Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

Egyszer kevés — máskor sok Burqonya-üfryek if A Széchenyi úton a járdát is a Közterület-fenntartó Vállalat takarítja Hó, jég és paragrafusok Téli tudnivalók Bírságolnak a közterület-felügyelők V;r< »Ivan háziasszony — tegyen oanniiy járatlan is a közgazdaság tudomány ban — aki ne tudná: ha az egyik év­ben tűt sok terem valamiből: a másikban böjtje lesz annak? l)e miért követik egymást hullámhegyek és hullámvöl­gyek a kínálatban? Ennyire hiányaik a szüKséges előrelá­tás? Ennyire ki vagyunk szol­gaitatva a természet vak erői­nek? Ennyire nem vagyunk felkészülve a hiány, illetve a túlkínálat levezetésere? A kér­désekét az 1984-es burgonya- ügy — a kriimplidömpmg — diktálta. A vála-szokat a Me­zőgazdasági és Eielmezesügyi Minisztérium szakemberei ad­tak meg. Mostanára átrajzolódott a burgonya-termőterületek ha­zai térképé. Manapsag a legtöbb krumplit a hajdúsá­gi es a Fejér megyei lösz- hátakon ültetik. S mivel e helyeken jóval nagyobb ter­mest ad. mint egykor Sza­bolcsban, a korábbinál ki­sebb területen is megterem a szükséges mennyiség. Fő­leg, ha jó minőségű vetőgu- móvál és öntözéssel termesz­tik. Igen am, de a burgo­nyát nem szabad minden év­ben ugyanott termeszteni, ahol már berendezkedtek az öntözésre: ez a kültúna ve­tésforgót igényel! Aztán ha öntözetlén területre kerül, és ráadásul beüt az aszály — megnézhetik a termést! Ez történt 1983-ban. A következő tavaszon per­sze hosszú sorok álltak a drága importkrumpliért az üzletek előtt. Erre a terme­lők nekiveselkedtek, s anv- nyi burgonyát termeltek hogy egy része a nyakukon maradt. Ez történt 1984-ben Vagyis most már értékesíté­si gondokkal küszködtek __ i i i ■ Eltünteti a gvertyacsöppet ■ Az ünnepek után ! már hamar összesö­pörjük a meleg szobá- J ban lehullott tűlevele- • két, de a gyertyacsöp- I pékét nehéz eltávoli- I tani. Ezért helyezzünk ! a viaszfoltokra vasta­gabb itatóst, és forró ' vasalóval többször si- ■ i mitstik át. Ha a pad- I lón zsírfolt maradna, azt tiszta alkoholos ] vattával dörzsöljük át. i Ez a fontos eleségnövény egyáltalán nem bírja az aszályt. Nemcsak a csapa­dékhiány miatt szenved, ha­nem azért is. mert a nagy melegben felszaporodott ká­rosítok széthordják a víruso­kat. A következmény: a rossz termés, a burgonyahiány Akkor hát az aszály az oka mindennek? A krumplitermesztés költ­séges dolog. Magas a mütrá- gyalgénye, s annak beszer­zése. kiszól ása, a meszezés, a talajmunkák sokba kerül­nek. Még ennél is többe a jó minőségű vetögumó. Az­tán a másra nem 'használ­ható célgépekért — a töltö- getők. a betakarftógépek, a manipulálok, válogatók — is jó mélyen kell benyúlni a kasszába. A szállítás sem egy-ket forint, így aztán nem csoda, ha a termelő bosszankodik, amikor a fel- vásárlási árak alig haladják meg a termelési költségeket. Akkor hát a felvásárló az oka mindennek? Nem mindegy, hogy mi­lyen burgonyafajtákat ter­mesztünk. Nálunk a piros héjú, fehér belű Desirée a „sztár”. Hollandiából is fő­ként ilyen vetőgumót impor­tálunk, s a hazai nemesítés is jórészt erre irányul. Pe­dig átgondolt céltermesztés­sel mindenki jobban járna: a termelő is, a feldolgozó­A Borsod Megyei Gabona- forgalmi es Malomipari Vál­lalat a múlt évben nagy­mértékben, 27 ezer tonnával növelte tárolókapacitását, a 20 ezer tonna kapacitású miskolci vasbeton siló tech­nológiai berendezését pedig mikroprocesszoros rendszer­rel automatizálták a siló ve­zérlőberendezését. A vállalat encsi telepén 10 ezer tonna kapacitású fémsilót, a bo­csi, a putnoki telepen egyen­ként 6 ezer tonna kapaci­tású fémsilót, Edelényben pedig 5 ezer tonna kapaci­tású csarnoksilót építettek fel. Menner Iván műszaki igazgatóhelyettes arról is tá­jékoztatott bennünket, hogy ezeket a beruházásokat, fej- j lesztéseket, korszerűsítéseket többek között a Világbank hitellehetőségeinek igénybe­ipar is, a fogyasztó is. Korai fajtának például jobb a Cleopátra. hiszen két héttel előbb kerül a piacra; élel­miszeripari feldolgozásra előnyösebb a Bintje: közfo­gyasztásra legalább olyan jó a Kondor, a Premiere és a Grácia, mint a Desirée. Am nálunk a termés 80 százalé­kát mégis a Desirée adja. Gondjaink vannak a táro­lással. Még nincs eleg hideg­levegős tárolónk. viszont már nincsenek meg a szesz­gyári melléktermékek hasz­nosítására alapozott sertés- és szarvasmarha-telepek, a nagy termések levezetésére. Ennek van egy harmadik módja is: növelni kell a fel­dolgozás arányát. Nvugat- Európában például ezt te­szik. Nálunk is vannak pró­bálkozások, de a hazai fo­gyasztó valahogy nehezen fogadja el a burgonyapely- het, a chipset, a burgonya­keményítőt és a burgonya­lisztet. Hát még a belőlük készült élelmiszereket! Törvényszerű ez a pánik minden évben, hol azért, mert sok a termés, hol azért, mert kevés? Ügy véljük: van kiút. Mégpedig az, hogy fel kell készülni a nagyobb termésre is. Ny. É. vételével valósítják meg. Ja­nuárban a vállalat mezőkö­vesdi tárházában kialakított napi 60 tonna teljesítményű malomban próbaüzemet tar­tanak. Az idén januárban kezde­nék hozzá — a teljesítmény fokozása érdekében — a mis­kolci malom előkészítő-, kop- tató ü zemón ek továbbfejlesz­téséhez; fontosnak tartják az energiamegtakarítást szolgáló korszerűsítést is. Tovább bő­vítik a tárolókapacitást; En- csen és Sárospatakon egyen­ként 6000 tonna kapacitású fémsilót építenek meg, illet­ve szerelnek össze. A szál­lítási költségek csökkentése érdekében pedig a hernád- németi keverőüzemet áttele­pítik az új bocsi siló köze-' lébe. Nyolcvanöt síkos nap — a meteorológusok szerint ennyi a megszokott magyarországi téli átlag. Az idén mindösz- sze az elmúlt néhány nap számíthatott ebbe a kategó­riába, igaz, tavaly télen túl­teljesítettük az átlagokat. A hoeltakarítással, síktalanítás- sai kapcsolatos tudnivalókat már ősszel ismertették az il­letékesek. s most. hogy ak­tuálissá váltak, nem árt fel­eleveníteni őket. Mindannyian tapasztalhat­tuk a mostani hóesés alkal­mával is: abszolút elsőbbsé­get élveznek a városban az autóbusz-közlekedés útvona­lai. Felesleges a lakótelepi utcák tisztítása miatt rekla­málni, ugyanis a hóeltakarí- tók mindaddig nem foghat­nak semmilyen más munká­hoz, amíg nem biztonságos a tömegközlekedés. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell törődni azzal, ki és ho­gyan töri ki a nyakát a jár­dákon, lépcsőkön. Már nem is olyan friss az a tanács- rendelet, ami előírja, hogy kinek hol kell eltakarítania a havat. Nagy általánosság­ban a hóeltakaritás a járdá­kon s az épület környezeté­ben a ház kezelőjére, tulaj­donosára vár. Ez akkor is így van, ha állami lakóépü­letről, egy intézmény ottho­náról vagy családi házról van szó. Vannak természete­sen kivételek: például a Szé­chenyi úton a járdákat is a Közterület-fenntartó Vállalat takarítja — igaz, ezért fizet­nek az ügyben érintett in­gatlantulajdonosok, bérlők. Ha már a Széchenyi útról esik szó, bármennyire is ez a „főutca”, most egy kicsit hátrébb szorult a hóeltaka­ritás sorrendjében, hiszen a villamoson kívül más tömeg- közlekedési jármű nem for­dul meg erre, s autók sem járnak itt. • AZ AVASI LÉPCSŐK Minden télen különösen sok gondot jelent az avas­déli utak síktalanítása. Itt mindig több erővel, nagyobb figyelemmel dolgoznak a közterület-fenntartók, de itt is érvényes a szabály, misze­rint az elsőbbség az autó­busz-útvonalakat illeti meg. Csakhogy az Avason lépcsők is vannak szép számmal, s ezeken megcsúszni nem ve­szélytelen dolog. Ám ponto­san meghatározták, melyik lépcső kihez tartozik. Más kérdés persze, hogy a ta­nácsrendelet paragrafusait mennyire tartják be. Eddig ebben nem nagyon jelesked­tünk, s ez meg is látszott a város téli képén. Lapunkban vissza fogunk térni arra, hogy a közterület-felügyelők ezen a télen hány esetben jó néhány fő közlekedési út^ vezet keresztül. Ezeket az „átkelési” szakaszokat közö­sen tartják rendben a Köz­úti Igazgatóság s a közterü­let-fenntartók, A városhatá­ron kívül már a Közúti Igaz­gatóságra tartozik a téli munka. Két kategóriába so­roltják az Utakat, az őrjára­tos és a rayonos útszaka­szokra. Az őrjáratos utakon — ezek az egy- és kétszám­jegyű fő közlekedési utak, va­lamint a fontos alsóbbrendű utak — szükség esetén teljes szélességben szórnak, ekéz- nek, s állandó a felügyelet, az út állapotának ellenőrzé­se. A rayonos utakon sózást nem végeznek, hanem a me­redek emelkedők, veszélyes ívek, kereszteződések szaka­szain szórják, érdesítik az útfelületet. Q PONTOSAN ELŐÍRTÁK Nem árt tudni, hogy az őrjáratos kategóriában a szol­gáltatási szabályzat szerint a föutaknál másfél-két, az al­sóbbrendű utaknál 2—3 órán belül kell megkezdeni a sí­kosság elleni védekezést, a csúszásveszély észlelésétől számítva az időt. Az ekézést a 3—5 centiméteresnél vas­tagabbra hízott hó esetében LJj üzem, új tárolók Korszerűsítik a miskolci malmot jft Vasalógépeket, szabászgépeket és speciális varrógépeket gyártanak a Csepel Müvek Járműipari és Konfekcióipari Gépgyára sárospataki egységében. Egyre nagyobb irántuk a kereslet: tavaly több mint 530 millió forint értékben szál­lítottak termékeikből külföldre, főként a Szovjetunióba. (Fehér József felvétele) Miskolcon is megvásárolható A „metrójegy” Január 6-ától, azaz hétfő­től csak előre váltott villa­mosjeggyel lehet utazni a fővárosi metrón. A jegyek az átállással kapcsolatos saj­tótájékoztatón elhangzottak szerint nemcsak Budapesten, hanem a nagyobb városok­ban, így Miskolcon is meg­vásárolhatók. Erről kérdez­tük Keltái Istvánt, a Buda­pesti Közlekedési Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyet­tesét. — Hadd kezdjem azzal, hogy nem külön metrójegy­ről van szó. hanem a metró­ra is érvényes villamosjegy­ről. Ez már azonban az új, 2 forintos villamosjegy, hiszen a régi 1 forintos ja­nuár 1-jétől érvénytelen. A vidéki városokban a jegyek a MÁV-jegyirodákban, illet­ve egyes utazási irodákban vásárolhatók meg előre. Szí­vesen kötnénk szerződést jegy-előreárusításra a Mis­kolci Közlekedési Vállalattal is, amennyiben miskolci kol­légáink hajlandók lennének ezzel foglalkozni. Hadd hív­jam fel a miskolciak figyel­mét arra, hogy január 1-jé­től a régi, 1,50 forintos bu­dapesti buszjegyekkel sem lehet utazni a fővárosban; akinek ilyen jegye megma­radt, akárcsak a villamosje­gyeket, kicserélheti az újra, illetve az Akácfa utcai pénz­tárunkban akár visszavásá­roljuk. Ezúton kérem a met­ró miskolci használóit, hogy az utazási előírásokat tart­sák be. Ne dobják el a vil­lamosjegyet. hiszen azt a metrókijáratoknál az ellen­őrök még kérhetik! szólították fel vagy büntet­ték meg a hóeltakaritás alól magukat kivonó háztulajdo­nosokat, intézményeket • ŐRJÁRATOS ÉS RAYONOS Néhány szó az országutak- ról. Ez nemcsak városon kí­vüli ügy, hiszen Miskolcon kell megkezdeni. A lehullott hó eltakarítását 15—20 centi- méteres hóvastagságnál a ha­vazás megszűnése után hat órával be kell fejezni. Kü­lön rendszabályok lépnek életbe hófúvások, hóakadá­lyok esetén: reméljük, ezek­re az intézkedésekre az idén nem lesz szükség ... (k—ó) Gyorsposta-szolgálat A Magyar Posta 1986. ja­nuár 1-től a Hollandiával való kölcsönös forgalomban is bevezette a gyorsposta- (ÉMS) szolgálatot. A szolgál­tatást Hollandia valamennyi európai helységében igénybe lehet venni. A küldeménye­ket a holland posta a fel­adási naptól és a rendelte­tési helytől függően, a fel­adást követő 24—72 órán be­lül kézbesíti. Budapesten a 4-es, 62-es és 72-es, vidéken pedig Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs városok 1-es számú postahivatalában, Győrött a 2-es számú pos­tahivatalban lehet a külde­ményeket feladni. Részlete* tájékoztatást az érdekelt pos­tahivatalokban kapnak az ügyfelek.

Next

/
Thumbnails
Contents