Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
RENDEL »■«-»:><■■ MCvtafc-y y <■:-><<. iO/.víw« > ■■• - ■ ■■>>■■ ■: ■ •. .-■■■■ »«>•/«) V >~-yi ytent-'-y**Oc>. :•>/«*<«-x« >.r ■Mxlvy.'« *5y*< ->f X »» A%x<y«.» ■S Y<'>(/sy.-> a statáriumot elrendeljük. iifcfc n»Wá*f, gyújts«;*« «>**«>' £<*&*<» sYt&osvig*, &tt <•* *rtí> ogii*** h* R<an s*^&- vagy * fciarfutt rwirtelwyfcfí A&lírtfc W* <í* ÜÜwlítfWrfw«* tokkuteí, <»ö má;»* hí- ííh Ä mtótotcz; Dinatóórium. Landler belügyi népbiztos ii^te$tparaR€sneli MiÖIUTIL »«*»• - ,*r:! >ttoX- <-: • • gí»:<Wyx»': • isÉSsa&íl ^€&CSX ,i.ux£ i''r,2'^: ccir’uv^ X v: ;.r: ^tyy^Ys, ^WW ..W A ^ ------- «<»/.. , >*.M " A W •>Vi' • 5XSSKJ,3TÄ-;.Ää ★ A Miskolc visszafoglalását követő napokban városszerte kiragasztott plakátok a városi direktórium hatalomátvételéről és a Vörös Hadsereg ellátását szolgáló javak begyűjtéséről tudósítanak. A Tetemváron beszélt Kun Bélára emlékezünk Kim Béla, a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik alapítója, a Magyar Tanácsköztársaság vezetője, 100 évvel ezelőtt, 1886. február 20-án született. Életútja. tevékenysége előtt tisztelegve felidézzük az 1919. július 6-i miskolci látogatását, s azt a politikai milliót, ami azt megelőzte. A győzelmes északi hadjárat fontos eseménye volt Miskolc felszabadítása. A Vörös Hadsereg 1919. május 21-én vonult be a városba, s még ezen a napon megjelentek a Landler Jenő belügyi népbiztos, hadtestparancsnok rendeletéit tartalmazó plakátok, valamint a miskolci direktórium, a szakszervezeti bizottság és a Városparancsnokság felhívásai. E plakátok a proletárdiktatúra helyi hatalmi szerveinek újjáalakításáról tájékoztattak, s a közellátás megszervezésére, a hadműveletek okozta pánikhangulat megszüntetésére, a szétzilált közbiztonság helyreállítására mozgósítottak. A korabeli Miskolcon nyomtatott plakátok túlnyomó többsége arról tájékoztat bennünket, hogy május végén és júniusban a hadsereg felszerelése és a városi lakosság közellátása volt az új összetételű direktórium és Hirossik János, Miskolc ideiglenes kormányzótanácsi biztosának elsődleges feladata, 1919. június 20-a körül a Tanácsköztársaság győzelmeinek csúcspontján volt. A Vörös Hadsereg csapatai Szlovákia területén nyomultak előre, és kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Ekkor érkezett meg a Tanácskormányhoz a Clemenceau-jegyzék, amely a csapatok visszavonását követelte a kijelölt országhatárokig, s ennek teljesítése esetén ígéretet tett arra, hogy kivonják a román királyi csapatokat, és a Tanácskormányt meghívják a párizsi béketárgyalásokra. A Tanácskormány hosszas vita után a Clemenceau- jegyzék követeléseinek teljesítése mellett döntött. Ilyen bel- és külpolitikai körülmények között tett 1919. július 6-án Kun Béla hadügyi és külügyi népbiztos egynapos látogatást Miskolcon és Diósgyőrött. A Tanácsköztársaság vezetője látogatásával azt kívánta demonstrálni, hogy a tanácshatalom széles munkásrétegekre támaszkodhat. Ugyanakkor a csapatvisszavonások következtében beállt pánikhangulat megszüntetésére törekedve, a Tanácsköztársaság politikájáról, taktikájáról is számot kívánt adni Kun Béla. A Tetemváron (a mai Petőfi téren) tartotta meg emlékezetes előadását, amelyen a következőket mondotta: „visszavontuk csapatainkat az antant nyomása alól abból a célból, hogy lélegzetvételt biztosítsunk hadseregünk újjászervezéséhez. A fegyverszünet alatt igyekszünk megteremteni a szociális termelési rendszer alapjait.” A Tetemváron tartott előadást követően Kun Béla meglátogatta a diósgyőri Vasgyárat, ahol a munkásokkal találkozott, majd a proletárhatalom helyi szerveinek vezetőivel a Szovjetek Házában (Korona. ma Avas Szálló) tartott megbeszélést. A Vörös Hadsereg visszavonulása valójában csak egy kis lélegzetvételhez juttatta a Tanácsköztársaságot. Augusztus 1-jén már a román csapatok bevonulását jelző falragaszok jelentek meg Miskolc utcáin, melyeken keresztül a Munkástanács nyugalomra szólította fel a város lakosságát . — Egy szociológiai felmérés tanulságai 2. Az a bizonyos ranpsr A városi tanacs megbízásából szociológiái felmérést végeztek a Nehézipari Műszaki Egyetem munkatársai. Azt kutatták, hogyan ítélik meg a miskolciak városunk fejlődését, tetszik-e nekik szőkébb lakókörnyezetünk, miként rangsorolják az igényeket, s milyen célra áldoznának szívesen társadalmi munkát, illetve anyagiakat. Tegnapi számunkban közöltük annak a cikksorozatnak az első részét, melyben Tóth Pál, a vizsgálatot irányító szociológus foglalja össze a felmerés főbb tapasztalatait. Megismételjük: akit érdekel a téma, jöjjön el február 27-én délután a Kazinczy Klubba, a TIT városi szervezetének és a Déli Hírlap szerkesztőségének közös vitaestjére! Itt lesz alkalmunk eszmét cserélni a szociológiai felmérés által napvilágra hozott gondolatokról, és arról is, mit várhatunk a város VII. ötéves tervétől. Ma arról adunk számot, hogyan látják a városfejlesztés és -üzemeltetés problémáit a megkérdezettek. A válaszokból elsőként az szűrhető le, hogy a lakosság a megoldásra váró gondok jóval szélesebb választékát tartja számon, mint ameny- nyivel napjaink városfejlesztési programjai egyáltalán érdemben foglalkozni képesek. Az is kitűnik, hogy nincs egyetlen olyan problémacsokor sem, amelyet a kérdezetteknek akár csak a fele kiemelkedő fontosságúnak minősítene. Végül, de nem utolsósorban: a város gondjainak rangsorolásában mutatkozó eltérések döntően attól függően alakulnak, hogy az emberek milyen típusú városrész, urbanisztikai környezet lakosai. A közvetlen lakókörnyezet számos társadalmi meghatározottságot közvetít, amelyek közül kettő feltétlenül kiemelendő: az egyik a városfejlesztés során elosztott anyagi javakból, tehát a fejlesztésből való részesedés mértéke, a másik pedig — az előbbitől nem teljesen függetlenül — a közvetlen lakókörnyezet komfortossága, az ellátás színvonala, városszerkezeti pozíciója, ökológiai adottsá- ga. rényebb arányokat mutatva — a lakáshoz jutás nehézségei, az út- és utcahálózat, a tömegközlekedés színvonala, illetőleg a saját lakóhely (városrész, lakótelep) megoldásra váró problémái. A tisztánlátást abban a kérdésben, ahogyan a közvélemény a város problémáit „rangsorolja”, alaposan megnehezíti az a körülmény, hogy a véleményeket meghatározza az egyének helyzete, szubjektív beállítottsága is. így azután, attól függően, hogy milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk: a válaszokat, mindig más és más rangsorokhoz jutunk. A belvárosiak körében aligha véletlenül állt az első helyen a lakáskérdés, és ugyancsak nyomós, mondhatni megélt tapasztalatokból következő okok eredményeként vált minden más városrész lakóinál nyomatékosabbá például a városrekonstrukció, a rehabilitáció. (Folytatjuk) Radiátor gondok az Avason Felújítják a lakásokat Költözik az ÁB Tanácstagok fogadóórái Dr. Simkó János, a 88. sz. választókerület tanácstagja ma délután 5 órától az Erdőfelügyelőség épületében tartja tanácstagi fogadóóráját. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lörincz Zoltán, 13. Sz. Általános Iskola (Mátyás király u. 21. sz.), 18 órától: dr. Csútor Tivadar, párt- alapszervezet (Baross G. u. 18.), 18 órától: Rácz Lukács. 27. Sz. Általános Iskola (Szeretet u.), 16 órától: Vaskó Miklós, lakásszövetkezet klubhelyisége (Baross Gábor u. 1. sz.), 17 órától. Légy szép, es örülj! Légy szép, és örülj! — ez a címe annak a kiállításnak, amelyet a Miskolci Vendég- látóipari Vállalat vörcske- resztes aktívái és üzemegász- áégügyi szakemberei rendeztek a Diófa étteremben. A hétfőn megnyílt kiállításon az egészséges életmódról, a személyi higiéniáról készítettek tahiókat az érdeklődőknek, elsősorban a Diófa- tánüzemben tanuló diákoknak. s a környező iskolákba járóknak. A megnyitó előadást dr Bulai Klára üzemorvos tartotta. Még többször sor kerül hasonló alkalmakra. hiszen az egészségügyi felvilágosító munkát folytatják a Diófában. Nagyszabású épületfelújításra készülnek az Avas-dél Lakás-, Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezetben. A házak többsége több mint 12 esztendős, és megérett az általános rekonstrukcióra. Többek között erről lesz szó a hónap végén megtartandó küldöttgyűlésen. A VII. ötéves tervidőszakban 30 millió forintot költenek a házak felújítására. A munkát a Testvér- városok útján és a Középszer utcában kezdik. Legalább 240 lakásban halaszthatatlanná vált a dunaújvárosi lemezradiátorok cseréje. Az ígért húsz évvel szemben a fűtőtestek alig 12 esztendő elteltével cserére szorulnak, ezért most azt fontolgatják, hogy a lemez- radiátorok helyett az újabb típusú Radal fűtőtesteket szerelik fel. Az Északterv- től. kértek szakértői véleményt: milyen radiátor lenne ideális ezekben az épületekben. Gondot okoz, hogy a fűtőtestek többsége csak egy-egv adott rendszerben használható. Van, amelyik csak lágyvízzel üzemeltethető. ám akkor ebben a hálózatban keményvizes fűtőtest már nem szerelhető fel. így aztán nincs mód arra. hogy lakásonként különböző radiátorokat vásároljanak. Ezért heves vitára számítanak a közelgő küldöttgyűlésen. Az idén megkezdik egy 39 lakásos sorház építését az Avason. Ezeknek a földszintes. tetőtérbeépítéses házaknak az értékesítéséről is a szövetkezet gondoskodik. S még ugyancsak ebben az esztendőben kialakítják a szövetkezet ingatlanközvetítő irodáját. Ezzel megteremtik annak a lehetőségét, hogy a szövetkezet tagjai gyorsan és egyszerűen cserélhessék, illetve adhassák el tulajdonukat. (szántő) Előreláthatóan májusban költözik az Állami Biztosító Bajcsy-Zsilinszky úti irodája: az új Lottó-tömb földszintjén kaptak helyet. Az építők ígéretet tettek arra, hogy a háromszori határidő-módosítás után három hónapon belül beköltözhető- vé varázsolják az Arany János utcai irodaépületet. Azt tapasztattuk, hogy a megoldandó gondok sorrendjét mindig az úgynevezett társadalmi problémák meglehetősen tarka csoportja vezeti. Mindenekelőtt a köz- biztonság állapota, a lakosság által „veszélyesnek” minősített városrészek száma, és kiterjedése, a városban élő nagyszámú cigánylakosság körül szerveződő gondok széles köre, és a normaszegő viselkedésmódok — alkoholizmus, bűnözés. vandalizmus stb. — jelenvalósága. Ezekhez a problémákhoz társulnak a lakosság megítélésében — valamivel szeFűtés és egészség Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű felfűteni, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 Celsius-fok között érzi jól magát. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékletnél már ki melegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — az intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelő- csarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12—18 Celsius-fok közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyzókban 24 Celsius-foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. Maszkot készítenek Farsangi maszkokat készít^ hetnek mindazok a gyerekek, akik ma délután 4 órakor ellátogatnak az Avasi Információs Irodába, az Elek Tamás u. 15. szám alá. Még tartanak a farsangi mulatságok, jó hasznát lehet venni a vidámság kellékeinek. Nyáron rózsa, télen hó Nem kötelességből Gyakran kapunk olvasóinktól bejelentéseket, erek nogy része - sajnos, vagy természetesen — panasz. Ezúttal más okból csörgött a telefon: jó példára hívta fel figyelmünket a telefonáló. Ismeretlenül is feltűnt bejelentőnknek egy idős férfi, aki a Vándor Sándor u. 32. számú ház körül takarítja a havat. Eddig semmi különös — mondhatná bárki, ám a bácsi nemcsak a ház körül lapátolta el az idén igencsak bőséggel hulló havat, hanem „átjárót nyitott” az út túloldalára is, sőt kiszabadította a víznyelőket is. így azon ritka élményben részesülhet bárki, hogy száraz lábbal kelhet át egyik oldalról a másikra. Megkerestük az „ismeretlen jótevőt”: Kokovai Zoltánnak hívják. DIGÉP-nyug- díjas, és őszintén csodálkozott, mi különöset találunk a számára természetes dolgon. Nem kötelességből teszi — mondta — csak segít a ház gondnokának, immár hét éve ... Nyáron a ház körül a saját kézzel ültetett rózsákat gondozza. S hogy az út másik oldalán is átjárót lapátolt? „Hát ne kelljen kérem abban a lucsokban gázolni .. ”
