Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-14 / 11. szám

Földúton nem köteles... A laxis elállt a fuvartól Gyermekkel a karján vá­rakozott egy asszony taxira vasárnap délután, az Arany János utcán. A vele levő idősebb hölgy sorra kér­dezgette a taxisokat, elvin- nék-e őket a Vörösmarty utcába. Furcsa módon, egyikőjük sem vállalkozott a rövid távú, nem sok ha­szonnal kecsegtető fuvarra. Vajon milyen fuvarokat ta­gadhatnak meg a taxisok? — kérdeztük a Miskolc Taxi központ diszpécserétől. — A Volán szabályzata szerint kevés esetben lehet megtagadni a fuvart az utas­tól. Csupán akkor, ha szeny- nyezett a ruházata, ha ittas, ▼agy ha valamilyen fertőző betegségben szenved. Egy gépjárművezető sem szereti, ha összeszennyezik az autó­ját vagy a láthatóan besze- szelt utas agresszíven visel­kedik a kocsiban. Ezenkívül akkor is elküldhetik a ren­delőt, ha az úticél olyan, hogy útközben nem biztosít­ható a személy-, a vagyon- és a közlekedésbiztonság. A fuvar akkor is megszakítha­tó, ha az úticél előtt meg­szűnik a kiépített út. Pél­dául földúton nem köteles folytatni a személyszállítást a taxis. Ha tehát a telekre, a nyaralójába akar valaki kocsit rendelni, s az csak földúton közelíthető meg. jobb. ha ezt előre közli a pilótával. * A félreértések elkerülésé­re megjegyezzük, hqgy a fu­vart megtagadó gépjárműve­zetők kocsiján nem a Mis­kolc Taxi felirata volt ol­vasható S végül is a Tempó Taxi 29-es sorszámú kocsija — félórás várakozás után — csak elvitte a szóban forgó utasokat. .. A Bükki Nemzeti Park regionális és tájrendezési tervkoncepcióját vitatják meg a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága mellett mű­ködő környezetvédelmi irtun­Vaayjavítások a kohászatban A nemesacélhengermű fi­nom- és közéDsorának nagy- iavítására készülnek a Lenin Kohászati Művekben. A ter­vek szerint ianuár 29-én kez­denek hozzá a finomsor re­parálásához. és február 9- re szeretnének vele végezni Rá egy nappal pedig a kö- zénsor iavításához fognak a szerelők. A lókapitány fogadónapja Dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei főkapitány ianuár 15-én 8—12 óráig tart lakossági fogadónapot a Bor­sod Megyei Réndőr-főkapi- tányságon (Miskolc, Zsolcai kapu 32. szám). kabizottság január 17-i, pén­teki ülésén. A téma előadó­ja Lázár Tibor, a VÁTI fe­lelős tervezője lesz. Az ér­tekezleten a HNF-baráti kö­rök idei terveiről is szó lesz. A Bükki Nemzeti Park rendezése A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 11. A Curia Regalis helyén: a Pannónia Hajdani kép a Pannóniáról. A Curia Regalis, azaz az egykori Tapol­cai Apátság miskolci épülete a mai Kos­suth utca 2. sz. ház helyén állt. A Miskolc település- és birtoklástörténetének megis­meréséhez nélkülözhetetlen Dombv-térké- pen ez a telek 1817-ben a 2697-es számmal van jelölve, s nagysága 407 négyszögöl. A telek és építményei tulajdonviszonyá­ra, s egyben meglétére is 1504-ben utal a legkorábbi okleveles adat. Az ekkor még kb. 14 m széles, csaknem 200 m hosszú, egyik végén a város piacára nyíló, a másik végén a Pecére lenyúlt telek alkalmas volt részben szállást nyújtó, részben a raktáro­zás lehetőségeit is biztosító épületegyüttes kialakítására. A Tapolcai Apátság 1533. évi lerombolását követően a ház továbbra is az apátság birtokában maradt. Erről győz meg bennünket II. Ferdinánd 1634-ben Bécsben kiállított oklevele is. Az épület 1672-ben leégett, de 1717-re már űjraépülve rácok, azaz görög kereskedők bérletében van. A 18. század közepén a házat a diósgyőri ko­ronauradalom birtokában találjuk, s az ek­kori összeírás megemlíti, hogy mészárszék, kai marbólt van az utca felé, a belső részen szoba-, konvha-, kamrából álló lakás, va­lamint külön vendégszoba van. Az összeírás kiemeli, hogy a kúriát bekerített udvar övezi deszkából készült kapuval van ellát­va, de az idegenektől egyes szakaszokon sövénykerítés védi. Az ekkor már emeletes épületet az „áruló-bolt”-ból nyíló fagarádi- cson lehetett megközelíteni, s a fenti ré­szen négy vendégszoba helyezkedett el. Eze­ket a szobákat görög kereskedők bérelték. Az épület alatt pince volt, melynek nagy­ságára utal az, hogy 100 gönci hordó el­helyezésére volt alkalmas. Ezt az épületet leegése után eddig ismeretlen okok miatt lebontották, s 1817-ben már új bérlője van az újonnan emelt objektumnak, egy Baum­gartner nevű polgár személyében. Az 1858— 1859-es miskolci korcsma- és vendéglő­összeírás során följegyezték, hogy az épü­let a munkácsi püspökség tulajdonában van, külön italmérési joggal felruházva. Itt is megfigyelhető a város társadalmi struktúrájában történt változás, amelynek egyik jellemző vonása, hogy a korábban görögök által bérelt üzleteket és vállalko­zásokat folyamatosan zsidó kereskedők sze­rezték meg. Így a korcsma- és vendéglő- I bérlők soraiban találjuk Strocker Ferencet 1847-től, Weiszberg Terézt 1858-tól, Schwarz Juliannát 1836-tól és Krausz Salamont 1859- től A levéltári adatok bizonysága szerint az 1746—1748 elején emelt épületet a 20. szá­zad elején bontották le. A nagy múltú tel­ken építi fel a maga idejében korszerű és fényűző szállodáját Ausländer Artúr, s ezt az épületet találjuk itt napjainkban is, le- szegényített homlokzati megjelenéssel. Az 1910-ben megjelent Miskolczi Kalauzban ol­vasható, hogy a tulajdonos a földszinten kávéházat is üzemeltet, de a szállodahelye­ket csak kispénzű átutazó ügynököknek és vendégeknek ajánlja. Az 1920-as években Löwy Miksa és Davidek Gyula veszi- meg és üzemelteti a szállodát. Az 1920-as évek végére magánszemélyek bérleményéből részvénytársasági tulajdonná vált: a szál­loda és kávéház gazdája a Pannónia Szálló Rt. lett. 1933-ban a Pannóniának 50 szo­bája volt. (Ugyanennyi volt az Abbázia Szállónak is, míg a Koronának és a Grand Hotelnek 60—60 szobája.) Ez volt tehát a felszabadulás előtti Miskolc negyedik leg­nagyobb szállodája, de szolgáltatásaiban mindvégig szerényebb igényeket elégített ki. A felszabadulás előtti tulajdonosok közül megemlítendő Blach Ármin és Somló Vil­mos neve, akikre mindmáig sokan emlé­keznek városunkban. A felszabadulást követően az épület 1948- ig szálloda volt, majd tiszti szálló -lett. Ká­véháza megszűnt, s földszinti helyiségeit 1949-ben az Állami Áruház foglalta el. Az 1960-as évektől napjainkig az emeleti ré­szeken továbbra is üzemel a Pannónia Szál­ló, 43 szobával és 75 férőhellyel. A föld­szinten 1972-től a Hungarokonzum üzemelt. Minden miskolci igaz örömére, itt kap majd helyet a közeljövőben a legendás hírű Ro- ráriusz cukrászda sok hányattatást megért berendezése. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva) A gépkocsivezetőké a felelősség! Javul a teieliátás Egy kézben a gyártás és a ★ Vajkészítés a tejüzemben, összesen 32-féle terméket gyár­tanak, de 180-félét forgalmaznak. — Szereti a tejet? — Imádom. Nem látszik rajtam? — kérdez vissza Czingler Dávid, a Borsod Megyei Tejipari Vállalat igazgatója, s a hasára mu­tat — őszintén szólva, másra is lehetne gondolni ... — A sört nem szeretem — ha az járt az eszében. A tej viszont a kedvenc italom. Különösen a savanyított tej­terméket kedvelem. — Egy pohár tej, tiszta fej — tartja a szlogen. Ezek szerint önnek ritkán fájhat a feje. — No, erről sző sincs. Van gond épp eleg...Elég. ha az járt az eszében. A tej Borsod több tejet fogyaszt, mint amit termel... — Vélem, nem az a baj, hogy több tejet iszunk. — Persze, hogy nem. Jó dolog, hogy a megye tej- és tejtermékfogyasztása az or­szágos átlag fölött van. fe­jenként és évente majd' 200 liter. Miskolc 200 liter fö­lötti, Leninváros 210. Ózd 215 literes átlagfogyasztás­sal áll a városok élén. Mi mindent — a túrót, a vajat, a sajtot is — tejben számo­lunk. Igaz. az európai 300 liter körüli átlagtól még messze vagyunk, de a mos­tani eredményeinket sem szabad lebecsülni. Az lenne jó, ha nem is a tej-, hanem a tejtermék-, s ezen belül is inkább a sajtfogyasztásunk emelkedne. Egy kiló sajt tíz liter tejnek felel meg. — Térjünk vissza az em­lített gondra! Borsod tehát tejimportra szorul... — Méghozzá jelentékeny mennyiségűt vagyunk kény­telenek behozni más me­gyékből. Borsodban 125 mil­lió liter tejet vásárolunk fel, s szükség lenne 180 millió literre. A különbséget Sza­bolcsból, Hajdúból és Szol­nokból szerezzük be, főleg tejtermékeket hozunk társ- vállalatainktól. Ez pedig — a magas fuvarköltség miatt — megnöveli kiadásainkat. Mi 32-féle terméket gyár­tunk, a kereskedelem viszont 180-féle közül választhat, rendelhet. — Szinte hihetetlen; a boltok hűtőpultjain jó, ha két-három tucat termék kö­zül választhatunk... — Nem tévedés; ennyi terméket forgalmazunk. A kereskedőn múlik, mit ren­del... — Csak « kereskedőn? Azon az emberen nem. aki kínálja a portékát? A tejes­emberekre gondolok, akik reggelente ellátják az üzle­teket áruval __ — Hogyne, rajtuk is nagy mértékben áll. Ezidáig a gépkocsivezető és az árukí­sérő nem egyugyanazon vál­lalatnál dolgozott. A pilótát a Tejipari Szállítási. Szol­gáltató és Készletező Válla­lat foglalkoztatta, a kísérő a miénk volt. Mit mondjak; nem mindig volt egyetértés közöttük. A gépkocsivezető magasabban kvalifikált em­ber, de neki nem volt ér­deke a választék kínálása. Az árukísérők — őszintén szállítás meg kell mondani — né­hányszor a pohár fenekére néztek, ők ezért nem pro­pagálták a termékeinket. Ja­nuár 1-jétől azonban más a helyzet. Fuzionáltunk a szál­lítási vállalattal, a cég ezen­túl az önelszámoló egysége­ink közé tartozik. Minden­kit átvettünk, háromszáz dolgozóval gyarapodott vál­lalatunk létszáma, s így majd’ másfél ezer embert foglalkoztatunk. Január el­sejétől a szállítmányok gaz­dája a gépkocsivezető, övé a felelősség! — Mit várnak az egyesü­léstől? — Pontosabb rendelésfel­vételt, lelkiismeretes és mi­nőségi munkát, s hogy ter­mékválasztékunkat minden­ki megismerhesse. A veszp­rémi és a borsodi tejipari vállalat kapta meg a lehe­tőséget az egyesülésre a szállító cégekkel; felsőbb szerveink azt várják tőlünk — s ez a mi érdekünk is —, hogy javuljon a haté­konyságunk, jobb és zökke- nőmentesebb legyen az ellá­tás. — Az utóbbi időkben né­hány miskolci bolt nem kap­ta meg időben a reggeli te­jet, s az is előfordult, hogy az üzletben vásárolt tej sa­vanyú volt. — Ezeket a gondokat min­denféleképpen ki kell kü­szöbölni! A tejnek időben meg kell érkeznie, hacsak a gépkocsi váratlanul nem romlik el, mert erről — ugye — nem tehetünk. Az pedig rendkívül ritkán for­dul elő, hogy a tej még a zacskóba töltése előtt meg- savanyodik. Az a gyakoribb, hagy nem megfelelő körül­mények között tárolják az üzletekben. Tudni kell, hogy plusz tíz fokon felül a tej­ben levő mikroorganizmu­sok mozgásba lendülnek, elkezdenek „dolgozni", a tej megsavanyodik. Röpke vi­gasz, hogy még kiváló aludt­tej lehet belőle. Ami pedig a tartós tejet illeti; szerin­tem sok érte a literenkénti 12 forint; a friss tejnek na­gyobb a tápértéke. Ez a ma­gánvéleményem . .. Egyéb­ként az országban egy he­lyen gyártják, s kevés jut belőle hozzánk. A féltartós tejjel kedvezőbb a helyzet; nyolcmillió forinttal betár­sultunk a Hajdú megyében épülő, féltartós tejet készítő üzembe, s valószínűleg a jö­vő év első negyedétől kezd­ve. folyamatos lesz az ellá­tás ebből a termékből... > (ülésy) Kevesebb só kell, mint tavaly Jól halad a hóeltakarítás Sajóbábonyból Argentínába u Kukorica gyomirtószerek gyártásához szükséges inter­medierek szállítására kötött hosszú távú szerződést a Chemolimpex Külkereskedel­mi Vállalat az argentin Quimica Estrella céggel. A megállapodás értelmében a Chemolimpex az Eszakma- gyarországi Vegyiművekben készülő intermedierekből öt év alatt több mint ötmillió dollár értékben szállít az argentin partnernek. Az újabb havazás újabb gondokat jelent a közterület­fenntartó vállalatnak. Fő­ként az utak igényelnek ál­landó karbantartást. Gera Sándor, a hóügyelet vezetője: — Sikerült még szomba­ton, a havazás kezdetekor ..alásózni” az utakat. Ez azt jelenti, hogy a vékony hó­takaróra szórjuk ki a fű- részpor-sókeveréket. így a később lehulló csapadék már nem tud megkötődni, hanem azonnal olvadni kezd. Szom­baton délelőtt 11 szórógép dolgozott. Több, mint hétszáz kilométert tettek meg. és csak 280 köbméter sót szór­tak szét. Ez a tavalyi meny- nyiségnek a kétharmada, ami éppen a megelőző sózásnak köszönhető. Hétfőn négy szórókocsi járta a magasab­ban fekvő utakat — Bük'<- szentlászión. Komlóstetön, az Erenyö-völgyben. Főként a boltok útvonalait jégmente­sítjük. hogy könnyebben megközelíthetők legyenek. — Hány hómunkás dolgo­zik? — Idáig 220-an voltak a legtöbben, de a duplájára lenne szükség. Ma 196 em­ber jelentkezett. A legfonto­sabb területeket — lépcső­ket. megállókat — már si­került megtisztítani, nincs már hó az avas-déli iárdá- kon sem Ma a Vándor Sán­dor utcai és a stadion előtti iárdát takarítják a munká­sok.

Next

/
Thumbnails
Contents