Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

Villantó Életmentő lékelés A kutya nem eszi meg a telet — a népi megfigyelést most is igazolja az időjárás. A szokatlanul enyhe január után a február meghozta a kopopró fagyot. Ráadásul Mis­kolc es környéke megint hi­degrekordokkal szerepel a na­ponkénti meteorológiai jelen­tésekben. Hízik a jég a kör­nyékbeli tavakon, tározókon, holtágakon. Hiába remény­kedtek a horgászok, hogy az idei télen talán nem lesz szük­ség a vizeken a lékvágások­ra, épségben átvészelik a ha­lak a kritikus időszakot az alig befagyott vizekben. A hirtelen lehűlést tetemes ha­vazás is kísérte. A jégre vas­tag hótakaró terült, elzárva a vízi élőlényeket az éltető fénytől is. A sötétben még rohamosabban csökken a be­fagyott állóvizek oldott oxi­géntartalma. S bár a halak életműködése a hideg hatásá­ra lelassul (így idomul szer­vezetük az életfeltételek ked­vezőtlen változásához), ha az oxigénszint a még elviselhető minimum alá csökken, pusz­tulás fenyegeti a vizek lakó­it. Ilyenkor a halak menté­sének legcélszerűbb módja a befagyott állóvizek lékelése, levegőztetése. Az előretekin­tőn gazdálkodó egyesületek idejében megszervezték a készenléti szolgálatot A horgászmesterek, az önkén­tes halőrök irányításával gyorsan verbuválhatok a lé­kelésre vállalkozók. Az első tennivaló: minél nagyobb területen letakarítani a jég­ről a rárakódott havat. Már ez a munka is fokozott óva­tosságot kíván! A vastag hó­réteg alatt rejtett nyiladék, légbuborék miatt elvéknyult jégfelület lehet. Bármilyen könnyelműség végzetes bal­esetet okozhat. Ezért a hó­kotrást, a lékelést csak ösz- szeszokott közösség végezhe­ti biztoságosan. Olyan kö­zösség, amelyben minden részvevő kölcsönösen ügyel egymásra. Á letisztított jégfelületen — a víz nagyságától függő­en — kellő számú lék he­lyét kell arányosan kijelöl­ni. A hagyományos hosszú lékvágó balták mellett ma már egyre több egyesület hozzájuthat szemfüles tagjai révén különféle praktikus jégfűrészekhez is. Ezekkel gyorsabb, biztonságosabb a kívánatos terjedelmesebb lé­kek kialakítása. A kivágott jégtáblákat tanácsos a lékek peremén elhelyezni. És fel­tétlenül minden léket körül kell keríteni, helyét messzi­ről jól látható, feltűnő jel­zéssel is e kell látni! (A jégbe vert botra akasztott színes jelzőszalaggal, ke­resztbe rakott nád- vagy gyékénykévékkel.) Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy egysze­ri lékeléssel nem tudhatjuk le a téli halvédelmet. Az időjárástól függően, rendsze­resen gondozni kell a kivá­gott lékeket. Nagy hideg­ben hamar új jég kérgese- dik a vízre. Minél véko­nyabb a kéreg, annál köny- nyebb a feltörése. A gondo­zást a kellően elszántak ösz- szeköthetik léki horgászat­tal is. A lék oxigéndús sza­bad vizéhez hamar odaszok­nak a télen is bandázó ki­sebb, éhesebb keszegfélék, s nyomukban ott kódoroghat az élő zsákmányra leső csu­ka is. Hajszálvékony zsi­nórral, miniatűr horogra tű­zött csipetnyi vörösgilisztá- *val, vagy gombostűfejnyi kenyérgyurmával. lehelet­könnyű úszóval eredménye­sen keszegezhetünk a léken, s bedobhatunk a jég alá egy csukázó felszerelést is. Hal­ínség idején az ujjnyi vö­rösszárnyú, bodorka, vagy sügérke is csemegének szá­mít — paprikás lisztben megforgatva, ropogósra süt­ve. (berecz) Rovásírásos emlékeink Kiállítás a József Attila Könyvtárban •• Ónként jelentkezőknek is... Mco kezdődött az IS-szűrés Borsodban Borsod megye egészségügyi hálózata is felkészült az AIDS kórokozóinak szűrésé­re. A miskolci Gruby Dávid // BELYEGGYŰJTÉS A „Halley-üstökös” feliratú postai bélyegzést febráur 14-én fogják alkalmazni Budapesten. Miután ez — a tervek szerint — bélyegkiadással is összefüggésben áll, az arra kijelölt postahivata­lok — Miskolcon az l-es és a 10-es — használni fogják az el- sönapi bélyégzöt is. A bélyeg sokszor a pénz sze­repét is betöltötte. Legelőször 1882-ben, az Egyesült Államok­ban adtak ki bélyegszükségpénzt. A bélyeget papírszalagra ragasz­tották, és úgy használták fel fi­zetőeszközként. A múlt század hatvanas éveiben Uruguay is adott ki bélyegszükségpénzt. Né­metországban az első világhábo­rú után a kis címletű bélyege­ket használták ilyen célra. Meg­történt az is, hogy a bélyegeket keménypapírra ragasztották, és úgy töltötte be az aprópénz sze­repét. A bélyegaprópénz érdekes szerephez jutott Oroszországban, ahol 1915-ben az úgynevezett Ro­manov jubileumi bélyegek há­rom értékét: a 14, 15 és 20 kope- kosokat használták fel aprópénzül oly módon, hogy erős, karton- szerű papírra nyomták, hátlapján a következő hivatalos szöveggel: „Ezüst váltópénz gyanánt hasz­nálható“, Az első világháború alatt Törökországban a kereske­dők — a törvényes váltópénz mellett — szívesen fogadták el egyes európai országok bélye­geit. Kossuth Lajos 1848-ban akart kiadni, és Than Mór (1828—1899> neves festőművészt bízta meg a terv elkészítésével. A tervezet el­készült, de megvalósítására, a szabadságharc leverése miatt, nem kerülhetett sor. Pedig ezzel a bélyegkiadással megelőzhettük volna Ausztriát. Ausztria 1850. június l-én bocsátotta ki első bélyegeit, melyeket Magyaror­szágon is forgalomba hoztak. Ezek az osztrák bélyegek 1887. június 1-éig voltak használhatók hazánkban. Az 1867-es kiegyezés, amely politikai önkormányzati látszatfüggetlenséget biztosított Magyarországnak, önálló magyar postát létesített, de a bélyegeket továbbra is az osztrák állami nyomda készítette. Ferenc József császár babérkoszorúval övezett képmása volt az új bélyegeken, amelyeken egyébként semmi sem jelezte, melyik ország hozta for­galomba. Az értékjelző szám mel­lett a „kr” betűk egyaránt je­lentették a német Kreutzert és a magyar krajcárt. R. L. Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézetbe a múlt hónapban megérkezett a szűréshez szükséges felszerelés, mely­nek birtokában januártól ré­szint az önként jelentkezők­nél, részint a különböző sze­xuális betegségben szenve­dőknél megkezdték a vér­minták gyűjtését. Vizsgála­tukat, elemzésüket az orszá­gos, központi laboratórium­ban végzik, ahova a vérmin­tákat fagyasztott állapotban juttatják el. Szűrővizsgálatra egyébként minden nemibe­teg-gondozó rendelőben fo­gadnak önként jelentkezőket Történelmi tudatunkat tá­gító, művelődéstörténeti is­mereteinket élményszcrüen gyarapitú - kiállítás látható február 6-a óta Miskolcon, a Szentpéteri kapui József At­tila Könyvtárban. A kiállí­tás létrehozója és tudós tár­latvezetője, Forrai Sándor tanár, írástörténész sok szál­lal kötődik városunkhoz. Di­ósgyőri iskolában tanulta a betűvetést, és középiskolai tanulmányait a nagy múltú miskolci református gimná­ziumban kezdte. Ami a magyar rovásírás kialakulásáról, valószerű előzményeiről, más rovástí­pusokkal való kapcsolatairól felderíthető, & gyéren meg­maradt, hányatott sorsú em­lékeiből összegyűjthető, rep­rodukálható volt — mind­arról szemléletes képet, pon­tos eligazítást kapnak a ki­állítás látogatói. Már a meg­nyitón feltűnően élénk volt az érdeklődés. A történelem- és az irodalomtanárok jó ér­zékkel ismerték fel, mennyi­re hasznosan egészítheti ki ez a módszertani megoldá­sában is példás tárlat az is­kolai tananyagot, s keltheti fel a behatóbb érdeklődést diákjainkban nemzeti kultú­ránk sokáig homályban ha­gyott rétegei iránt. A kiállítás leglátványo­sabb képei a — feltehető­en Árpád-kori eredetű — székely rovásírásos naptár több mint kétszáz szavának 1690-ben készült másolatát mutatják be. Ezt az egyházi rendeltetésű, de ősi módon lécre rótt naptárt Marsigli olasz hadmérnök találta meg, aki a török elleni háború­ban osztrák szolgálatban te­vékenykedett, majd megbí­zást kapott térképezési mun­kálatokra Erdélyben. A ro­vásjelek pontos másolatát, s azok latin betűs átiratát megküldte szülővárosa, Bo­logna egyetemének. Az otta­$ tftf X H as 1 T X tA0) 3Y D ) i Q m L? K aE ír ek 1 1 A H f Ö 3 s ? Ö,3 SS o,ó SS t SY _ * A lad. magyar rovásírás ábécéje. Az írás balról jobbra ho­ni könyvtárban bukkantak a számunkra páratlan értékű feljegyzésre a kutatók. A kiállítás megnyitóján bemu­tatta Forrai Sándor az egy­kori rovásbot hiteles re­konstrukcióját is. A képek egyikén látható egy bennünket egészen kö­zelről érintő emlék is: a mezőkeresztesi — 1594. évi — csata korabeli, rovásírá­sos emlékkövének feliratáról a 18. század elején készült levéltári feljegyzés. A latin nyelvű irat híven közli a rovásírásos szövegtöredéket, és a megfejtéshez szükséges teljes rovásírás-ábécét. A rovásírás egykori elter­jedtségére jellemző, hogy a hivatalos egyházi tilalom el­lenére templomi feliratokon is megjelenik. A hozzá való HÁZIASSZONYOKNAK AJÁNLJUK I isiink,mit tfizzink? + KOPCSIK ALBERTNÉ RECEPTJEI FASiRT - HÚS NÉLKÜL Hozzávalók: 0,5 kg burgo­nya, két db zsemle, 2 db to­jás, só, bors, fokhagyma, liszt, prézli. Elkészítése: a burgonyát hámozzuk, majd megreszel­jük. Két beáztatott zsemlét kicsavarunk, összekeverjük a burgonyareszelékkel s a két tojással. Sóval, borssal, ke­vés fokhagymával ízesítjük, kevés prézlit gyúrunk hozzá, hogy jól gömbölyíthető masz- szát kapjunk. Lisztbe, tojás­ba, prézlibe mártva kisütjük a kis „pogácsákat”. Főzelék­re téve’ igen finom feltét. GYUMÖLCSHAB Hozzávalók: egy csésze gyümölcs (apró szemű mi­relit, reszelt vagy sült alma), egy csésze porcukor. Elkészítése: a gyümölcsből, porcukorból, tojásfehérjék­ből masszát keverünk, amíg csak egyöntetű kemény ha­bot nem nyerünk. Hidegen pohárba, csészébe tálalva fogyasztjuk. Gyorsan elké­szíthető, vitatnindús! Claude Montana diktálja a divatot Párizsi parádé Nemrég ért réget Párizs­ban a világ legnevesebb di­vattervezőinek évente megren­dezésre kerülő bemutatósoro­zata. Negyvenen vonultatták fel legszebb termékeiket, szám szerint nyolcezret. A szakma nagyjainak találkozója ezúttal is óriási érdeklődés mellett zajlott. Egy. héten keresztül nap mint nap a legszebb manö­kenek voltunk fel, a mester­séges holdak segítségével Ja­pántól Amerikáig mintegy 200 ezer néző egyenesben láthatta, s mindjárt, véle­ményt is alkothatott a jövő évi női divatról. A bemu­tatott kollekciók láttán sen­kiben sem maradt kétség afelől, hogy 1986-ban nagyot változik azoknak a viselete, akik a tervezők elképzelé­seit követni akarják — ha tudják. A legszembetűnőbb válto­zás a ruhák szabásvonalá­ban tapasztalható. Véget ért a sokat takaró, a formákat csak sejtető bő ruhák, a túlméretezett formák ideje. Az öltözködik maid divato­san, aki érvényesülni hagy­ja, sőt kiemeli testének vo­nalait. Mérséklődnek az óriá­si válltömések, a hangsúly a vállról a csípő-derék-mell vonalára kerül. A szoknyák hossza tetszés szerinti: le­hetnek mini, a térdet kivil­lantó, vagy ellenkezőleg, ép­pen a lábikrát takaró hosz- szúságúak, a lényeg, hogy szívós ragaszkodás legfőbb oka az lehetett, hogy eleve a beszélt magyar nyelv hang­zóihoz igazodott a jelrend­szere. Egyértelműen jelölni tudta azokat a magyar hang­zókat — mint például a cs, gy, ly, ny, ty, ö, ü —, ame­lyeknek az eredeti latin írásban nem volt megfele­lő jelük, s csak a múlt szá­zadban rögzült mai, közmeg­egyezéses írásmódjuk. Á különleges értékű kiál­lítás március 4-ig minden hétköznap 11-től 19 óráig, szombaton 12-től délután 5 óráig látogatható. Berecz József Módosították a rendeletet í|e A nagy seregszemlén mutatták be Pierre Cardin legújabb modelljeit. A különös formájú kalaphoz formabontó pelerint ajánl a tervező. A másik képen látható hölgy a cilinderszerű kalaphoz buggyos szárú pantallót és olyan kabátkát visel, melynek a hátán lévő zseb a bevásárlószatyrot is fölösle­gessé teszi. nagyon szűk vonalúak, vagy nagyon bővek, derékban sű­rűn ráncoltak légyenek. Az öv mint kikészítő, fontos helyet kap tehát az öltöz­ködésben. Véget ért a fáradt, szán­dékosan koptatott színek korszaka is. Az új divatot sok esetben a harsány szí­nek uralják. A piros, kék, sárga, zöld és narancssárga időnként meglepő kombiná­ciókat alkot, önmagában is. Divatban marad azonban a fekete-fehér és a sötétkék­fehér összeállítás, nappalra és estére egyaránt. A bemutatón első ízben osztották ki a szakma „Os- car-díjait”. A legjobb kol­lekciót Claude Montana vo­nultatta fel, a legjobb ter­vező pedig a tunéziai szár­mazású Azzedine Alaia. Más kategóriákban díjat kapott Pierre Cardin és Yves Saint- Laurent is. Albérleti hozzájárulás, fizetési előleg A pénzügyminiszter febru­ár 1-jei hatállyal módosítot­ta az egyes szociális és kul­turális juttatásokról szóié rendeletet. Ezután lehetőség lesz ar­ra, hogy a vállalatok és in­tézmények a nem fizikai ál­lományú dolgozóikat időkor­látozás nélkül magánszállá­son is elhelyezhessék. Azok­nak a dolgozóknak, akik al­bérletben laknak, meghatá­rozott feltételek szerint al­bérleti hozzájárulást fizet­hetnek. Az intézkedéssel töb­bek között a pályakezdők, a kistelepüléseken dolgozó gyógyszerészek, tanítók szo­ciális helyzetét kívánják ja­vítani, s megkönnyíteni az idényszerűen működő élelmi­szerüzletek üzemeltetését. Kedvezően változott a vál­lalatok, intézmények rendel­kezésére álló fizetésielőleg- keret is. A rendelet lehetővé teszi, hogy a korábbiakhoz képest mintegy kétszeresére növeljék az ilyen címen tör­ténő kifizetést. A keretből a vállalatok és intézmények dolgozóiknak kérésükre fize­tési előleget nyújthatnak. Ugyancsak a rendelet alap­ján lehetővé vált az is, hogy a költségvetési szervek se­gélykeretüket a bér-, illetve iutalommaradványukból ki­egészítsék. A változásokat a Magyar Közlöny idei 2-es száma tar­talmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents