Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
Tiltsunk vagy neveljünk? Szex és ifjúsáv A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaságnak az ifjúság ónálló életkezdésre történő felkészüléséről és felkészítéséi jl tartott győri tanácskozásán megkérdeztek a meghívott fiatalokat: mi a véleményük az elhangzottakról? Többszöri felszólításra is csupán néhány mondat volt a válasz: másként akarnak élni, mint a szüleik, es arról panaszkodtak, hogy nincs, akihez bizalommal fordulhatnának égető gondjaikkal. Az iskolák nem biztosítanak ehhez megfelelő lehetőséget, és iskolán kívül sem különb a helyzet. Az újságok „Az orvos válaszol” rovataitól legalább feleletet lehet remélni, de ez sem lehet végleges és kielégítő megoldás. Az Üjságíró-szövet- ségben az ifjúsági sajtó és a nemiség témaköréről nemrég megrendezett ankéton is szenvedélyessé vált a vita, amikor „Az orvos válaszol” rovatok kerültek szóba. Ezért kerestük meg kérdéseinkkel dr. Veres Pál orvos-újság írót, aki több mint két évtizeddel ezelőtt elsőként kezdett válaszolni az ifjúság diszkrét kérdéseire. — Az újságok olvasói gyakran kételkednek abban, hogy az orvosi válaszok valóságos levelekre adnak feleletet. Lehetséges, hogy csupán a hecc kedvéért íródtak? — Természetesen érkeznek beugrató levelek, de a nekem küldött több mint 20 ezer levél túlnyomó többsége névvel, címmel és nemritkán felbélyegzett válasz- borítékkal érkezett. Ez eleve kizárja, hogy félrevezetés lenne, ezért nincs szükségem arra, hogy a fantáziámat erőltessem. — Gyakran találkozik levelezőivel? — Művelődési házak, iskolák gyakran hívnak meg egy-egy előadás vagy rendhagyó osztályfőnöki óra megtartására. Sajnos a pedagógusok gyakorta arra hivatkoznak, hogy nem akarják a fiatalokat ezzel zavarni ... De például Szombathelyen az Entzbruder Dezső Egészségügyi Szakközépiskola igazgatónője nemcsak részt vett a növendékeinek tartott felvilágosító előadáson, hanem elrendelte, hogy a következő tanévben minden tanuló és oktató kötelezően hallgasson meg. Megfelelő befogadású terem nem lévén, három előadáson, „váltott műszakban” adtam elő a mondanivalómat. — Mit szólnak ehhez a konzervatív szülők? — Nemcsak velük, hanem olykor a pedagógusokkal is harcolni kell ... Többnyire olyanokkal, akik csak hallomásból ismernek, és nem a tényekre alapítják elutasító véleményüket. Cegléden a pedagógusok egv része megtiltotta növendékeinek, hogy a művelődési házban meghirdetett előadásomon részt vegyenek. Szerencsére nem ez a jellemző. A Zala megyei Páka községben az általános iskolások felső tagozatosainak osztályfőnöki órán tartott előadásom — a pedagógusok és a szülői munkaközösség vezetői is meghallgatták — hosszú ideig beszédtéma volt a kisközségben. A következő évben a szülőknek számoltam be arról, mit és miért mondtam a gyermekeiknek. Valamennyi szülő megjelent a zsúfolásig megtelt művelődési házban, és osztatlan sikere volt az elméleti és gyakorlati tájékoztatásnak. — „Az orvos válaszol” rovatok olykor egymásnak el. lentmondóan felelnek ugyanarra a kérdésre ... Az Ifjúsági Rádió politikai vitamüsorában szerdán este, a 3. műsorban a három nyolcast, a 8 óra munka, a 8 óra művelődés, szórakozás, a 8 óra pihenés megvalósításának lehetőségeit vizsgálták. Kőhalmi Ferenc szerkesztő-műsorvezető Kárpáti Rudolffal, a Magyar Hajó- és Darugyár gépészeti tervezőjével és feleségével beszélgetett erről a témáról. 4Re Van-e realitása napjainkban a magyar munkás- mozgalom csaknem száz évvel ezelőtt született követelésének? A legújabb statisztikai adatok szerint az egész világon nyolc óránál többet dolgoznak az emberek. Az Amerikai Egyesült Államokban például 1,5 órával nőtt a heti munkaidő. Nálunk is a nyolc óránál jóval többet fordítanak munkára; a bejáróknak, az ingázóknak pedig ezen felül átlagosan napi egy órával nő meg a munkával kapcsolatos elfoglaltsága. A vgmk-k, gmk-k a nyolc órai munkaidőn túl dolgoznak; ez az országban körülbelül 200 000 embert érint. Vannak szakmák, ahol rendszeresen túlóráznak, vagy — például a bányászok — a hétvégi pihenőnapokat is munkával töltik. A heti munkaidő így jóval több, mint 40 óra. Ennek egyenes következménye, hogy az a nyolc óra rövidül meg, amit művelődésre, szórakozásra kellene fordítani. Mert az ilyen feszített munkavégzés következményeként nő a pihenésre szánt idő is. Hogyan lehetne ezen segíteni. „visszaadni” azt a nyolc órát. amelyben a művelődés. a továbbkéozés, az olvasás, a szórakozás szerepel az elő helyen? A statisztikai adatok szerint a munkaidőnek mintegy nyolcvan százalékát használjuk ki. Javítani kellene a munka szervezettségét, ugyanis a tervek, az anvag. az alkatrész. a szerszámok hiánya miatt sok a holtidő. A megoldás a technológia korszerűsítésében rejlik; ehhez azonban pénz kellene. Ami pedig a munkaszervezést illeti. a vgmk-k. a gmk-k bizonyítják. hogy kellő anyagi érdekeltséggel komoly javulást lehet elérni. Mint a műsor vendégei elmondották, mindenki szívesen vállalná a három nyolc órát, ha a fő rhunka- időben megfelelő jövedelemhez jutna. De az igények, elsősorban a mindennapi szükségletek arra ösztönzik az embereket, hogy többet dolgozzanak. Mivel ennek ma már megvannak a törvényes lehetőségei, élnek is ezzel. A társadalom egyharmada átlagon aluli, egyharmada átlagon felüli jövedelemmel, sőt luxuslehetőségekkel rendelkezik; a nyugdíjasok és a fiatalok vannak a legnehezebb helyzetben, Az utóbbiak vállára nehezedik még a saját otthon megszerzése, megvásárlása is. Az is kétségtelen, hogy a nagyipari munkások zöme fizetéstől fizetésig él a családjával együtt, ök is állandó ügyfelei az OTP- nek ... Napjainkban a létszükségletek kielégítése a legfontosabb; a művelődésre fordított idő háttérbe szorul, s összefügg a jövedelemszinttel. Első a pénzszerzés? Egyelőre úgy tűnik. Mindenesetre meg kellene találni a munka, a művelődés, a pihenés egészségesebb arányait! O. J. — Egységes, elfogadott álláspont nincs és nem is lehet mindaddig, amíg egyetemeinken. főiskoláinkon a kívánalomnak megfelelő mértékben nem oktatják a családi életnek ezt a rendkívül fontos területét. A szexet hol lebecsülik, hol túlértékelik; csak az a bizonyos, hogy az oktatásban nincs a helyén. A rossz nemi kapcsolat tönkreteszi a házasságot (bár a jó szexuális együtt- lét önmagában még nem menti meg). A megalapozott családi élethez az eredményes nemi nevelés is hozzátartozik, de ez mesz- szemenően nem azonos a nemi szabadossággal, hanem annak éppen az ellenkezője. Meg kell vitatni, hogy mit mondjunk gyermekeinknek, mert csupán a tiltással nem jutunk előre. És ameddig nincs szervezett, megbecsült intézménye e diszkrét kérdések megválaszolásának, addig „Az orvos válaszol” rovatoknak fontos funkciójuk van. S.P. T A zongoránál: Székely István Székely István zongora- művész ad koncertet hétfőn este a Bartók-teremben. A fiatal művész a dunaújvárosi zeneiskolában, a Bartók Béla Zenaművészeti Szakiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1977-ben első díjat nyert Sopronban, 1981-ben a budapesti Liszt—Bartók zongora- versenyen negyedik lett. Ezt követően elnyerte a Cziffra Alapítvány ösztöndíját, majd a salamancai nemzetközi verseny első díját. Francia- országban, Angliában, Belgiumban, Ausztriában és Japánban vendégszerepeit. Miskolci koncertje este fél 8-kor kezdődik. A műsorban Chopin-művek mellett Schubert, Brahms, Liszt, Glinka—Liszt és Csajkovszkij—Liszt egy-egy szerzeménye hangzik el. Székely István zongoraestje Makoldi Sándor festőművész szokatlanul nagy méretű, nonfiguratív képei a Miskolci Galériában láthatók tegnaptól, egy hónapon át. (Kiss József felvétele) 1 ehet se ^nevelés, iskolatörténet A Borsodi Művelődés új száma A tehetséggondozás és a tehetségvédelem csak az utóbbi egy-két évtized iskolájában hat új fogalomként; ismét rájöttünk, hogy ez az oktatás-nevelés lényegéből következik. Miközben a közoktatás a tömegek számára szól, a kivételes gyerekekkel is foglalkozni kell. A világon mindenütt kutatják ennek a legmegfelelőbb formáját, és kialakításra vár ez a mai magyar iskolában is. A Borsodi Művelődés legújabb számában Lénárt Béla és Harsányi István írja le gondolatait a témáról. A kreativitás viszont valóban új fogalom a mai pedagógiában. Az alkotó, a teremtő ember nevelését jelenti, és a pedagógus számára mindig újratanulandó feladatokat ad. A folyóiratnak ebben a számában Csorna Gyula és Sajtos Endre foglalkozik ezzel a témával. A Borsodi Művelődés pedagógiai és közművelődési folyóirat, de ezúttal az iskolának szentelnek jóval nagyobb teret. Pontosabban az ebben a városban működő nagy hírű intézmények múltjának. Miskolci iskolatörténeti vázlatok címmel az öt gimnázium, és az alapításának 100. évfordulóját az idén ünneplő Berzeviczy Gergely Kereskedelmi Szakközépiskola évtizedeiről, sőt a Földes Gimnázium esetében évszázadokról olvashatunk. Annál is inkább hasznos ez az iskolatörténeti áttekintés, mert Miskolc, a nagyváros sajátos település. Az általános iskolától az Egyetemvárosig, a kicsiktől a nagydiákokig fiatalok tízezrei Indulnak el a mindennapi tanítási órákra. Tudjuk, hogy sokan vannak, ám a fogalom, hogy Miskolc már a történelmi időkben is iskolaváros volt, valamiképpen nem él eléggé a köztudatban ... A folyóirat közművelődési részében ezúttal kevesebb írás jelent meg, de most is olvashatunk az országrész néprajzát, történetét ismertető tanulmányokat. Visszatérnek a tokaji írótáborra, az elmúlt nyár olvasótáboraira, és Vrbán Tibor személyében bemutatnak «gy most induló fiatal művészt. A Pécsi Sándor Színpad produkciói A BÁÉV Pécsi Sándor Szín* pada tavaly nyolcvanhat alkalommal lépett fel Miskolcon es a megye más településein, előadásaikat összesen csaknem hetvenezren látták. Játszották - egyebek között - Csehov Leánykérés cimü egyfelvonásos vígjátékát, Hans Sach Ördögöt idéz a diák című vásári komédiáját, Vészi Endre A sárga telefon cimü tragikomédiáját, s bemutatták Pechina Majd megtudod cimü monodrámáját. Felszabadulásunk negyvenedik évfordulójára zenés irodalmi műsort állítottak össze, de más szerkesztett műsorok is szerepeltek előadásaikon. A harmincéves múltra visszatekintő színpad tagjainak némi elégtételt nyújtott, amikor szakemberektől hallották, hogy téves döntés miatt nem kerültek be a tatabányai és a balassagyarmati országos találkozó mezőnyébe. Zavarólag hatott munkájukra az is, hogy számos" meghívásnak — a szállító- és közlekedési eszközök hiánya miatt — nem tudtak eleget tenni. Így is ötvenhat helyszínen láthatták őket: vállalatoknál, művelődési házakban, iskolákban, munkásszállón, üdülőben, egyebütt. Több díjat is kaptak a színpad tagjai, például Sárospatakon, a diáknapokon, a Szabó Lőrine- szavalóversenyen, az építőipari színpadok országos találkozóján, az országos szép magyar beszéd versenyen. A színpad vezetőjét — Szép Lászlót — tavaiy kettős jubileum alkalmából köszöntötték. ötven éve munkásszínjátszó. és negyven éve színjátszó-rendező. Az elmúlt évtizedekhez képest jóval kevesebb amatőr színjátszócsoport van, és a nagyváros különösen hiányolja ezeknek a fiatal és tehetséges együtteseknek a jelenlétét. Ezért öröm, hogy a Pécsi Sándor Színpad megmaradt, és erejükből még arra is futja, hogy az ősi játékformát — a diák- színjátszást — segítsék újjászületni. A miskolci diákszínház első előadására még ebben az évben számíthatunk. A BÁÉV Művelődési Otthona a próbahely. A Pécsi Sándor Színpad segíti, és Szép László tanítja őket. Segély Afrikának A rock koncertek bevételeinek sorsa Az afrikai éhségövezet lakóinak megsegítésére magyar rockzenészek részvételével nemrég megrendezett két koncert bevételének sorsáról nyilatkozott Brüll Miklós, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége propagandaosztályának vezetője az MTI munkatársának. Mint elmondta, a zenei rendezvények társszervezőjétől, a Magyar Médiától kapott tájékoztatás szerint a december 26-án és 28-án megtartott koncertek tiszta bevétele 2 millió 237 ezer forint volt. A segélyezés alapjául szolgáló pénzösszeg azonban ennél jóval több lehet, mivel a Magyar Vöröskereszt ugyanerre a célra háromszázezer tombolajegyet bocsátott ki, 20 forintos egységáron. Ha valamennyit sikerül értékesíteni, akkor további csaknem hatmillió forint gyűlik össze Emellett a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat százezer példányban kiadott egy nagylemezt, „Mondd, mit ér egy falat kenyér?” címmel, s mindegyiknek az eladási árából 13 forintot utal át a Magyar Vöröskereszt számlájára. Ez 1 millió 300 ezer forint is lehet, ha valamennyi hanglemez elkel. A Magyar Televízió — amely mindkét koncertet rögzítette — vállalta, hogy átutal 300 ezer forint közvetítési díjat a Magyar Vöröskereszthez. Az elkéozelések szerint ily módon mintegy kilencmillió forint áll majd rendelkezésre. A Magyar Vöröskereszt vezetősége a Vöröskereszt és Vörös . Félhold Társaságok Ligájának főtitkárát írásban tájékoztatia a két koncert bevételéről, s javaslatot kér arra, mely országba juttassák el a segélvküldeménve- ket. s ezekben mi legyen. Ezután a FAO magyarországi képviselőiével egyeztetve döntenek véglegesen a segélyszállítmány rendeltetési helyéről. A rádióban hallottuk Teljesílmánvek nyornb»
