a hozzá tartozó hálózat­tal. -Üzembe helyezték Eger­ben a Csebokszári lakótelep 1000 vonalas mobilközpont­ját, Bélapátfalván pedig egy 400-as központot telepítettek. Most szerelik Sátoraljaújhe­lyen az 1000—1000 állomás- I kapacitású telefonközpontot. I Üj automata végközpontot kap Izsófalva, Szuhakálló és Lőrinci. Hatvanban folytat­ják a postaépület korszerű­sítését, és új helyre költöz­tetik az áramellátó-berende­zést. Egy esztendő alatt kilenc új postahivatalt nyitottak a helyi tanácsok segítségével. Valamennyi közül a legfon­tosabb, hogy újjal válthat­ták fel az életveszélyesnek I minősített ragályi postahi- I vatalt. Hanglemezklub Liszt vokális művei a té­mája a Kossuth Művelődé­si Ház hanglémezklubjának, a legközelebbi találkozás­kor. Az előadó Hegedűs Gyula, s az érdeklődőket március 13-án délután öt órára várják. A Miskolcon élők 9 száza­léka cigány. Nagyobb részük becsületesen dolgozik a mun­kahelyén, s példamutatóan él otthon; ám vannak ré­tegei a cigányságnak, ame­lyek számára nem könnyű a társadalom normáinak elfo­gadása, s nehezítik az együtt­élést is. A cigányság gondja­in való segítés szándékával most megalakult — a Haza­fias Népfront kezdeményezé­sére és támogatásával — a városi cigánytanács. Mátó Tibor, a népfront városi bizottságának munka­társa hangsúlyozta: ami eb­ben a városban történik, az a 23—25 ezres cigánylakosság ügye is; a döntések előké­szítésekor az ő véleményüket is figyelembe kell venni. Bár többféle módon törődnek ve­lük. nincs megoldva az ér­dekképviseletük: a cigány­tanácsnak erre is vállalkoz­nia kell. A cigánytanács tagjai városunk becsületes dolgozói, néprétegük iránt elkötelezett, származásukat vállaló emberek, akiknek ed­digi élete példa lehet a be­illeszkedés zavaraival küz­dők számára. A cigánytanács vezetője, Horváth Béla ismertette a a tevékenységükkel kapcso­latos elképzeléseket, maid a jelenlévők kértek szót. Töb­ben is megemlítették, hogy a társadalom hajlamos egy ka­lap alá sorolni az összes ci­gányt, s nem veszik figye­lembe a már valóban beil­leszkedettek megváltozott életmódját. Túl sok még az előítélet, s ritkább a befoga­dó szándék... A cigányla­kosság tekintélyes része a város egy-egy pontján — pél­dául az Avas-délen, a Bé­keszállón — zsúfolódott ösz- sze. A fiatalok itt főleg a rossz magatartási mintákat látják. A cigánytanács több • '«itt»*»- -{■ «• tagja is a scaétk öltöztetést tartaná jő megoldásnak. A eigánykoordináeiós bi­zottság titkára. Erős Mária a városunkban élő cigány­ságról elmondja, bogy a férfiak közül 3500-an rendel­keznek állandó munkavi­szonnyal, s a nők aránya is emelkedett a munkavállalók közt; arányuk eléri a 40 százalékot. Igaz, ezzel még sem ők, sem a társadalom nem lehet elégedett. Ma már elég sok gyermek jár óvodá­ba, de kívánatos volna, ha többen vennék igénybe az oktatás, nevelés intézményes formáit. A lakáshoz jutás, a segélyek, kölcsönök nyújtá­sának módjáról is szólt a koordinációs bizottság titká­ra; e témát még napirend­re tűzik. A cigánytanács első ülésén szó volt a bűnözésről — a városi rendőrkapitányság képviselője is kifejtette ál­láspontját. kérve a jelenlé­vők támogatását —. s töb­Nehezen állt kötélnek Hor­váth Béla, a városi cigány­tanács vezetője, amikor arra kértem: beszélgessünk ter­veikről. — Nem a népszerűség mi­att csinálom; a szívügyem­nek tekintem ezt a felada­tot. A becsületes munkám­mal akarom megmutatni; van a cigányságnak olyan rétege, akik már megérdem­lik az elismerést. — Mégis, mivel foglalko­zik majd az újonnan alakult cigány tanács? — Tisztában vagyok vele, hogy kevés az. ha az állam és a társadalom szeretné va­lamennyiünk beilleszkedé­sét; ezért nekünk magunk­nak- is sokat kell fáradoz­nunk. El akarjuk érni, hogy több cigánygyerek járjon óvodába, s az iskoláztatásra is nagyobb figyelmet fordí­tunk. Törődnünk kell a fia­talokkal! Sokat segítene, ha volna egy cigányklub; hasz­nos elfoglaltságot adhatna. Ápolhatnánk itt a hagyomá­nyainkat is. Sokat tehetné­nek a tömegkommunikáció dolgozói is, ha bemutatná­nak olyan családokat, akik Kelendő a bükki faszén külföldön is, ezért a Borsod­ban izzított faszén nagyobb részét exportálják. A keres­let miatt most is égnek a boksák például a Garadna- patak mentén, a Háromkúti részen és Répáshuta határá­ban levő erdőségekben is. Már „megroggyant”, de még mindig féllábszárig ér a hó a Bükkben — azonban ben szükségesnek tartották azoknak a vállalati fóru­moknak a megtartását, ahol a cigány dolgozók elmondhat­ják gondjaikat, az orvoslás reményében. A húskombi­nátban tartottak ilyet nem­régiben. A cigánytanács első ülését hamarosan követi a második; ekkor az idei programjukat vitatják meg. már beilleszkedtek. Nemcsak a renitensek számára je­lentenének példát ők, de a társadalomban is bizonyos­ságot nyerne, hogy megvan bennünk az akarás. — Ilyen példa lehet az ön élete is... — A Miskolci Húsipari Vállalatnál dolgozom 17 éve, kazánkezelőként. Jelenleg a gépipari szakközépiskolába járok. Tagja vagyok a párt­nak, a szakszervezetnek, az Országos Cigánytanácsnak, a Munkásőrségnek, s a Haza­fias Népfront II/8. sz. kör­zeti bizottságában is tevé­kenykedem. A feleségem ugyancsak a húsiparban dol­gozik. több mint tíz éve. Két gyermekünk van, az Avason lakunk, a lakást a vállalat­tól kaptuk. Én azt tapaszta­lom. hogy érdemes így élni, dolgozni. — Meg tudnak-e küzdeni az előítéletekkel? — Ha lassan is. de igen ..; Elsősorban azokra számíü tunk a munkánkban, akik már megtalálták a helyüket, de valamennyi állampolgár segítségét is várjuk. „ (b. a.) er. a faszénégetőket nem za­varja. A boksák környékért felhalmozott bükk- és gyer­tyánfák, -husángok megszik­kadva várják, hogy össsze- rakják, s a hagyományos módon, ahogy ennek a mes­terségnek a fogássai apáról- fiúra öröklődtek, földdel le­takarva, kiégessék őket. A Borsodi Erdő- és FafeF dolgozó Gazdaság boksákból telepeket alakított ki. Egy-egy telepen egyszerre több bok­sát izzítanak, azok nem szét­szórva „füstölögnek” az er­dőben. A telepek kialakítása lehetővé tette, hogy megfe­lelő körülményeket alakítsa­nak ki az ott dolgozó erdei embereknek, akik éjjel­nappal figyelik és „kezelik” a boksát, hogy a tűz se el ne hamvadjon, sem pedig az összerakott faanyag túl ne égjen. Elemes konyhabútor Az elemes konyhabútorok választékát az idén a csong­rádi Tisza Bútoripari Válla­lat bővíti új típussal a pia­con. A szekrénysor méretei megfelelően illeszkednek a konyha más kiegészítő be­rendezéseihez, így a párael­szívóhoz, a tűzhelyhez, a hű­tőszekrényhez. Az új bútor­családhoz kiegészítésként ké­szítenek fűszertartókat, ki­forgatható polcos, fiókos részegységeket is. A kony­hai munkalapok felülete sav-, lúg- és hőálló. A meg­felelő elemekből fürdő- és előszobái, valamint gyer­mekszobai berendezések is kialakíthatók. A Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Vállalat felvesz ♦ közgazdasági egyetemet végzett, elemző közgaz­dászt, legalább ötévi gyakorlatot szerzett, felső­fokú szakirányú képesítésűt, ♦ pénzügyi csoportvezetőt, ♦ középfokú képesítésű, gépírni tudó, pénzügyi szakembert, ♦ esztergályos, marós, csiszoló, lakatos szakmun­kásokat, ♦ valamint minősített vizsgával rendelkező hegesz­tő szakmunkásokat. Jelentkezés személyesen a vállalat munkaügyi osztályán, Egyetemváros. Az utolsó pillanatban Nem szeretek vil­lamos, busz után fut­ni. Nem jó az, ha az embert, miközben ke- r.sztülrohan az út­testen, mindenféle járművek elütik, vagy ha ép bőrrel megússza, és felpat­tan a célba vett tö­megközlekedési esz­közre, kintreked ke­ze, lába. Csak hát az életben a villamoson és a buszon kívül van még egy pár do­log, ami 1— képlete­sen szólva — odazár­hatja valamijét an­nak, aki az utolsó pillanatban éri el. Kompót és uborka — hirdették a pla­kátok már néhány napja, amikor észbe­kaptam. Meg kelle­ne nézni! Neves fő­városi művészek, másfél óra vidám­ság, zenés ez-az, a zongoránál dr. Or­vosi Titok. Telefon a rrűvházba, jegy már régen nincs. Egy sem? Egy sem. Pót­szék? Beteszünk egyet. A feleségemet is vinném. Az ölé­ben. Jó. A művészek há­rom és fél napot kés­tek, a zongorista nem is volt doktor, csak a pótszék alatt jutott hely. a legvi­dámabb szám a Ha­lotti beszéd volt, utá­na az Ómagyar Má­ria siralom. Az egyi­ket eszperente nyel­ven adta elő a Kos- suth-díjas színész, a másikat mavadávár nyelven. Hogy me­lyik melyik volt, azt nem lehetett megál­lapítani. Fejenként — azaz nekünk ölen­ként — 80 forintért. — De jó, hogy ta­lálkoztunk! — ra­gadta meg a karo­mat ismerősöm, aki aki a Bizgentyű bolt­ban fönökhelyettes. — Nem igaz, hogy micsoda szerencséd van! Félretettem ma­gamnak egy színvál­tós, ejíyo x timgor t óol visszamaradt bizgen- tyűt, az utolsó dara­bot, de kiderült, hogy a feleségem már vett egyet. Holnaptól dup­lájára felmegy az ára. Most csak 1500. Megvettem, ilyen lehetőséget nem hagy ki az ember. A biz- gejityú azóta is ott foglalja a helyet az előszobában, nem bi- zer. nem váltja a színt, időnként bele­harap a lábamba, visszavinni nem le­het, mert nincs rá garancia. Viszont te­le van ilyen bizgen- tyűkkel az összes bolt, 300 forintért. Világ körüli útra akartam befizetni a Gyerevelünk Utazási Irodában, de a pénz­táros hölgy megsúg­ta, hogy van jobb. Az is világ körüli, csak a másik irány­ban. És 60 forinttal olcsóbb, csak 310 ezerbe kerül. Most mondta vissza egy nyugdija* kásaspár, mert megjött a la­káskiutalásuk. Ter­mészetesen ezt vá­lasztottam. Az út nem volt zökkenőmentes. Al- sózsolcánál elakadt a repülőgép, négy hó­napig vesztegeltünk a levegőben. A hát­ralevő 40 ezer kilo­métert öszvérháton tettük meg, nyereg nélkül. Az utolsó pil­lanatban még ösz- szeszedtem egy kis maláriát, de sebaj — vigasztalt orvos ba­rátom — éppen most kapott egy kiváló gyógyszert, abból be­veszek egy evőka­nállal, és kutya ba­jom. Tényleg hatott a gyógyszer. A teme­tésemre az utolsó pillanatban került sor, ha csak két perccel később ha­lok meg, már nem let4 volna hely a te­metőben. Ilyen az én szerencsém! Sz. G. Megküzdeni az előítéletekkel Faszcnizzílás a Bükkben

Next

/
Thumbnails
Contents