Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-28 / 74. szám

jK Szekrénysor készül az Avas Bútorgyárban... A 250 dolgozót foglalkoztató cég ebben az évben 110 millió forint termelési érték elérését tűzte célul. Termékeik egyötödét expor­tálják, bútoraikat itthon, a Dunán inneni településeken forgalmazzák. De kapható Avas­bútor Budapesten, Tatabányán és Dunaújvárosban is. Tárgyalások folynak arról, hogy Kínába is szállítanak szekrénysorokat. Legkeresettebb termékeik — elsősorban az olcsóbb ár, de a jó minőség miatt is— a Monaco és a Palermo szekrénysorok, de még gyártják a nyolcvanas évek elejének kedvelt bútorát, a Borsod, illetve a Hernád szekrénysort is. (Kerényi felv.) Évmilliárd tonna van a mélyben Jubilál a borsodi szénbányászat A tanácselnök válasza a Lottó-tömb lakóinak Zsákba-lakás? g Másutt építik fel az El ÍZIG szvkházát A borsodi kőszén kiterme­lésének és felhasználásának kezdete az 1786-os évekhez kötődik. Trangous Mihály­nak, Kassa város főorvosá­nak jelentéséből kiderül, hogy Radvánszky báró a sa- jókazai birtokán felfedezett kőszenet eredményesen hasz­nosította kovácsműhelyében. A jubileum alkalmából teg­nap délelőtt sajtótájékoztatót tartott a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat. Kiss Dezső vezérigazgató elmondta, hogy sok vonzó rendezvényen vehetnek részt az érdeklődők az elkövetke­zendő hónapokban a bá­nyásztelepüléseken. illetve az üzemekben. Elsősorban a bá­nyászhagyományokat kíván­ják feleleveníteni, és a 200 év alatt létrejött bányász­kultúrát szeretnék meg­ismertetni a kívülállókkal. A vezérigazgató örömét fe­jezte ki, hogy a bicentená- riumi ünnepség jól kezdő­dött, mert a borsodi bányá­szok ebben a negyedévben túlteljesítették a tervüket... Dr, Reményi Gábor fej­lesztési főmérnök rövid tör­téneti áttekintésében elmond­ta, hogy a szénbányászko­dás nagyobb mérvű elter­jedése megyénkben a 19. szá­zadi iparosításnak köszönhe­tő. A századfordulóra a ter­melés már elérte az évi egy­millió tonnát; ez akkoriban az ország széntermelésének az egynegyede volt. (Jelen­leg az egyötöde.) A felsza­badulás után leromlott álla­potú bányák fejlesztése az ötvenes években gyorsult fel. Az évi termelési rekor­dot 1966-ban érte el a Bor­sodi Szénbányák Vállalat, hat és fél millió tonnával. Az ezt követő években az ólai került előtérbe, és Bor­sodban is több bánya be­zárt. 1973-tól, az olajár-rob­banás miatt, ismét szükség lett a szénre. Egyébként a borsodi medence rendelke­zik az országban a legna­gyobb szénvagyonnal — ez meghaladja az egymilliárd tonnát. A 200 év alatt csak­nem 300 millió tonna sze­net fejtettek ki a borsodi szénbányászok. _ T. L. Tavaszi búzát is A tielyszínEn a vetőm A szokásosnál ugyan ké­sőbb. de megkezdődött a ki­tavaszodás, s a gazdaságok a Bükk déli lábánál csak­úgy, mint a Hernád és a Sajó völgyében, felkészülve várják, hogy megkezdhessék a vetést. A kora tavasziak magját már a helyszínre szállította a Vetőmagtermel­tető és Ellátó Vállalat me­gyei kirendeltsége. Megkap­ták a tavaszi árpát a város környékén gazdálkodó tsz- ek is. A magasabb termés- eredmények elérése érdeké­ben a tervezettnél többet vetnek felújításként a na­gyobb értékű és így na­gyobb hozamú vetőmagból. Több évi szünet után. az idén újból vetnek tavaszi búzát is. Elsősorban a lej­tős, dombos, hűvös éghajla­tú területeken, így többek között Ózd környékén. Miskolc környékének igen jó adottságai vannak a ve­tőborsó termesztésére. Mező- keresztesen például 600 hek­tárt vetnek belőle, de jelen­tős területen termesztik az idén Taktaharkány és Bükk­Űgy látszik, nemcsak zsák­bamacska létezik, hanem zsákba-lakás is. Így kezdő­dött ez év februárjában megjelent cikkünk, amely a Szemere utca mellett fel­épült Lottó-tömb lakóitól ér­kezett panaszos levél nyo­mán született. Az ellen emel­tek kifogást, hogy az épület­tel szemközt — benn, a Lot­tó-tömb közepén — a most még szabad területet egy megtermett irodaházzal be­építik. Kifogásolták, hogy er­ről a tervről későn, a lakás­vételi szerződések megköté­se után értesültek. De ettől függetlenül is úgy vélték, hogy kár lenne még zsúfol­tabbá tenni a belvárost, egyáltalán nincs szükség itt irodaházra, különösen nem nyolc szint magasságúra. Akkor megkerestük az OTP Borsod Megyei Igazga­tóságának vezetőjét, és a város főépítészét. Az OTP igazgatója elmondta; sünikor még időben tájékoztathat­ták volna a lakókat, nem volt hitelt érdemlő, hivata­los információjuk arról, hogy mekkora és milyen épület kerül a foghíjba. A főépítész pedig így nyilat­kozott: már évek óta elfo­gadott tény, hogy ezt a bi­zonyos foghíjat beépítik, s egy intézmény kap itt he­lyet. 1982-ben dőlt el, hogy az ÉVIZIG építkezhet ezen a helyen. Egy három tömb­re tagolt épületről tárgyal­tak a tervezőkkel, amelyet lábakra állítottak; a közép­ső része nyújtózott nyolc emelet magasságig, a két szélső pedig hat emeletig. A főépítész szerint mindenféle­képpen indokolt, hogy a foghíjat egy épülettel lezár­ják. Mi ügy véltük, hogy a miskolciak a tervezett iro­daház helyett sokkal szíve­sebben látnának emberibb léptékű épületet a belváros szívében, s reményünket fe­jeztük ki, hogy a -beépítés módját az illetékesek újra megfontolják. Dr. Kovács László, a váro­si tanács elnöke eljuttatta szerkesztőségünknek azt a levelet, amelyben a panasz- tevő lakók közös képviselő­jét értesíti az időközben megszületett döntésről. Idé­zünk a levélből: „Az el­múlt év végén — lakótár­sai nevében is — eljuttatott levelére adott válaszomban mint a környezetben élők közösségi érdekeinek szem előtt tartását. Ez az utalás arra vonatko­zott. hogy már levelük kéz­hezvétele előtt folyamatos tárgyalásban voltunk az ÉVIZIG-gel. hogy pontosít­suk székházuk építésének körülményeit, a megválto­zott feltételekre és igények­re való tekintettel. A székház megvalósításá­nak várható elhúzódását, valamint a lakossági észre­vételeket is mérlegelve, tár­gyalásaink eredményeként az ÉVIZIG-székház helyének más belvárosi területet je­löltünk ki." A tanácselnök ezután ki­fejti levelében; fontos vá­rosrendezési érdek a belvá­rosban az utcák, terek épí­tésénél a minél előbbi befe­jezés. rend megteremtése. A félbehagyottság tartósulását a város közvéleménye nem tudná elfogadni. De mi lesz a foghíj sorsa? A levél így szól erről: „Véleményünk szerint — az ide készült be­ruházási program tapaszta­latainak hasznosításával — az épületkeretbe illeszkedő lakóházi funkció kerüljön itt megvalósításra, a gyalogos A városi vadaspark új gazdát kapott február 1-tól: a városgondnoksághoz tar­tozik. Máris egy sereg vál­toztatást terveznek. A vadasparknak gyakorla­tilag nincs reklámja; az idén országszerte népszerű­sítik majd. Közvéleményku­tatást is végeznek a látoga­tók körében, s ennek alap­ján szélesítik szolgáltatásai­kat. Néhány új faj bemutatá­sát tervezik, jóllehet ez nem kis beruházást igényel. Vár­hatóan láthatunk barna­medvét, farkast és magyar kutyafajtákat is. Gondoljuk csak meg, milyen kitűnő psáztor-, vadász- és őrzőku­tyáink vannak, hogy csak a és egyéb közlekedési kap­csolatoknak—feltételeknek a beépítési tervben is meg­határozott biztosításával. Uj terv készítésével bíztuk meg tehát az ÉSZAKTERV-et, melyben az épület alatti parkolás, az átközlekedés zavartalansága mellett. a tetőgerincnek a csatlakozó épületekhez való illeszkedé­se is elsődleges szempont.” Lakóház épül tehát, olyan, amelyik illeszkedik, belesi­mul környezetébe. A levél arról is szól. hogy a terve­zők javaslatait a tervek el­fogadása előtt megvitat ják a városlakókkal, a környéken élőkkel. Ez a megoldás „a terüle­ten élő lakosság cselekvő segítségével, véleményével találkozva, városunk arcula­tának kedvező formálását, értékeink gyarapítását fogja szolgálni.” — olvashatjuk a tanácselnök levelében. Re­méljük. a közeljövőben már arról adhatunk hírt lapunk hasábjain, hogy a városla­kók. a város vezetői és a tervezők együttes gondolko­dásának eredményeként megszületnek az első tervek. (k—ó) kuvaszt, a komondort, aga­rat, vizslát, kopót, pulit, pu- mit említsük ... Óriási ma- dárröptetőt is szeretnének, amelyben impozáns ragado­zómadarak kapnának helyet. Nem is olyan sokára két li­picai vontatta hintó jár majd körbe, télen szánra cserélik fel a kocsit. Javítják az itt dolgozók munkakörülményeit, s az egész park közművesítésének és áramszolgáltatásának fel­újítása is szükségessé vált. A preparátumokat bemuta­tó ház fűtését ugyancsak ér­demes fontolóra venni, hi­szen akkor télen is láthatná a közönség a kitömött álla­tokat, régi fegyvereket. (karnis) Uj gazdája vau a vadasparknak Barnamedvét és farkast is láthatunk A húsvéti ünnepeket kö­rülbelül ötezer külföldi tu­rista tölti hazánkban. £szak- Magyarországra is — az IBUSZ szervezésében — szép számmal érkeznek közülük, hogy megismerkedjenek nép­szokásainkkal, egy-egy táj­egység hagyományaival. He­ves, Nógráíl és Borsod me­gye várja az idelátogatókat. Borsodba kilenc szovjet csonort érkezik. Eger és He­ves nevezetességeivel három szovjet és öt csehszlovák tu­ristacsoport ismerkedik majd. Az NSZK-beli vendégek programját kérésükre kife­jezetten a népi hagyományok bemutatása céljából állították össze Mikófalván. A közis­mert karácsonyi repülőtéri incidens miatt nem telt jó hangulatban annak idején Egerben egy olasz turista- csoport disznótoros program­ja, ezért most megismétlik az utat S rendhagyó módon, húsvéti disznóölést rendez­nek számukra. Az NDK-ban is gazdag ha­gyományai vannak a húsvét- nak. Egy 45 tagú Borsod megyei csoportnak abban az élményben lesz része, hogy ezzel megismerkedjen. A Berlin—Potsdam—Drezda út­vonalon természetesen még sok más látnivalóban lehet részük ... Sokan pedig csa­ládosán vagy társaságban utaznak a Szovjetunióba, Görög- és Törökországba, Csehszlovákiába és Ausztriá­ba. Az idegenvezető tehetségén és rátermettségén múlik ilyenkor, mennyire tudja ünnepi hangulatúvá tenni i ezeket az alkalmi utakat. Re­mélhetőleg, az országon be­lül kirándu’ólc g~m fognak unatkozni. Két Borsod me­gyei csoport is utazik az ünnepek alatt a Dunakanyar­ba és a Dunántúlra; az ő programjukat ugyancsak dú­sítják az ünnepi aktualitások. ábrány határában is. A ve­tőmagot a gazdaságok már megkapták, s ha a nagyüze­mi táblára már rámehetnek a gépek, a vetését is azon­nal megkezdik. A hóolvadás idején beázott a YVeidlich-udvarhoz tartozó épületek jó néhány lakása. A tetőjavításról szóló cik­künkben szóvá tettük, hogy túlságosan elhúzódik a fel­újítás, s télvíz idején a laká­sokat nem védte meg a be­ázástól a széltől elsodort fó­lia ... Cikkünkre választ kaptunk az egyik kivitelező vállalat, a MI ÉP igazgatójától. Ennek lényege a következő: a mun­kát a megrendelővel, a M1K- kel kötött szerződés alapján, kapacitásuknak megfelelően végzik. Ezzel párhuzamosan a MIK szerződést kötött egy utaltam arra, hogy a Lottó­tömb városrendezési szem­pontból szükséges véglegesí­tésére készülő terv elfogadá­sánál fontosnak tekintjük az építészeti illeszkedést, pala­másik szakvállalattal is, amelynek a feladata az el­avult kémények átépítése volt. A MIK vállalta a ket­tejük közötti kooperációs feladatok ellátását, s a mun­katerület határidőre való át­adását. Ez azonban bizonyos esetekben a többszöri sürge­tés ellenére is csak késve történt meg. Akadályozta a mielőbbi befejezést a cseréphiány is. Ennek oka az volt. hogy a gyárak a készleteik nagy ré­szét a földrengés sújtotta vi­dékekre szállították. Ahogy javult az idő, folytatták a javítást, s az ígéret szerint március 30-ra be is fejezik. Húsvéti disznóölés Utazva ünnepelnek Válasz cikkünkre Befejezik a tetőjavítást a Weidlich-udvarban * Még kevesen tudják az országban, mennyi látnivaló van itt... (Kiss József felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents