Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
Felszerelést és ötletet ßopzirze Vasárnap, március 2-án, reggel 9 órakor horgászbörze nyílik az Észak-magyarországi Horgász Egyesület Széchenyi úti klubjában. A rendezők egyesületi hovatartozásra való tekintet nélkül szívesen várják az eseményre az érdeklődő miskolci és környékbeli horgászokat. A jól fütött, kellemes hangulatú klubban különféle fel- szerelési tárgyakat, és a víz partján hasznosítható tapasztalatokat, ötleteket egyaránt lehet cserélni. Az új szezonra készülődve sok horgász vizsgálta át szakmai készletét. Előkerülhettek olyan elfelejtett, esetleg csak megunt készségek, eszközök, amelyek után más horgász viszont hiába kutat a boltokban. A téli tétlenkedés helyett sokan töltötték ráérő idejüket úszók, villantok, haltartók, merítőszákok házi barkácsolásával. A fölös mennyiség most ezekből is új gazdára találhat. De érdemes csupán a jó ízű szakmai beszélgetésért, a környékbeli vizekről való friss hírekért is betérni a börzére. Tanácslaoi fogadóóra Pénteken délután hattól hétig tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Káló József, az 52-es választókörzet tanácstagja az Avas-délen, a Klapka György utca 22. szám alatt, a Miskolci Városi Televízió stúdiójában. A tengerentúlra utasnak Diósgyőri csokinyuszik A Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Gyárában mindig előbbre járnak a naptárban: jelenleg is már exportra kerülő húsvéti csokoládéfigurákat készítik, s öltöztetik színes sztaniol-ruhá- ba. A diósgyőri nyuszik eljutnak a tengerentúlra, az USA- ba is, de ugyanúgy népszerűek a csokoládégyártásukról A Rádiótól kérdezték — a DH válaszéi .-Jií? iryhotev I _ ■’ /'’V . Betört üveg, zajos környék híres nyugat-európai országokban. például Hollandiában, Dániában, Franciaországban és Ausztriában, ahová az idén mintegy 15 vagon húsvéti édességet szállítanak, különleges díszdobozokban. A gyár mindig elsődlegesnek tartotta a belföldi piac ellátását, ezért már 95 vagon csokoládényuszit, tojást, báránykát és csibét adott át a hazai kereskedelmi vállalatoknak. Bőven jut a díszdobozos édességekből a magyar gyerekeknek is. Lakók és lakások címmel fórumműsort sugárzott hétfőn délután a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója. Az 50 perces élő adásban az OTP, a lakásgazdálkodás és a MIK illetékesei válaszoltak a hallgatók írásban és telefonon feltett kérdéseire. Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdésekre a fórum vendégeitől kértünk választ: elsőként Nyíri Istvántól, a MIK igazgatójától. O Turzó László a Regiposta utca 14. szám alatt, tanácsi lakásban él. Azt kérdezte: milyen indokok alapján döntik el, hogy felújítsanak-e egy lakást? Miért van az, hogy több, a háború után épült lakást tettek rendbe, sokkal rosszabb állagúak helyett? — A lakóházak felújításának úgynevezett ciklusideje jelenleg 30 év; vagyis az ennél korábban készült épületeket kell felújítanunk. Négyöt évvel ezelőtt ez a ciklusidő még csak 15 esztendő volt. 9 Nagy Jánosáé az Engels u. 28. szám alatt, tízemeletes MIK-lakásltan lakik. A bejárati ajtó üvegét inár többször betörték, éjszaka 10 és reggel 6 között pedig zajongás zavarja a nyugalmukat — írta, s kérdezte: mit tehet ez ellen a MIK? — A lépcsőház bejárati ajtajának drótozott üvegét az elmúlt fél évben háromszor cseréltük ki. Az üvegtáblák betörésének okát egyetlen esetben sem sikerült kiderítenünk. Ami a panasz másik részét illeti: a lépcsőházi bérlők részéről olyan irányú beielentés nem érkezett az V. számú házkezelőségre, hogy az éjszakai zajt az ott lakók okozták volna. Valószínű. hogy az épület közvetlen szomszédságában működő Ifjúsági étteremből kijövő ittas egyének térnek be a lépcsőházba, és ők hangoskodnak. A lépcsőházban lakó házfelügyelő egyébként önkéntes rendőr is, s munkáját kifogástalanul végzi. A bejárati ajtót minden este bezárja. Elképzelhető, hogy a később hazatérők elmulasztják kulcsra zárni az ajtót, ezért idegenek is bemehetnek az épületbe. Előadás a szovjet mezőgazdaságról Tpimofej Ignasor, a Szovjetunió magyarországi nagy- követségének mezőgazdasági attaséja tartott tegnap délután előadást — a Megyei Agrárklub szervezésében — a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. Az attasé előbb a Szovjetunió mezőgazdaságának időszerű kérdéseiről szólt, maid kötetlen eszmecserét folytatott fiatal agrárszakemberekkel. I A OH várospoéitikai fóruma Rosszul védik a köztulajdont „Lcírí” veszteségek • A vétlen környezet is vétkes Gavallér mesrendelők • Közös érdek a rend... Igencsak keményen fogalmaztak a Borsod Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjai a tegnap délelőtti ülés alkalmával, amikor is a megyei NEB elnöke, Józsa László, írásban és szóban tájékoztatta a testületet arról: milyen tapasztalatokat szereztek népi ellenőreink az építőipari vállalatoknál, szolgáltató szövetkezeteknél és szakcsoportoknál a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos vizsgálatok alkalmával. A tájékoztató sem csomagolta sztaniolba az ellenőrző munkabizottságok megállapításait, amelyeket ilyformán summáztak: „a társadalmi tulajdon védelmét előíró és biztosító alaprendeletek és szabályozók jók, elegendőek is, viszont alkalmazásukkal, a felelősségi rendszer érvényesítésével minden vizsgált egységnél volt kifogásolni való...” Összesen 43 építőipari egységet vizsgáltak meg Borsodban _ Különösen a nagy értQcfi csalás, sikkasztás, s a gondatlan károkozás száma nőtt megyénk építőiparában. Nem egy közülük város- és megyeszerte beszédtéma volt. Ami viszont kevésbé közismert: feltűnően alacSonynak tatoftök a felfedett esetekben is a fegyelmi és kártérítési felelősség érvényesítését, általában figyelmeztesd, megrovással, majd a veszteség „leírásával” tértek napirendre a lopások és károkozások fölött a vállalatok. Esetleg „kompenzálták”, a nagyobb közösségek terhére, túlszámlázásokkal. Ez utóbbiról elképesztő a népi ellenőrök mérlege: az évenkénti túlszámlázás — amivel próbálkoztak az építők, de a beruházók sem fogadA háziipari szövetkezet példás nyeresége A bedolgozók rekordéve Megyénkben főbb száz nőnek nem kell naponta buszra vagy vonatra szállni, hogy munkába induljon. Akkor kezdi és végzi a műszakját, amikor kedve tartja, ahogy energiája vagy a család ellátása engedi. Ök a Miskolci Háziipari Szövetkezet bedolgozói. Negyven településünkön ez sokak jól bevált életformája. Akiknek, nem kell a varrógép melfől gyakran feladniuk, gyakorlottak és tehetségesek, azok öt-hatezer forintot is megkeresnek havonta. Igaz, vannak olyanok is, akik csak a szűkén vett kötelező mennyiséget produkálják, hogy igazolt hónapjuk legyen. A múlt év a minőség jegyében telt el, s kölcsönös megegyezés alapján megváltak azoktól, akik a szigorú meózás követelményeinek nem tettek eleget. A „jól húzóknak” van tehát a legnagyobb részük abban, hogy az elmúlt évben rekorderedménnyel zárt a szövetkezet: a tervezett 32 millióval szemben 40 milliós nyereséget könyvelhettek el. Kevés eszközzel nagy eredményt produkálni — ez most gazdaságpolitikánknak egyik kulcskérdése. S ők ennek jegyében dolgoztak. így készült el a korábbinál divatosabb, munkaigényesebb egymillió gyermekruha szovjet megrendelésre. De kedvére dolgoznak már hosszú évek óta két NSZK- cégnek is, s bérmunkában, 12 millió forint értékben, blúzokat varrtak. Természetesen — saját boltjaik melleit — a hazai üzletekbe is . küldenek termékeikből. Kötőüzemükben minden eddiginél több pulóvert s más felsőruházati cikket állítottak elő, rugalmasan, a piaci igényekhez igazodva. Szolgáltatásaikra is egyre jobban igényt tart a megye lakossága; az ebből származó árbevételt, tavaly először, 6 százalékkal sikerült növelniük. A méretes kötőszalon mintájára, ahol egyedi megrendeléseknek tesznek eleget, a múlt évtől blúzokat is készítenek méretre. A hímzés a reneszánszát éli, s a különlegességekért a megrendelő hajlandó jobban kinyitni a pénztárcáját Medveczky Gézámé, a szövetkezet elnöknője elmondta, hogy erre az esztendőre is vannak terveik, jó ötleteit: az idén sen» adják alábbi ták el — 80—130 millió forint között volt. S elgondolkodtató: ezek elsősorban az állami költségvetésből finanszírozott építkezéseknél fordultak elő gyakran, és nagy értékben. A tájékoztatót a megyei tanács-vb tagjai enyhén szólva rosszkedvűen kommentálták, kiegészítve saját tapasztalataikkal és véleményükkel. Többen hangsúlyozták: a társadalmi morál lazulása is tetten érhető ezen a jelenségszinten. A társadalmi tulajdon elleni vétségek erkölcsi közmegítélésében is megnyilvánul ez. Gyakorta úgy tűnik, hogy a véletlen környezet „drukkol” a károkozónak, s felvállalja a néma cinkos szerepét. Ezért is népszerűtlen minden lépés amelyet a társadalmi tulajdon fokozott védelméért tesznek. Nem kedvez az össztársadalmi háttér az intézkedéseknek. Intézkedések pedig voltak, vannak és lesznek a kollektív vagyon védelmére. A népi ellenőrök tapasztalatainak elemzése is segíti a szakembereket abban, hogy megtalálják a módszereket a szándékos bűntettek, a gondatlanságból okozott vétségek kivédésére. Ezt pedig már a beruházás fényezésekor kell elkezdeni. Túl kell végre jutniuk tervezőinknek is azon a rossz beidegződésen, amelyet a költségek két-háromszoros túlbiztosításának gyakorlata rögzített A hólabdát ugyanis ez indítja el... ■ B Hizlalni viszont az ellenőrzési rendszer hibái, az elszámolási mechanizmus lazasága, az anyagok hanyag kezelése, a megrendelő nagyvonalú „gavallériája” hizlalja. S mindebbe persze besegít néhány joghézag is, (Ezek remélhetőleg mihamar gyérülnek. Erre utal, hogy a Pénzügyminisztérium és az Árhivatal a múlt év végén már kiadta az utasítást amely direkt módon szabályozza a belső anyagelszámoltatás és önköltségszámítás rendjét.) Bonyolulttá váltak a dolgok a vállalati és gazdálkodó egységek önállósulásával — állapította meg dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, amikor összefoglalta a testület véleményét. Az anyagi önállóság még nem teremtette meg azt az önálló, kollektív tudatot, amely a közös érdeket meglátja a rendben és a fegyelemben. Csupán adminisztratív eszközökkel megfékezni a szarkákat, herdálókat, pazarlókat — aligha lehet. El kell jutnunk odáig, hogy a vétkeket a kollektívák maguk ítéljék el. Hogy észrevegyék: mindnyájukat károsították meg. S ebben a jövőben a legjobb szószólók, s egyben legjobb ellenőrök a vállalati tanácsok lehetnek. Rájuk kell apellálni. S nemcsak az építőiparban ... <r> „Hómérőzik” a síneket Az esztendő leghidegebb napja volt a tegnapi; a Tiszáin és a rendezőpályaudvaron mínusz 19 fokra szállt alá a hőmérő higanyszála. Bár a váltókat még mindig tisztítani kellett a hótól, fennakadás nem volt a vasúti közlekedésben. Mint Miskolczi Sándor vasútigaz- gató-helyettes elmondotta: nem tett kárt a sínekben a htóeg. Rendszeresen mérik a sínhőmérsékletet is, ám szerencsére a lehűlés fokozatos volt, s ezért a rekordhideg nem okozott törést, repedést a vágányok hegesztéseinél. Egyébként a MÁV Miskolci Igazgatóságának területén állandóan 100—120 vasutas áll készenlétben, hogy a tél váratlan következményei miatt különösebb baj ne legyen a forgalomban. ÍBalogh Imre felvétele)
