Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-27 / 22. szám
r KtgvdriTa bánatára Önálló lett V. *1 San ww w a likorgyar Tan aki a* egyesülésben, ▼an aki az önállóságban látja boldogulása útját. Január elseje két borsodi, miskolci vállalat életében hozott jelentős változást. A Borsod Megyei Tejipari Vállalat fuzionált a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat miskolci kirendeltségével (egyesülésükről irtunk), a Kisvárdai Szeszipari Vállalat miskolci gyára viszont önálló lett. Lakatos Árpádtól, a gyár igazgatójától kérdeztük: mi késztette a céget a különválásra? — Eredményeink alapján úgy éreztük: meg tudunk állni a saját lábunkon. Most bizonyítani szeretnénk . . Úgy véljük, hogy a 240 fős kollektívánknak lesz ereje az önálló élethez. Bízunk benne, hogy különválásunk kedvezőbb feltételeket teremthet a béremeléseknél, s továbbfejleszthetjük gyártmányainkat is. — Át kell festeni a táblákat, ki kell cserélni a pecséteket ... Mi lett a cég neve? — Miskolci Likőrgyár. — De nemcsak szeszes italokat gyártanak, hanem üdítőket is... — Méghozzá jelentékeny mennyiségben. Evente 130 ezer hektoliter üdítő hagyja el a gyárat, szemben a 45 ezer hektoliter szeszes termékkel. Évi bruttó árbevételünk egyébként 1,1 milliárd forint. Üdítőinknek több mint harmadát a Coca-Cola I teszi ki, a többit a Sztár család adja. Az a tervünk, hogy a jövőben még inkább támaszkodunk a hazai üdítőital-alapanyagokra, csökkentjük a főleg tőkés importból származó sűrítmények behozatalát. — A dolgozók mit szóltak az önállósághoz? — Munkásgyűléseken ismertettük elképzeléseinket. Egyetértenek terveinkkel, egyetértettek a különválással, örültek neki, s bíznak benne: jobb lesz ez így számukra is. Tudják, hogy most rajtuk a sor. Bizonyítani kell... • • Az egykori anyavállalat, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat viszont nem örült az elszakadásnak. Nem titkolja ezt a főmérnök, Szilágyi László: — Tény, hogy nem ért váratlanul bennünket a miskolciak döntése. A rendelkezések biztosították nekik az önállósulást, de mit tagadjam, nem fogadtuk kitörő lelkesedéssel elhatározásukat. Majd’ háromszáz fővel csökkent a létszámunk, egy nagyon jó színvonalon dolgozó, jó technológiával felszerelt egységet vesztettünk el. — No és a borsodi piacot... — Nemcsak azt... Három megyéből szorultunk ki, már ami a literes üdítők gyártását, forgalmazását illeti. A hetvenes évek második felében rendkívül komoly beruházást hajtottunk végre Miskolcon, literes üdítők palackozására alkalmas gépsorokat vásároltunk, szereltünk fel. Egyeduralkodók voltunk az észak-keleti országrészben a literes Coca-Cola és a Sztár család palackozásában. forgalmazásában. — Ez az egyeduralkodó mostantól a Miskolci Likőr- gyár ... — Így van. — Mennyi pénztől esnek el? — Eredménykiesésünk évente mintegy 30 millió forint. Ez vállalati szinten 25 —30 százalékot jelent. Pótolni képtelenek vagyunk. Egyelőre ... Határozott elképzelésünk sincs. — Hallani viszont olyasmit, hogy nem hagyják any- nyiban a miskolci piacot. Beszélik: az Egri Borkombinát Miskolc határában létfő Márka palackozóját szeretnék megvenni... — Szó sincs róla! Nem tervezünk Miskolc környékén semmit. Azon gondolkodunk, hogy a devecseri gyáregységünkbe — ahol jelenleg két decis üvegekbe töltjük az üdítőket — literes palackozásra alkalmas gépeket vásárolunk. De ez csak gondolat. Biztos, hogy jó két évig még a Miskolci Likőrgyáré a szabolcsi piac Is... — Szavaiból kitetszik, hogy ebbe nem akarnak belenyugodni. — Valóban nem! Konkurensek akarunk lenni, bár az üdítőket csak 100—120 kilométeres körzetben forgalmazzuk majd. Messzebb vinni már ráfizetéses. Egyébként nem a miskolciak ellen működnénk. Mellettük, a lakosság jobb ellátása érdekében ... I. S. Több le§z a közterület-felügyelő Körzetekre osztják a várost Szemetelők, útfelbontások, kutyaügyek j|c Sok a megrongálódott kuka Miskolcon, s ezekből köny- nyen szerteszáll a szemét... Mielőbbi kijavításukat is szorgalmazni kellene. A közterületek rendjére és tisztaságára vonatkozó központi és helyi rendelkezések betartatása érdekében hivta életre a városi tanács a közterület-felügyeletet. A felügyelők tavaly március óta róják az utcákat. Az első — igaz, még csonka — év tapasztalatait a közelmúltban értékelték. Garad István, a felügyelet vezetője: — Még mindig sokat fő a fejünk az utcák kétes tisztasága miatt. A tíz felügyelő mindent elkövetett amit csak emberileg el lehet várni tőlük: ám határozott véleményünk. hogy tíz ember nem képes megszabadítani Miskolcot a szeméttől. Ehhez arra is szükség van. hogy a lakosság jobban a magáénak érezze a várost... Még mindig szép számmal akadnak parkrongálók is; vajon mi visz rá bárkit arra, hogy gépkocsival tiporja ki a rózsatöveket? De említhetném az ebek ügyét is: körülbelül három és fél ezer található belőlük a megyeszékhelyen, s szinte nem tudok olyan játszóteret az 500 közül, melyet ne piszkítanának össze. A kutyák tulajdonosai a tettenéréskor azzal védekeznek, hogy nem láttak tiltó táblát. Ezt nem fogadhatjuk el, hiszen a játszótérre akkor is tilos bevinni a kutyát, ha erre semmilyen tábla sem hívja fel a figyelmet. — Tavaly többször számoltunk be az önök munkájáról; * mindig szó esett hanyag vállalatokról is ... — Gyakori, hogy egy-egy vállalat vagy intézmény nem gondoskodik az eredeti állagot helyreállításáról az úttest felbontása, illetve valamelyik zöldterület megboly- gatása után. A hanyagság könnyen számon kérhető azokban az esetekben, amikor a munka megkezdése előtt engedélyt kértek a bontásra. De »van úgy, hogy nyomoznunk kell, mert' illegálisan bontották fel az utat. Ez pedig sok időt rabol el az amúgy is kis létszámú felügyelettől. — Az idén sem lesz köny- nyebb a dolguk? — Az elmondottakból is kitűnhet: dőreség volna száz százalékig eredményesnek minősíteni tavalyi tevékenységünket. Ehelyett inkább úgy fogalmaznék: kis lépésekkel haladunk afelé, hogy sikerüljön érvényt szerezni a rendeleteknek. Idén már kedvezőbb feltételek között dolgozhatunk, hiszen hat új státust kaptunk. Minden felügyelőnek meglesz a maga területe, s így alaposabban megismeri annak minden gondját-baját. A lakossággal eddig kialakult, többnyire jó kapcsolatunk pedig arra enged következtetni, hogy ezekben a körzetekben dolgozóink számíthatnak az ott élők segítségére is: csakúgy, mint az ott működő szervezetek képviselőinek együttműködésére. (bujdos) * A Jégvirág X. jelű hajón látogatásunk idején Pocsai József hajóvezető volt szolgád latban. jelű hajón látogatásunk idején Pocsai József hajóvezető volt szolgáTéli kikötő Tokajban Készenlétben a jégfere halét Ez » tél sokkal békésebb, mint az egy esztendővel ezelőtti. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hajóparkjának nagy része, a Tárcái vontató, segédjégtörő, a kitűzőhajók, az uszályok, a kőkiraknhajók, a tanyahajók Tokajban, a Bodrog torkolatánál kijelölt téli kikötőben állomásoznak, a Zem- lényi István hajózási felelős által meghatározott helyen és sorrendben. A hajósok itt elsősorban őrszolgálatot látnak el. Ebben a telelőben van a Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság néhány vízijárműve is, valamint a dombrádi híd pontjai. Az igazgatóság jégtörő flottillájának két nagy teljesítményű hajója, a Jégvirág IX. és X. a múlt év december 10-én fejezte be vontatói működését. Azóta Tisza- lökön állomásoznak, készenléti helyzetben; kijavítva, feltankolva, meleg motorokkal, indulásra készen. A hajósoknak ilyenkor az a feladatuk, hogy állandóan üzemképes állapotban legyenek a jégtörők. Ezért az időjárástól, a hőfoktól függően rendszeresen járatják a hajók motorjait. Ha akad, az esetleges kisebb hibákat is kijavítják. Ez a két hajó átesett a szokásos nagyjavításon, és a hivatalos szemléken Is. Mint ahogy a szintén itt-tartózkodó, nyíregyházi illetékességű Jégvirág IV. is. Az igazgatóság két kisebb jégtörő hajója, a Jégvirág I. és II. must a javító üzemcsarnokban van még, rövidesen befejezőik a nagyjavításuk. Űszódaru segítségével rövidesen vízre bocsátják őket. Egy évvel ezelőt, 1985. január 25-én indult el a Jégvirág IX. és X. Tiszalökről, s kezdte meg a jég törését, a Felsző-Tisza szakaszán, Cigánd térségében, ahol több méter magas és több kilométer hosszú jégtorlaszok keletkeztek. A felderítést növényvédő helikopterek végezték, a hajók előtt az igazgatóság és a honvédség robbantó osztagai lazítottak a jégtorlaszt A Jégvirág IX. és X. kezdte meg a megbontott torlasz törtjét, a kisebb jégtörők peLg tovább daraboltak, úsztatták le a jeget. Rövid, néhány napes szünet kivételével 51 napon keresztül harmadfokú jégkárelhárítási készültség volt a Tiszának ezen a szakaszán. Összesen 18 millió köbméter jeget robbantottak, törtek, szeleteltek, úsztattak le a folyón. A védekezés a nagy hideg ellenére is sikeres volt, megakadályozta, hogy még nehezebb helyzet alakuljon ki a folyó mentén. A hajósok jól emlékeznek erre az időszakra. Beszélnek! is róla most, a békés szolgálat idején. A rádiót, a tévékészüléket csak akkor kapcsolják ki, amikor az URH- rádiótelefon működik. Napjában háromszor lépnek kapcsolatba Tokajjal, a hajózási felelőssel, és egyszer, a reggeli órákban tesznek Jelentést az Országos Vízügyi Hivatalnak. Felelősségteljes ez a szolgálat is. Csak az étkezés és a váltott pihenés idején lazíthatnak egy keveset. O. J. *A hajó gépterében mindig akad munka. Vajda László másodgévész gyakran tart itt ellenőrzést. (Balogh felv.) Kis unokaöcsém kellemetlen korszakot él most át. A fogváltás ménkűnehéz időszakát. Az állandó rágnivágyás és az érzékeny íny jellemzi e folyamatot: az állandó fogak erőszakosan furakodnak, félretolva útjukból az agyonhasznált tejfogakat. Ez az évszázadok óta ugyanígy lejátszódó folyamat eleinknek vajmi kevés gondot okozhatott, hiszen az esztétikum és az ápoltság sem volt fontos kérdés. A helyzet azóta persze változott, és már nekem is megmagyarázták, milyen fontos idejekorán megszabadulni az alig kapaszkodó első fogaktól. Gyakran ugyanis féltékenyen őrzik pozíciójukat, és az állandó fogakat más irányba terelik, aminek persze fogszabályozás a vége. Annak idején egyszerű volt a dolog; egy ajtókilinesre spárgát kötöttünk, a másik végét a tejfog köré csavartuk, aztán — puff becsaptuk az ajtót. Manapság már fogorvosok végzik el ezt az egyszerű műveletet. Unokaöcsém is vette a bátorságot, és már jókor ott sorakozott a gyermékfogászat folyosóján, hogy a doktor bácsi megszabadítsa két laza, utat mégsem engedő tejl'ogától. Am hiába várt! Másnap f~, harmadnap is elutasították, mondván: jöjjön, ha már fáj, látja. hányán állnak sorban. Felmerült bennem a kérdés: hogyan lehet ilymódon a gyerekeket — mert ott kell kezdeni — a megelőzésre nevelni? Bár igaz, ha rosszul bújnak elő a maradandó fogak, semmi ok az aggodalomra: a szomszéd szobában fogszabályozást végeznek ... (karnis) A VASVIll Kereskedelmi Vállalat Borsod Megyei Kirendeltsége felvesz 1 közgazdasági érettségivel rendelkező árnyilvántartót. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés; Miskolc, Vágóhíd u. 6„ munkaügyi csoport Él az aitóincs?
