Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
Bemutató a színházban Milliomos Nápoly A második világháborútól négy évtized választ el bennünket, de közöttünk vannak, akik felnőttként élték meg a harctereket és hátország küszködését. Ez az utóbbi minden nemzetben más nyomot hagyott, de ahogy az ember nézi a Miskolci Nemzeti Színház új bemutatóját, Eduardo de Filippo Milliomos Nápoly című színművének előadását, biztosan felismeri az azonosságokat. Az ember volt mindenhol azonos, és a sors, amely azokban az években arra kényszerített, hogy aki megélte, nem biztos, hogy a tükörbe mert nézni. A háború, ez a mindennél kegyetlenebb katasztrófahelyzet többet pusztított, amikor a lelket deformálta ... A színház mindenkor nagyon jó müsorismerte- tője Eduardo de Filippo darabja esetében fontos a nézőtérnek. Azért, mert fiatalok is ülnek a széksorokban, akiknek feltétlenül szükségük van erre a háttéranyagra. A béke gyermekeinek a múlt árnyaltan biztos ismeretére, bár a. színmű mindent elmond. A szerző kedves városáról, Nápolyról; azokról az időkről, és azokról, akik megélték. A Milliomos Nápoly jó darab, mert olyan ember írta, aki nemcsak rendkívül tehetséges, és 1984-ben bekövetkezett haláláig a leg- újabbkori olasz film- és színházművészet egyik meghatározó egyénisége volt, hanem színész is. Azért írt színdarabokat, mert azt akarta eljátszani, amit mások nem írtak meg, és arról írt, amit a humanista művész megélt. Nápolyban és nem sokkal később Olaszországban 1943 késő őszén ▼éget ért a háború, de a felszabadító szövetséges csapatok megérkezése újabb iszonyatot teremtett: másképpen kellett már rettegni az életért Nem a fegyver pusztított, hanem a legnagyobb úr, az éhség. Megalázta azt is, aki éhezett, és azt is, aki ezt kihasználva, milliomossá lett. A hazaérkező frontharcosok voltak azok a katalizátorok, akik a lélek mélyén történő, emberpusztító folyamatot életben maradásukkal felmutatták. Jó darabból jó előadás született. Szűcs János rendező Eduardo de Filippo- val együtt járja végig a lélek hosszát, és mellette hajszálpontosan adja vissza azt a miliőt, amelyet az olasz filmekből, a medite- rán temperamentumtól elkezdve a tértől és időtől független igazságokig, jól ismerünk. A gesztusokból megnyilvánuló lármás komédiától az emberi sorsok tragédiájáig mindent felmutat az előadás, amiért hálás a közönség. Azért is, mert hazai színpadainkon ritka a hagyományos színmű, — és az olyan produkció. amely semmi mást nem akar, „csak” önmagával azonosan adja vissza a mondandót. Székely László érdemes művész díszlete egy olasz lakás, amelyet bejátszani könnyű, a berendezés, a tárgyak pedig a játékot erősítik. Azonosan nagyok jók a szintén vendég Kónya András 40 évvel ezelőtt viselt ruhái, és a zene, amelynek összeállításakor Kalmár Péter arra figyelt, hogy azt az időt hozza el a mába. Örömet hoz ez az előadás a színészeknek is; színész csak jó szerepet írhat. A társulat pontosan érzi, hogy a történetben melyik alaknak milyen súlya van; még véletlenül sem lóg ki senki a sorból, hanem azt nyújtja, amit kell. Talán azért, mert a színészek tud+ Zsolnai Júlia és Somló Ferenc az előadás drámai zárójelenetében (Jármay György felvétele) ják, hogy ebben a darabban, szövegterjedelemtől függetlenül, nincs epizód- szerep. Karakterek vannak, és minden lehetőség megvan arra a játékra, amely a későbbi előadások során már biztosan elfelejteti a nézőtérrel, hogy játékot lát. A Milliomos Nápolynak két főszerepe van, mint ahogy az olasz családokban a férfi mellett úr a nő is. Ebben a nemzedékeket ösz- szetartó kapcsolatrendszerben gyengének tűnő, mert hamarább megingatható, mégis borzasztóan erős ösz- szekötő kapocs, Zsolnai Júlia játssza Amáliát, a feleséget, és a néző számára nem lesz közömbös, hogy a színésznő nagyon szép. Hálás, mert gazdag eszköztárat kínáló lehetőség az övé, azzal a nem kicsi teherrel, hogy még a legfiatalabb korosztályok emlékezetében is olyan mintái vannak — ennek az asszonyalaknak, mint Gina Lolobrlgida, Sophia Loren vagy Monica Vit- ti. Zsolnai Júlia valóban központjává tud válni, az előadásnak és rendelkezik azzal a temperamentummal, amelyet még jobban is szabadjára engedhet. Somló Ferenc Gennaro, a férj. Mindent tud a szerepről és saját maga lehetőségeiről is. A kisemberben a tragikomikus hősről, nagy gyerekek apjáról és egy igaz emberről. Szűcs János színészvezetésének egyik legszebb, szinte mindent kifejező pillanata, amikor mindennek a felmutatására egy bájos gesztussal szólítja meghatározó jelenléte a nagyfiút játszó Zubornyák Zoltán főiskolai hallgatót. A fiatalember ölbe kapja az apját egy nagyon tehetséges színészjelölt találkozik egy nagyon jó színésszel. Minden szerep pontosan körüljárható, minden színész játéka árnyalt méltatást érdemelne. Körtvélyessy Zsolt. (Errico, a „Csudaszép'') még azt is tudja, hogy a hiú férfi elengedhetetlen eszköze a fésű, ismeri a kisstílű gazemberség minden jellemzőjét, és elhiteti, hogy ez a figura jó útra is térhet. Polgár Géza őrmestere egyszerre olasz és közülünk való, de egyértelműen rendes ember. Matus György a csempésztársaság jellegzetes, pontosan meghatározható figuráját, Dóczy Péter a kiszolgáltatott állampolgárt, Somló István a gazember tempóiban is bájos fiatalembert játssza pontosan és jól. Egerszegi Judit a család nagylánya, Paló- czy Frigyes az orvosa, nekik egyszerűen bele kell illeszkedni a játékba. Mint a többi fiatalembernek, akiknek akár pillanatnyi megjelenése nélkül nem lenne teljes a kép. Makai Márta Házi faág az fldYban Rendhagyó farsangi bált tartanak ma az Ady Endre Művelődési Házban. Rendhagyó. mert ilyen még nem volt, ám ha siker koronázza, minden bizonnyal hagyomány lesz belőle. A ház szakköri tagjai készülnek e zárt körű rendezvényre, az óvodásoktól kezdve a nyugdíjasokig. A maszkabálon minden csoport műsorral mutatkozik be; a német és angol nyelvet tanuló óvodások, a jazz-táncosok és a ka- ratésok, a mozgásművészeti tanfolyam tagjai. De a ba- tyusbálon előrukkolhatnak fantasztikus ötleteikkel a sci-fi klubosok, a kertbarát kör, s a nyugdíjas főiskola hallgatói is. Nem marad el a tombola sem, majd pedig a talpalávaló. Mivel több generáció képviselteti magát, az ifjabbaknak diszkózene szól, az örökifjaknak pedig Szakszón Csaba orgonamuzsikája. Ilyen mén nem volt! Anekdoták, mondák, mesék előnyben és Versprézamondók versenye A mezőgazdasági szövetkezetek V- kongresszusa tiszteletére a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Népművelési Intézet országos falusi vers- és prózamondóversenyt hirdet. Azoknak a 30. életévüket betöltött mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak, alkalmazottaknak, családtagoknak, valamint a községekben lakó más dolgozóknak, nyugdíjasoknak a jelentkezését várják, akik szeretik a magyar népművészetet, a magyar irodalmat, és szívesen szólalnak meg közönség előtt. Hazánkban első ízben rendeznek ilyen versenyt. A pályázat meghirdetői azt remélik, hogy a kis közösségekben élők közül jó néhá- nyan kedvet kapnak a néphagyományok, a történelmi mondák, a legendák, az anekdoták, a mesék, a tréfák gyűjtésére, a magyar folklór és irodalom népszerűsítésére. A versenyt két kategóriában írták ki; magyar népköltészet és magyar irodalom (vers és próza). Akik a folklór kategóriában indulnak, olyan művet jelölhetnek meg, amelynek az élőadási ideje nem haladja meg az 5 percet. A magyar irodalom kategóriában három vers, illetve prózai alkotás felsorolását kérik feltüntetni a jelentkezési lapon. Ezt március végéig kell elküldeni a Borsod Megyei Közművelődési Módszertani Központ miskolci címére, a Széchenyi út 35. szám alá. Ugyanitt kell jelentkezniük mindazoknak — március 1-ig —, akik a Berzsenyi Dániel vers- és prózamondóversenyen szeretnének indulni. Ezt középiskolásoknak, szakmunkástanulóknak, illetve felnőtteknek hirdetik meg. A nagy költő műveiből három vers-, vagy prózarészlet, a 19. század végéig tartó régi magyar irodalomból pedig két vers-, vagy prózarészlet beküldését várják. A jelentkezőket külön értesítik a megyei döntő helyéről és idejéről. Szakkörök az iskolákban Az vas klub modellezői Városunk honvédelmi klubjainak és a technikai sportágak művelői társasköreinek sorában az MHSZ Miskolci Avas Modellező Klub is megmegtartotta szokásos évi eieji közgyűlését. Vég Dudás László klubtitkár a beszámolójában ismertette, hogy tavaly négyen, ez év elején pedig már nyolcán léptek be a klubba. így a tagság létszáma 60-ra növekedett. Versenyzőik az elmúlt évben nyolc hazai mérkőzésen szerepeltek elismerésre méltóan, a 43 éves Árvái Emil pedig Jugoszláviában nemzetközi viadalon állta meg a helyét. Első osztályú versenyzőnek minősítették, II. és III. osztályú minősítésben pedig a klub két. illetve négy tagja részesült. Hódi Sándor arany-, három-három versenyző ezüst- és bronzjelvényes modellező lett A klub két szakosztállyal, s miskolci és városkörnyéki iskolákban összesen 11 szakkörrel rendelkezik. (Ezek taglétszáma több mint 200.) Erre az évre azt tervezi a klubvezetőség, hogy a tagság a sportvetélkedők CB-s vigasság A Mámor étteremben ma este, 6 órától rendezi meg farsangi bálját a CB-rádió- aok megyei szervezete. A CB-sek találkozhatnak az országos egyesület vezetőivel, akik szintén eljönnek a mulatságra. Lesz műsor és tombola, és kapcsolatot teremtenek a CB-sek azon népes táborával, akik nem tudnak ott lenni a bálon: a taxisokkal. A Tempó és a CB Taxi egyébként kedvezményes áron szállítja a CB- seket a bálra, amelyre 150 forint a belépődü. falusi filmnapok Sára Sándor filmje: nagy siker Az edelényi ifjúsági házban sokan voltak kiváncsiak a Filmnapok falun '86 rendezvénysorozat megnyitójára, illetve a Bábolna című új magyar dokumentumfilm bemutatójára. Elsősorban termelőszövetkezeti dolgozók jelentek meg, és sok kérdést tettek fel az alkotóknak. A borsodsziráki Bartók Béla Ipari és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jó házigazdának bizonyult; az itt dolgozók sorsa nagy vonalakban közös a bábolnaiakéval. Sára Sándor Balázs Béla- és Kossuth-díjas érdemes művész, a filmmonst- rum rendezője (a négy rész összesen csaknem nyolcórás), valamint Hanák Gábor dramaturg szívesen beszélt a film megszületésének körülményeiről. Sára elmondta, hogy öt azért ragadta meg a gazdaság, mert az ott élő emberek portréinak a segítségével szólhatott az elmúlt negyven év magyar történelméről, azokról a drámákról és arról az óriási fejlődésről, amely a magyar mezőgazdaságban lezajlott. Ugyanakkor szerette volna feltérképezni azt az Ay Sára Sándor egy művész—néző találkozón állandó, sokszor igen kemény küzdelmet is, amelyre a gazdasági mechanizmus reformja készteti a gazdaságokat. Természetesen az egész művet nem, csak annak harmadik részét vetítették le Edelényben. A megyében egyébként az idei játékfilmszemlfi fődíjas alkotását a jövő hónap végéig forgalmazzák. A Filmnapok falun ’86 rendezvénysorozata március 11-ig tart. A Miskolc környéki községekben ez idő alatt bemutatják a legújabb magyar filmeket, de a régiek közül is megtekinthető néhány. mellett a szocialista versenymozgalomban is részt vesz. Ennek feltételei között nemcsak a modellezéshez szorosan kapcsolódó feladatok szerepelnek, hanem a környezetvédelemben való hatékony részvétel is: parkosítás, fa- és virágültetés. A beszámolót követő hozzászólások során többen a modellkészítéshez szükséges anyagok beszerzésének a nehézségét említették- A nagy tekintélynek örvendő Árvái Emil javasolta, hogy csak aztán készítsenek különleges modelleket, ha már a hagyományos anyagokból tökéleteseket tudnak létrehozni. Ö és társai annak idején kerítéslécből konstruáltak modelleket, s ezek jobbak voltak, mint a mostaniak, amelyek „modern” anyagból készülnek. Köpfner Lajos, az MHSZ városi titkárhelyettese, miután elismeréssel szólt az Avas tagságának tevékenységéről, bejelentette, hogy a klub ebben az évben valószínűleg kap egy kis buszt, amelyen a távoli gyakorló- helyekre és versenyekre utazhatnak a modellezők. T. L Hétfőn, hétkor Vikidál a Vasasban A Vasas Művelődési Központ portrészínpad-soroza- tában hétfőn héttől Vikidál Gyula lép a közönség elé. A népszerű énekes részben a P. Box-szal közös sikereiből énekel — blay back segítségével —, részben akusztikus gitárral kíséri magát. A beszélgetést a művelődési központ munkatársa, Né- methné Furái Erzsébet vezeti.
