Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

Munkahely-előkészítés a szénbányákban fl borsodi abnamélvítök Szlovákiában Dunaújvárosi fagyasztásos partvédelem Lépést tartani a tudományos-műszaki fejlődéssel Fiatalok, számítógéppel Az Aknamélyitő Vállalat kazincbarcikai központtal működő borsodi körzetének vezetői megkötötték az 1986- ra szóló, 17. évi szerződésü­ket a Szlovák Magnezitmű­vekkel. Eszerint — mint er­ről Limburger József, a kör­zet vezetője tájékoztatott —. csaknem 9000 folyóméter hosszúságú vágatot készíte­nek el. amely a munkahely­előkészítést szolgálja, s eköz­ben 31 000 köbméter magne­zitet termelnek ki. A vállalt feladatok teljesítésével 952 ezer rubel bevételre tesznek szert. Jelenleg hetven borsodi aknamélyítő dolgozik a Szlo­vák Magnezitművek bányái­ban, Kassán. Lubenyikben és Lovinobányán. Szállodai szintű munkásszálláson lak­nak. A nem nagy távolság, a jó közlekedés. — sokan rendelkeznek személygépko­csival — lehetővé teszi, hogy viszonylag gyakran, a hétvégeken hazalátogassanak. Az aknamélyítők borsodi körzetének hagyományosan jó munkakapcsolata van a Borsodi Szénbányák Vállalat­tal. Ennek keretében az idén a Putnok-mocsolyási új bá­nyában több mint 100 mil­lió forint értékben vesznek részt az új munkahelyek elő­készítésében, a vágathajtás­ban, illetve ezek biztosítá­sában. A szénbányák mis­kolci özemének lyukói ak­4c Az idén Lyukóban is dolgoznak az aknamélyítők. (Laczó József felvétele) nájában — erről még foly­nak a tárgyalások — úgy­nevezett légakna mélyítésére vállalkoznak. A borsodi ak­namélyítők régi partnere a Nógrádi Szénbányák Vállalat is. ahol a gagybátori bányá­ban egy új lejtősakna „ki­hajtását” vállalták. Speciális feladatuk lesz az idén Da­A December 4. Drótművekben naújváros térségében a fa- gyasztásos módszerrel vég­Leltározással kezdték az évet zendő partvédelmi munka, ott. ahol a folyó mentén az esőzések után nagy mennyi­ségű lösztalaj csúszott a fo­lyóba. a jL. Dudla József, a Miskolc Városi Pártbizottság első tit­kára és Kalóczkai Istvánné, a városi pártbizottság titká­ra — Dobozy Zsoltnak, a KISZ városi bizottsága első titkárának kíséretében — a téli Diákcentrum helyszínén, a Molnár Béla Ifjúsági és Ottörőházban találkozott és beszélgetett a programsoro­zat házigazdáival, szervezői­vel, az érdeklődő fiatalok­kal. Dudla József az idei Diákcentrum erényei közé sorolta, hogy a szórakozáson kivül a sport, a művelődés és a sokoldalú ismeretszer­zés is a szerves részét ké­pezi. Ez utóbbiak közül ki­emelte a Diákcentrum video- és számítógépes programját. — A videbtechnika ma már teljes jogú tartozéka a mozgalmi munkának. A KISZ valamennyi rendezvé­nyéhez hasonlóan a mostani is bizonyítja, hogy az új technika, a minőségében más gondolkodásmód a tanulók jelentős részét a bűvkörébe vonta. Az ifjúsági mozgalom­nak ezt a természetes érdek­lődést nem elég követnie, hanem hozzá kell járulnia az elektronika, a számítógépek széles körű alkalmazásának meggyorsításához, az ebből fakadó társadalmi-gazdasági, kulturális és egyéni előnyök mielőbbi megteremtéséhez. Ha valami megérdemli a társadalmi figyelmet és tá­mogatást, akkor ez feltétle­nül, hiszen az elektronika a felgyorsult tudományos-mű­szaki haladás meghatározó tényezője, a gazdasági fej­lődés hajtóereje. — Célunk, hogy a csaTScfi, anyagi háttértől függetlenül, a felnövekvő generáció min­den tagja megismerkedhessen ezekkel a berendezésekkel a gyakorlatban. Ezt segítik az ilyen ifjúsági programok is. — A felkészülésnek azon­ban csak az egyik oldala a technika elsajátítása. A szá­mítógépesítésnek nemcsak, a Szokatlanul csendes volt tegnap, az új esztendő első munkanapján a December 4. Drótművek. Nem jártak a gépek, nem sziszegett gőz a kemencéknél. A munkások nem a mázsás dróttekercsek­kel „viaskodtak”, szerszám helyett papír és ceruza volt a kezükben. — Hagyomány már nálunk, hogy minden esztendőt lel­tározással kezdünk — mond­ta Kist Béla, a gyár igazga­tója. — Száma vesszük a készletet, azt, hogy mivel zártuk 85-öt, s mivel indu­lunk ’86-ban ... A drótgyárban is nehezen indult 1985. Tizenkét hónap­pal később, a végleltár: — Jó évünk volt a lekö­szönt esztendő. Való igaz, nem annak indult, de a drót­gyári szív és lelkesedés most is megtette a hatását. Tő­kés exportunkat több mint egymillió dollárral „megfe­jeltük”, 16,2 milliót regiszt­rálhattunk. December 30-án hagyta el a gyárat az utol­só. Norvégiába menő szállít­mány. Szocialista exportunk is teljesült, december 3-ra — Miskolc felszabadulásának napjára — ahogy ígértük, befejeztük a Szovjetunióba Irányuló termékeink gyártá­sát. Igaz, belföldi megren­delőink minden igényét nem tudtuk teljes egészében ki­elégíteni. de ez az alap- anyaghiány számlájára is írandó. És most essék néhány szó 1986-ról. Túlságosan kedvező képet az igazgató egyelőre nem tud festeni: — Még nem konkretizáló­dott tőkés exportunk az első hónapra. Magyarán, nincs megrendelésünk, ezért janu­árban elsősorban a belföldi piacra termelünk. Szerződé­sünk tőkés országbeli part­nereinkkel már van, s bí­zom: rendelésekkel is el le­szünk látva a hó végére. Egyébiránt 86-os tervünkről pontos számok még nincse­nek, de 2—4 százalékos ter­melésnövekedéssel számo­lunk. Elképzeléseinket de­cember közepén ismertettük dolgozóinkkal, s így ők is nagyjából tisztában vannak azzal, mit várunk tőlük, mit hozhat nekünk az idei év. Nem lesz könnyű, de meg­birkózunk a feladattal... A délelőtti leltározás alatt felfűtötték a kemencéket, s délután megkezdődött a ter­melés a December 4. Drót­művekben. Helyiségek bére A nem lakás céljára szol­gáló helyiségek béréről tart előadást dr. Kozma Tamás, 6-én, hétfőn délután fél 2­kor a Borsod Megyei Állalmi Építőipari Vállalat 2. sz. tanácstermében. Fo2\as*lói érdeli védelem Az érdekeltségtől a szalámivémo Nemrég a szalámivégről társalogtak a rádióban az illetékesek. Megtudhattuk, hogyha a véget is belevág­ják a szeletek közé, alacso­nyabb az ár, mintha nem. A rádióhallgatók bizonyára felsóhajtottak ennek halla­tán, hiszen az ár többnyire ugyanannyi, s inkább szeren­cse kérdése, hogy van-e vég a kis csomagban, vagy nincs. Nemrég értékelték, hogy Miskolcon mi jellemezte a fogyasztói érdekvédelmet az elmúlt öt évben. Megállapí­tották, hogy bár sokan el­lenőriznek az üzletekben — tanácsi, társadalmi, vállala­ti, szövetkezeti szervezetek — a munka minősége eltérő. Nemcsak városi, hanem me­gyei tapasztalat is, hogy a vállalati és szövetkezeti bel­ső ellenőrzés az utóbbi idő­ben gyengébben működik, s túlzottan „humánus”. Ezt jel­zik azok az adatok is, mi­szerint a belső ellenőrök csak alig tíz százalékban tár­nak fel mulasztást ott, ahol a külső ellenőrök az esetek egyharmadát találják a sza­bályt, paragrafust sértőnek. Még két megállapítás az elemzésből: úgy tapasztalták, hogy a tanácsi hatósághoz érkezett lakossági bejelenté­sek nyolcvan százaléka meg­alapozottnak bizonyult, s nem vádaskodnak felelőtlenül a vevők. Ugyanakkor keve­sen élnek a vásárlók köny­ve nyújtotta panasz — és ne feledjük: dicséret — le­hetőségével. De hát ki akar összekülönbözni az eladókkal abban a boltban, ahová mindennap betér vásárolni? A fogyasztói érdekvédelem persze nem a szalámivégnél végződik, hiszen ide tartozik a minőség és az ár össz­hangja, a kellő választék, a kultúrált kiszolgálás és cso­magolás is. Az ellenőröknek erre is jobban kell figyel­niük az elkövetkezendő évek­ben, és muszáj szigorítani a szankciókat — állapította meg a tanácsi testület. A legbiztosabb ellenszer az árubőség — szoktuk monda­ni, de ez csak részigazság. Sokszor olvashatunk arról, hogy az „áruparadicsomban”, az Egyesült Államokban a harcos jogászok egyesülete­ket hoztak létre a fogyasztói érdekvédelem szolgálatában, mert van mit feltárniuk és pellengérre tűzniük. Szük­ség van a megfelelő érde­keltségi rendszerre és az áruk bőségére is —, de a jól működő, szakképzett ellen­őri hálózat nélkül nincs iga­zán ió kereskedelem. gazdasági, hanem a társa­dalmi előnyei és következ­ményei is messzehatóak. Az értelmes emberi lét kitelje­sítésének szinte határtalan lehetőségét jelenti, hogy ösz- szekapcsolt elektronikus rendszerekkel a művészeti, tudományos, kulturális infor­mációk gyakorlatilag min­denki számára és szinte azonnal, kényelmesen, nehéz feltáró munka nélkül hoz­záférhetővé válnak. — Megváltozik az emberi munka, mivel a gépies mun­kákat géppel végezhetjük — vagy végeztethetjük — és az ember a szó igazi értelmé­ben alkotó, teremtő tevé­kenységet fog folytatni. A különbségek, amelyek ma a fizikai és a szellemi munkát és munkást erősen jellemzik, sőt sok tekintetben — saj­nos — elválasztják, meg­szűnnek. Szétfoszlik az a misztikum, amely ma a szel­lemi munkavégzés sok fajtá­ját övezi. Mindenki, aki te­szi a dolgát, nemcsak jogi. politikai, hanem valóságos, anyagi értelemben is egyen- rangúbbá válik. A jövő szá­mítógépesített társadalma nem egy központi géppel vezényelt, gépies társadalom lesz. hanem közösen kiala­kított szabályok alapján, nagy helyi önállósággal mű­ködő rendszerek együttese. — Az új technikai kultú­ra csak egy magasabb szín­vonalú munkaerőbázisán nő­het fel. A számítógép nem fogad el zagyva, átgondolat­lan válaszokat; a minőség, pontosság elektronizációs fo­kát csak olyan környezetben lehet elérni, amely a tiszta­ságot. rendet, fegyelmezett­séget általános létfeltételként igényli, s ezeket a kisgyer­mekkortól a neveléssel, a társadalmi környezettel szin­te szuggerálja. — Van, aki az elektroni- zációtól az emberi kultúrát, a közösséget félti. Lehet a fejlődésnek ilyen útja is. ha nem vigyázunk. De. ha oko­san tesszük a dolgunkat ha egy tudatos és emberi jövő­kép szellemében teljesítjük azokat a feladatokat, ame­lyeket a társadalmi-gazda­sági fejlődés igényei körvo­nalaznak a politika számára is, akkor nagyobb az esély arra, hogy az utánunk jövő nemzedékeknek egy anyagi­akban sokkal gazdagabb, az emberi élet minden feltéte­lét biztosító, szellemiekben bővelkedő életet alapozunk meg — mondta végezetül Dudla József. J elkek a% idén Az idén kétszáznyolcvan telket osztanak ki Miskol­con a magánerőből építke­zőknek. Száztíz telket a.kö­zületek kapnak, hogy dolgo­zóik lakásgondjait enyhítsék; száznegyvenöt telket a név­jegyzéken várakozóknak szánnak. Ebek a pályán Kedvelem a kutyákat, a bernáthegyit és a kínai palota­pincsit egyaránt. S ha nem emeleten laknánk, bizonyára ku­tyaugatástól lenne hangos az udvarunk. A négylábúak iránt érzett vonzalmam azonban nem annyira erős, hogy a lakó­szobákat egész napra megosszam az ebekkel. így aztán a kutyák iránti rokonszenvemet csak hébe-hóba gyakorol­hatom. Pontosabban, mostanában inkább a hóban. A bfikkszent- kereszti szánkópályán ugyanis ismét megjelentek a játékos kedvű négylábúak. A gazdik szívesen hancúroztatják ott kedvenceiket. Az új év első napján egy kölyök-farkas és egy dog szórakoztatta a domboldalon lesikló gyermekeket. Sok apróságot aligha nyugtatott meg. hogy a kutyák nem harapnak, csak játszanak, póráz és szájkosár nélkül. Most már csak az a kérdés, hogy hol találunk egy csön­des, szánkózni való domboldalt a Bükkben, kifejezetten a kétlábúaknak — hogy a négylábúak hancúrozását ne za­varják a gyermekek? sz. L Madarak támadása Mintha a világszerte is­mert Madarak című horror­filmet utánozná az élet: ga­lambok támadnak, ha nem is az emberekre, de az em­beri élelemre. Támadásuk célpontja egy indiai gabona­szállítmány. tk-ó)

Next

/
Thumbnails
Contents