Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

Épülő présházak, pusztuló környezet Fenn, a pinceszeren Volt idő. amikor több mint másfél ezer borospin­cét számolhattak össze Mis­kolc dombjain. Manapság jó­val kevesebb van belőlük, értékük mégsem ezert nő rohamosan: divat lett a bo­rászkodás. Sokaknak pedig jó pénzkonzerváló befekte­tés, vagy épp státuszszim'oó- lum, a pince és a borház. A pinceszerek mégis pusztul­nak az Avason ... Akár az ementáli sajt. olyan az Avas is: a pince­sorok egymás felett húzód­nak. s a pincék mélyen be­nyúlnak a hegy gyomrába, így üreg üreget ér. Sok be­omlott, elhanyagolt pincét kibontottak, helyreállítottak mostanában, megkezdődött a borházak építése, és ezzel együtt a környezet rombo­lása is... Rengeteg silány, ízléstelen, innen-onnan ösz- szehordott anyagból felhú­zott borház csúfítja az ősi pincesorokat. Aki arra jár, még láthat egy-két régi, fa- tornácos. fehérre meszelt, ódon, hangulatos házikót. Ám mellettük állnak a szí­nes drótüveges, műanyag re­dőnyös terpeszkedő mai tár­saik. A püífeszkedő házakért nagy árat fizet az Avas: a betongerendákkal £e.lnyoma- kodó teherautók tönkreteszik a sétányokat, a pincékhez vezető utakat. Van, ahol a korlátokat is kidöntötték építés közben: oda se ne- ki... Ha felépül a ház, az épí­tési törmelék és minden egyéb szemét is könnyen el­tűntethető, hiszen csak le kell önteni a hegyoldalon. Hogy épp az alant levő pin­cesor házai mögé gurul? Nem számít: majd benövi a dudva nyárra ... Siralmas látvány, ahogy a rangos borházak szaporod­nak, és a hegy. amelyből ezek a pincék élnek, gyors tempóban pusztul. Szó sze­rint belerokkan a terhekbe: az. Avas lábánál lakók me­sélik, hogy amikor jön a te­herautó, a betongerendák­kal. a szűk macskaköves úton, biztos a csőtörés, már Poliuietánüzem is lesz a BVK’ban Aláírták a szerződéseket a Borsodi Vegyi Kombinát po- liuretán üzemének felépíté­sére, s a munkát még eb­ben az évben megkezdik. A VII. ötéves tervben ez lesz a borsodi vegyipar legjelen­tősebb, mintegy három és félmilliárd forintos beruhá­zása. Ezt a műanyagfajtát hazánkban még nem gyárt­ják, s az országban felhasz­nált poliuretánt, amelynek az értéke egymilliárd forint körül van. importból kell beszerezni. tonnásra tervezik, s ezt a mennyiséget várhatóan 1990- re érik el. hívják is a vízművek ügye­leteseit. Idézhetnénk a miskolci pincék dicső múltjából újra. De nem csak azt, hogy a hegyaljaival vetekedő bor kotyogott a hordókban, és a pincék híre-neve messze földre eljutott. Hanem azt, hogy a pincesorokra vigyáz­tak is. No, nem a város ál­dozott örökké üresen kongó kasszájából, erre a célra... A pincésgazdák érdeke volt az utak ,ió állapota, a rend, a tisztaság és közbiztonság. Ezért, ha kellett, fizettek. Nehéz lenne ma megmon­dani, hogy a sokasodó adók. anyagi terhek között hol le­hetne helyet találni ennek a tételnek is. De valószínű, hogy aki ma emeletes prés­házat tud építeni, nem küzd anyagi nehézségekkel, és jutna egy kis pénze arra is, hogy megfizesse a szemét- szállítást, az út karbantar­tását. Persze ha nem kéri, kényszeríti ezt senki, nincs ott a város történeti kincse­it, értékeit védő hatóság szi­gorával, akkor erre hiába várunk. S még valami: a mai pin­césgazdák büszkék arra, hogy egy kicsit sikerül megtanul­ni abból a borásztudomány­ból, amit a néhai gazdák te­remtettek meg. Ügy is mond­ják, hogy a bornak, szőlő­nek kultúrája van. Kár. hogy' ez a kultúra ma legfeljebb a pincék mélyén virágzik, az ajtókat már nem lépi át... (kiss) A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol A belvárosban nem eladó A gyár termékeit részben belföldön fogják felhasznál­ni, részben a szocialista or­szágokban értékesítik. A po­liuretánt igen széles körben alkalmazzák, elsősorban a gépgyártásban, a gépjármű-, hűtő- és bútoriparban. A BVK-ban épülő poliuretán- üzem kapacitását évi 25 ezer Lakók és lakások címmel fórum-műsort sugárzott hét­főn délután a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója. Az 50 perces élő adásban az OTP. a lakásgazdálkodás és a MIK illetékesei vála- laszoltak a hallgatók írás­ban és telefonon feltett kér­déseire. Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdésekre a fórum vendé­geitől kértünk választ. Szá­mos észrevétel címzettje volt Nyíri István, a MIK igaz­gatója: az alábbi kérdések­re ő válaszol. • Balázs István, a 8*-294-es telefonszámról azt kérdezte, hogy a Vándor Sándor u. 22. szám alatti, tízéves lakást, amelyben lakik, el fogják-e adni, s ha igen, mikor? — A lakás nem adható el. A városi tanács ugyanis úgy határozott, hogy a belváros­hoz tartozó épületek érté­kesítését nem engedélyezi. • Mi tette indokolttá a pin- eebérlemények dijának fel­emelését? — kérdezte Molnár Ferenc- a 76-2S5-ÖS telefon­számról, a Bertalan ». 18-ból. Ez az összeg ugyanis most SO forintról 420-ra nőtt. — A nem lakás céljára szolgáló bérlemények bérle­ti díjának újraszabályozásá­ról kormányrendelet jelent meg. A béremelésről szóló tájékoztatást a lakók időben megkapták. Ha a telefonáló az abban foglaltakkal nem ért egyet, van lehetőség ar­ra. hogy közös megállapodás- sal módosítsuk a bérleti dí­jat. • A tavaly jűTius 1-én élet­be lépett rendelet szerint a kisipari műhelyek bérleti dija a duolájára emelkedett. A pa­ragrafus szerint viszont a bér mértékét csökkenteni kell. ha a helyiség rendeltetésszerű használatához szükséges fel­tételek hiányoznak, műszaki állapota kedvezőtlen, felsze­reltsége gyenge. A bércsökke­nés hatvan százalékos is lehet. Miért atasítia el az ilyen jo­gos kérelmeket a. MIK? — kér­dezték miskolci kisiparosok. j(f Hólepelben a város ... Kilátás az Avasról (Kiss József felvétele) — A vállalat alkalmazza a 12/1985. (VII. 1.) ÉVM szá­mú rendelet 6—7. paragra­fusában megállapított bér­csökkentési lehetőségeket, amennyiben ennek feltételei adottak. Mivel a kérdés nem meghatározott bérleményre, illetve bérlőre vonatkozik, ezért érméi konkrétabb vá­laszt sei» tudok adok jfc Ha bosszankodás nélkül utazhatnak, a munkájukat is jobb kedvvel végzik... (Herényi fel».f Egy autóhuszutas feljegyzései h a városkörnyékre — Hogy vannak megelé­gedve az autóbusz-közleke­déssel? — kérdezgetem úti­társaimtól, s a városkörnyéki községek vezetőitől. Öntevé­keny köz vélemény kutatásom magyarázata: a Miskolc Vá­rosi Pártbizottság a múlt év tavaszán a nagy iparváros és a vonzáskörzetébe tartozó 39 település párt-, tanácsi szer­veinek és a közlekedési szervezeteknek a vezetőivel együtt elemezte a tömegköz­lekedés helyzetét, s a kérdé­sek, javaslatok alapján han­golta össze a tennivalókat. Most arra keresem a választ: mennyiben sikerült az akkor megfogalmazott teendőket teljesíteni? Rájövök, hogy követek, s megelőzök valakit, valakiket. A Borsod Volán miskolci üzemigazgatóságának forgal­mi szakemberei ugyanis — Nagy Pál személyforgalmi osztályvezetővel az élen — sűrűn, kijárnak a falvakba, az üzemekbe. A termelési’ szerkezet változása, a mun­kaerőmozgás, az elővárosi életforma erősödése szüksé­gessé teszi az autóbuszjára­toknak az igényekhez való gyakori igazítását. ♦ A LAKOSSÁG kívánságára Mályi a városkörnyék egyik leggyorsabban fejlődő köz­sége, s üdülőtelep. A lakos­ság lélekszáma túlhalad ja a háromezret, s ráadásul már félezer hétvégi ház van itt. Az utóbbi években 120 agg­lomerációs telekkel gyara­podtak, s az idén 264 közmű­vesített telket akarnak ki­építeni. Lukács János tanács­elnök és Forgács Kálmán pártalapszervezeti titkár vé­leményét így lehet összegez­ni: — Csökkent a panaszok száma. A Volán sűrítette, időben, s a kérések szerint indítja a hajnali, a reggeli műszakos járatokat. A lakos­ság kívánságára — miután elkészült a megfelelő út — a múlt év november 1-je óta az autóbuszok bejárnak, s megfordulnak a községben. A másik kívánság is teljesült: most már Mályiban is megáll a miskolc—debreceni autó- buszjárat. Arnóton, mint hallottam, február 5-én a megyei ta­nács s a Volán képviselője a gyorsan fejlődő község ta­nácselnökével azt vizsgálat­tal hogyan sűríthetik a jára­tokat Miskolc—Amót—Sajó- páliala között... Ongán egykor, a vasútvo­nal Zsolca felőli oldalán nem volt ház. Az utóbbi években az itt kialakuló település már nagyobb, mint a régi köz­ség. Dobrozsi Zoltán, a ta­nács vb-titkára elmondja, hogy jó az összeköttetés Mis- kolccal. — Az új lakótelepiek meg­állót kérnek. A Volán ígérete szerint, amennyiben a leálló- sávot időben elkészítjük — ezt a lakosság társadalmi munkában megcsinálja —, az úi menetrend szerint ott is megállnak az autóbuszok. Erre főleg a jövőben lesz nagy szükség, mivel a közép- és hosszú távú terveink sze­rint itt, a 37-es út felé halad­va. 360 agglomerációs telket alakítunk ki. ^ A GYÁRBA BEJÁROK PANASZKODNAK Az egykori okiratokban 1219-ben szerepel először Cesztely neve. A lepergett sok száz év alatt többnyire földbe süppedt, vert falú, szalmatetős házak épültek itt. A felszabaduláskor 360 ilyet számláltak. Most — beleért­ve az utóbbi években kiala­kított 207 agglomerációst is — csaknem 800 beépített te­lek van. A nagyarányú fej­lődés az utóbbi két évtized­ben ment végbe; évente 25 —30 új ház került tető alá, s a 37-es út mentén például már csak két- vagy több­szintes építhető. Mindezt Szemán András tanácselnök­től tudjuk meg, s azt is, hogy a település szorgalmas lakóinak nagy része a gyá­rakban, Miskolcon dolgozik, vagy tanul. — Naponta 36 pár autó­busz indul a községből, ér­kezik s halad át rajta. A gyári munkások és a diákok panaszkodnak, hogy nem. vagy alig férnek fel a haj­nali, a reggeli járatokra. Szóló buszok indulnak Sós- tófalváról. Megyaszóról, de mire ideérnek, megtelnek. Az a kérésünk, hogy a Volán sűrítse a műszakos járatokait Azt sem bánjuk, ha a nap­közben közlekedő gazdaság­talan. ki nem használt jára­tok közül valamelyiket leál­lítják. A tanácselnök és Nagy Pál személyforgalmi osztályveze­tő — akivel egybekapcsold tam útjaimat — hamar szó# értenek. Minden valószínű­ség szerint az új menetrend életbe lépésével 6 óra 20 perckor — főleg a diákola örömére — új járat indul. Korántsem ilyen biztató Újharangod lakóinak ügye. Az innen 10—12 kilométerre levő települést a községgel és a világgal a Gesztelybe be­járó iskolabusz kapcsolja össze. Előrehaladást jelent, hogy a miskolc—sátoraljaúj­helyi járat megáll a telepü­lés közelében. (Két kilomé­ter.) Az ottaniak azt szeret­nék, ha be is menne a hely­ségbe. + IDŐBEN HAZAÉRNEK A GYEREKEK A Bükk hegységben meg­búvó Kisgyőr tanácselnöke Kovács István elégedett: — Az 1600 főt számláló község lakói közül hatszázan ingáznak; főleg az LKM-ben és a HCM-ben dolgoznak. A járatok az igények szerint közlekednek. Köztünk és a Volán között élő a kapcsolat, közösen sok gondot tudunk megoldani. Jurecskó László iskolaigaz­gató így üdvözli Nagy Pált: — Köszönöm! A háromne­gyed ötös autóbusz megvan! Mocsolyásról 30 gyerek jár a kisgyőri iskolába. Regge­lente — miután a tanítás kezdetét 10 perccel elcsúsz­tatták — nem is volt baj. A gyerekek azonban a déli já­ratot nem érhetik el, így csak késő este. jóformán éjszaka értek haza. Egy hónappal a' kérés után, ez év január 2- ával kezdődően, az autóbusz — meghosszabbított járat­tal — korábban viszi ottho­nukhoz a gyerekeket. (Folytatjuk) A tisztább Misk&lcért A város tisztaságának megóvásáról, a közterületek rendjéről szóló tanácsi ren­delet végrehajtásáról tár­gyal mr-cius 5-i ülésén a Hazafias Népfront Miskolc Városi elnöksége melleit működő környezet- és ter­mészetvédelmi munkabizott­ság. Az ülésen szó esik ar­ról is, hogy milyen agitá- ciós és propagandamunkát lehet és kell is végezrd a szebb, tisztább város érde­kében. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents