Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám
A képviselővel beszélteitek sfc Visszajött a tél a téli vásárra, s kelendő a nagykabát (Kiss József felvételei) A gyerekcsizma kevés, kabát bőven van Méteráru-kínálat a téli vásáron (Folytatás az 1. oldalról) Kevés a gyerekcipő és a csizma. Ez meglátszik a szezonvégi vásár kínálatán is: csak 23-astói 30-asig kaphatók árengedményesen, hiszen a többi méretből kevés van, elkel eredeti áron is. Az Ifjúsági Áruházban viszont kárpótolni tudják a gyerekeket; például sokféle színű és fazonú dzsekiből válogathatnak. A lányka műszőrme bundára „vadászni kellett’ a főszezonban, most pedig 2540 helyett 1524 forintért adják. Tegnap, a nyitás első óráiban jó néhány darab elkelt a műszőrme béléses sertésvelúr kabátból is. A négymilliós vásári készletben még van néhány olyan ruhadarab, amit a 30—40 százalékos árengedményen túl reklámáron kínálnak. Ilyen a hatvaui forintos bébiruha, a 660 forintos bakfis és kamasz kordzeke és a 202 forintos bakfisköntös. A Kon-Fer galériában a jelek szerint női és férfi télikabát nem marad a vásár végére. Jelentősebb készletük bakfis és női szoknyából, valamint bársony, düftin és steppelt nadrágokból van. Nem olcsó manapság a konfekció, éppen ezért a reneszánszát éli a házi szabásvarrás. Ezt mutatja a Széchenyi út 34. sz. alatti méteráru szaküzlet vásári forgalma. Van is miből válogatni, mert az üzletvezető szerint ekkora készlettel (egymilliós árualappal) még sohasem rendelkeztek. Közös bolt lévén, a helyi RUTEX-szel, ők is szépen belenyúltak a pénztárcájukba, és bőven szállítottak. A flanel még most is listavezető, 91 forint helyett 54.50- ért adják. A 467 forintos ka- bálszővet méteréért most csak J p • p A P 1 •• »rl r liszlujito közgyűlés Mit tehetnek a műszakiak? Változatlanul élénk az érdeklődés a műszaki és a természettudományok, s az MTESZ munkája iránt — ez derült ki a Borsod megyei szervezet tegnapi tájékoztatóján. A megyei szervezet tavaly II és fél ezer tagot számlált, s ez a korábbinál csaknem ezerrel több. A szervezeti egységek száma is nőtt. a régebbi 68 helyett most 86 van belőlük. Borsodban négy intézőbizottság működik, Le- ninvárosban, Ózdon, Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen. Tavalyi programjukban 1366 rendezvény szerepelt, s ezeket 58 ezren látogatták. Az elmúlt év munkája természetesen nemcsak a számbeli növekedéssel jellemezhető. Tevékenységük sokszínű volt, hiszen a nagyobb tömeget mozgató akciók — mint a borsodi műszaki és közgazdasági hetek — mellett tartottak előadásokat, kiállításokat, filmvetítéseket, s szerveztek tanulmányutakat is. Az idén sorra kerülő megyei tisztújító közgyűlés előkészületeit a különféle fórumokon a tervszerűség és a résztvevők aktivitása jellemezte. A megyei szervezet az elmúlt év munkáját elemző mutatók alapján rangsort is készített. Eszerint legeredményesebben a Gépipari, az Építéstudományi, a Közleke- léstudományi Egyesület és az Urbanisztikai Bizottság ténykedett. Az értékelés szerint az MTESZ rendezvényeinek szakmai színvonala megfelelt a kívánalmaknak, s ezek az alkalmak hozzájárultak a megye és települései fejlődéséhez. Az idén is sok feladat vár a szervezetre. Továbbra is részt vesznek a központi tervek, koncepciók véleményezésében. Épül már a Technika Háza, s úgv természetes, hogy a — várhatóan nem kevés — társadalmi munkából is kivegyék a részüket. Folytatják hagyományos rendezvényeiket. Május 5. és június 13. között immár a 24. alkalommal tartják meg a borsodi műszaki és közgazdasági heteket. Március 4- én lesz a megyei szervezet tisztújító közgyűlése, s ekkor adják át az idei MTESZ- díjakat is. Ami újdonságnak számít: 1986-ban elektronikai napokat szerveznek; ekkor megyénk energia-ellátásáról tanácskoznak majd. 280-at kell fizetni. A dzsörzé- ből is szépen fogynak a végek, hiszen aki kalkulál, kiszámíthatja, hogy így áron alul vásárolva, akár 2—3 ruhát is varrhat magának egy készruha árán. Szén és víz Sokat jelenthet a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése Választóival találkozott nemrég Dudla József, a miskolci 5. számú országgyűlési választókörzet képviselője, a városi pártbizottság első titkára. Az eszmecseréről, amelyet a lakóterületen dolgozó népfront-aktívák, pártmunkások folytattak a képviselővel fél évvel a választások után, már beszámoltunk. A beszélgetés azonban több órán át tartott, s jó néhány témáról helyszűke miatt nem írhattunk. Az 5. sz. választókörzet magában foglalja a nagyüzemek környékét, a régi vasgyár negyedeit, új lakótelepeket a város nyugati felében, és sok-sok peremterületet, Perecest, Vargahegyet. Érthető, hogy itt különösen nagy gondot jelent, ha valami baj van a szénellátással, hiszen a családi házas területeken ma is a szén az egyeduralkodó fűtőanyag. Az idén és tavaly kétszeresen is baj volt a szénnel: egyrészt sokat kellett várni a tüzelőre, másrészt nem akarták elszállítani a meddőt, amiből meglehetősen sok akadt a megrendelt szénben. A képviselő elmondta, hogy az ellátás normalizálódott a tél második felére, sőt jelenleg szénfelesleg van a Tüzép-telepeken. A meddő-ügy is rendeződött végre: a Tüzép, a Borsodi Szénbányák és a Közterület-fenntartó Vállalat szakemberei közösen járják végig az utcákat. Helyben elbírálják, mennyi kártérítés jár a meddőért, s intézkednek az elszállításáról is. Az egyezség szerint áprilisra sehol sem maradhat kőkupac a járdák, kerítések mentén. Az egyik felszólaló elmondta: a meddő elszállítására kirendelt emberek megpróbáltak némi mellékkeresethez jutni, mondván, hogy csak pénzért pakolják fel a köveket. Remélhetőleg az eset egyedi, de ha mégis találkoznának a miskolciak hasonlóval, fel kell írni az autó számát és rendszámát, s közölni a közterület-fenntartó vállalat vezetőjével. A szén után a vízről is beszélt a képviselő. Az 5. számú körzetben a vízvezeték-hálózat kiépítettsége nem rosszabb a városi átlagnál, s ugyanez igaz a csatornázás és a vezetékes ivóvízhálózat arányára is. Az átlag persze A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 14. Á Koto na históriája tolta le 1893-ban, s ekkor tűnt el teljesen a régi falakat még őrző épület. Helyén Adler Károly tervei alapján épült fel az új Korona, amit 1894-ben meg is nyitottak. Építője az Urschitz és Fia cég volt. Első bérlője Reidinger Béla lett, majd 1903-tól Bakos Károly, 1907-től pedig az a legendás nevű Böczögő József, akivel a Korona történetének új fejezete kezdődött el. Böczögő 1898-ban telepedett meg Miskolcon, s a Sepper-féle (Három Rózsa) szálloda és étterem vezetője lett. Később átvette az újonnan épült Abbázia szálló éttermét, majd 1907-ben a várostól megkapta a Korona szálló és étterem bérletét. Böczögő szakértelme, nem utolsósorban hozzáértése és hírneve rövid idő alatt felvirágoztatta a Koronát, s Miskolc vendéglátását. is. A Magyarság című lap ekként írt róla: „Érdemei — a város idegenforgalmának felllendítése — a legutóbbi években igen nagyok. Országos hírű szállodát és az ország határain túl is híres konyhát tartott fenn ... Nemcsak jó konyhával, előkelő te- rítéssel_ és tálalással tűnt ki. A miskolci Böczögő olyan fényes ünnepi lakomát tudott rendezni a Koronán, mint Budapesten a dunaparti nagy szállodákban.” Az 1910-es években a Miskolci Kalauz a következőképpen reklámozta a Koronát: „A legszebb helyen fekszik és első rendű jellegű. A villamos vasút megállóhelye és kiskocsi állomás. Böczögő J. vendéglős tulajdona, összesen 40 szobája yan, saját kávéháza, I—II. osztályú étterme, nyáron külön étterme. Termelői bora mellett magyar és francia konyhát tart.” Természetesen a hatalmas épület üzemeltetése és karbantartása óriási pénzeket emésztett fel. A város vezetősége úgy érezte, hogy ideje átépíteni a szállót és az éttermet. Stimm és Bloch tervei alapján a kivitelezési munkálatokat Árva Pál építési vállalata végezte. A munkák lassan és vontatottan haladtak, a városnak nem volt pénze, már Böczőgő- nek sem, aki minden vagyonát ebbe fektette. Ez az állapot 1938-ig tartott, amikor is új polgármestere lett Miskolcnak, s ő radikálisan befejezte a Korona munkálatait. Böczögőt kilakoltatta, drága — s természetesen saját pénzen vett — berendezéseit olcsó pénzen elárverezték. A négy jelentkező közül 10 000 pengő évi bérleti díj mellett a Koronát a Janits Testvérek szerezték meg. Húszéves visszatérítésre a város 200 000 pengő hitelt is biztosított nekik. 1938. július 18-án így újra megnyithatta kapuit a vendégek előtt a Korona szálló, étterem és kávéház, s megmaradt Janitsék bérletében a Korona név alatt a felszabadulásig, s ekkor az épület történetének ismét újabb fejezete kezdődik. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: \ egy hét múlva) Jf- A Korona Szálló, hajdanán A Korona épületének 1798-as átalakítását s több mint negyedszázéves gyarapodását jól érzékelteti az 1832—33-as uradalmi ösz- szeírás. Eszerint az „uradalmi szálló és vendéglő, a Magyarul Piacz utcának nevezett utcában van, kisé feljebb a Prefektusi háznál, főhelyen, a 2689. számú telken, homlokzatával délre néz. Ennek az uradalomnak ez a legjelentékenyebb háza. s a legelőkelőbb is. Jó, s szilárd anyagból építve. Az utca felőli része egy, a belső, az udvarra néző része két emeletes, az egészet zsindelytető fedi. Minden szempontból jól karban tartott.” Az épület utcai bejárata sárgára és feketére festett széles boltív alatt helyezkedett el. Jobbra az ivóba, majd a kávézóba lehetett jutni, míg a bal oldalon a bérlő lakosztálya helyezkedett el. A bal oldali boltozat alatti főajtón át kettős falépcsőn lehetett feljutni az emeletre. Annak közepén a nagyterem helyezkedett el, utcára néző öt ablakával. A főteremtől mindkét irányban két-két vendégszoba volt, ablakai hasonlóan az utcára néztek. A precíz leírás részletekbe menően folytatódik, s kiderül belőle, hogy 1833-ra a 27 méteres homlokzatú épület 40 méteresre bővült, új ivót és mögötte új kávézószobát nyitottak. Az emeleten kórusos, dísz- csilláros, porcelánkályhás dísztermet alakítottak ki a bálozók számára. A pincéket is tovább bővítették. Az udvari traktus emeletes lett, s természetesen növekedett a vendégszobák száma is. Ezt az épületet — mint a főutca házainak többségét — az 1843. évi nagy tűzvész elpusztította. Helyreállításának pontos körülményeiről egyértelmű ismereteink nincsenek, annyit tudunk. hogy 1859-ben a Miskolc vidéki gyü- mölcsészeti társulat első kiállítása a Koronán nyílt meg. A város ezt az épületet bonúgy alakul ki, hogy a külterületeken lényegesen rosz- szabb a helyzet, mint a város szívéhez közelebb eső utcákban. A Vll. öteves terv időszakában arra nem számíthatnak az itt lakók, hogy állami pénzből jelentősen bővülhet az ivóvíz- vagy a csatornahálózat. Nem arról van szó, hogy az ivóvízellátás hátrébb szorult volna a városfejlesztés fontossági sorrendjében. Épp ellenkezőleg: tetemes összegeket kell költenünk a közeljövőben arra, hogy egészséges ivóvize legyen Miskolcnak. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha a víznyerő helyek védelmére az eddiginél többet költünk, hiszen nem engedhetjük meg, hogy a bükki fennsík karsztjárataiban és a Sajó, a Hernád kavicsteraszaiban rejtőző sok millió köbméter ivóvíz elszeny- nyeződjön. Arra természetesen van lehetőség — ha a műszaki körülmények megengedik, s van áldozatkészség is a városlakókban —, hogy az önerő némi tanácsi pénzzel társulva elég legyen egy-egy vezeték meghosszabbítására. Sokat jelenthet a településfejlesztési hozzájárulás elfogadása is, hiszea ez olyan pénzösszeg, amelynek a felhasználásáról helyben dönthetnek, s hosszú évekre anyagi támaszt jelent a közművek gyarapításában, az utak, parkok rendbehozatalában. (k—ó) . Penész a lakásban „Sajnos, a korszerűnek vallott elvek alapján tervezett, gyártott, kivitelezett épületeinkben is megjelentek a biológiai kártevők: a csótány, a hangya és a penészgomba. Hogyan jut a penész a lakásba, melyek az életfeltételei, hogyan vezethető vissza a penészesedés hőtechnikai okokra, miként lehetne megelőzni, s hogyan próbáljuk ma orvosolni a penészesedést?” Ezekre s még jó néhány, más kérdésre is sort kerítenek a szakértők ma délután 2 órakor, az MTESZ megyei szervezetének székházában tartandó kerekasztal-beszél- getésen. A lakóépület-pené- szesedés biológiai feltételeiről Kispál Károly, az ÉSZAKTERV szakfőmérnöke tart előadást, majd az épü- letpenészesedés vizsgálati tapasztalatairól, az országos és nemzetközi tapasztalatokról szól Pék Béla. az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakértője. Vadászbál Vadászbál lesz március elsején az Avas étteremben. Az este hét órakor kezdődő mulatságot a miskolci Vadászklub rendezi. Asztalt foglalni a MAVOSZ megyei intéző bizottságának irodájában lehet, a Hatvanötösök utcája 17. szám alatt, délután 2 és 5 óra között. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kovács Lajosné és Gyöngyösi Dániel, párt- a lapszervezet. Marx Károly u. 94. sz., 18 órától. r
