Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

i jfc A Szemete utcán a város jövőbeni ivóvízellátásának érdekében dolgoznak Az idén is a belváros a fő helyszín Hol bontják az utakat? Kihasználatlan lehetőségek Miskolc idegenforgalma Lllést tartott a városi párt-vb Néhány nap. és itt a ta­vasz, a medve végleg ki­bújik a barlangjából, fel­élednek a méhek, és újult erővel folytatják a városban az útfelbontásokat. Távol álljon tölünk, hogy a köz­műfektetők rovására élce- lődjünk, hiszen amit csinál­nak, az hasznos. Hogy egy kicsit torlódtak mostanában ezek a munkák? Gyógyíta­ni kell a súlyosan beteg bel­várost, s ez a beavatkozás most némi áldozattal is jár... Ősszel nagyvonalakban már írtunk arról, milyen útfel­bontások várhatók az idén a váronban. Most, hogy időszerű lett a dolog, nem árt feleleveníteni a terve­ket. Három fő tengely mentén várható az idén is nagyobb- szabású közműépítés: a Kor­vin Ottó—Beloiannisz utcák, a Petőfi tér—Szentpéteri ka­Lakók és lakások címmel fórumműsort sugárzott hét­főn délután a Magyar Rá­dió Miskolc Körzeti Stúdió­ja. Az .50 perces élő adás­ban az OTP, a lakásgaz­dálkodás és a MIK illeté­kesei válaszoltak a hallga­tók írásban és telefonon fel­tett kérdéseire. Az idő hiá­nyában megválaszolatlanul maradt kérdésekkel ismét megkerestük a fórum ven­dégeit. Számos észrevétel címzettje volt Nyíri István, a MIK igazgatója. Az aláb­bi kérdésekre ő válaszol. ^ Kiss Simon Gyula a Pari? utcában lakik. Hosszú leve­lének lényege, hof?y feb sé Te házfelügyelői munkát vállalt, s horry ne kePien lakbért fi­zetnie. a lakását szolgálati lakássá nvilváuíttatta. Felesé­gének időközben betesrséore miatt — a munkaviszonya megszűnt, s arra kérte a Mlk-et, hogy állítsa vissza a lakás korábbi jogviszonvát. Az ingatlankezelő ezvszer már válaszolt a nanüszára: nem áll módiáHan lomomiani a szolgálati lakásról. Vajon mi­ért? — A levélíró feleségét 1979-bgn alkalmaztuk ház- felügyelőként. A Park ut­ca 19. 2^3. szám alatti la­kásáról Tempndott. s azt a 1' t<ás- és he!yicpayazdálko- d"si osz+álv szolgálati la- 1> s«ét nyilvánította. Most is fsnk azt tudom válaszolni: p i^-(«7-há'yok szerint nincs ]-!-.etőr-ág arra. hoev a MTK lemondjon a szolgálati jelle­géről; a panaszos felesége pa és a Széchenyi út vona­lán. De nézzük a részlete­ket! A Széchenyi útról so­kat írtunk már. Itt vannak a legöregebb közművek, s cseréjüket nem lehet halo­gatni: ez elsődleges feltéte­le a belvárosi rekonstruk­ciónak. Ha befejezik az épí­tők az Ady híd—Húsáruház szakaszt, folytatódik a mun­ka. A Szeles—Beloiannisz ut­cák térsége lakásépítési te­rület: itt is új közműveket kell lefektetni. Innen pár lépésnyire van a Szeles ut­ca—Szentpéteri kapui cso­mópont, ahol eddig is ne­héz volt közlekedni a veze­tékfektetések miatt. A hely­zet a közeljövőben sem ja­vul, ugyanis hozzáfognak a 29-es út átvezető szakaszá­nak építéséhez, az új cso­mópont kialakításához. Elkezdődik a sajóládi víz­műből érkező ivóvíz fogadá­viszont ott maradhat a la­kásban mindaddig, amíg. a használati díjat rendszere­sen és pontosan fizeti. 9 1976-ban kerültem házfel­ügyelőnek a Szabó Lajos ut­ca 36-ba, ahol 2 szobás lakást kaptam. Leadtam érte az 1 plusz 2 fél szobás főbérlete­met. Tavaly március 8-tól rokkantsági nyugdíjban va­gyok, ezért bérleti szerződést kötöttek velem, s mint jóhi­szemű bérlő otthonomban ma­radhattam. Zavar azonban, hogy van lakásom, s még sincs — írta levelében Király Istvánná. — Király Istvánná a ház- felügyelői szolgálati lakás­ban jóhiszemű lakóhaszná­lónak minősül. Mivel ház- felügyelői munkaviszonya megszűnt, ezért szolgálati lakásra a továbbiakban nem tarhat igénvt. Korábban ta­nácsi bérlakást adott le a szolgálati lakásért cserébe, ezért vállalatunknak kell őt a Szabó Laios utca 36. szám alatti szolgálati lakásból kihelyeznie. Az e célra fel­használható tanácsi bérlaká­sok meglehetősen szűkösen á'lnak rendelkezésre, ezért önmagán úgy segíthet, ha cserepartnert keres, s enge­délyünkkel elcseréli a szolgá­lati lakást tanácsi bérlakás­ra. Egyébként a szolgálati lakást háborítatlanul hasz­nálhatja, ameddig a kiköl­tözése, vagy kiköltöztetése meg nem történik. sára alkalmas vezetékrend­szer fektetése is az idén. A vízműtől idáig vezető ezer milliméteres csőkígyó a kö­vetkező tervidőszakra éri el a várost. A Szemere utcán dolgoztak eddig a kivitele­zők, a jövőben pedig sorra kerülnek a Dayka Gábor, Petőfi, Teleki, Bacsó Béla, Somogyi, Nagyváthy utcák is. Persze nemcsak az ilyen nagy vállalkozások járnak útfelbontással: a sok köz­műhiba, csőrepedés és szi­várgás is oka lehet ennek. Tavaly majd’ ezerkétszáz útfelbontási engedélyt adtak ki Miskolcon. Lényegesén kevesebbre az idén sem szá­míthatunk. Azt azonban sze­retnék elérni a tanácsi ille­tékesek, hogy időben és jó minőségben állítsák helyre a felbontott úttestet. Ez annál is inkább kívánatos lenne, mert a megbontott és rosz- szul kijavított út az első té­len tönkremegy, s a kátyú­zást már a város kasszájá­ból kell fizetni. Aki figyelmesen végigol­vasta a nagyobb közmű- és útprogramokról szóló soro­kat, láthatta, hogy a mun­kák jórészt újra a belváros­ban okoznak forgalomtere­lést, torlódást. Ez kétségte­lenül sok türelmet kíván minden városlakótól. De a szebb és kényelmesebb vá­rosért érdemes vállalni. (kiss) Gyakorta a szülők sza­badságának terhére megy, ha gyermekükkel el kell menniük a fogászatra. Má­sok „csúsztatnak”, vagy el­nézik a munkahelyükön azt az egy-két órát, de inkább fél napot, ami a kezeléssel jár. Amint arról a múlt hónap­ban beszámoltunk, a Szabó Lajos utcai gyermekfogásza­ton csak délelőtt van ren­delés, s aki reggel 7 óra után érkezik, nem biztos, hogv beülhet a fogorvosi székbe. Ezért egészség­ügyünk városi vezetői úgy döntöttek, hogv újfent se­gítséget kérnek a felnőtt fogászatokon rendelő orvo­soktól. hiszen ebben a kor­ban a fogbetegségek meg­előzése mindennél előbbre való. A közeli övében úiból lesz tehát délutáni rendelés — ezt a jó hirt kantuk dr. Bánfalvy Sarolta főorvos­tól. A Semmelweis és a Vas­gyári Rendelőintézetből két- két fogorvos segíti a gyer­mekellátást. A pontos idő­pontot lapunkban is közöl­Általában Borsod-Abaúj Zemplén megye idegenfor­galmáról szoktunk beszélni, ám az is vitathatatlan, hogy e kivételesen szép tájnak a központja Miskolc. A me­gyeszékhely a bázisa, kiin­dulópontja a hazai és külföl­di turizmusnak — e gondo­lat szellemében cseréltek vé­leményt a városi párt-végre­hajtóbizottság tagjai Miskolc idegenforgalmáról tegnap. Az írásos tájékoztatóhoz dr. Simkó János, a városi ta­nács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. Azzal kezdte, hogy ez év januárjában megalakult a Miskolci Idegenforgalmi Bi­zottság. Ezen kívül a tanács kereskedelmi osztályán stá­tuszt létesítettek azzal a céllal, hogy önálló ügyinté­zője legyen e fontos teen­dőknek. A fontos szót nem árt hangsúlyozni, hiszen a szabadidő hasznos eltöltésé­nek aligha lehet pihente- tőbb, szórakoztatóbb, hasz­nosabb módja, mint megis­merni hazánkat — így a Bükk és a Zemplén gyö­nyörű tájait —, a külföldiek idelátogatása pedig egyebek mellett gazdasági érdekünk. Természet adta vonzerőnek nincs híján városunk Kör­nyéke. Az írásos tájékoztató megemlíti a Bükk hegység természeti szépségét, bar­langrendszerekben való gaz­dagságát, alkalmasságát mind az erdei turizmusra, mind a téli sportokra. Mindehhez a klimatikus üdülőhelyek, a termálvizek, a történelmi ne­vezetességek, és végül, de nem utolsósorban azok a tiszta vizű kavicsbányatavak, melyeket 15—20 perces autó- kázással el lehet érni Nyé­ken, Mályiban, Kistokajban. Sajnos a — felsorolni is sok — természeti kincshez ma még nem társul számos olyan feltétel, mely nélkül nemzetközi mércével mért vendégvárás szinte elképzel­hetetlen. Első helyen kell említenünk a miskolci- szál­lodai helyzetet. Nagyobb rendezvényeket idegenfor­galmi szezonban szinte lehe­tetlenség lebonyolítani, ha legalább egy évvel korábban nem kötik le a szobákat. A Bükkben levő turistaházak (Bükkszentkereszt, Hollóste­tő, Bánkút, Szentlélek) ke­ni fogjuk. Minden bizony­nyal örömmel veszik ezt a szülők: így jobban tudnak gazdálkodni az idejükkel. A vés vendéget tudnak fogad­ni, ráadásul komfortfokoza­tuk is igen alacsony. Reprezentatív szállónkra, a tapolcai Júnóra ráférne már egy kiadós felújítás. Valaki így fogalmazott az ülésen: „Ha nem generálozzák, előbb-utóbb elhullajt néhá­nyat a csillagjai közül”. Va­lamit enyhít ezen a helyze­ten a fizetővendég-szolgálat, mely jelenleg a szálláshe­lyeknek körülbelül 50 száza­lékát adja Tapolcán, Lilla­füreden és Bükkszentkeresz- ten. Az elmúlt években egy­re nagyobb arányban kap­csolódtak be a vendéglátás­ba a munkásszállók, kollé­giumok, úttörőtáborok, de mindent összevetve is na­gyon hiányzik a — 10—15 éve tervként dédelgetett — városi szálloda. Hiányzik annak ellenére, hogy az Éden az igényes vendégek­nek is megfelelő kemping, és napirenden van a mis­kolci szállodák felújítása. Továbbgondolva a tájékoz­tatóban és dr. Simkó János szóbeli kiegészítőjében meg­fogalmazottakat, Kovács Jó­zsef. a városi pártbizottság titkára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy javítani kell az idegenforgalmi propagan­dát. Ám arra is ügyelnünk kell, amikor például Mis­kolc nevezetességeire, mű­emlékeire hívjuk fel az ide látogatók figyelmét, hogy ezek az épületek (gondoljunk csak a görög kereskedő há­zának hámló vakolatára) (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt tervidőszakban 80 milliárd forintos bevételt könyvelt el a Magyar Posta. Ebből 22 milliárd forintos nyereség származott, mintegy 27 százalékkal több, mint az azt megelőző öt évben. Nem titok, hogy ennek egy részét tarifaemeléssel érték el. A hagyományos postafor­rendelési idő meghosszabbí­tása pedig csökkenteni fog­ja a zsúfoltságot, és keve­sebbet kell majd várakozni. megfelelő állapotban legye­nek. Matiz Gábor, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak helyettes vezetője — több más felszólalóhoz ha­sonlóan — sürgette, hogy az idegenforgalom és a város kulturális életének irányítói hangolják jobban össze munkájukat. Több figyel­met érdemelne — idegenfor­galmi szempontból is — a Miskolci Nyár rendezvény- sorozata, a város zenei élete és a múzeumok, kiállítóter­mek ezernyi látnivalója. Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára egye­bek között arról szólt, hogy Tapolca idegenforgalmának fellendítésébe be lehetne vonni külföldi tőkét is. Szó esett arról is, hogy testvérvárosi kapcsolatain­kat kamatoztatni lehetne. Érdemes megkeresni közeli megyék iskoláit is, megfele­lő programajánlattal, hi­szen a ma kisdiákként ide­látogató turista bizonyára felnőttként is visszatérne Miskolcra és környékére. Dudla József első titkár vitaösszefoglalójában azt emelte ki, hogy a város cél­szerű üzemeltetése, a minő­ség jegyében történő fejlesz­tése egyaránt javíthatja ide­genforgalmi kilátásainkat. Alakítsanak ki olyan kis szigeteket a szakemberek a városban, melyek építészeti környezete, rendezettsége pi­hentető célja lehet a vendég sétaútjának. B. n. galom, amely csaknem har­mincötezer embert foglalkoz­tat, összességében semmi hasznot sem hozott. A 2000 lakosnál kisebb falvak hiva­talai ráfizetésesek. A műsor­szórás területén tevékenyke­dő 2000 postás 700 millió fo­rintos nyereséget produkált, de az igazi hasznot, a 21 mil­liárd forintot annak a 15 ezer postásnak köszönhetik, akik a távbeszélő üzemekben dol­goznak. A mostani tervidőszakban már 28 milliárdos nyereség­re számítanak, de 40 milliár- dot költenek a telefonháló­zat fejlesztésére. Ebből azon­ban legfeljebb 280 ezer tele­fon bekötésére telne. EzérS keresik az útját-módját, mi­képpen teremthetnének pénzt legalább 460 ezer telefonállo­más fölszerelésére a követ­kező öt esztendőben. Nálunk 100 lakosra mindössze 14 te­lefon jut, az ezredfordulóra akarják a harmincas számot elérni. Ennek az alapját sze­retnék most megteremteni. Tóth Illés államtitkár a tegnapi aktívaértekezleten megjegyezte, hogy a posta technikai felszereltségéhez képest kiemelkedő teljesít­ményt nyújt. Naponta 18 millió szolgáltatást végeznek, legalább hárommillió levelet, négymillió újságot kézbesí­tenek, és másfél millió tele­fonbeszélgetés lebonyolításá­hoz nyújtanak segítséget. A kereseti lehetőségek alacso­nyabbak. mint más hasonló végzettséget igénylő szak­mákban, sok vidéki postás csupán igaz szakmaszeretet­ből cipeli a 30—40 kilós bőr- táskát naphosszat. Koczka Antal, a miskolci postaigazgatóság vezető'e beszámolt az elmúlt tervidő­szakban elért eredménvek- ről. maid ismertette a ielen- legi elképzeléseket. Utána az aktíva résztvevőinek kérdé­seire válaszoltak a Magyar Posta vezetői. (szántó) A Ráütő tói kérdezték — a OH váraszói Jíiiiszeműen a szolfáiali lakásban A felnőttek fogászai segítenek Délután is lesz rendelés a gyerekeknek j)c Aki hamarabb beülhet a székbe, kevesebbet izgul... II posta törekvései Fejlesztik a telefonhálózatot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents