Déli Hírlap, 1986. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

I- •.áT'IÍL «# * ■ ■ Wmkm^^ -■■■ „r - - ->f «I aÉP ^>».-.V N. r -" m *í?T ■*'■:. r^fetssii * Borkóstoló helyett más illene a tanácsházák tövébe. \ árják a miskolciak javaslatait! Milyenek legyenek a Széchenyi úti üzletek? Hiába a meghosszabbított félfogadás Kényelmesek az ügyfelek Túl könnyű elkéredzkedni a munkahelyekről Bezárt a Weidlich, s lett belőle húsbalt; ugyanakkor megnyílt a Pátria. A Weid- lichhel szemközti húsboltból édességüzlet lett, a Tévésza­lon elköltözött a Pátria eme­letére, s a régi helyén ma papírüzlet van. Ez csak néhány változás azok közül, amelyek a Szé­chenyi út üzlethálózatában a közelmúltban játszódtak le. E csereberéket nem mindig kísérte a miskolciak egyet­értése. Nemcsak puszta helyvál­toztatásról volt szó; a bol­tok árukínálata, jellege is sok esetben átformálódott. Nemrég írtunk arról, hogy folytatódik majd a Széche­nyi úti üzletek csereberéje. Régi cégtáblákat vesznek le, s újakkal kell megismerked­nünk. Kovács Gábor, a vá­rosi tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője mondta el legutóbb, hogy a Széchenyi út kereske­delmi hálózatának kiala­kítására új programot ké­szítenek a nyár közepére. Mivel sétálóutca lett a Szé­chenyi, meg kell, hogy vál­tozzon az üzletek választéka is. Több rangos, elegáns boltra, étteremre, ételbárra, cukrászdára van szükség. A változásnak nagyon is gya­korlatias okai vannak: a sé­tálóutcán nehéz megoldani a nagy forgalmú, nagy alap- területű, nagy tömegű áru­val rendelkező üzletek ki­szolgálását. Az pedig már a város arculatának szépítése érdekében történik, hogy olyan üzleteket szeretné­nek a Széchenyire telepí­teni, amelyek kirakata ele­gáns, és a kínálata egye­di. Az osztályvezető elmondta azt is: a miskolciakkal együtt szeretnék eldönteni, milyen legyen a közeljövő Széche­nyi útja. Ezért várják a városlakók javaslatait, akár levélben, akár írásban, akár szemé­lyesen teszik azt meg. A városi tanács kereskedel­mi osztályához kell fordulni ez ügyben, amely most a városi tanácsháza mellett a Hunyadi utcán, a volt leány- kollégium szépen kitataro­zott épületében található. Olyan programot szeretné­nek nyárra a szakemberek a városatyák asztalára tenni, melyben a szakemberek vé­leménye a városlakókéval együtt található meg. Egyéb­ként létezett már régebben is egy terv, de annak egyik Immár öt esztendeje, hogy a lakótelepi parkokat át le­het venni szerződéses gondo­zásra. Ennek eredménye, hogy a Killiánban és a di­ósgyőri városközpontban ta­lálhatók Miskolc leggondo­zottabb parkjai. Ahol a lakók közül valaki rendszeresen ás, kapál, ge­reblyézik, ott a környékbe­liek is jobban óvják a pá­zsitot, és kevesebb a faron­gáló, cserjedöntögető. Ad­nak ^e ki újabb parkokat bér­be? — kérdeztük Prekop Er­zsébettől, a Miskolci Kerté­szeti Vállalat parkfenntartá­si üzemágának vezetőjétől. — Az eddigi tapasztalata­ink nagyon kedvezőek, s mi­vel a vállalatunk létszám­gondjai sem enyhültek, to­vább bővítjük a szerződéses parkok számát. Jelenleg mintegy harminc személlyel van megállapodásunk, több­ségük a III. kerületben él, s az LKM és a Digép dolgo­zója. Egy-egy személy nyolc­tízezer négyzetméter pázsit­ra felügyel. Havonta hatvan órát dolgozhatnak mellékfog­lalkozásban, és ezért a fő­állásuk jövedelmének a fe­lét kaphatják tőlünk. Álta­lában havonta háromezer forint körül keresnek. Mi elvégezzük a pázsit kaszálá­sát, és minden egyéb szak­munkát; rájuk a takarítás, a kapálás, az ásás és a ge- reblyézés hárul, öt eszten­dővel ezelőtt mintegy hat- vanan jelentkeztek erre a munkára, de csupán a felük maradt meg; ők hobbiból, szórakozásból, az egészséges testmozgás végett is vállalják a szabad levegőn való mun­kát. Az eddigi tapasztalatok alapján az avas-déli parkok bérbeadását is tervbe vettük. Arrafelé sok a cserjével be­hibájául sokan azt rótták fel, hogy nem elég miskolci, azaz nem tanúskodott kellő helyismeretről. Ezt most szeretnék elkerül­ni a tanácsi szakemberek —, de ehhez a városlakók se­gítsége kell. S ez remélhető­leg nem is marad el. ültetett, enyhén lejtős part­oldal, ami különösebb gon­dozást nem igényel, de időn­ként rendezetté kell tenni. Ezekre a területekre kere­sünk jelentkezőket a közel ­Ügyeink elintézése érdeké­ben sokszor keressük fel a Miskolc Megyei Városi Hi­vatalt, korábbi nevén a ta­nácsi hivatalt. De igazodik-e az itteni félfogadás rendje a munkaidőnkhöz? Nem kell-e egy-egy kérvény miatt el- kéredzkedni a munkahe­lyünkről? Az egyszerűbb intézniva­lókkal az ügyfélszolgálati irodákban foglalkoznak. Ezek a Petőfi utca 1—3., a Petőfi utca 23. — ez április 1-től véglegesen átköltözik a Pe­tőfi u. 39-be — a Marx Károly utca 96. és a Csaba vezér utca 53. szám alatt ta­lálhatók, s mindennap reg­gel fél nyolctól délután négyig, pénteken pedig dél­után fél négyig kereshetők fel. A szerdát a hivatal berke­iben a lakossági ügyek inté­zése napjának tartják, hi­szen ekkor az átlagosnál hosszabb ide­ig fogadják az érdeklődő­ket az ügyfélszolgálati iro­dákban. de a hivatal osz­tályain is. Ezek a Petőfi utca 1—3. szám alatt a következők: la­kás- és műszaki osztály, tit­kárság. Március 26-tól itt található meg az ipari-keres- kedelmi-mezőgazdasági osz­tály, míg az igazgatási a Fe- fi utca 39-be kerül, s a Fe­jövében. A munkához a szerszámokat mi adjuk, a vállalkozóknak csupán mun­kakedvre, tenniakarásra van szükségük. (szántó) tőfi utca 23. szám alatt ma­rad az egészségügy. A hiva­tal valamennyi osztálya szerdán reggel héttől este hétig tart félfogadást. Küss- né dr. Ács Máriától, a tit­kárság osztályvezetőjétől tudjuk, hogy bár ekkor egész nap ér­demben intézik az ügye­ket, öt óra után már csak a lakásosztályon van for­galom. Nem igaz az a sokak által hangoztatott érv, hogy egy- egy ügy illetékese az esti órákban már nem tartózko­dik a helyén. Vagy az osz­tályvezető, vagy a helyette­se bent található, ugyanis egymást váltják ilyenkor. Sokan még mindig arra tö­rekednek, hogy az ügyin­tézés ne a szabad idő ro­vására menjen. A mísltolci gyerekek java jó, ha háromféle madarat is­mer. Természettudományos is­mereteik gyarapításának kitű­nő helyszíne volt a Herman Ottó Múzeum. Az iskolások igen szívesen látogatták az egyik legnépszerűbb állandó kiállításukat, amely A termé­szet bárom országa címmel mutatta be flóránkat, faunán­kat. Múlt időben beszélünk, hiszen bezárják a Papszer ut­cai múzeumot, mert megérett a felújításra. Mi lesz a sorsa az itteni kiállítási tárgyak­nak? Miskolcon nem találtak alkalmas helyet e célra, ezért Aggtelekre költöztetik a ter­mészettudományos anyagot. Miskolc szegényebb lesz egy népszerű tárlattal. Mi a garancia arra, hogy a fel­újítás után visszakapjuk? — telefonáltak be többen is szerkesztőségünkbe. Az ag­gódók a Rorárius cukrász­da berendezéseit is emleget­ték, mondván, nehogy úgy járjunk ezzel is. ötleteket is adtak: alkalmas helynek ta­lálnák a Bükki Nemzeti Park épületét, s a vadaspark is átmenetileg otthont ad­hatna a kiállításnak. Ezekkel az észrevételek­kel hívtuk fel telefonon dr. Szabadfalvi József múzeum­igazgatót. Elmondta, hogy először természetesen mis­kolci lehetőséget kerestek a kiállítás elhelyezésére. A Bükki Nemzeti Park és a Megyénkben egyre többen vélekednek úgy, hogy szük­ségük van az anyagi bizton­ságra, az Állami Biztosító szolgáltatásaira. Ezt igazolja az elmúlt év statisztikája is. Kovács Lajos, az ÁB me­gyei igazgatója elmondta, hogy 1985-ben négyezerrel gyarapodott azok száma, akik nagy életbiztosítást kö­töttek. A CSÉB 150 is egyre népszerűbb a dolgozók kö­rében: 20 ezerrel többen kö­töttek ilyet. Egyre több az olyan gépkocsitulajdonos is, Erre utal az Is, hogy a két időpontot tartalmazó meghí­vások, illetve idézések cím­zettjei is gyakran a hétfői 12-től 16 óráig, vagy a pén­teki, fél nyolctól délig tar­tó félfogadást választják, a szerdainak a rovására. Hét­főn és pénteken egyébként mindig nagy a forgalom á hivatal osztályain. A hivatal már több mint két éve bevezette a szerdán- kénti, meghosszabbított ügy- félfogadási rendet. Az ille­tékesek úgy látják, hogy az intézkedés nem érte el acél­ját. A munkahelyeken vol­na a sor, hogy megértessék dolgozóikkal; munkaidőn túl intézzék ef ügyes-bajos dolgaikat. S ezt szerdánként meg is te­hetik; a szükséges tanácsi apparátus a rendelkezésükre áll. B. A. vadaspark kiállításai is % Herman Ottó Múzeum szak­embereinek munkái; ezeket nem lenne helyes zsúfoltab­bá tenni. Az aggteleki kiál­lítás viszont szegényes, na­gyon elavult, s idegenfor­galmi rangja indokolja, hogy modernebb és gazdagabb le­gyen. Ám a miskolciak is sze­retik az effajta gazdagságot, amint az a féltésből kide­rül. A kedélyeket így nyug­tatja meg az igazgató: a Papszer utcai épület felújí­tása után a Kossuth utcai épületet teljes egészében a természettudományos muze- ológiának szentelik. Ebben a különálló épületben sokkal gazdagabb gyűjteménnyel je­lentkeznek majd, és az ott dolgozók munkafeltételei is kedvezőbbé válnak. Nagy és szép terveik vannak, de egyelőre az érdeklődők tü­relmét kell kérni, hiszen a kiállítási anyagok javarésze erre az átmeneti időre, saj­nos nem is tárlókba, hanem bérelt raktárakba kerül. * Ügy véljük, ezzel a téma még nincs lezárva, és visz- szatérünk rá. aki casco biztosítással na­gyobb biztonságban érzi rrta- gát. Számuk az elmúlt év­ben 3 ezerrel emelkedett. A biztosítottak számának növekedése lehetővé teszi, hogy az eddigieknél maga­sabb kártérítést fizessenek. A múlt évben 511 millió fo­rintot fizettek ki az ügyfe­leiknek. S nem volt kevés az az összeg sem — 68 mil­lió forint —, amit a köte­lező gépjármű-biztosításuk alapján vehettek kézhez a tulajdonosok. (k-ó) A szerződéses parkok szebbek Lakótelepi hobbikertészek ^ Legtöbbször csak a tisztaságra kellene ügyelni, s park lenne a szemre gazdátlan területből.. . Féltik a kiállítást falér-e 9 Urát ün országa? Többen kötnek biztosítást Félmilliárdot fu ettek ki

Next

/
Thumbnails
Contents