Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-17 / 294. szám
A betétkönyvükre: forintot Postai szolgáltatások, külföldieknek A Magyar Posta az elmúlt években új szolgáltatásokat vezetett be a hazánkba látogató külföldiek számára. Az osztrák postával 1982- ben, az NSZK postájával pedig 1983-ban kötött megállapodást a Magyar Posta arról, hogy az idelátogató vendégek postai takarékbetétkönyvük terhére forintot válthassanak. Az eljárás úgy történik, hogy a napi árfolyam szerint forintot fizet ki a posta, majd a kivett — devizában számolt — összeget, illetve a kezelési költséget lehívják a két külföldi posta nálunk nyitott devizaszámlájáról. Ez a szolgáltatás több szempontból is hasznos; az igénybe vevő számára azért előnyös. mert nem kell túl sok készpénzt magánál tartania, továbbá ily módon megduplázhatja a külföldön is létező devizarendelkezések szerint az országból kivihető pénz- mennyiséget. Az NSZK-ból például 30 napra 2000 márkát vihetnek magukkal külföldi útjukra a turisták, de ugyanennyi értékben válthatnak ki pénzt a takarékbetétkönyvükből is. A népgazdaság számára is előnyös ez az üzlet, hiszen például ebben az évben mostanáig csaknem 900 ezer schilling és 1,4 millió márka devizához jutott a posta új szolgáltatása révén. S végül; a posta amellett. Élénkít, frissít Jótékony C-vitamin A C-vftaminra ilyenkor, a tél közeledtén nagy szüksége van szervezetünknek. Élénkítő, frissítő hatása van, csökkenti a vérszegénység mértékét. A skorbutnak egyedüli gyógyszere. Mint ismeretes, Szentgyörgyi professzor fedezte fel a zöldpaprikában. A C-vitamint a szervezet nem tudja tartalékolni, tehát naponta szükséges fogyasztani. Zöldnövényekből, főzelékekből, gyümölcsökből iutunk hozzá. Tavaszi vagy téli fáradtság esetén rendszeresen kell C-vitamint beszerezni. lehetőleg természetes formában. Lehetőleg frissen fogyasszuk a C-vitamint tartalmazó zöldségféléket, sa- vanvított káposztát, gyümölcsöt mert a hő hatására a C-vitamin fokozatosan elbomlik. A konzervek. szárított (aszalt) zöldségek, gyümölcsök csak kismértékben tartalmazzák. A C-vitaminnal kapcsolatban még néhány jő tanács; A citromlé — kevés mézzel édesítve, reszelt almával keverve — gyors frissítőszer. Ugyanígy ió hatású betegeknek a másik régi háziszer is: rezselt alma, citromlé. méz, reszelt rárgaré- oa. A gyerekeket szoktassuk rá, hogy egyenek sok nyers sárgarépát káposztatorzsót, retket paprikát paradicsomot; ezek sok vitamint tartalmaznak. Emellett az intenzív rágás erősíti a fogakat az ínyt, és a rostos anyagok az emésztést javítják. hogy javulnak kapcsolatai a külföldi partnerekkel — többletbevételhez is jut a kezelési költségekből. Ez az ősz- szeg az idén félmillió forintra rúg. Az új szolgáltatást mind több külföldi igénybe veszi, az idén már öt és félezer alkalommal váltottak ki pénzt az NSZK-beli, illetve 400 esetben az osztrák takarékbetétkönyvekből. Általában a fő turistaidényben és a legfontosabb idegenforgalmi központokban élnek ezzel a lehetőséggel a külföldiek. Az ország postahivatalainak egv- harmadában — Budapesten valamennyi postán — igénybe vehető ez a szolgáltatás. Nemrégiben a norvég posta kereste meg magyar partnerét azzal az igénnyel, hogy beváltható legyen Magyarországon a norvég postacsekk. Nyáron kötötték meg a kétoldalú megállapodást, amelynek alapján 64 hazai posta- hivatalban — ebből 15 a legforgalmasabb fővárosi csomópontok mellett található — a norvég turisták beválthatják csekkjeiket. Ennek a szolgáltatásnak a jelentősége hasonló az előbbihez, azzal a különbséggel, hogy egyszerűbb az ügyintézés, ugyanis a postahivatalban csak a forintösszeget írják rá a csekkre, s nem kell elvégezni a bonyolult devizaátszámításokat. Mostanáig csaknem 200 csekket váltottak be, félmillió forint értékben. E szolgáltatás iránt más országokban is van érdeklődés: a Magyar Posta már megkezdte a tárgyalásokat a holland és a svájci postával. + Méterre, hasábra vágják a fát. Motorfűrész, fejsze, bunkó Dől a tál... Ahol emberek dolgoznak az erdőben, a nap tűzgyújtással kezdődik. Munkájuk, vonulásuk útját mindenfelé kihamvadt tűzrakások jelzik. És nemcsak télen, hanem a nyár rekkenő hőségében is. Ez a kép fogadja a látogatót a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi erdészetének egyik fakitermelő helyén, Bánkút alatt, az úgynevezett Borovnyák erdőrészben, ahol a Barátság fakitermelő szocialista brigád dolgozik. Czeglédi Lajos műszaki vezető és Novek János vágásvezető kerületi erdész társaságában járjuk be a munkahelyet. Az erdő a vágás, a termelés helyén olyan, mintha háború dúlt volna itt. A csehszlovák gyártmányú, LKT típusú csuklós közelítő traktor, a tehergépkocsik és a szekerek A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 7. A Népkert és a Vigadó Halali tanács ától // r az EtEII-nél Huszonnégy tagú vállalati tanács alakul ma délelőtt — lapzárta után — az Észak- magyarországi Állami Építőipari ' Vállalatnál. A tanács első ülésén megtárgyalja a vállalat szervezési és működési szabályzatát, s nyílt szavazással megválasztja elpö- két és elnökhelyettesét. Ezt követően titkos szavazással megválasztja az igazgatót, akinek megbízatása öt évre szóL A Népkert és a Vigadó alig évszázados történetének feltárása mindmáig tartogat meglepetésszámba menő érdekességeket. A Népkertet egy kialakítandó városi park területeként 1876-ban jelölték ki, s 1877-ben kezdtek hozzá a területrendezéshez, a szakszerű betelepítéshez. Korabeli leírások szerint még a századfordulón is érzékelhető volt a hármas szintkülönbség a fák magasságában. Innen lehetett tudni, hogy az akkor 19 hold nagyságú park három, különféle időszakban telepített kertből, illetve kisebb parkok összevonásával alakult ki. A legkorábbi telepítésű részben épült fel a Vigadó, de a Népkert már ezt megelőzően is híres volt az itt működő Lövöldéről, amelyet 1881-ben „nyitó lövés” nélkül avattak fel Ferenc József második miskolci látogatása alkalmával. Ez pedig a korabeli leírások szerint a következőképpen történt: „A lövöldénél azon kellemetlenség jött közbe, hogy midőn ö Felsége már lőni akart, a lővonalban, valószínűleg kíváncsiságból egy fiú szaladt keresztül. Ö Felsége a veszély eshetőségétől visszarettenve letette a fegyverét, a főlövészmester által másodszor is felkéretvén, a fegyvert többé el nem foga- dá, s elhagyván a lövöldét, szállására tért.” Az elmaradt nyitólövés helyett Ferenc József egy díszes ezüstserleggel ajándékozta meg a Lövölde vezetőit. (A serleg végül is a múzeumba került, ahol jelenleg is megtalálható.) A századfordulón még a Vigadó mögött helyezkedett el a vendéglős konyhaépülete, ettől balra pedig a sportpálya. A Vigadó előtti nyolcszögletű pavilon a nyári hónapokban a katonazenekamak adott helyet. Az 1920—30-as évek helyi lapjai rendszeresen tudatták a miskolciakkal, hogy a Vigadó tulajdonosa mikorra invitálja őket zenehallgatással egybekötött .süteményfogyasztásra vagy sörözésre. A Népkert végén, virágágyakkal övezve. 1899. június 17-én az Erzsébet-ligetnek nevezett részen leplezték le a díszes fehér kőállványra helvezett bronz Erzsébet-mellszobrot, Stróbl Alajos alkotását. (Jelenleg a szobor a múzeumi Képtár kiállításán látható.) A nagyvárosok árkádos, oszlopos bejáratú vigadóinak utánzásaképpen létesült miskolci Vigadó földszintes tánctermével, fabal- koniával. oldalt elhelyezett vendéglőjével a miskolciak közkedvelt hétvégi szórakozóhelye lett. Kezdettől fogva többféle funkciót töltött be. Helyet adott szőlészeti-borászati kiállításoknak:, képzőművészeti túriatoknak, s a tavaszi és nyári táncmulatságok alkalmával idecsalogatta az „úri középosztály” tagjait. Egy-egy táncestély hangulatát így festi le a korabeli sajtó: „A kis előcsarnokban a belső falazat rokokó-stílust utánzó virágos, szallagos domborműves díszítése alatt húzták fel a báli cipőt a fiatal lányok, asszonyok, s gavallérjaik karján lejtették a polkát, a mazurkát, a bosztont a nagyteremben.” A korabeli ábrázolások és leírások szerint „a Vigadónak mindkét hosszoldalán terjedelmes verendái vannak; a déli oldalon lévő a nagyközönségé, az északi pedig a miskolci Nemzeti Kaszinóé. Nyári délutánokon a közönség a verandán mindenkor kaphat frissítőket, ezukrászdai dolgokat, esetenként pedig meleg ételeket is.” A századfordulós, monarchiabeli hangulatot váltja fel a Vigadó új elnevezése az 1930-as években. Ekkor kapta a Sport Vendéglő nevet, tulajdonosa ebben az időszakban Tóth Sándor volt. A felszabadulást megelőzően új bérlő nevét ismeri meg a miskolci közönség, Márkup Ferenc személyében Az 1950-es évek első felében újra fénykorát éli a vendéglő, de ezt követően, kiszakadva környezetéből, egyre kevésbé tud eleget tenni az igényeknek. Ez azért nagy veszteség, mert a Vigadó korábban egy általános közművelődési, szokásokhoz igazodó, közhangulatot meghatározó funkciót töltött be Miskolc életében. A Vigadó hozzátartozik a Népkert és a város hangulatához. Építése utáni elfogadtatása pedig nem kevés gondot okozott. Amikor 120 000 koronás költséggel elkészült, a helyi sajtó így minősítette: ..Kapott a város egy egyemeletes, cugos rossz beosztású, teljesen elfuccsolt épületet, a mit semmire sem lehet használni Arra meg éppenséggel nem, a minek szánták ... A város bizalmának könnvelmű kijátszása, a város pénzének meggondolatlan, ablakon kiszórása ez az épület.” Lehet, hogy ma már nem így látjuk, de 1907 óta — amikor a kritikát írták — háromnegyed évszázad telt el. A Népkert és a volt Vigadó épülete ma is keresi megújult funkcióját a város életében. Dobrossy István (Sorozatunk következő része: egy hét múlva.) nyomában felcsap az eső áztatta föld és avar szaga. A motorfűrészek zaja elriaszt innen minden erdei állatot. A fehér fűrészportócsák és a faforgácsok úgy éktelenkednek a mélybarna humuszon, hogy nem szabadulhat tőlük az ember szeme. A döntőpárok, két ember motorfűrésszel, mint a katonák. Védősisak, védőkesztyű, a csizmákra felcsatolt kapaszkodó, ami nélkül nem lehetnek meg a meredek terepen. És a csupa nehéz szerszám, motorfűrészek, fejszék és bunkók. A Barátság szocialista brigád répáshutai emberekből áll. Novák József brigádvezető csaknem 30 esztendeje dolgozik az erdészetben. A nyolcfős kollektíva többszörös aranykoszorús, és elnyerték a Vállalat Kiváló Brigádja címet is. Autóbusz hozza-viszi őket mindennap, „szociális létesítményük”, melegedőjük, étkezdéjük is kiselejtezett autóbusz, ahol otthoni meleget varázsol a fával fűtött dobkályha. Ezen melegítik délben a kandliban, lábasban, bögrében otthonról hozott ételt. Az evőeszközök közül itt csak kanál és bicska van. Kenyeret kendőben otthonról hoznak. Most, a disznóvágások idején ez járja. Máskor meg konzerv, amihez a vállalat is hozzájárul. A nehéz fizikai munka és a jó erdei levegő meghozza az étvágyat. Kenyérhéj sem marad ebéd után. És csak kevés víz, a marmon- kannában. A benzinüzemű motorfűrész, legyen a legkorszerűbb, tehát viszonylag nem nagy súlyú, mégis megviseli kezelőjének szervezetét: vibrál ., ciós megbetegedést okoz. Ez azt jelenti — mint Szegő Lajos, az erdészet vezetője - elmondotta —, hogy az erre - kiképzett szakmunkások száma fogy olyan értelemben t is, hogy csak meghatározott ' ideig, néhány órát dolgozó- hatnak ezzel az összetett szerszámmal. Az erdészetnél hat fakitermelő munkacsapat van, amelyben 50—69 ember dolgozik. A motorfűrész-kezelők kulcsemberek. -. A fa kitermelése a döntés-^» sei. a fa kivágásával kezdődik. Ez kívánja a legnagyobb szakértelmet, gyakori»'- latot, ez a munkafolyamat a legveszélyesebb. Bátorságai is kell hozzá. Szó szerint mindennapos bátorság. Az üzemi balesetek többsége' a y döntésnél következik be. A. Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kurtabérci erdész emlékművének tábláján 42 név sorakozik, azoknak a neve, akik az erdei munka során veszteitek életüket, CZegiédi " Lajoséss? Kiss Béla, az erdészet műszaki vezetői ide is elvittek minket erdőjárásunk során. Mert ha erdész, erdei munkás erre jár, mindig megáll néhány percre ebben a völgyben, és leveszi a kalapját ... Az élet azonban nem áll meg az emlékezés perceiben sem, mint ahogy a fák is nőnek. A munka zaja hozzátartozik az életünkhöz, még a Bükkben Is. Az erdőgazdaság az idén 66 ezer tonna tűzifát szolgáltat a lakosságnak, amelyből 25 ezer tonna az ]£szak-magyaror- szági Tüzép Vállalat telepeire kerül. .j O. J. $ Ebédszünet,
