Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-14 / 292. szám
A rádióban hallottuk &-»x7 •' 3(c A diósgyőri várban a jövő nyáron is rendeznek komolyzenei koncerteket Miskolci Nyár 986 Vígopera, vízikarnevál, Nem mindennapi életutat futott be a most 57 éves ár. Zeller Gyula, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdasági karának tanszékvezetője, akivel a pécsi körzeti stúdió vezetője, egykori diákja, Fésűs Pál készített interjút, s amelyet a rádió 3. műsorában kedden délben hallhattunk. A professzor Pécsett érettségizett 1947-ben, s itt kezdte meg egyetemi tanulmányait az akkor még Pázmány Péter Tudományegyetem kihelyezett bölcsészeti karának magyar—latin szakos hallgatójaként. Később Budapestre került, és a híres Eötvös kollégium lakója lett. A nehéz idők őt sem kímélték, 1950-ben Dunapen- telén lett építőipari segédmunkás, majd normás, később tervelőadó. Mint mondotta, az ottani mérnököktől, technikusoktól és munkásoktól sokat tanult. Több, mint másfél évtizeden át dolgozott ebben a szakmában. a technikumot is elvégezte, s csak a 60-as évek derekán jutott el a közgazdaság-tudományi egyetemre, amelyet 1970-ben fejezett be sikerrel. A közgazdasági tudományok doktora, kandidátusa, 25 fős tanszéket irányít az egyetemen, tanít, vizsgáztat, Disszertációját a termelő vállalatok kereskedelmi tervezéséről írta, a doktori értekezése pedig A piac és a vállalatvezetés kapcsolatrendszere címet viseli. Ügy adódott, hogy magam is meggyőződhettem arról: dr. Zeller Gyula kitűnő előadó. Ügy tanít, mintha akkor és ott rögtönözne. A rögtönzésre kell azonban a legjobban felkészülni. Ezt csak az teheti meg, aki megfelelő szellemi adottsággal és maximális tudásanyaggal rendelkezik. Ám az is igaz, hogy ez utóbbinak egy-egy előadás kapcsán csak a 10 százalékát, vagy ennyit sem képes értékesíteni. Hallgatóságát, egyetemi hallgatóit a legelvontabb. a „legszárazabb” témáról szólva, nemegyszer szónokolva is, teljesen leköti. A vizsgáztatásról, a vizsgáztatás módjáról, eszközeiről is sajátos véleménye van. őszintén elmondotta: a tanárok egy része arra törekszik, újabb és újabb kérdéseket feltéve, hogy „megfogja” a hallgatót. Ehelyett inkább arra lenne szükség, hogy valamiféle keresztmetszetet kapjunk a hallgató tudásanyagáról. Ö egyébként is a szóbeli számonkérés híve. Sajnos, egész iskolarendszerünkben az írásos vizsgák dominálnak. Odáig is elfajult már ez, hogy néhány helyen elegendő kitölteni a tesztlapokat, mint például a totóban ... A vállalatok a közgazdaságtudományi egyetemtől kész specialistákat várnak, holott az egyetem négy éve alatt csak a tudomány alapvető kérdéseivel ismerkedhetnek meg a hallgatók. A specializálódásra az életben, a munkahelyeken van lehetőség. Nincs minden rendben a jelenlegi felvételi rendszerben sem. Mert például ez nem mutatja ki, hogy alkalmas-e a jelölt erre a pályára, arról nem is szólva: nem biztos, hogy a jó matematikusból jó közgazdász lesz. Végül is az egyetemnek arra kell törekednie, hogy a friss közgazdászok ne csak írásban tudják megfogalmazni a jelentéseket. a terveket, a javaslatokat. hanem tárgyalni, vitatkozni a tudjanak. O. J. folkfesztivál Fél évvel a rendezvénysorozat előtt napra kész a Miskolci Nyár '86 programja. Az évek során, a tapasztalatok birtokában, egyre javult a műsorok előkészítése, megszervezése, a szereplők egyeztetése. egyre kevesebb — a kivédhetetlen — módosulás. A Városi Mű- veődési Központ jó gazdája a háromhónapos kulturális programnak, amelyhez az idén a megyei tanács 1 millió 200 ezer forinttal, a városi tanács 500 ezer forinttal, az Idegenforgalmi Bizottság 100 ezer forinttal, az SZMT 20 ezer forinttal járult hozzá. A fentieken kívül a Városi Művelődési Központ a saját költségvetéséből és a működési bevételből jelentős összeget fordít a rendezvénysorozatra. A jövő nyárra már most sikerült biztosítani az anyagi fedezetet, így összeállíthatták a programot. A zenei esték negyvenhét koncertjét az avasi templomban, a Diósgyőri Várban, a Kossuth utcai Muzsikáló Udvarban, az ortodox templomban rendezik meg, a térzenék színhelye Tapolca és a Szabadság tér. A közreműködők sorában lesz Sebestyén János, Ella István. Lehotka Gábor, Pes- kó György, Elekes Zsuzsa, Pécsi Sebestyén és több más orgonaművész, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a tévé új karmesterversenyének győztese, a Kecskés együttes, a Bakfark lanttrió, a Camerata Hungarica együttes. az Albinoni kamarazenekar. valamint a három miskolci fúvósegyüttes. Az Akropolisz kertmoziban — Tapolcán — felújítE KíSZ-titkárok tanácskozása Tegnap kezdődött, s ma fejeződik be Aggteleken az egészségügyi KISZ-titkárok ötödik megyei tanácskozása. A kétnapos értekezleten Major János, a KISZ megyei bizottságának első titkára, dr. Bereczki Edit, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára, dr. Katona Zoltán, a megyei kórház főigazgatóFo* óvásár ezüstvasárnap is A Budapesti Fotóművészeti Galéria díjnyertes zsűrizett. kortárs magyar anyagából rendeznek fotóvásárt a Molnár Béla Ifjúsági Ház Fotógalériájában. A tárlattal egybekapcsolt vásárra ezüstvasárnapon is várják az érdeklődőket, délelőtt tíztől délután két óráig. A műalkotások között olyan alkotók képei is megvehetők, mint Korniss Péter, JunQ Zseni. Eifert János, Gink Karoly. helyettes főorvosa és Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese tartott, illetve tart előadást. ják A certaldói vásár című zenés komédiát, bemutatóként pedig a Liliomfit viszik színre a Miskolci Nemzeti Színház művészei. A sevillai borbély című vígoperát a Kossuth-udvar- ban mutatják be az Operaház és a Miskolci Zenés Színház tagjai, rendezőnek szeretnék Szinetár Miklóst megnyerni. Fielding Lakat alá a lányokkal című komédiájának musicalváltozatát Halasi Imre rendezi meg a várban, a Nyári Zenés Színház társulata mellett fővárosi vendégművészek közreműködésével. Jövőre is lesz vízikarnevál Tapolcán, Kaláka folkfesztivál Diósgyőrben, ismét vendégünk lesz a Rock Színház, nem marad el a dixieT és jazz-találkozót. A Borsodi Fonón öt megye népzenei együttesei, szólistái mutatkoznak be a Gárdonyi Művelődési Ház parkjában. Az Akropolisz kertmoziban kéthetenként gyerekműsorok várják a kisebbeket, a Vasas Ifjúsági Parkban — ugyancsak kéthetenként — rock-koncerteket tartanak. Nem soroljuk most fel a tucatnyi nyári tábort, amelyek között lesz népzenei, fotós, idegennyelvi és képzőművészeti. Számos kiállítás gazdagítja a Miskolci Nyár ’86 rendezvényeit. Versenytárs; Riatnik A „magyar kártya” másfél évszázada A magyar Tefl-kártyo legrégibb ismert példányát Schneider József pesti kártyafestő készítette körülbelül 1835-ben, Schiller „Teli Vilmos” című drámája nyomán. Ez idő tájt Európa-szerte forradalmi mozgalmak érlelődtek az abszolutizmus ellen, így a szabadság eszméjét hordozó Schneider-kártyát nagy érdeklődéssel fogadták. A Habsburg-admi- nisztráció egy német szerző darabjában szereplő alakok ábrázolását nem kifogásolhatta. A Teli-kártya — gondolati tartalmánál fogva — népszerű volt, mert emlékeztetett arra, hogy az ország a Habsburgok alatt nem szabad. Valószínű, hogy az 1848-as szabadságharc leverését követő Bach-korszak- ban el is kobozták. Kártyafestőink azonban 1860 táján ismét kezdték gyártani, így Gierffl János és István, Schill és Tempel, Zsíros István pesti, Johann Ritter prágai, Joseph Glanz bécsi kártyaEzüstvasárnapi ajánlatunk: plüsspulóverek 6-tól 10 éves 290 FT HELYETT 153-170 FT a 85. sz. gyermek kötöttáruboltban (Miskolc, Széchenyi út 20.) és a Gólya Áruházban (Miskolc, Széchenyi út 103.). Egyes dzsekik és kötöttáruk, minden kabát 30% ENGEDMÉNNYEL az Ifjúsági Áruházban (Miskolc, Korvin Ottó u. 5.). festők és mások. Az újrametszések és kisebb változtatások folytán az egyes mesterek kártyaképei némileg eltértek az eredetitől (lásd képek), A nyomdatechnika térhódításával a kártyagrafika „nemes” sokszorosító eljárásain alapuló kézműipari termelést a gyárüzemi termelés váltotta fel, a régi mesterek kénytelenek voltak feladni üzemeiket, öt pesti kártyafestő: Giergl István, Schill István, Túri Ferenc, Wilner József és Zsíros István társult, és 1869-ben megalapította az első Magyar Kártyagyár Részvénytársulatot. Később. 1880 körül megalakult az Űj Budapesti Kártyagyár is. Időközben, 1865 után. a bécsi Piatnik és kezdte gyártani a kártyát. A tőkeerős cég növekvő térfoglalása a monarchiában nagy versenytársnak bizonyult, és nehéz helyzetbe hozta az Első Magyar Kártyagyárat is. mely csődbe ment. Erre Piatnik 1896-ban megvásárolta a gyárat, és mint budapesti leányvállalatát vezette tovább. A mononolhelvzetbe került Pfatnik-cég rajzbeli módosításokkal, fej- és test- tartásbell eltérésekkel a Schneider-kártya egy változatát alakította ki, s azt Ausztriában Doppeldeutsche Schnapskarten elnevezéssel hozta forgalomba. Ilyenformán a század vége felé a magyar Tell-kártvának két típusa lett ismeretes: a magyar és az osztrák típus. Az osztrák típus fő jellegzetessége az, hogy Stüszi vadász nem emeli esküre a kezét, és a makk ász lapon egy rozsét cipelő öregasszony látható a tűzrakás mellett guggolva melegedő vén vadász helyett. Az első világháború után a monarchia széthullott, de a ..magyar kártya” megmaradt. s tovább gyártották Ausztriában és Csehszlovákiában is. ahol az osztrák tíoust vették át. A második világháború végéig nálunk mindkét változat előfordult. Másfél évszázad telt el azóta. hogv a magvar TelNkár- tya megszületett, s az idén már százötven éves. Eszmei tartalmán kívül egyedülálló jellegzetessége, hnsv 'a folvamatosan gyártott és általánosan használt eurónai nemzeti kártvák közt az egyedüli, mely irodalmi műre vari olnnozva. Zsoldos Benő (Manyar Grafika, 4. szám) MAI, Éélctöl és pkcrliil
