Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

A módosítás módosítása Adózott jövedelmek + A beruházók még jó néhány évig dolgoznak itt. Próbaüzem a sajólád—bocsi vízműben Hogy ne hörögjenek a csapok... 1989: félszázezer köbméter víz naponta A r adózással kapcsolatos néhány új jogszabály lépett életbe Januar elsejével. Töb­bek között új rendelkezése­ket adtak ki az általános jövedelemadóról. Ez volta­képp a módosítás módosítá­sa. hiszen 1984. január else­jén változtak legutóbb a jö­vedelemadózás szabályai. Két évvel ezelőtt alapve­tő változás volt, hogy nem a tevékenységek fajtái sze­rint kellett megállapítani az adókulcsot; hanem egységes adókulcstáblázatot hoztak létre. Vajon a mostani vál­toztatások hogyan érintik az adózókat? Dr. Kocsis Zsu­Az ÁFOR művelődési bi­zottsága és Clara Zetkin szocialista brigádja rende­zésében mutatják be dr. Sidló Gábor perecesi körze­ti orvos fotókiállítását, ame­lyen az elmúlt 30 év leg­jobb képeit láthatják az ér­deklődők. Pereces és Lyu- kóbánya változó, megújuló arculatát követik nyomon a fotók, felvillantva a bá­nyászélet nehézségeit és szépségeit. Az ÁFOR mis­kolci irodaházának tanács­termében — Perecesen — ma délután fél 4-kor nyitja meg Solymosi László pere­cesi népfronttitkár a kiállí­tást, amely a hónap végéig zsa, a városi Lakossági Adó- és Illetékhivatal vezetője: — Az idén megszüntették a községfejlesztési hozzájá­rulást, s ezt a kieső állami bevételt pótolni kellett. Ezt azonban differenciáltan tet­ték : a kisebb adóköteles jö­vedelmeknél minimális az adókulcs növekedése, 200 ezer forint felett erőtelje­sebb. A szerződéses üzemel­tetők eddig „kilógtak” az egységes adókulcstáblázatból, most az új jogszabály ebbe a körbe sorolta ezt a tevé­kenységet is. Hozzáigazítot­ták a mentességeket, a ked­vezményeket a gazdasági feltételekhez: emelték az összegeket. látogatható, szombat és va­sárnap kivételével naponta 12-től 2 óráig. A Borsod Megyei Távhő­szolgáltató Vállalatnál ko­moly hagyományai vannak a véradómozgalomnak. Leg­alább száz olyan dolgozójuk van, akik már tizenötször, húszszor, vagy még több­ször adott vért. Sőt négy rendkívüli véradót is nyil­vántartatlak, akik adott — Kik fizetnek általános jövedelemadót? — Kisiparosok, kiskeres­kedők, a szerződéses és áta­lányelszámolású üzletek ve­zetői. a szellemi tevékeny­séget végzők — tervezők, írók, orvosok —, valamint az ingatlanokat bérbe adók és értékesítők. — Mikortól adózunk az új szabályok szerint? — Az új paragrafusokat az 1986-ban szerzett adókö­teles jövedelmeknél alkal­mazzuk. — Egy régebbi rendelke­zést tavaly hajtottak végre először: a különféle helye­ken szerzett adóköteles jö­vedelmeket összesítették, s megvizsgálták, hogy vajon a részenként befizetett adón túl kell-e még — az összeg nagysága miatt — további adót fizetni. Hogyan fogad­ták mindezt az adózók? — Annak ellenére, hogy széles körben ismert rendel­kezés volt ez, sokan felhá­borodtak, amikor megkapták az értesítést. Talán annak tudható be ez, hogy a ren­delkezést még 1984 elején tették közzé, a jövedelem­összesítést viszont tavaly vé­geztük el először, az 1984-es évet vizsgálva. (k—ó) esetben azonnal rendelke­zésre állnak. Évente egy­szer elsősorban a „törzsgár­dára” támaszkodva szervet! a helyi Vöröskereszt-szerve­zet véradónapot. A' napok­ban nem kevesebb, mint 137 dolgozó adott összesen 49 li­ter vért. Decemberben még egy véradónapot tartanak. Városunk egyik legfonto­sabb beruházása nem is a városhatáron belül található, hanem Sajólád szomszédsá­gában. Itt építik ugyanis az ÉRV irányításával azt a víz­müvet, ahonnan 1989-ben 50 ezer köbméter tisztított, jó minőségű ivóvíznek kell ér­keznie naponta. Az építők most jutottak el oda. hogy a vízmű-beruházás első szaka­szának próbaüzeméhez hoz­zákezdhetnek. Voltaképp ma is kap in­nen ivóvizet Miskolc, de tisztítatlanul, hiszen még nincs kész a tisztítómű. A berendezéseknek előrelátha­tóan ez év tavaszán kell vizsgázniuk, hogy a nyári csúcsfogyasztás időszakára már minden készen álljon. Ha nem következik be vá­ratlan esemény a próba­üzem során, akkor az idén nyáron húszezer köbméter tisztított ivóvizet kaphat na­ponta Miskolc Sajóládról. A vízügyi szakemberek már régebben elmondották, hogy az a bizonyos sárgás színeződés a tisztítómű el­készültével sem fog tökéle­tesen eltűnni, ugyanis a csőhálózatban sok helyen le­rakodott már a sárgulást okozó mangántartalom üle­dék. Ha változik a víznyo­más, ez újra belekerülhet a vízbe. Természetesen a hely­zet javul, a vezetékeket pe­dig mosatással ki lehet tisz­títani — bár ez a város egyes területein levő öreg, kis keresztmetszetű csövek­nél nehéz feladat. Sajóládról egyébként egy 1000 milliméter átmérőjű vízvezeték is tart Miskolc felé, s a tervek szerint 1987- re kell a csőkígyónak az Egyetemvárosig elérnie. Ad­dig itt a városon belül kell kiépíteni a fogadóhálózatot: ezeknek a munkálatoknak lehetünk tanúi mostanában a Szemere utcán. Sajólád térségében pedig a kivitele­zők riemcsak azzal foglal­koznak, hogy előkészítsék a következő 30 ezer köbméter víz kitermeléséhez szükséges berendezések felépítését. A programjukban szerepel a vízkészletek védelme is: foglalkoznak a lehetséges szennyezőforrásokkal, feltár­ják a felszín alatti vizek mozgását. Ez a munka legalább olyan jelentős, mint maga a vízműépítés, hiszen a ka­vicsteraszokban található sokmillió köbméter ivóvíz meglehetősen érzékeny a felszíni szennyeződésekre, elsősorban a szennyvizek be­szivárgására. Ezért külön kell foglalkozni a környék­beli falvak csatornázásával, a szennyvízkezelés megoldá­sával. A vízellátással foglalkozó szakemberek messzebbre is tekintenek; azt vizsgálják, hogy honnan fakaszthatunk vizet a sajóládi vízmű el­készülte után. A kutatások a Tisza térségét találták al­kalmasnak, innen elegendő ivóvizet kaphat a város: csak kicsit messzebbről, mint eddig. Ez azonban már A városi tanács végrehaj­tó bizottságának legutóbbi ülése elfogadta az 1986/87-es végleges OTP-lakásnévjcgy- zéket. Az előzetes névsort már közöltük lapunkban, s most a végleges névjegyzék­kel is ugyanezt tesszük szer­dától. A névsorban több mint 350 név szerepel. Nemcsak azoknak a nevét találjuk meg itt, akik OTP-lakáshoz jut­nak, hanem ezen a listán sze­repel a tanácsi bérlakásból OTP-lakásba költözők csere­jegyzéke, valamint a tanácsi bér garzonháziból OTP-la- kásokba költözők neve is. A névjegyzék-tervezetek ellen 135-en emeltek kifo­gást. A legnagyobb számban az egyedülálló lakásigénylők A vadkereskedelemről és a külföldiek vadásztatásáról tart filmvetítéssel egybekö­tött előadást dr. Kovács Miklós, a MAVAD kereske­delmi igazgatója a miskol­rnkább az ezredforduló be­ruházása lesz. Még egy apró, de fontos információ: a miskolci ivó- vízhálózat bővítési munkáit — hogy fogadni tudják a sajóládi vizet — még az idén folytatják. A már em­lített Szemere utcai csőfek­tetés után is a belváros te­rületén dolgoznak tovább a kivitelezők. Hogy a jövőben ne hörögjenek szárazon a csapok, most egy kis ké­nyelmetlenséget kell elvisel­niük a belvárosban közleke­dőknek ... (k-ó) A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 15. Szálloda Pest városához A Pest, majd a későbbi Budapest Szál­loda — napjainkban. A korábban felsorolt vendégfogadók és Szállodák a város történeti főútvonalai mel­lett helyezkedtek el. A vendéglátásnak ezek az objektumai kielégítették a 18—19. szá­zadra jellemző városi és városkörnyéki igé­nyeket. Miskolc lakosságának es befogadó- képességének 20. század eleji rohamos nö­vekedése azonban új igényeket szült, a ven­dégfogadás-vendéglátás elé is a korábbiak­tól eltérő követelményeket állított. Ez meg­nyilvánult a meglévő szállodák, vendéglők bővítésében, átalakításában, de ugyanakkor a város belterületén, ám közvetlen környé­kén is (Lillafüred. Tapolca) újabb objektu­mok épültek, s egymással versengve igye­keztek konyhájukkal, kiszolgálásukkal, elő­zékenységükkel magukhoz hódítani a kö­zönséget. Egyik újabb keletkezésű szállodánk volt a Fejér József tulajdonában lévő. aki Pest városához c'mezte éttermét és szállodáját. A színházzal szemközt lévő telek alaprajza — feltehetően már az átalakítás után — 1898- ból maradt fenn. (A korábbi szállodát 1859-ben nyitották meg.) Tulajdonosa még a századfordulót követően is Fejér József volt. Erről és az épület külső formájáról tanúskodik több tucat fennmaradt számlája, valamint a korabeli lapokban megjelent reklá mh irdetései. A Három Rózsa fogadóból már ismert Böczögő József 1910-ben bérbe vette a szál­lodát, s ekkor megváltoztatta nevét is. A korabeli leírások szerint a Szinvára nézett a Budapest Szálloda 12 vendégszobá­ja, amelyek napi díja 2 koronától felfelé „állapíttatott” meg. Alagsorában, helyezke­dett el az ún. Böczögő-pince, utcai és ud­vari külön bejárattal. Ugyancsak az 1910-es években írják a helyi lapok, hogy „a szín­házi előadás után vacsorázó, előkelő közön­ség ad találkát egymásnak, és itt kitűnő bél­és külföldi sörök, termelői borok mellett magyar konyhát, cigányzenét élvez sokszor a hajnali órákig” a jókedvű társaság. Egy évtized múlva ismét változik az el­nevezés. 1929-ben például az új bérlő, Ró- senfeld Jenő már Abbázia éttermébe, kávé- házába és szállodájába invitálja jutányos áron, de első osztályú kiszolgálással vendé­geit. 1943-ban a Széchenyi u. 24. szám alatt jegyzik a szállodát, amely 50 szobájával a város legnagyobb, s kávéházával együtt a legelőkelőbb objektumai közé tartozik, A felszabadulás után újabb névváltozás kö­vetkezik: Arany Csillag szálló, étterem és presszó névvel kerül be egy újabb generá­ció tudatába, de a régi miskolciak még őr­zik a patinás Abbázia elnevezést. Másik jeles, de nem jó hírű szállodája volt a miskolci főutcának a Royal. A nap­jainkban is álló épületről (amelyben ma női divatáruüzlet van, a túlsó sarkon pedig sportszerbolt), a századfordulót követően miskolci képeslap is készült. Alapításáról és működésének kezdeti éveiről Miskolc város tudós monográfusa, Szendrei János nem tájékoztat, de az 1912-es városi cím- és lakjegyzék már jelzi a szálloda meglétét. Jeles bérlői között említik az 1930-as évek közepén Gránát Sándort, az 1940-es évek elején pedig Márkus Somát. Az épület ek­kor is a 62. számot viselte.) Működésének teljes feltárása további történeti kutatásokat igényel, de remélhetően a környéken lakók, a visszaemlékezések is úiabb adatokkal gaz­dagíthatják ismereteinket. Ugyancsak ilyen módon juthatunk adatokhoz a Széchenyi vendéglőről és szállodáról, amely az egy­kori Turul Kávéház helyén, a 20. század el­ső harmadában működött. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva) Holnaptól közöljük Az OTP- lakásHsta Vadkereskedelem sérelmezték, hogy nem ke­rültek a listára. Az egyedül­állók közül Miskolcon azon­ban még olyanok is akad­nak, akik már régebben el­fogadott névjegyzékeken sze­repelnek, ám még most sem kaptak lakást. Rajtuk úgy próbálnak segíteni, hogy a lakáscserék során felszaba­duló egyszobás lakásokat kí­vánják részükre kiutalni. Végül is az összes kifogás figyelembevételével nyolc igénylőt töröltek az ideigle­nes névjegyzékről, 39 igény­lővel pedig kibővítették a névsort. A több mint 350 la­káshoz jutóból 270 tartozik a kiemelt kategóriába, azaz fiatal házas, sokgyermekes, vagy gyermekét egyedül ne­velő szülő. ci vadászklubban. Az elő­adás pénteken délután 5 órakor kezdődik a Bajcsy- Zsilinszky út 4. szám alatti klubhelyiségben. A rendező­ség minden érdeklődőt szí­vesen lat. Dr. Sidló Gábor képei Fotókiállítás az AFOR-nál Véradónap a Borsodtávhőnél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents