Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

Indul a magyar Forma—1 Jegyet csak a versen jelőtt ^ Az autójavítók egyre csökkenő nyereségre panaszkodnak. Vi szelek fújnak... Csináld magad ? Lakossági szolgáltatások városunkban A» autósport szerelmesei­nek regi vágya teljesül ami­kor idén augusztus 8—10. között a magyar pályán is leibőgnek a motorok, s ta­núi lehetünk az első hazai Forma—l-es világbajnoki íutamnak. A reklámokból értesülhettünk róla, hogy a háromnapos attrakció jegye­it mar javában árusítják a Cooptourist-kirendeitségek. Ezzel kapcsolatban érdek­lődtünk Szabó Istvántól, a miskolci iroda vezetőjétől. Két és három napra szó­ló bérleteket kínálnak az érdeklődőknek. Nem csekély az az összeg, amit a látvá­nyosságért le kell szurkolni. A három napra szóló bérlet 1000 forintba kerül, a pén­tek-szombatinak 500 forint az ára, a szombat-vasárna­piért 800 forintot kell fizet­ni. Kínálatukban napije­gyek is szerepelnek. Pénte­ken lesznek a gyakorló futa­mok és az edzés, a biléta ek­kor 300 Ft-ot kóstál. Ugyan­ennyit kell fizetni szom­baton, amikor a látogató az osztályozó futamoknak és a pozícióhelyek beállásának lehet , a tanúja. Vasárnap lesz a Hungária Grand Prix. Az igazi látványos­ságnak ez számít, megtekin­tésének ellenértéke 600 fo­rint. Természetesen az ed­dig felsorolt jegyekkel bér­letekkel csak állóhelyhez le­het jutni, mert mint a kü­lönféle híradásokból már is­meretes, az ülőhelyekért csak valutával lehet fizetni, így ez a külföldiek privilé­giuma lesz. A háromnapos út mellett kevesen döntenek, s ennek is oka van. A magyar For­ma—l-es pálya körül egye­lőre még nem alakult ki megfelelő infrastruktúra, ezért gondban lehet, aki a környéken keresne szállást magának. A Cooptourist vállalkozik rá, hogy a ver­seny helyéhez, legközelebb a fővárosban a fizetőven­dég-szolgálattól szerez szál­lást, de erre csak korláto­zott számban van mód. He­lyette egynapos utakat kí­nálnak, más programmal egybekapcsolva. Így az uta­zással sem lesz gond. Azt ugyanis szintén nem taná­csolják, hogy az érdeklődők személygépkocsival vágja­nak neki az útnak a várha­tó biztonsági intézkedések és a korlátozott befogadó- képességű parkolóhely miatt. Az autóbuszoknak viszont lesz hol megállniuk a pálya közelében. Az irodavezető arról is beszámolt, hogy eddig már sok érdeklődő akadt, de je­gyekkel még nem szolgál­hatnak. A pénzt elveszik, a bilétát azonban egyelőre nem adják oda; csak a verseny előtt postázzák ki címükre. Ezzel annak szeretnék ele­jét venni, hogy a jegyhami­sítók kedvet kapjanak a nyerészkedéshez. Terület­rendezés és környezet­védelem A területrendezési tervezés környezetvédelmi igényeiről szerveznek szakmai vitadél­utánt a Technika Házában (Szemere utca 4. sz.) e hét szerdáján, három órától. Előadást tart Jancsó Gábor, az ÉVM főmérnöke, az ÉTÉ környezetvédelmi bizottságá­nak vezetője. A felkért hoz­zászólók : Elekné Márkus Edit. az OKTH Észak-ma­gyarországi Felügyelőségének környezetrendezési felügyelő­je és Kelemen István, Mis­kolc főépítésze. A vitát Dan- kó Gyula okleveles környe­zetvédelmi szakmérnök ve­zeti. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Dávid Béla, 43. Sz. Általános Iskola (Pat­tantyús u.), 18 órától. Pénteken tartja tanácsta­gi fogadóóráját Mészáros István, Topiczer u. 2. sz., 16 órától. Amikor meghirdették a két mamutcég — az Afit és a Gelka — szétdarabolá- sát, nyilvánvalóvá lett min­denki számára, hogy új sze­lek fújnak a szolgáltatások fejlesztésében. A változások azonban már régen elkez­dődtek: azzal, hogy csök­kent a fejlesztésre, műkö­désre fordított állami támo­gatás. Vajon hol tart ma a lakossági szolgáltatás Mis­kolcon? Mire számíthatunk az elkövetkezendő években? Ezekről . a kérdésekről is s?ó esett nemrég a városi pártbizottságon, az alapszer­vezeti titkárok értekezletén. e KORSZAKZÁRÁS A textiljavítás, -tisztítás, a ruhakészítés, a lakáskarban­tartás, a gépjárműjavítás, a háztartási berendezések ja­vítása és a személyi szolgál­tatások — fodrász, fényké­pész — tartoznak a lakos­sági szolgáltatások körébe. Tíz évvel ezelőtt a lakóte­lepekkel azonos tempóban épültek a műhelyek, üzle­tek, bőven jutott a milliók­ból erre a célra Miskolcon is. Az elmúlt öt évben már jóval szerényebben csurrant- cseppent, de még így is húsz új szolgáltatóegység épülhe­tett meg. A szakemberek szerint mára befejeződött e hálózat gerincének kiépítése, s most már a minőséggel és a hatékonysággal kell töb­bet törődni, annál is inkább, mivel ezek a számunkra fontos mutatók nem javul­tak a fejlesztésekkel azonos tempóban. Miskolcon három tiszta profilú lakossági szolgáltató cég van, a Patyo­lat, a Vilikész, s az Autó­javító Kisvállalat. A Pa­tyolat kivételével gazdasá­gosan működnek, ám a nye­reséget egyre nehezebb ösz- szehozni. © KONTÁROK ÉS BARKÁCSOLÓK Hogy a lakossági szolgál­tatások világában bekövet­kezett gazdasági változások a jövőt szolgálják, el kell hinnünk, ám az bizonyos, hogy a növekvő árak kel­lemetlenül érintenek mind­annyiunkat. Tavaly havon­ta 170—180 forintot költött egy-egy miskolci polgár a szolgáltatásokra. Ez nem tű­nik túl soknak, ám a fel­mérések szerint az igénye­ink hatvan százalékát meg­próbáljuk „csináld* magad” alapon kielégíteni. Vagy kontárokhoz fordulunk, s a be nem fizetett adó hasznán közösen osztozik a megren­delő és a feketén szolgálta­tó iparos. Ha számolunk az életszínvonalunk alakulási-­val is, akkor egyértelmű, hogy a lakossági szolgálta­tóiparban csökken a fizető­képes kereslet. A deficit ve­szélyével küszködő szolgál­tatók a keresletcsökkenést az állami szektornak vállalt munkákkal egyenlítik ki, ám ez nem használ a lakossági szolgáltatások színvonalá­nak, esetleg újabb ügyfele­ket riaszthat eL o VERSENY KELLENE Több mint 1700 kisiparos van jelenleg a városban, de a lakossági szolgáltatásból az egyharmaduk sem veszi ki a részét. Szerepük fon­tos, de jó lenne, ha a taxi­sok mellett lennének cipé­szek és kőművesek is. Eh­hez alighanem újabb ked­vezményekre volna szükség. A lakossági szolgáltatások t)j üzlet nyitását tervezi a Borsodi Ruházati Kereske­delmi Vállalat. A boltban az Inlerfer áruit — köztük a népszerű Wranglcr-terméke- ket — vásárolhatjuk meg márciustól. Az Interfer az­zal a céllal alakult meg, hogy viszonylag rövid idő alatt naprakész divattal je­lenhessen meg a ruházati piacon. Akik gyakran jár­nak a fővárosba, bármikor meggyőződhetnek arról, hogy a cég valóban divatos hol­mikat kínál, meglehetősen széles választékban. Áruik­ból azonban eddig nem sok jutott el Miskolcra. Ezután más lesz a hely­zet — tudtuk meg Orbán Gábortól, a Borsodi Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjé­től. Nemrégiben ugyanis megállapodást kötöttek az Interferrel. Ennek értelmé­ben márciusban Miskolcon is megnyitják a vállalat In- terfer-Wrangler márkabolt­ját. Az üzlet a Tanácsház té­ren, a lila ház mellett, a Spaten söröző szomszédságá­ban várja majd a vásárló­kat. A 28 négyzetméteres el­iránti kereslet és kínálat Miskolcon — mondják a szakemberek — nagyjából egyensúlyban van. A pe­remterületeken rosszabb a helyzet, mivel innen a szol­gáltatóipar visszavonult, fel­számolva a gazdaságtalan, kis egységeit. Mire számíthatunk a jö­vőben? Ha szerényen is, de tovább fejlődik a hálózat az új lakóterületeken. Alapve­tő cél kell, hogy legyen az ottani barkácsolás segítése: elsősorban színvonalas köl­csönzőhálózattal ! A kontár­kodást, s az árak emelke­dését rendeletekkel meggá­tolni aligha lehet. Itt csak a piaci módszerek segítenek: az egészséges verseny ki­bontakozása. Ennek megte­remtése azonban jóval több, mint városi feladat... (k—ó) adótérben a gyártók csak­nem 30-féle termékét fogják kínálni, köztük a Wrangler farmercsaládot: nadrágokat, ingeket, pulóvereket. A szak­emberek jelenleg a kiraka­tot és a feliratokat készí­tik, a berendezés egy része már a helyszínen található. Az árualapokat időben le­kötötték. Nemcsak a nyitás­kor nyújtják majd az In­terfer teljes választékát: márkaboltról lévén szó, a mindenkori legfrissebb ter­mékek a legrövidebb időn belül eljutnak Miskolcra. Az üzletet elsősorban a fiata­loknak szánják, hiszen a legfrissebb divatirányzat sze­rint készülnek a modellek. Az árak a butikokéval ösz- szehasonlítva kedvezőnek mondhatók, hiszen a válla­lat kisebb árréssel dolgozik. Az eredeti tervek szerint a Tünde gyermekruházati boltban különítettek volna el egy Interfer-shopot. Er­ről azért mondtak le, mert az üzletet nem tudták át­alakítani. 15. A. B. A. A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 17. A városi serház ti ti í * *!<!***i Hl» a * k •?. - H x h t * Rajz a miskolci serházról, 1788-ból. „Az Hunyad utczán kívül való városunk közönséges Seiháza ’-t 1714-ben említik elő­ször; ez persze nem azt jelenti, hogy a mis­kolci polgárok ekkor kezdtek barátkozni a sörivással. A városi tanács a „fa seres hor­dónak a Serházból a korcsmára való” szál­lításával kapcsolatban jóval korábban ho­zott rendelkezéseket. A városi serház a Tí­zes honvéd u. 21. sz. alatt állott; a Kis Hu­nyad (mai Tízes honvéd utca), az egykori Szinva-malomárok és az ún. Malom-szög (mai Hoffmann Ottó utca) által határolt te­rület déli részén helyezkedett el. Az Okta­tási Igazgatóság mai étkezőhelyisége válto­zatlan formában őrizte meg a serfőzőmű­hely egyik termét. A műhely első ismert bérlője Áver (Ávor) János, aki nevéről ítélve aligha lehetett magyar származású. Ot a mindszenti serfő­zőműhely korábban már megismert meste­re, Basilud Jakab követi, aki a városnak évi 1400 frintot fizetve, 1720-ig főzi a sört és a pálinkát. (A bérlet 230 gönci hordó sör ára volt évente!) Ez nemcsak számunkra tűnik soknak, hanem sokallotta maga a bér­lő is, s amikor nézeteltérése támadt a vá­rossal. a következőképpen fakadt ki: „Rima­szombatban moslék a pálinka, az én pálin­kám ellen. Ugyan a felül 18 polturán adja itezéjét az árendátor a korcsmárosnak, a korcsmáros hasznával, pedig úgy hiszem 20 poltura is rámegyen, mégis én annyi árenda után 10 polturán adgyam?” (1 poltura = másfél krajcár, 1 icce 0,6 liter és 0,85 liter között változott.) A bérlet így aztán meg is szűnt, s a bér­lők gyakori változása arra enged következ­tetni hogy nem sikerült közös nevezőre jutni a városnak, a korcsmárosoknak és a serfőző mesterembereknek. A műhely méreteire, kapacitására utal­nak az 1731-es összeírás során felvett ada­tok. Csaknem 60, használatban lévő hordót írtak össze, s a főző, hevítő, csíráztató, hű­tő kádak száma is megközelítette a tízet. Hasonló pontossággal vették számba a pá­linkafőzés kellékeit, de a leírásból a legér­dekesebb a fenyőmaggal való ízesítésre tör­ténő utalás. Nem valószínű, hogy gyümölcs­cefréből főzték volna a pálinkát, hiszen „pályinka szalad forrázó kádról”, „vottkás hordók”-ról van szó, így természetesen ért­hető, hogy több véka fenyőmagot tartottak, amellyel egyrészt színezték, másrészt ízesí­tették a pálinkát, a kor ízlésének megfele­lően. A belső felszerelést jól kiegészíti egy 1775-ben készült házleírás, amelyből meg­tudjuk, hogy már új épületben működik a műhely, a korábbi minden valószínűség sze­rint leéghetett. A leírás a következőképpen fogalmaz: „Helyreállítása megkezdődött 1774-ben. de még folyik. Jó anyagból épült, zsindelyezve, két részből áll. Az első rész, a nyersanyagraktár 13 öl és 2 láb hosszú, 4 öi széles. Padlózata tégla, s itt található a maláta-tűzhely. Efölött helyezkedik el a fapados és famennyezetes magtár. Ezután következik a maláta-szárító bolthajtásos he­lyisége. majd a vasablakos, bolt-hajtásos cse­lédlakás. Azután a sörfőzésre szolgáló kő­tűzhely. Ez után következik maga a sörfő­ző, bolthajtásos, 4 négyszegletes kőgyám tartja a bolthajtását. Padlója négyszegletű kövekből kirakva. Itt vannak a serföző edé- nvek kádak, mind fából. Ezt követi a szin­tén bolthajtásos, téglapadlós, vasrácsos ab- lakú sörraktár. Itt van a serfőző lakása is, amely kétszoba-konyhás, éléskamrás. Az egész épületnek nagy. falazott tornáca van." 1783-ban, majd 1832—33-ban is összeírták a serfőző műhelyt, amelyből kitűnik, hogy az alapjaiban nem változott, de tovább gya­rapodott. A főzőműhelyben „mindenből a legjobb felszerelés található”, a „gyorsítás­ra” a 30 hordó térfogatnak megfelelő ser­főző mellett új kutat építettek, a szabad gabonaszárító pedig egyszerre 900 pozsonyi mérő (1 pozsonyi mérő == 62,5 kg) gabonát tudott befogadni. A 19. század közepétől nem rendelkezünk értékelhető adatokkal, valószínűleg ekkor­tájt a miskolci műhely is beszüntette mű­ködését. A miskolci és mindszenti serfőző­műhely a miskolci sergyártás hőskorát je­lentette s amikor az 1880-as években újabb adatokkal találkozunk, az már minőségileg mást jelent, a kapitalizálódó Miskolcon megjelenik Zurich János, és megnyitja „Serfőző Gyárá”-t. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hél múlva.) Fiataloknak szánják Versenyben a butikokkal

Next

/
Thumbnails
Contents