Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

Buszsofőrök kerestetnek Pénz híján: szélmalomharc a miskolciak hangulatát Is befolyásolják. Az MKV vezetői többféle megoldással próbálkoztak, s próbálkoznak napjainkban is. Élnek például azzal a lehe­tőséggel, melyet a kollektiv szerződés biztosít, nevezete­sen, hogy szabad- vagy pi­henőnapon is berendelik gépkocsivezetőiket. A dolgo­zók természetesen megkap­ják a munkájuk ellenérté­két. Ebben a formában azonban nem a sofőr dönti el, hogy akar-e túlmunkát vállalni. Immár két éve vi­szont erre is van lehetőség! A vállalat alkalmazottai az úgynevezett egyéb jogvi­szony keretében történő munkavállalás eszközével is élhetnek, azaz külön szerző­dés szerint ők dönthetik el a túlmunka idejét. Órabé­rük ekkor 45—50 forint kö­zött váltakozik. Az MKV már azt is felmérte, hogy vállalatéin belül vannak olyan dolgozók, akiket ugyan nem sofőrként alkalmaztak, de rendelkeznek autóbusz- vezetői jogosítvánnyal, s így az MKV gondjait enyhíten-, dő, beülhetnek a volán mö­gé. A legújabb próbálkozás pedig: külső munkavállaló­kat is foglalkoztatnak mel­lékfoglalkozás címén. Negy­ven-negyvenöt forint közöt­ti órabérrel tudják honorál­ni munkájukat. Jelenleg 44- en segítenek ebben a for­mában a tömegközlekedés­ben. Láthattuk: a jogszabályok adta lehetőségek keretein beiül mindent megpróbálnak az illetékesek. De hiába az erőfeszítések, ezek ellenére is hiányzik a már említett több, mint 70 dolgozó. Ügy látják, kísérleteik holmi szél­malomharchoz hasonlatosak mindaddig, amíg az anyagi jellegű okokon nem változ­tathatnak. B. A. Képviselői fogadóóra Értesítjük a 6. sz. ország- gyűlési választókerület (Kil- lián-lakótelep, diósgyőri vá­rosközpont, Berekalja, papír­gyár és környéke, Lillafü­red, Ómassa. Bükkszentlász- lő) lakosságát, hogy Simon Béla országgyűlési képviselő holnap délután 5—6 óra közötti fogadóóráján várja választópolgárai közérdekű bejelentéseit, javaslatait, a Vár u. 5. sz. alatti pártaiap- szervezetben. Miskolc Városi Tanács V. B. titkársága Honismeret A Hazafias Népfront Mis kolc városi elnöksége mel lett működő honismeret munkabizottság munkamód szeréről és munkastílusán: lesz szó a bizottság szerdó ülésén. Ez alkalommal a idei munkatervüket is meg beszélik. A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 18. Ezek pedig anyagi ter­mészetűek. Hat-nyolc éve a buszvezetők felelősségteljes munkája bérükben is kife­jezésre jutott. Ma viszont a fizetési boríték nem tartal­maz többet, mint mennyit más vállalatnál is játszi könnyedséggel, kevesebb fe­lelősséggel megkereshetné­nek. A Budapesti Közleke­dési Vállalatnál létezik az úgynevezett forgalmi jutta­tás, ami eddig 12—15 ezer forint között mozgott, az idén pedig azt tervezik, hogy ezt az összeget 25 ezer fo­rintra emelik. Az MKV gép­kocsivezetői — bár lényege­sen nem kevesebb a mun­kájuk — egy fillért sem kap­nak forgalmi juttatás cí­mén. így nem csoda, ha a vállalat egy-egy hirdetése után nem tolonganak a fel­vételre jelentkezők. A belé­pők gyakorlatilag csak a ki­lépőket pótolják. A munka­erőgondok rányomják bé­lyegüket a város tömegköz­lekedésére, áttételesen pedig Sörkereskedőkj lerakatok. Á Hági Sf Reggeli rakodás. A szállítók és a gyártók fuzionáltak. (Balogh Imre felvételei) Megdöbbentő adatot hal­lottunk Oláh Jenőtől, a Miskolci Közlekedési Válla­lat forgalmi osztályvezetőjé­től. Ahhoz, hogy januárban elfogadható maradjon a tö­megközlekedés színvonala, 1.178 olyan műszakot kellett teljesíteniük, amelyeken dol­gozóik túlmunkáját vették igcaiybe. Az MKV-nál elsősorban autóbuszvezetőkből van ke­vesebb, mint amennyire szükség volna. Munkaerő­gondjaik az elmúlt év ok­tóberében csúcsosodtak ki, amikor a vállalatnál beve­zették a csökkentett munka­időt. Azóta bármilyen meg­oldással próbálkoznak is, a végeredmény ugyanaz: fe­lülmúlja a hetvenet a hi­ányzó sofőrök száma. Mi­előtt azonban vázolnánk a közlekedésieknek a megol­dás érdekében tett erőfe­szítéseit, nem árt, ha ismer­tetjük a közismertnek szá­mító gond okait. A sörivás szokásának meghonosodása, se első műhelyek megalapítása s a legkoráb­ban ismert jeles mesterek megtelepedése — — mint koráboan is olvashattuk — a 18. század elejére esik Miskolcon. .Az Hunyad utczán kivülvaló városunk közönséges Ser- házá”-ról 1714-ben, míg a tapolcai apátság serfőző műhelyéről 1709-ben esik szó elő­ször. De korábban is fogyasztottak már a városban söritalt, hiszen 1704-ben kimond­ták, hogy „... a két borbiráknak egész gön- czi fa seres hordónak a Serházból a kocs­mára való szállításoknak fáradtságokért... legyen 24 pénz. A korcsmárosoknak pedig kiárulásokért... egy-egy seres hordótól le­gyen 34 pénz.” Ugyanebben az évben Mis­kolc egyik legismertebb személyisége, Dóry András végrendeletében a fiára jegyeztet egy kertet, amelyben sernevelö készül, vagy éppen már el is készült. Joggal gondolhat­juk. hogy az első kisebb műhelyek a 17—18. század fordulóján, vagy közvetlenül azt kö­vetően jöttek létre a városban, s a serital előállítása ilyen manufakturális keretek kö­zött folyt a 19. század közepéig. A 19. század végén jelenik meg asz első „gyár”, Zurich János miskolci sörgyára. A leírások szerint ez is csak az év bizonyos időszakában dolgozott, s volt olyan esztendő, amikor egyáltalán nem üzemelt. Három-négy munkást foglalkoztatott, akik évente 500— 550 hl sört állítottak elő, úgy, hogy a ma­látát (csíráztatott árpái nem helyben készí­tették, hanem Kassáról, vagy Pozsonyból hozatták. Jeles mesterünk sörgyára minden igyekezete, külföldi receptjei és szállításai ellenére sem élte meg a századfordulót. Az első világháború idején Központi Vá­rosi Szeszfőzde kezdi meg üzemelését; 1917 és 1929 között nagy mennyiségű, elsősorban égetett, tömény alkoholt állítottak elő. A 8 embert foglalkoztató üzem a Vay út (ma Zsolcai kapu) 45. szám alatt működött. Ter­mészetesen itt sört nem állítottak elő (szem­ben a 18—19. századi ser- és pálinkafőző há­zakkal), s mert Miskolcon sörgyár nem üze­melt, az ital sömagykereskedök közvetítésé­vel került hozzánk. A pesti Dréher Serfőz­de miskolci főlerakatának képviselője a Kál­mán- és Mann-féle nagykereskedés volt. Érdekességként említhetjük, hogy a múlt század végén a Zsolcai kapuban 50 telek volt. ezek páros-páratlan számozása a déli oldalon kezdődött, s folyamatosan haladt kelet—nyugati irányban. A Király utca (ma Ady Endre u.) sarkán visszakanyarodva, az északi oldalon folytatódott a keleti irány­ban. Ebben a rendszerben a 10. számú telek története attól az időtől válik érdekessé, amikor 1898-ban a Kőbányai Királyi Ser­főző Részvénytársaság megbízottai, a Gutt- mann testvérek megvásárolják. Guttmann József és Emii 1899-ben már megteremtették a sör gyári jellegű előállításának épület-fel­tételeit. A 20. század elején megváltoznak a házszámok, s 1910—1912-ben az Első Magyar ♦ A Hági, napjainkban Részvén yserfőzde Rt (Budapest-Kőbánya) miskolci lerakatát találjuk a Zsolcai kapu 1. szám alatt. Az épületek egyikében székelt a Borsod-vármegyei Vendéglősök, Korcsmáro- sok és Kávésok Beszerzési Vállalata. A szomszédos telkek egyikét (5. szám) 1907-ben vásárolta meg a Haggenmacher Kőbányai Sörgyár Rt. (A család egyébként svájci eredetű, 1873-ban Budafokon, majd 1912-ben Kőbányán nyitottak gyárat. Ké­sőbb egyesültek az 1867-ben alapított Dre­her sörgyárral, s így jött létre a Dreher— Haggenmacher Rt., s annak az országban számos lerakata. így a miskolci is.) Napjainkban a Zsolcai kapu 5. sz. utcai frontján helyezkedik el a miskolciak régi, egykor igen kedvelt sörözője, a Hági Sörö­ző. Oromzatán a semevelés eszközeit il­lusztráció cégér volt látható. Efölött pedig egy későbbi, kovácsolt vasból készült H- betű, azaz cégjelzés. A söröző bérlői ugyan nagyon sokáig őrizték az eredeti elnevezést, de a vásárra járóknak ez kimondhatatlan volt. A sokadalom a Haggenmachert Hágá­nak rövidítette, s így tette érthetővé magá­nak. Az elnevezés így maradt meg mind­máig. s eredetét ma már senki sem firtatja. Do brossv István (Sorozatunk következő része: agg hét máin«.) Készítik és szállítják Eg yiiff könnyebb Január elseje előtt még két cég foglalkozott a tej és a tejtermékek készítésé­vel, illetve szállításával. Ám ez év elején fuzionált á Borsod Megyei Tejipari Vál­lalat és a Tejipari Szállí­tási Szolgáltató és Készlete­ző Vállalat megyei kiren­deltsége. s azóta a szállítók a tejgyártók önálló elszá­molási egységeként működ­nek. Bár az egyesülést né­melyek kétkedve fogadtak, az azóta eltelt idő bebizo­nyította: helyes lépés volt ez, jobb, zökkenőméntesebb lett az ellátás. A szállítók­kal együtt a tejipari vál­lalat majd másfél ezer em­bernek biztosít munkát. Munkaerőgondok az MKV-nál * Vajkészítés a miskolci tejüzemben. Jól járt az egyesü­léssel mindkét cég. Az úszómester figyelmeztet Piros orral a medencében Mostanában gyakran lá­tunk piros orrú, szipogó, töshzögő fürdözöket a stran­don és a tapolcai termál- medencében. Szabad-e inf­luenzásán ilyen helyeket lá­togatni0 — kérdeztük Tóth Józseftől, az Augusztus 20. strand úszómesterétől. — Természetesen nem! Igyekszünk kiszűrni minden fürdőből az ebben a beteg­ségben szenvedőket. A pénz­táros, amikor a jegyet ki­adja. köteles megnézni a vendéget. S ha úgy látja, hogy piros az orra, szipog, tüsszög, és tükrös a szeme a láztól, megnyomia a csen­gőt. így jelez az úszómeste­ri irodába. Ilyenkor kime­gyünk az előtérbe, és a be­teg vendéget udvariasan, ta­pintatosan lebeszéljük a für­dőzésről. Megmagyarázzuk: influenzásán nemcsak mások egészségét veszélyezteti, ha­nem a sajátját is. Csaknem naponta előfordul egy-két ilyen eset. Nyáron viszont a bőrbetegségben szenvedők közül próbálnak többen is elvegyülni a strandolok kö­zött. Őket is diszkréten fi­gyelmeztetjük, hogy legye­nek tekintettel társaikra, és hagviák el a strand terüle­tét. Természetesen a jegyü­ket visszaválthatják. Szá­munkra az lenne a legjobb, ha az influenzások és a bőr- betegek távoltartanák ma­gukat az ilyen helyektől, ahol az egészséges vendége­ket könnyűszerrel megfer­tőzhetik. Egyszerűbb lenne, ha nem nekünk kellene fi­gyelmezteti őket a fürdő el­hagyására.

Next

/
Thumbnails
Contents