Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 8. szám
Működnek a felvonók A bánkúti síparadicsomban Matyó népművészeti alkotások Kelendők külföldön Az első hö már csak nyomokban található meg Miskolcon, a környező hegyek azonban még igazi téli pompával fogadják a kirándulókat. a téli sportok szerelmeseit. A hideg kedvez a sízésnek, a szánkózásnak. A szikszói Szepsi Csombor Gimnázium tanulóinak egy csoportja az elmúlt napokban menetelt fel a bánkúti turistaházba. Sílécekkel felszerelve, igazgatónőjük vezetésével kezdik meg idei sitáborukat. Hagyományosan decemberben, a téli szünetben szervezték meg mindig a jeles programjukat, de a mostani tél gonosz tréfát űzött velük. Mert ugye azt mindenki belátja, hogy egy sítábor elengedhetetlen feltétele a vastag hótakaró .. A diákok vasárnap délutánig maradnak Bánkúton, és remélik, hogy marad még elegendő hó ebben a pár napban. A siház gondnoka elmondta, hogy ha nem is ideálisak. de megfelelőek a hóviSítanfolyamot is rendeznek Bánkúton ezekben a napokban (Kerényi felv.) szonyok odafönn, és akkor is lehet még sízni a hétvégén, ha addig már nem esik a hó. Jelenleg két felvonó működik. A népművészeti termékeiről világhírű mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet sikeresen zárta az elmúlt évet: a 130 millió forintos tervét 5 millióval túlteljesítette. Az idén korszerűsítik a technológiát, és termékszerkezet-váltást hajtanak végre. A kevésbé munkaigényes műveleteket gépesítik, és konfekciótermékeket állítanak elő, például női hálóingeket, blúzokat és gyermekruhákat. Jelenleg export-üzletkötési tárgyalásokat folytatnak, ezek révén az idén 58 millió forintos árbevételre számítanak. A termékek nagy részét a Szovjetunióba és Lengyelországba szállítják, de jelentős mennyiségű népművészeti és díszítéses konfekcióárut exportálnak az NSZK-ba, Ausztriába, Olaszországba és Franciaországba is. A szövetkezet továbbra is a főleg a tőkés piacon keresett egyedi, kézi hímzésű, vagv horgolt készítmények értékesítését tartja — a jövedelmezőség miatt — a legfontosabbnak, ezért több száz bedolgozónak ad állandó munkát, ök míves munkájukkal tovább öregbítik a Matyóföld és a szövetkezet jó hírnevét Szakértelem és emberség Nem lenae nehéz tekottázat az elismerő hangsúlyt, amely a mondandót kíséri, ha dr. Tass Gyulára terelődik a szó: „Az egy nagyon rendes ember!” Ismerői — lett legyen beosztottja, felettese, kollégája, volt betege a nyilatkozó — pillanatok alatt vázoljak fel jellemének legmarkánsabb vonásait: korrektséget, megfontoltságát, érés akaratát, kemény ónfegyelmét, következetességét, embersze- retetét. Tudom, most tiltakozna, mert ráadásul szerény is. Nem tartozik az — egyébként fogyatkozó számú — osraiskol- eiak közé. De — miskolcinak vallja magát: eletének több mint két évtizedét már varosunkban tudja maga mögóit. Szegedről, a klinikáról pályázta meg 1964-ben megyei kórházunk 2-es idegosztályának vezető főorvosi posztját. Elnyerte, s mi nyertünk vele. . . Az osztály — amelynek vezetője, s amelyet 1967-ben toxikológiai részleggel bővítettek — 84 ágyas. Hatvan ágyán idegbetegeket. 24-en pedig intenzív ellátásra szorulókat gyógykezelnek. Ez ntóbbi azt jelenti: az öngyilkosságot megkísérlők életét mentik. Létrehívása óta több mint húszezer olyan borsodi ember gyógyítását irányította itt Tass főorvos, aki súlyos lelki krízisbe jutva, a tragikus megoldás mellett döntött a kétségbeesés mélypontján... S hogy hányszor tízezer lehet azoknak a száma, akiket a neurotikus szorongás és depresszió feszültségéből tudott feloldani, apátiájából felrázni, azt felbecsülni is lehetetlen . .. Az idegbetegek, kiváltképp pedig az öngyilkosságig jutottak mellett senki sem maradhat „előkelő idegen”: eredményesen nem gyógyíthatók. ha csupán kibicként közeledik hozzájuk a terápiában részt vevő. Érzékenynek. nyitottnak, a beteg helyzetébe önmagát be- leérezni tudónak kell lenniük azoknak, akik ilyen osztályon vállalták a therape- uta szerepét. Ilyenforma alapelv szerint kovácsolta közösséggé az osztályon dolgozókat Tass főorvos. — Szigorúak a követelményei, de egyikünk sem morog miatta. Mert ő megy elöl... Ha vizet prédikál, maga is vizet iszik... — mondják róla beosztottjai. * Több mint tíz éve párttitkár. (A pártba akkor kérte felvételét, amikor sokan éppen hogy hátat fordítottak. Tagsági könyvének keltezése történelmi dátumot őriz: 1956. november 8-án datált.) Közéleti aktivitása olyannyira közismert az egészségügyben, hogy a szakszervezeti tagság több mint évtizede ismételten delegálja a választások alkalmával a megyei bizottságba. Az iránta megnyilvánuló bizalom arany- fedezetében persze benne van a szakmai tekintélye is. Tudományos munkássága figyelmet kap országos méretekben. Az agyi érbetegségekkel foglalkozik. — Az agy veszedelmes és rejtélyes betegségének kórokát, a sclerozis multiplexet akarom ..feltalálni”. Sajnos, eddig még nem sikerült — mondja. Sovány vigasz számára, hogy nem sikerült ez más-* nak sem mindmáig. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést öt éve kapta meg, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát november 7-én. S hogy mit adott még neki Miskolc? — Feleséget, gyereket és két sírhelyet. Anyám és apám itt nyugszik... És persze sok-sok beteget... Hogy elégedett-e azzal, amit eddig végzett? A rábízott osztály sokat fejlődött a két évtized alatt, bár — mint mondja — messze nem úgy, mint ahogy szerette volna. Vagyishogy: szeretné! Mert a betegekért szóló újító elképzelésben nincs hiány. S jóllehet, az anyagiak behatárolják a megvalósítást, hisz abban, hogy ily körülmények között is lehet előre jutni... Magánéletének territóriuma sem mozdulatlan. Eldöntötte: építkezik. — Rádöbbentem, hogy tulajdonképpen nekem nincs lakásom. Amiben most lakom, az orvosi, szolgálati ... Ha nyugdíjba megyek, azt vissza kell adni. Családi fészket kell hát raknom .. . Ezért most osztok-szorzok. összeszedek anyait, apait, ahogy mondani szokás, s belevágok .. . Dr. Tass Gyula főorvos — 58 éves. <r) A rejtélyes agyhullámok — melyeket a modern technika rajzol ki — a legcsekélyebb kóros elváltozásról is árulkodnak. „Filteres” kémények Mi van a levegőben? A Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat egyik gondja a munkaerőhiány. Amikor a vállalat, illetve a tanács pénztárcája megengedi, az embert a sokkal hatékonyabb gépekkel igyekeznek pótolni. azonban a figyelmüket arra, hogy csak legalább B-kate- góriás. hivatásos vezetői engedéllyel rendelkezők jöhetnek számításba. a lassan elaggott korba lépő hazai járműpark a városok levegőszennyeződésének egyik fő okozója. (k—o) A Sajó völgye a legszeny- nyezettebb levegőjű országrészek közé tartozik, s ezt nem kell mérési adatokkal bizonygatni; elég, ha kilépünk lakásunk ajtaján, s jó nagyot szippantunk a levegőből. Azt azonban a legjobb orrú városlakó sem szimatolhatja meg, hogy az elmúlt tizenöt évben éppen megyénkben születtek a legnagyobb eredmények az elektrofilter-programban. Jó néhány kémény felől eltűnt a füstfelhő ... 9 AZ A BIZONYOS FOKHAGYMASZAG Az osztók — különösen a ma már inkább a közlekedési múzeumba való kétüteműek — rendkívüli mértékben szény- nyezik a városi levegőt A Környezetvédelmi Intézet miskolci állomásának szakemberei az elmúlt öt év változásait jól ismerik, hiszen ők mérik többek között, mennyire szennyezett a levegő. A Borsodi és a Tiszai Erőmű Vállalatnál a tavalyi év végén fejeződött be a levegőszűrők beépítésének programja. A Borsodi Hőerőműnél öt év alatt a ti- zenegyedrészére csökkent a levegőbe engedett szilárd szennyezőanyagok mennyisége, s így több mint húszezer tonna porral kevesebb jut a tüdőnkbe évente. A Tiszai Hőerőmű Vállalatnál az elektrofilterek most már harminezer tonnánál is több szennyeződést szűrnek ki. Majdnem tíz évig tartott, amíg idáig eljutottak. Most minden szűrőhöz olyan műszert szereltek fel, amelyik állandóan jelzi, hogy nem növekszik-e a szennyezőanyagok mennyisége. Egy időben minden éjszaka orrfacsaró fokhagymaszag öntötte el Miskolcot, ha a szél a sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyiművek felől fújt. E bűzt most végleg megszüntetik: elkészült, s üzembe helyezték a véggázokat megsemmisítő rendszer utolsó elemét, az égetőt • OLCSÓBB MEGOLDÁS A miskolciak számára létkérdés, hogy az LKM kéményeiből mi kerül a levegőbe. A kombinált acélmű megépítésével jó néhány szennyezőforrás megszűnt, ám még mindig sok a megoldandó ügy: továbbra is szennyez a nagyolvasztó és az elektroacélt gyártó üzemrész. Igen veszélyes szennyezőanyag a nitrogénoxid. amelynek a BVK és a TVK a fő kibocsátója. E gáz ártalmatlanná tétele tekintélyes összeget igényel szerte a világon. A BVK most az tűzte ki célul, hogy a VII. ötéves terv időszakában ne kelljen fizetniük levegő- szennyeződés-bírságot. Találtak is egy megoldást, amely a jelenlegi technológiához csatlakozva, háromnegyedével csökkenti a nitrogén- oxidkibocsátást, s viszonylag olcsón, harminc-negyven millió forintos költséggel. Most építik a kísérleti üzemet, hogy kipróbálják ezt az eljárást. • NEM SZABAD KISPÓROLNI Sok szakember szerint hatékony környezetvédelemről nem beszélhetünk addig, amíg a beruházásoknál megengedjük a környezetvédelmi berendezések kispórolását. Sajnos, megyénk egyik legjelentősebb légszennyező vállalatánál, a Borsodi Érc- előkészítő Műnél hiába kezdték meg a több mint egy- milliárd forint értékű fejlesztési programot, nem csökken jelentősen a gyár környezetszennyezése. A Környezetvédelmi Intézet szakemberei szerint a levegőtisztaság-védelmi berendezések rendszeres felújítása, korszerűsítése elmaradt, s ez is ront a helyzeten. Hamarosan megújul a levegőnk tisztaságát védő paragrafusok gyűjteménye: szigorúbbak lesznek a követelmények, s a büntetések. Ezután többet foglalkoznak az illetékesek a közlekedési levegőszennyezéssel is, hiszen Várják a fiatalokat Uj járdaseprőgépek — Épp a napokban kaptunk négy darab, egyenként másfél millió forintot érő olasz járdaseprö gépet — mondta Bulla Zoltán főmérnök. — Nagyon örülünk nekik, mert igen ügyesek, s még annyira sem zavarják a járókelőket, mint az eddigiek. Jelenleg még a garázsban állnak, ám ha az időjárás megengedi, kiküldjük őket munkára. A vállalat ezekkel a kisgépekkel sikert arat a lakosság körében. Felkeltik velük az a fiatalok érdeklődését is. akik — ha tudják, hogy ilyen gépre Kerülnek — szívesebben vállalnak munkát a cégnél. — Most is számítunk arra, hogy jó néhány fiatal jelentkezik — mondja Bulla Zoltán. — Hadd hívjam fel Rossz volt a csomagológép Bú jócskáié Borsi Hamar megkedveltük a Borsit. A zacskós író kitűnő üdítőital, s magas a lápértéke. Előállítása nagyon egyszerű: a tejsavóhoz speciális baktériumot adnak, s ennek köszönhető a kellemesen sa- vanykás íze. Mostanában egyáltalán nem szállítanak Borsit a miskolci boltokba. Mi az oka ennek? — kérdeztük Tóth Jánosnétól, az edelényi Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tejüzemének művezetőjétől. — Sajnos, hónapok óta rossz a csomagológépünk villanymotorja. Emiatt teljesen leálltunk. Talán a héten kapunk egy új motort, s ismét megkezdhetjük a termelést. Sokan panaszkodnak nálunk, hogy kevés Borsit küldünk Miskolcra. Ilyenkor mindig elmondjuk, hogy naponta legfeljebb hatszáz zacskót rendelnek tőlünk, bár mi ennek akár a háromszorosát is tudjuk szállítani. 1 lelni az ideggyógyász?
