Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám

Felszerelést és ötletet ßopzirze Vasárnap, március 2-án, reggel 9 órakor horgászbörze nyílik az Észak-magyarorszá­gi Horgász Egyesület Széche­nyi úti klubjában. A rende­zők egyesületi hovatartozásra való tekintet nélkül szívesen várják az eseményre az ér­deklődő miskolci és környék­beli horgászokat. A jól fütött, kellemes han­gulatú klubban különféle fel- szerelési tárgyakat, és a víz partján hasznosítható tapasz­talatokat, ötleteket egyaránt lehet cserélni. Az új szezon­ra készülődve sok horgász vizsgálta át szakmai készletét. Előkerülhettek olyan elfelej­tett, esetleg csak megunt készségek, eszközök, amelyek után más horgász viszont hi­ába kutat a boltokban. A téli tétlenkedés helyett sokan töltötték ráérő idejüket úszók, villantok, haltartók, merítő­szákok házi barkácsolásával. A fölös mennyiség most ezek­ből is új gazdára találhat. De érdemes csupán a jó ízű szakmai beszélgetésért, a kör­nyékbeli vizekről való friss hírekért is betérni a börzé­re. Tanácslaoi fogadóóra Pénteken délután hattól hétig tartja tanácstagi foga­dóóráját dr. Káló József, az 52-es választókörzet tanács­tagja az Avas-délen, a Klap­ka György utca 22. szám alatt, a Miskolci Városi Te­levízió stúdiójában. A tengerentúlra utasnak Diósgyőri csokinyuszik A Szerencsi Édesipari Vál­lalat Diósgyőri Gyárában mindig előbbre járnak a nap­tárban: jelenleg is már ex­portra kerülő húsvéti csoko­ládéfigurákat készítik, s öl­töztetik színes sztaniol-ruhá- ba. A diósgyőri nyuszik eljut­nak a tengerentúlra, az USA- ba is, de ugyanúgy népsze­rűek a csokoládégyártásukról A Rádiótól kérdezték — a DH válaszéi .-Jií? iryhotev I _ ■’ /'’V . Betört üveg, zajos környék híres nyugat-európai orszá­gokban. például Hollandiá­ban, Dániában, Franciaor­szágban és Ausztriában, aho­vá az idén mintegy 15 vagon húsvéti édességet szállítanak, különleges díszdobozokban. A gyár mindig elsődleges­nek tartotta a belföldi piac ellátását, ezért már 95 va­gon csokoládényuszit, tojást, báránykát és csibét adott át a hazai kereskedelmi válla­latoknak. Bőven jut a dísz­dobozos édességekből a ma­gyar gyerekeknek is. Lakók és lakások címmel fórumműsort sugárzott hét­főn délután a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója. Az 50 perces élő adásban az OTP, a lakásgazdálkodás és a MIK illetékesei válaszoltak a hallgatók írásban és telefo­non feltett kérdéseire. Az idő hiányában megválaszolatla­nul maradt kérdésekre a fó­rum vendégeitől kértünk vá­laszt: elsőként Nyíri István­tól, a MIK igazgatójától. O Turzó László a Regiposta utca 14. szám alatt, tanácsi la­kásban él. Azt kérdezte: mi­lyen indokok alapján döntik el, hogy felújítsanak-e egy lakást? Miért van az, hogy több, a háború után épült la­kást tettek rendbe, sokkal rosszabb állagúak helyett? — A lakóházak felújításá­nak úgynevezett ciklusideje jelenleg 30 év; vagyis az en­nél korábban készült épülete­ket kell felújítanunk. Négy­öt évvel ezelőtt ez a ciklus­idő még csak 15 esztendő volt. 9 Nagy Jánosáé az Engels u. 28. szám alatt, tízemeletes MIK-lakásltan lakik. A bejá­rati ajtó üvegét inár többször betörték, éjszaka 10 és reggel 6 között pedig zajongás za­varja a nyugalmukat — írta, s kérdezte: mit tehet ez el­len a MIK? — A lépcsőház bejárati aj­tajának drótozott üvegét az elmúlt fél évben háromszor cseréltük ki. Az üvegtáblák betörésének okát egyetlen esetben sem sikerült kiderí­tenünk. Ami a panasz másik részét illeti: a lépcsőházi bérlők részéről olyan irányú beielentés nem érkezett az V. számú házkezelőségre, hogy az éjszakai zajt az ott lakók okozták volna. Való­színű. hogy az épület közvet­len szomszédságában műkö­dő Ifjúsági étteremből kijö­vő ittas egyének térnek be a lépcsőházba, és ők hangos­kodnak. A lépcsőházban lakó házfelügyelő egyébként ön­kéntes rendőr is, s munká­ját kifogástalanul végzi. A bejárati ajtót minden este be­zárja. Elképzelhető, hogy a később hazatérők elmulaszt­ják kulcsra zárni az ajtót, ezért idegenek is bemehetnek az épületbe. Előadás a szovjet mezőgazdaságról Tpimofej Ignasor, a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének mezőgazdasági attaséja tartott tegnap dél­után előadást — a Megyei Agrárklub szervezésében — a Miskolci Akadémiai Bi­zottság székházában. Az at­tasé előbb a Szovjetunió mezőgazdaságának időszerű kérdéseiről szólt, maid kötet­len eszmecserét folytatott fiatal agrárszakemberekkel. I A OH várospoéitikai fóruma Rosszul védik a köztulajdont „Lcírí” veszteségek • A vétlen környezet is vétkes Gavallér mesrendelők • Közös érdek a rend... Igencsak keményen fogal­maztak a Borsod Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának tagjai a tegnap dél­előtti ülés alkalmával, ami­kor is a megyei NEB elnö­ke, Józsa László, írásban és szóban tájékoztatta a testü­letet arról: milyen tapaszta­latokat szereztek népi ellen­őreink az építőipari vállala­toknál, szolgáltató szövetke­zeteknél és szakcsoportok­nál a társadalmi tulajdon vé­delmével kapcsolatos vizsgá­latok alkalmával. A tájékoztató sem csoma­golta sztaniolba az ellenőrző munkabizottságok megállapí­tásait, amelyeket ilyformán summáztak: „a társadalmi tulajdon védelmét előíró és biztosító alaprendeletek és szabályozók jók, elegendőek is, viszont alkalmazásukkal, a felelősségi rendszer érvé­nyesítésével minden vizsgált egységnél volt kifogásolni való...” Összesen 43 építő­ipari egységet vizsgáltak meg Borsodban _ Különösen a nagy értQcfi csalás, sikkasztás, s a gon­datlan károkozás száma nőtt megyénk építőiparában. Nem egy közülük város- és megyeszerte beszédtéma volt. Ami viszont kevésbé közis­mert: feltűnően alacSonynak tatoftök a felfedett esetek­ben is a fegyelmi és kárté­rítési felelősség érvényesíté­sét, általában figyelmezte­sd, megrovással, majd a veszteség „leírásával” tértek napirendre a lopások és kár­okozások fölött a vállalatok. Esetleg „kompenzálták”, a nagyobb közösségek terhére, túlszámlázásokkal. Ez utób­biról elképesztő a népi el­lenőrök mérlege: az éven­kénti túlszámlázás — ami­vel próbálkoztak az építők, de a beruházók sem fogad­A háziipari szövetkezet példás nyeresége A bedolgozók rekordéve Megyénkben főbb száz nő­nek nem kell naponta busz­ra vagy vonatra szállni, hogy munkába induljon. Akkor kezdi és végzi a műszakját, amikor kedve tartja, ahogy energiája vagy a család el­látása engedi. Ök a Miskolci Háziipari Szövetkezet bedol­gozói. Negyven településünkön ez sokak jól bevált életformája. Akiknek, nem kell a varró­gép melfől gyakran feladni­uk, gyakorlottak és tehetsé­gesek, azok öt-hatezer forin­tot is megkeresnek havonta. Igaz, vannak olyanok is, akik csak a szűkén vett kö­telező mennyiséget produkál­ják, hogy igazolt hónapjuk legyen. A múlt év a minőség je­gyében telt el, s kölcsönös megegyezés alapján megvál­tak azoktól, akik a szigorú meózás követelményeinek nem tettek eleget. A „jól hú­zóknak” van tehát a legna­gyobb részük abban, hogy az elmúlt évben rekordered­ménnyel zárt a szövetkezet: a tervezett 32 millióval szemben 40 milliós nyeresé­get könyvelhettek el. Kevés eszközzel nagy eredményt produkálni — ez most gaz­daságpolitikánknak egyik kulcskérdése. S ők ennek jegyében dolgoztak. így készült el a korábbi­nál divatosabb, munkaigé­nyesebb egymillió gyermek­ruha szovjet megrendelésre. De kedvére dolgoznak már hosszú évek óta két NSZK- cégnek is, s bérmunkában, 12 millió forint értékben, blúzokat varrtak. Természe­tesen — saját boltjaik mel­leit — a hazai üzletekbe is . küldenek termékeikből. Kö­tőüzemükben minden eddi­ginél több pulóvert s más felsőruházati cikket állítot­tak elő, rugalmasan, a piaci igényekhez igazodva. Szolgál­tatásaikra is egyre jobban igényt tart a megye lakossá­ga; az ebből származó árbe­vételt, tavaly először, 6 szá­zalékkal sikerült növelniük. A méretes kötőszalon mintá­jára, ahol egyedi megrende­léseknek tesznek eleget, a múlt évtől blúzokat is készí­tenek méretre. A hímzés a reneszánszát éli, s a külön­legességekért a megrendelő hajlandó jobban kinyitni a pénztárcáját Medveczky Gézámé, a szö­vetkezet elnöknője elmond­ta, hogy erre az esztendőre is vannak terveik, jó ötlete­it: az idén sen» adják alábbi ták el — 80—130 millió fo­rint között volt. S elgondol­kodtató: ezek elsősorban az állami költségvetésből fi­nanszírozott építkezéseknél fordultak elő gyakran, és nagy értékben. A tájékoztatót a megyei tanács-vb tagjai enyhén szól­va rosszkedvűen kommen­tálták, kiegészítve saját ta­pasztalataikkal és vélemé­nyükkel. Többen hangsú­lyozták: a társadalmi morál lazulása is tetten érhető ezen a jelenségszinten. A társa­dalmi tulajdon elleni vétsé­gek erkölcsi közmegítélésé­ben is megnyilvánul ez. Gya­korta úgy tűnik, hogy a vé­letlen környezet „drukkol” a károkozónak, s felvállalja a néma cinkos szerepét. Ezért is népszerűtlen minden lépés amelyet a társadalmi tulaj­don fokozott védelméért tesznek. Nem kedvez az össztársadalmi háttér az in­tézkedéseknek. Intézkedések pedig voltak, vannak és lesznek a kollek­tív vagyon védelmére. A népi ellenőrök tapasztalatai­nak elemzése is segíti a szakembereket abban, hogy megtalálják a módszereket a szándékos bűntettek, a gon­datlanságból okozott vétsé­gek kivédésére. Ezt pedig már a beruházás fényezése­kor kell elkezdeni. Túl kell végre jutniuk tervezőinknek is azon a rossz beidegződé­sen, amelyet a költségek két-háromszoros túlbiztosítá­sának gyakorlata rögzített A hólabdát ugyanis ez in­dítja el... ■ B Hizlalni viszont az ellen­őrzési rendszer hibái, az el­számolási mechanizmus la­zasága, az anyagok hanyag kezelése, a megrendelő nagy­vonalú „gavallériája” hizlal­ja. S mindebbe persze bese­gít néhány joghézag is, (Ezek remélhetőleg mihamar gyérülnek. Erre utal, hogy a Pénzügyminisztérium és az Árhivatal a múlt év végén már kiadta az utasítást amely direkt módon szabá­lyozza a belső anyagelszá­moltatás és önköltségszámí­tás rendjét.) Bonyolulttá váltak a dol­gok a vállalati és gazdálko­dó egységek önállósulásával — állapította meg dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács elnöke, amikor összefoglalta a testület véleményét. Az anyagi önállóság még nem teremtette meg azt az önál­ló, kollektív tudatot, amely a közös érdeket meglátja a rendben és a fegyelemben. Csupán adminisztratív esz­közökkel megfékezni a szarkákat, herdálókat, pa­zarlókat — aligha lehet. El kell jutnunk odáig, hogy a vétkeket a kollektívák ma­guk ítéljék el. Hogy észre­vegyék: mindnyájukat káro­sították meg. S ebben a jö­vőben a legjobb szószólók, s egyben legjobb ellenőrök a vállalati tanácsok lehetnek. Rájuk kell apellálni. S nem­csak az építőiparban ... <r> „Hómérőzik” a síneket Az esztendő leghidegebb napja volt a tegnapi; a Ti­száin és a rendezőpályaudva­ron mínusz 19 fokra szállt alá a hőmérő higanyszála. Bár a váltókat még mindig tisztítani kellett a hótól, fennakadás nem volt a vas­úti közlekedésben. Mint Miskolczi Sándor vasútigaz- gató-helyettes elmondotta: nem tett kárt a sínekben a htóeg. Rendszeresen mérik a sínhőmérsékletet is, ám sze­rencsére a lehűlés fokozatos volt, s ezért a rekordhideg nem okozott törést, repedést a vágányok hegesztéseinél. Egyébként a MÁV Miskolci Igazgatóságának területén állandóan 100—120 vasutas áll készenlétben, hogy a tél váratlan következményei mi­att különösebb baj ne le­gyen a forgalomban. ÍBalogh Imre felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents