Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

A rovásírás története Az erdélyi Tatárlakán 1961-ben egy hamuval telt vödörben páratlan kultúrtör­téneti kincsre bukkant Vlas- sa, kolozsvári régész. A le­let huszonhat agyagszobrot, két kőfigurát, egy tengeri kagylóból készült karperecét és három rajzos anyagtáb­lácskát tartalmazott. A há­romból két táblán a képírás jeleit fedezte fel, ezek ha­sonlítanak a sumér kézírás­hoz, de annál ezer évvel ré­gebbiek. A tízféle képjelben a magyar rovásírás hat be­tűjele ismerhető fel. Hason­ló korongokat találtak Tor- dos határában, és a Balkán más térségeiben. Ezekkel is­merkedhet meg a Józseg At­tila Könyvtár tegnap meg­nyílt kiállításának látogatója azon a tárlaton, amely a ro­vásírás történetét mutatja be. Március 4-ig tekinthető meg a kiállítás, délelőtt 11- től este 7-ig, szombaton 12- től 5-ig. Stop, egy percre! Nem éri meg t 0 9 Az elmúlt hónapok alapo­san próbára tették a mis­kolci és a városunkban köz­lekedő autósok idegeit. Az Ady-hídnál, a Korvin Ottó utca és a Széchenyi út ke­reszteződésénél, a Petőfi tér­nél és néhány más helyen végzett villamospálya-, illet­ve közműfektetési munkála­tok meglehetősen akadályoz­ták a gépjárműforgalmat, sőt a gyalogosokra is rossz idők járnak most... S a munka még korántsem fejeződött be, minden bizonnyal hónapok telnek el, amíg újra rend lesz a belváros útjain. Ám mindez elkerülhetet­len; a munkálatokat tovább halasztgatni nem lehetett. S ha már így alakult, nincs mit tenni, mint türelemmel kivárni a végét. Sokan meg is értik ezt, s ennek megfe­lelően viselkednek a min­dennapi közlekedésben. Csak hát, miijt mindenütt az élet­ben, itt is vannak kivételek. Akadnak, akik az autóstár­saik. vagy éppen a gyalogo­sok (és természetesen saját maguk) testi épségét veszé­lyeztetik azért, hogy min­denkinél hamarabb átjussa­nak a Centrum Áruháznál, hogy némi előnyre tegyenek szert a Petőfi térnél. Vajon gondolnak-e rá, hogy ide­gességükkel, türelmetlensé­gükkel milyen veszélyes helyzeteket idéznek elő? Mindezért cserébe néhány másodpercet nyernek ... Kérdés azonban, hogy meg- éri-e? Ny. I. Oltási kampány, tavasszal Kevesebb, de végzetesebb a tetanuszos fertőzés Idén a 60—70 év közöttiek kapnak védelmet Családi körben Egy drótgyári dinasztia Sokan csodálkozva kapták fel a fejüket a hírre: az egészségügyi miniszter ren­deleté szerint idén tetanusz elleni védőoltást adnak <az 1916. január 1. és 1925. de­cember 31. között születet­teknek, vagyis a 60—70 év közötti korosztálynak. Ugyan miért van erre szükség? Dr. Mcnkácsy Magdolnától, a megyei KÖJÁL járványügyi osztályának vezető főorvosá­tól kértünk részletes tájé­koztatást. — Hogy mindenki ponto­san értse, miről van szó, el­sőként néhány szomorú sta­tisztikai adattal kezdeném, szőkébb pátriánkból. Borsod­ban 1955-ben 25-en beteged­tek meg tetanuszos fertőzés­ben, közülük 8-an menthe­tetlenek voltak. Élttől kezdve évről-évre csökkent ugyan a veszedelmes baktériumok által fertőzöttek száma, ám növekedett a végzetes ki­menetelű esetek aránya. A 60-as években a megbetege­dettek 50—70 százaléka halt meg — igaz, volt olyan esz­tendő,. hogy mindössze há­rom tetanuszos fertőzés tör­tént, ám ebből két beteg bi­zonyult menthetetlennek. A 70-es és 80-as években azon­ban kevés kivétellel elvesz­tettük a 'tetanusz-fertőzötte­ket. ALATTOMOS BETEGSÉG Ez persze nem valamifé­le tömeges halálozást jelent, hiszen ezekben az évtize­dekben jó néhány olyan esz­tendő volt, amikor csupán egy-két tetanuszos megbete­gedés fordult elő megyénk­ben. Ám minthogy betegsé­gük tragikussá vált. a szak­emberek részéről egyre na­gyobb figyelmet kapott. Leg­kivált azért, mert kiderült, hogy e fertőzés azt az idő­sebb korosztályt veszélyez­teti. amelyik éppen koránál fogva nem részesült védőol­tásban. Hazánkban 1953 óta köte­lező a gyermekek tetanusz elleni védelme. Abban az időben végigoltották a difté- ria, szamárköhögés és teta­nusz kórokozói ellen az 1941. január után születetteket. Ez az a bizonyos Di-Per-Te vé­dőoltás, amelyet újszülött kortól három szakaszban al­kalmaznak. Ennek köszönhe­tő, hogy a 45 év alatti né­pesség védetté vált a teta­nusz-baktériummal szem­ben. ». A tetanusz-fertőzés egyéb­ként igen alattomos beteg­ség: kórokozója szennyezett sérüléseken juthat az emberi szervezetbe. A köztudatban merevgörcsként ismert ve­szélyes fertőzés emberről em­berre és állatról emberre közvetlenül nem terjed. A talajban levő spórás bakté­rium a sérülések helyén szaporodik, s a betegség tü­neteit az általa termelt mé­reg okozza. Lappangási ide­je nagyon rövid. EGY TÖVIS- SZÚRÁSTÓL IS — Egyáltalán nem újkele­tű betegségről van szó, a né­pesség legidősebb korosztá­lyai is ismerik. Rendkívül ke­vés olyan állampolgárt talál­nánk az országban, aki ne tudná, hogy akár egy tövis­szúrás nyomán is tetanusz­fertőzést lehet kapni. Csak­hogy a banális sérülésekkel az emberek nemigen fordul­nak orvoshoz. Ezzel magya­rázható, hogy többnyire késve, túl későn jelentkez­nek, akkor, amikor** már visszafordíthatatlan a baj. Ez a felismerés vezette az egészségügyi kormányzatot arra. hogy a megelőzést szer­vezett kötelező védőoltással oldia meg. Már csak azért is, mert nemzetközi tapasztala­tok bizonyítják, hogy egyet­len beteg kezelésének költsé­geiből 25 ezer ember védőol­tása fedezhető. A 60—70 év közötti kor­osztály tetanusz-oltási kam­pánya április 1. és május 15. között kezdődik, amit to­vábbi két oltás követ. A másodikra május 1. és jú­Nem lehet rá vadászni Sok vaddisznó pusztult el a tavalyi hidegben; alig egy esztendő alatt 30 százalékkal csökkent az állomány me­gyénk erdeiben. Ezért febru­ár közepétől, amikortól a ko­cák vemhesek lesznek, felfüg­gesztik a vaddisznóvadásza­tot. Hasonló okokból február közepétől nem lehet lőni szarvasborjúra, -ünőre és -tehénre sem. nius 15. között kerül sor, a harmadikra — az úgyneve­zett emlékeztető oltásra — 1987 tavaszán. NEM FÁJ, ÉS NINCS MELLÉKHATÁSA — Az oltásokat Borsodban, Miskolcon is az országos gyakorlatnak megfelelően, a körzeti orvosok adják. Az oltási időpontot névreszóló meghívóban .közlik, az .éria^ tettekkel. A szakemberek kérik: a 60—70 éves korosz­tálybeliek közül azok, akik­hez május 7-ig nem jut el a meghívó, saját érdekükben keressék meg körzeti orvosu­kat — A védőoltás egyébként semmiféle mellékhatást, ol­tási szövődményt nem okoz. Nem fájdalmas — hiszen az apró gyerekek is kibírják —, ezzel szemben teljes vé­dettséget nyújt a veszélyes kórokozóval szemben. Ez a védőoltás nem téveszthető össze azzal a pár évtizede még alkalmazott szérummal, amelyet tetanusz-fertőzésre gyanús sérülések esetén kap­tak a betegek, s amely ál­lati vérsavóból készült, kész ellenanyagot tartalmazott. Annak a „rossz híre” tehát ne riasszon senkit. Jó, ha tudjuk: a követke­ző években tetanusz-védőol­tásban részesítik a 45—60 évesek korosztályait is. A későbbiek során döntenek a 70 évesnél idősebbek védő­oltásáról. Biliigék sokat költenek újságokra és könyvekre (Herényi László felvételei) Ha a miskolci gyárak kö­zül választani kellene, me­lyikben a legcsaládiasabb a légkör, a December 4. Drót­művekre szavaznék. A szó igazi értelmében is sok a családi vállalkozó; fiúk ve­szik át apjuktól a staféta­botot, s az sem ritka, hogy férj, feleség egy üzemben dolgozik. Mindez többszörösen igaz á Biliig és az Osváth csa­ládra. Biliig Béla, a DIGÉP- ben szerzett esztergályos szakmunkás-bizonyítványt. Ám édesapja az első arany­gyűrűé dróthúzója volt- a drótműveknek, s nem kellett ^.sokat győzködni, hogy ő is ott helyezkedjen el. Az idősebb és a fiatalabb Osváth Károly nevét is egymás mellett jegy­zik az asztalosműhelyben. Az édesapá rövid időre elpártolt egy szövetkezethez, hogy fi­nomabb munkákon is kipró­bálja tudását. Majd, amikor a fia felszabadult, csak azért, hogy együtt legyenek, vissza­ment a drótgyárba. Így is­mét együtt a család, hiszen a lánya is 14 éves korától ott motortekercselő, szintén az apa ajánlatára. • A FAMÍLIA gmk-ja Hány családról szól hát a fáma? Látszólag kettőről, mégis egy nagy összetartozó- ról. Biliig Béla és Osváth Klára ugyanis férj-feleség, a gyári ismeretségből házasság lett. Három gyermekük van; a 11 éves Péter, a 10 éves Zsolt és az 5 éves Gábor. A fiatalasszony édesapját szere­tett unokái után mindenki papónak ismeri a gyárban. Bár a megjelenésével még nem szolgál rá erre a titulus­ra ... Szerinte a fiatalok jól gaz­dálkodnak: — Szépen haladtak: három gyerek mellett nem lehet mindig nyereséges a családi gazdálkodás. Tudják, hogy 10 forint helyett nem költhet­nek 20-at, erre tanítottuk, s nem kényeztettük őket. Férj, feleség viszont közö­sen ecseteli, mi minden se­gítséget kapnak á szülőktől: — Egy nagy családi gmk-nk van. Felsőzsolcáról, a férjem édesanyjának kertjéből kike­rül a zöldség. Édesapámnak az egyetem fölött van egy bérelt telke, ő is gyakran megkérdezi: mire van szük­ségünk. Ök és a rokonság el­lát gyümölccsel, rengeteg be- főznivalót kapok. Mi szőlőt örököltünk Ernődön, s oda- vissza segít a család minden­kinek a kertművelésben. Az őszi beszerzésben pedig a gyár szakszervezeti bizottsá­ga is támogat. A termelők házhoz hozzák a burgonyát, a káposztát, az almát, a hagymát. A mostani bolti áruk felén kaptuk. • FŐZŐCSKE BILLIGNÉ MÓDRA Húsra viszont annál többet költenek. A családfő, amikor termetére mutat, mondja is! — Meglátszik, hogy Billig- né módra étkezem. A Péter fiamra sem lehet panasz. Oly­annyira nem, hogy már ko­molyan szakácskodik, s e pá­lyával kacérkodik. Az édes­anyja elámult, amikor egy szombati műszakunk után te­rített asztallal vártak a fiúk. A családi életnek csak az alapja a lakás és a terített asztal. Három gyerek melló még rengeteg idő, türelem, energia kell. S a rokoni gmk ebből is kiveszi a részét. Az édesanya saját betegsége mi­att még nem volt táppénzen. Ám huzamosabb gyermekbe­tegség idején — mint most is — jól jön a nagymamái ügyelet. De kirándulásra, szó­rakozásra is kitűnő partne­rek. Nyáron valamennyien folyamatosan, egymás után veszik ki a szabadságukat, hogy mindig legyen valaki a három fiú mellett. • FILMESEK AZ ISKOLÁBAN S ha az iskola és a gyár is besegít a nyári programok szervezésébe, nyugodtan néz­het a szülő a két és fél hóna­pos szünet elé. Péter és Zsolt a múlt nyári mályi-tavi kitű­nő nyaralást emlegette. A sátortáboron felbuzdulva. Zsoldos János, a tmk-üzem KISZ-titkára a mostani nyárra Aggteleket ígérte be a drótgyári gyerekeknek. De Péternek addig még lesznek iskolai és szakköri élményei. Akkora lelkesedéssel beszél Homonnay tanár úr szakkö­réről. hogy sok srác megiri­gyelné érte. Feljárnak a mis­kolci tévéstúdióba, s a 42-es iskolában az őrsük úgy mu­tatkozik be, mint videós. És koncertet is filmeznek majd. Erőfölényben és előnyben van, hiszen még csak 5 bírja el a kamerát. De. hogy, a számítógépes masinákért vagy a szakácsművészetért lelkesedik-e jobban, ma még nyitott kérdés maradt. — Végül is mindegy — mondja a tizenévesek bölcses­ségével — Számítógépes is, meg szakács is kell a drót­gyárnak ... Oláh Erzsi Jegesedés a folyókon Levonult az árhullám a Bodrogon is Az észak-magyarországi folyók vízgyűjtő területén az utóbbi időszakban nincs csa­padékutánpótlás. és hidegre fordult az időjárás. Ennek hatására a Tiszán, a Sajón és a Bodrogon levonult az árhullám. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igázgatóság tegnap reggel 8 órától feloldotta — 11 nap után — a Bodrog teljes magyarországi hosszá­ban is az első fokú árvízvé­delmi készültséget. Apadó vízállás mellett Sárospatak­nál tegnap reggel 468 centi- méteres vízmagasságot mér­tek. Az igazgatóság megszün­tette a Bodrogközben koráb­ban elrendelt területi első­fokú árvízvédelmi készültsé­get is. A szivattyútelepek azonban dolgoznak, és na­ponta átlagosan 1,5 millió köbméter vizet emelnek át a csatornából a befogadókba, a folyóba. ^ Már a gyerekek is beszállnak a kártyapartiba, de az igazi újdonság az Ász-Basic programozó kártyajáték. A század eleji mezőgazdasás, kepeien A század eleji magyar me­zőgazdaságot mutatja be portrékon, életképeken, mun­kafolyamatokat ábrázoló fel­vételeken az a kiállítás, amely holnaptól látható a Bartók Művelődési Ház elő­terében. A fotók Lukács Lászlónak, az SZMT könyv­tára vezetőjének gyűjtemé­nyéből valók.

Next

/
Thumbnails
Contents