Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-24 / 70. szám

Így1 született meg demokratikus hadseregünk Az MHSZ Borsod Megyei és Miskolc Városi vezetősé­ge, valamint a megyei terü­letvédelmi és hadkiegészíté­si parancsnokság holnap Miskolcon bajtársi találko­zót rendez a demokratikus népi hadsereg 5. hadosztálya miskolci századának volt ön­kéntesei részére. Éles Gábor alezredest, a honvédelmi szö­vetség megyei titkárát kér­deztük a ritkán emlegetett hadosztály megalakulásának körülményeiről, történetéről. — Hogy e fegyveres ala­kulat létrehozásának jelen­tőségét megértsük, fel kell idéznünk az 1944 végén ha­zánkban uralkodó állapoto­kat. Hadszíntérré vált az or­szág, s a fasiszta német ha­dak a szintén fasiszta veze­tés alatt harcoló magyar csa­patokkal együtt még szívó­san védekeztek a felszabadí­tó szovjet hadsereg csapásai ellen. A Horthy-reakció már korábban felismerte, hogy a fasiszta Németország elvesz­tette a háborút, ám képtelen volt a katasztrófából kive­zetni az országot. — Népünk legjobbjait ag­godalom töltötte el: a ma­gyarságot a háború után ked­vezőtlen elbírálásban része­síthetik majd a győztes ha­talmak, mivel a szomszédos népekkel ellentétben, fegy­veresen nem vett részt a fa­sizmus megsemmisítésében. A cáfolatot azok adták meg, akik veszélyes körülmények ellenére is fegyvert ragad­tak, s együtt harcoltak a felszabadítókkal. Büszkék le­hetünk rá, hogy a hazánk­ban legjelentősebb fegyveres egység, a MÓKÁN szűkebb pátriánkban, Miskolcon ala­kult meg. A már felszabadult Debrecenben még nem jött létre az Ideiglenes Nemzet- gyűlés, nem volt honvédelmi minisztérium sem, ám a kom­munisták vezetésével antifa­siszta munkások, értelmisé­giek, még katonatisztek is, harcba indultak a fasiszták ellen. — A MÓKÁN von a ké­sőbb megszülető demokrati­kus népi hadsereg első ka­tonai alakulata az országban. A Miskolcot december 3-án felszabadító szovjet hadse­reg is elismerte fegyveres testületnek; meghagyta fegy­vereit, s megbízta a közbiz­tonság védelmével. A sorait csapatostól növelték a lel­kes fiatalok. — Miután az ideiglenes kormány 1944 végén hadat üzent a hitleri Németország­nak és meghirdette program­ját, amelyben a földreform mellett a második pontként az antifasiszta hadsereg lét­rehozása szerepelt, ennek nyomán rohamosan sokaso­dott a harcolni akarók szá­ma. „Mindnyájan ott leszünk a hitleri Németország és az itthoni fasiszták elleni harc­ban. Ott leszünk!, ez az új év jelszava” — idézte az egyik helybeli újság a mis­kolci Korona moziban szil­veszterkor megtartott nagy­gyűlésen elhangzottakat, ame­lyen a kormányprogramot is­mertették. — Amikor 1945. január 20­án országszerte megkezdték az új hadsereg szervezését, Miskolcon már 2704-en, ve­lük együtt Borsodban össze­sen 5520-an álltak ^ fegyver­ben. Aznap ismét nagygyű­lést tartottak városunkban, amelyet toborzó felhívás kö­vetett. Ugyanekkor létrehoz­ták a 7. honvéd kerületi pa­rancsnokság őrszázadát, amelynek magvát a kom­munista (az 1956-os ellen- forradalommal szembeni helytállásakor hősi halált halt) Szabó Lajos vezetésé­vel a MÓKÁN mintegy 150 kipróbált harcosa képezte, A fontosabb objektumok őrzé­se, a vezető személyiségek védelme, az éhező miskolci­ak számára vidéken élelmi­szer gyűjtése — ez volt e század feladata. — A toborzás befejezésé­ig. március 24-ig, nyolcezer miskolcival együtt a megyé­ből — főként az abaúji rész­ből — összesen 21ezer 36- an, a szükségesnél kétszer- annyian jelentkeztek az új hadseregbe. Az arányuk ma­gasabb volt az országos át­lagnál. Pedig hadiüzemi munkások, vasutasok ekkor már nem jelentkezhettek; rájuk a termelésben volt szükség. Közben, miután az Ideiglenes Nemzetgyűlés március 4-én Debrecenben létrehozta a demokratikus népi hadsereg 6. hadosztá­Jó üzlet Gyűjtik a vízibolhát Az emberi találékonyság szinte végtelen — ha pénz- kereseti lehetőségről van szó. Mert ugyan kinek jutna eszébe, hogy vízibolhát gyűjt­sön — s azt jó pénzért el­adja. Márpedig eszébe jutott — s nem is egynek, hanem ép­pen egy tucat embernek. Ugyanis 12 fős csoport ala­kult, amely engedély alapján gyűjti ezt a halcsemegét, s hozza forgalomba belföldön. A csoport a Szerencsi Cu­korgyár szennyvíztisztítójá­nak legmélyebb pontjairól gyűjti össze tüllhálóval eze­ket a parányi élőlényeket. Megszárítva, zsákokba cso­magolva hozza aztán forga­lomba. A termék csaknem olyan kelendő, mint a sze­rencsi cukor — vásárolják is, elsősorban az akvárium­ban tartott halak etetésére. Ugyancsak kelendő a má­sik „víziféreg”, amelyet tu- bifex néven ismernek. A kö­zönségesen csak orsóféregnek nevezett, gilisztaszerű élő­lényt nagy mennyiségben fogják a Sajóban, a Putnok és Miskolc közötti szakaszon. Területi engedély alapján, egyénileg gyűjtik össze. Intézkedtek-e ? A Hazafias Népfront váro­si elnöksége a mai ülésén tájékoztatót hallgat meg a tavalyi tanácsi és népfront­választásokon tett közérdekű javaslatok, lakossági észre­vételek nyomán született in­tézkedésekről. Szó lesz még a HNF városi bizottságának tájékoztatási és információs rendszeréről, valamint a II 4., II/6. és II/8. számú körzeti bizottságok munkájáról is. lyát, Miskolcon is azon nyom­ban megalakult az 5. had­osztály. Az egység egy szá­zadát (18—20 éves fiatalokat) kiképzésre Hajmáskérre ve­zényelték; néhányan, képzett katonák, közvetlenül a há­ború vége előtt Ausztriában még részt vehettek a fasisz­ták elleni harcokban. Töb­ben Balatonalmádiban neve­lőtiszti tanfolyamra kerültek. — Hogy a nagy számú je­lentkezőből aránylag keve­sen harcolhattak a fasiszták ellen, ennek több oka is van. Számukra nem volt elegen­dő laktanya, egyenruha, fegyver, s a kifosztott or­szágban az élelmezésük is nehézségekbe ütközött. A to­borzás azonban nem volt hiá­bavaló. Sikere megmutatta, hogy a magyarság nem »fa­siszta nép, csak az urai rossz útra vezették. Mihelyt azon­ban lehetősége nyílott rá, bi­zonyította, hogy akar és tud küzdeni a szabadságáért. A toborzás felért egy válasz­tással, s az ország népe a szabadságra szavazott. Az ideiglenes kormány program­ja megegyezett népünk aka­ratával. — Az ismertetett körülmé­nyek között született meg dolgozó népünk hadserege. Megalakulásának emlékét haladó hagyományaink kö­zött ápoljuk. És megkülön­böztetett tisztelettel köszönt­jük mindazokat, akik részt vettek e hadsereg létrehozá­sában — fejezte be megem­lékezését az MHSZ megyei titkára. T. L ' hiányosság megszüntetését követelték meg a munkahe­lyeken, a munkavédelmi őrök pedig több mint 26 ezer baleseti veszélyforrás felszá­molását segítették elő. Mun­kavédelmi újításokkal ugyan­csak szép számban jelent­keztek. Ennek ma már olyan rangja és becsülete van, mint a termelést segítő öt­leteknek. Az előző évihez képest százzal több olyan ja­vaslat futott be a vállalatok, intézmények vezetőihez, amely a korábbinál jobban ga­rantálja a baleset- és az egészségvédelmet. Milliárdos nagyságrendű az az összeg, amit az ártalmas, veszélyes termelési tényezők megszüntetésére, a tűzvédelmi rendszer korszerűsítésére, környezetvédelemre és mun­kavédelmi oktatásra költöt­tek a vállalatok. Megtérül-e mindez a szellemi és anyagi beruházás? Csak akkor, ha csökken a balesetek száma. A szakemberek pedig elé­gedetlenek: nemcsak a végzetes kime­netelű esetek száma emel­kedett. hanem a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek is gyakrabban fordultak elő. A konferencián meghatároz­ták az idei feladatokat is. A belső munkavédelmi ellenőr­zéseket. szemléket hatéko­nyabbá kell tenni. Progra­mot kérnek arra, milyen fejlesztéseket ter­veznek az egészségesebb és biztonságosabb munkahe- megteremtése érdeké­ben. A balesetek utáni kivizsgá­lást is szigorítani akarják, és a mulasztókra súlyosabb fe­gyelmi felelősségrevonás vár, mint eddig. 3k A gyári galériában mindig találunk nézelődőket. Szellemi táplálékot is... Lassan megszokottá válik a Medicor miskolci gyárában, hogy délben az ebéd mellé némi szellemi táplálékot is ma­gukhoz vehetnek a gyár mun­katársai. Nem kell ehhez egyebet tenni, mint hogy az ebédlő után felkeresik a tanácsko­zótermet, ahol tárlat várja az érdeklődőket. Ezúttal M. Kristóf Ágnes festőművész 22 művét állították ki, két héten át a „gyári galériá­ban”. Igazság szerint ezt a hangzatos nevet csak mi akasztottuk erre a tárlatra, hiszen a rendező gyári mű­velődési bizottság sokkal sze­rényebben értékeli saját munkáját; pedig nem kis eredmény, hogy lassan ha­gyományossá válik a kiállí­tások fogadása a Medicor­ban. — Nem azért csináljuk, hogy ezzel valamiféle hír­névre tegyünk szert — mondta a bizottság vezető­je —, hanem azért, mert úgy látjuk, van rá igény, s ebédidőben látogatóktól, né- zelődőktől zsúfolt a kiállító­terem. A gyár igazgatója szerint a termelőmunka egész embert kíván, ha eredmé­nyesen akarjuk végezni. Ezért van szükség a szelle­mi táplálékra is, amit tót, gyáron belül is igyekeznek megadni. Eddigi legsikere­sebb módjának a munkahe­lyi galéria bizonyult. (kiss) A kártérítés sovány vigasz Gyakoribbak az üzemi balesetek Szigorítják a fegyelmi felelősségre vonást j)e Hétköznap a legnagyobb a za téri autóbusz-pályaudvarán lelkes járatok Készül az új msnelteni Nagy a forgalom munka­napokon a Borsod Volán Bú­za téri autóbusz-pályaudva­rán. Farkas Páltól, az állo­más vezetőjétől tudjuk, hogy ilyenkor csaknem 560 az in- dúló, és ugyanennyi az ér­kező járataiknak a száma. Hétköznap 45—50 ezer utas veszi igénybe szolgál­tatásaikat. A forgalom szom­batonként kisebb, s a leg­kevesebb utasuk munkaszü- nei napokon akad. Nemso­kára megindulnak a kisker­tek felé a telkesjáratok. forgalom a Borsod Volán Bú­Egyelőre azonban ezek iránt még nincs igény, hiszen a kerti munkáknak nem ked­vez az időjárás ... A telkes­járatok egyébként az idén is a tavaly ősszel érvényes menetrend szerint közleked­nek majd. Készül már a Volán új menetrendje: a vállalat számba vette az igényekét és a saját lehetőségeit. Az utasok kéréseit egyeztették a tanácsokkal és a nagyobb vállalatokkal is. Az új me­netrend június 1-én lép életbe. Személyes ismerősöm egy édesanya, akinek a fia 29 éves korában űzetni baleset áldozata lett. Egy iskolába készülő, s egy fél éves fiát hagyta árván... A tragédiá­val végződő üzemi balesetek mindig riasztanak. És a sta­tisztikai viszonyítás is, hogy kevesebb vagy több veszte­ségünk volt-e, mint egy év­vel korábban. Mindenkinek az az egy hozzátartozó fáj a legjobban, aki nem tér töb­bet haza. Az édesanyák pe­dig emberien gyarlók: miért éppen az övékkel kellett en­nek megtörténnie? A megyei munkavédelmi konferencián elhangzott: a véletlennek, az elkerülhetet­lennek a vizsgálatok szerint csupán néhány százalékban van köze a súlyos üzemi balesetekhez. A leggyakrab­ban tetten érhető ok az emberi mulasztás és gondatlanság, és sajnos mind sűrűbben az alkoho­los befolyásoltság. A kártérítés, az árvasági segély igen sovány vigasz. Hiszem, hogy nem nvugtatia meg soha azok lelkiismeretét sem. akik egv hajszálnyit is vétkesnek érzik magukat munkatársuk lóvá nem te­hető balesetéért. A halálos balesetek száma 19R5-ben az előző évihez ké­pest emelkedett. S ez figyel­meztet minden felelős veze­tőt és munkatársat: 32-en nem tértek haza a munká­ból, s 36 kiskorút hagytak árván. Megyénk több vállalata már nagyon komolyan veszi a munkavédelmet, és áldoz is rá. Terjed a munkavédel­mi őrmozgalom, s nincs mellébeszélés, hogy valaki nem jelentette a gép hibáját, vagy az általa észlelt baleseti forrást. A szakszervezeti bizottságok munkavédelmi ellenőrei a múlt évben több mint 2400 Az 5. hadosztály miskolci önkéntesei Tárlat a gyárban

Next

/
Thumbnails
Contents