Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám
Munkahely-előkészítés a szénbányákban fl borsodi abnamélvítök Szlovákiában Dunaújvárosi fagyasztásos partvédelem Lépést tartani a tudományos-műszaki fejlődéssel Fiatalok, számítógéppel Az Aknamélyitő Vállalat kazincbarcikai központtal működő borsodi körzetének vezetői megkötötték az 1986- ra szóló, 17. évi szerződésüket a Szlovák Magnezitművekkel. Eszerint — mint erről Limburger József, a körzet vezetője tájékoztatott —. csaknem 9000 folyóméter hosszúságú vágatot készítenek el. amely a munkahelyelőkészítést szolgálja, s eközben 31 000 köbméter magnezitet termelnek ki. A vállalt feladatok teljesítésével 952 ezer rubel bevételre tesznek szert. Jelenleg hetven borsodi aknamélyítő dolgozik a Szlovák Magnezitművek bányáiban, Kassán. Lubenyikben és Lovinobányán. Szállodai szintű munkásszálláson laknak. A nem nagy távolság, a jó közlekedés. — sokan rendelkeznek személygépkocsival — lehetővé teszi, hogy viszonylag gyakran, a hétvégeken hazalátogassanak. Az aknamélyítők borsodi körzetének hagyományosan jó munkakapcsolata van a Borsodi Szénbányák Vállalattal. Ennek keretében az idén a Putnok-mocsolyási új bányában több mint 100 millió forint értékben vesznek részt az új munkahelyek előkészítésében, a vágathajtásban, illetve ezek biztosításában. A szénbányák miskolci özemének lyukói ak4c Az idén Lyukóban is dolgoznak az aknamélyítők. (Laczó József felvétele) nájában — erről még folynak a tárgyalások — úgynevezett légakna mélyítésére vállalkoznak. A borsodi aknamélyítők régi partnere a Nógrádi Szénbányák Vállalat is. ahol a gagybátori bányában egy új lejtősakna „kihajtását” vállalták. Speciális feladatuk lesz az idén DaA December 4. Drótművekben naújváros térségében a fa- gyasztásos módszerrel végLeltározással kezdték az évet zendő partvédelmi munka, ott. ahol a folyó mentén az esőzések után nagy mennyiségű lösztalaj csúszott a folyóba. a jL. Dudla József, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára és Kalóczkai Istvánné, a városi pártbizottság titkára — Dobozy Zsoltnak, a KISZ városi bizottsága első titkárának kíséretében — a téli Diákcentrum helyszínén, a Molnár Béla Ifjúsági és Ottörőházban találkozott és beszélgetett a programsorozat házigazdáival, szervezőivel, az érdeklődő fiatalokkal. Dudla József az idei Diákcentrum erényei közé sorolta, hogy a szórakozáson kivül a sport, a művelődés és a sokoldalú ismeretszerzés is a szerves részét képezi. Ez utóbbiak közül kiemelte a Diákcentrum video- és számítógépes programját. — A videbtechnika ma már teljes jogú tartozéka a mozgalmi munkának. A KISZ valamennyi rendezvényéhez hasonlóan a mostani is bizonyítja, hogy az új technika, a minőségében más gondolkodásmód a tanulók jelentős részét a bűvkörébe vonta. Az ifjúsági mozgalomnak ezt a természetes érdeklődést nem elég követnie, hanem hozzá kell járulnia az elektronika, a számítógépek széles körű alkalmazásának meggyorsításához, az ebből fakadó társadalmi-gazdasági, kulturális és egyéni előnyök mielőbbi megteremtéséhez. Ha valami megérdemli a társadalmi figyelmet és támogatást, akkor ez feltétlenül, hiszen az elektronika a felgyorsult tudományos-műszaki haladás meghatározó tényezője, a gazdasági fejlődés hajtóereje. — Célunk, hogy a csaTScfi, anyagi háttértől függetlenül, a felnövekvő generáció minden tagja megismerkedhessen ezekkel a berendezésekkel a gyakorlatban. Ezt segítik az ilyen ifjúsági programok is. — A felkészülésnek azonban csak az egyik oldala a technika elsajátítása. A számítógépesítésnek nemcsak, a Szokatlanul csendes volt tegnap, az új esztendő első munkanapján a December 4. Drótművek. Nem jártak a gépek, nem sziszegett gőz a kemencéknél. A munkások nem a mázsás dróttekercsekkel „viaskodtak”, szerszám helyett papír és ceruza volt a kezükben. — Hagyomány már nálunk, hogy minden esztendőt leltározással kezdünk — mondta Kist Béla, a gyár igazgatója. — Száma vesszük a készletet, azt, hogy mivel zártuk 85-öt, s mivel indulunk ’86-ban ... A drótgyárban is nehezen indult 1985. Tizenkét hónappal később, a végleltár: — Jó évünk volt a leköszönt esztendő. Való igaz, nem annak indult, de a drótgyári szív és lelkesedés most is megtette a hatását. Tőkés exportunkat több mint egymillió dollárral „megfejeltük”, 16,2 milliót regisztrálhattunk. December 30-án hagyta el a gyárat az utolsó. Norvégiába menő szállítmány. Szocialista exportunk is teljesült, december 3-ra — Miskolc felszabadulásának napjára — ahogy ígértük, befejeztük a Szovjetunióba Irányuló termékeink gyártását. Igaz, belföldi megrendelőink minden igényét nem tudtuk teljes egészében kielégíteni. de ez az alap- anyaghiány számlájára is írandó. És most essék néhány szó 1986-ról. Túlságosan kedvező képet az igazgató egyelőre nem tud festeni: — Még nem konkretizálódott tőkés exportunk az első hónapra. Magyarán, nincs megrendelésünk, ezért januárban elsősorban a belföldi piacra termelünk. Szerződésünk tőkés országbeli partnereinkkel már van, s bízom: rendelésekkel is el leszünk látva a hó végére. Egyébiránt 86-os tervünkről pontos számok még nincsenek, de 2—4 százalékos termelésnövekedéssel számolunk. Elképzeléseinket december közepén ismertettük dolgozóinkkal, s így ők is nagyjából tisztában vannak azzal, mit várunk tőlük, mit hozhat nekünk az idei év. Nem lesz könnyű, de megbirkózunk a feladattal... A délelőtti leltározás alatt felfűtötték a kemencéket, s délután megkezdődött a termelés a December 4. Drótművekben. Helyiségek bére A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről tart előadást dr. Kozma Tamás, 6-én, hétfőn délután fél 2kor a Borsod Megyei Állalmi Építőipari Vállalat 2. sz. tanácstermében. Fo2\as*lói érdeli védelem Az érdekeltségtől a szalámivémo Nemrég a szalámivégről társalogtak a rádióban az illetékesek. Megtudhattuk, hogyha a véget is belevágják a szeletek közé, alacsonyabb az ár, mintha nem. A rádióhallgatók bizonyára felsóhajtottak ennek hallatán, hiszen az ár többnyire ugyanannyi, s inkább szerencse kérdése, hogy van-e vég a kis csomagban, vagy nincs. Nemrég értékelték, hogy Miskolcon mi jellemezte a fogyasztói érdekvédelmet az elmúlt öt évben. Megállapították, hogy bár sokan ellenőriznek az üzletekben — tanácsi, társadalmi, vállalati, szövetkezeti szervezetek — a munka minősége eltérő. Nemcsak városi, hanem megyei tapasztalat is, hogy a vállalati és szövetkezeti belső ellenőrzés az utóbbi időben gyengébben működik, s túlzottan „humánus”. Ezt jelzik azok az adatok is, miszerint a belső ellenőrök csak alig tíz százalékban tárnak fel mulasztást ott, ahol a külső ellenőrök az esetek egyharmadát találják a szabályt, paragrafust sértőnek. Még két megállapítás az elemzésből: úgy tapasztalták, hogy a tanácsi hatósághoz érkezett lakossági bejelentések nyolcvan százaléka megalapozottnak bizonyult, s nem vádaskodnak felelőtlenül a vevők. Ugyanakkor kevesen élnek a vásárlók könyve nyújtotta panasz — és ne feledjük: dicséret — lehetőségével. De hát ki akar összekülönbözni az eladókkal abban a boltban, ahová mindennap betér vásárolni? A fogyasztói érdekvédelem persze nem a szalámivégnél végződik, hiszen ide tartozik a minőség és az ár összhangja, a kellő választék, a kultúrált kiszolgálás és csomagolás is. Az ellenőröknek erre is jobban kell figyelniük az elkövetkezendő években, és muszáj szigorítani a szankciókat — állapította meg a tanácsi testület. A legbiztosabb ellenszer az árubőség — szoktuk mondani, de ez csak részigazság. Sokszor olvashatunk arról, hogy az „áruparadicsomban”, az Egyesült Államokban a harcos jogászok egyesületeket hoztak létre a fogyasztói érdekvédelem szolgálatában, mert van mit feltárniuk és pellengérre tűzniük. Szükség van a megfelelő érdekeltségi rendszerre és az áruk bőségére is —, de a jól működő, szakképzett ellenőri hálózat nélkül nincs igazán ió kereskedelem. gazdasági, hanem a társadalmi előnyei és következményei is messzehatóak. Az értelmes emberi lét kiteljesítésének szinte határtalan lehetőségét jelenti, hogy ösz- szekapcsolt elektronikus rendszerekkel a művészeti, tudományos, kulturális információk gyakorlatilag mindenki számára és szinte azonnal, kényelmesen, nehéz feltáró munka nélkül hozzáférhetővé válnak. — Megváltozik az emberi munka, mivel a gépies munkákat géppel végezhetjük — vagy végeztethetjük — és az ember a szó igazi értelmében alkotó, teremtő tevékenységet fog folytatni. A különbségek, amelyek ma a fizikai és a szellemi munkát és munkást erősen jellemzik, sőt sok tekintetben — sajnos — elválasztják, megszűnnek. Szétfoszlik az a misztikum, amely ma a szellemi munkavégzés sok fajtáját övezi. Mindenki, aki teszi a dolgát, nemcsak jogi. politikai, hanem valóságos, anyagi értelemben is egyen- rangúbbá válik. A jövő számítógépesített társadalma nem egy központi géppel vezényelt, gépies társadalom lesz. hanem közösen kialakított szabályok alapján, nagy helyi önállósággal működő rendszerek együttese. — Az új technikai kultúra csak egy magasabb színvonalú munkaerőbázisán nőhet fel. A számítógép nem fogad el zagyva, átgondolatlan válaszokat; a minőség, pontosság elektronizációs fokát csak olyan környezetben lehet elérni, amely a tisztaságot. rendet, fegyelmezettséget általános létfeltételként igényli, s ezeket a kisgyermekkortól a neveléssel, a társadalmi környezettel szinte szuggerálja. — Van, aki az elektroni- zációtól az emberi kultúrát, a közösséget félti. Lehet a fejlődésnek ilyen útja is. ha nem vigyázunk. De. ha okosan tesszük a dolgunkat ha egy tudatos és emberi jövőkép szellemében teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket a társadalmi-gazdasági fejlődés igényei körvonalaznak a politika számára is, akkor nagyobb az esély arra, hogy az utánunk jövő nemzedékeknek egy anyagiakban sokkal gazdagabb, az emberi élet minden feltételét biztosító, szellemiekben bővelkedő életet alapozunk meg — mondta végezetül Dudla József. J elkek a% idén Az idén kétszáznyolcvan telket osztanak ki Miskolcon a magánerőből építkezőknek. Száztíz telket a.közületek kapnak, hogy dolgozóik lakásgondjait enyhítsék; száznegyvenöt telket a névjegyzéken várakozóknak szánnak. Ebek a pályán Kedvelem a kutyákat, a bernáthegyit és a kínai palotapincsit egyaránt. S ha nem emeleten laknánk, bizonyára kutyaugatástól lenne hangos az udvarunk. A négylábúak iránt érzett vonzalmam azonban nem annyira erős, hogy a lakószobákat egész napra megosszam az ebekkel. így aztán a kutyák iránti rokonszenvemet csak hébe-hóba gyakorolhatom. Pontosabban, mostanában inkább a hóban. A bfikkszent- kereszti szánkópályán ugyanis ismét megjelentek a játékos kedvű négylábúak. A gazdik szívesen hancúroztatják ott kedvenceiket. Az új év első napján egy kölyök-farkas és egy dog szórakoztatta a domboldalon lesikló gyermekeket. Sok apróságot aligha nyugtatott meg. hogy a kutyák nem harapnak, csak játszanak, póráz és szájkosár nélkül. Most már csak az a kérdés, hogy hol találunk egy csöndes, szánkózni való domboldalt a Bükkben, kifejezetten a kétlábúaknak — hogy a négylábúak hancúrozását ne zavarják a gyermekek? sz. L Madarak támadása Mintha a világszerte ismert Madarak című horrorfilmet utánozná az élet: galambok támadnak, ha nem is az emberekre, de az emberi élelemre. Támadásuk célpontja egy indiai gabonaszállítmány. tk-ó)
