Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-11 / 289. szám
Bénító misztérium Ha a drága játék tönkremegy Autók, babák orvosa Közeledik a Télapó-ünnep, és a karácsony, s ezzel ap- róbb-nagyobb bosszúságaink. Mégpedig a játékvásárlás után. Gyermekeinket ugyanis nem könnyű beavatni az IC-kkel, tranzisztorokkal, elemekkel és vezetékekkel tűzdelt játékok rendeltetésszerű használatába. S lehet, hogy már az ünnep estéjén javítani vagy barkácsolni kell, feltéve, ha van erre szakavatott apa. A játékboltok ugyanis általában csak a vásárlástól számított 24 órán belül veszik vissza azokat a játékokat, amelyekről kiderül, hogy gyári hibásak, vagyis nem a gyerek tette tönkre őket. Igen nagy luxus több száz, sőt ezer forintos alkalmatosságokat a szemétbe dobni. Pedig nagyon gyakran oda kerülnek, amint ezt tanúsíthatja Miskolc egyetlen hivatásos játékjavítója is. Mint mondja, csak a jóérzése tártja vissza attól, hogy ne nyúljon utánuk, mert fontos, hasznosítható alkatrészekhez juthatna így hozzá. + Jó lenne egy nagyobb műhely (Kerényi László felvételei) Nem volt könnyű kinyomozni a miskolci játékjavító kilétét. Szervizeinkben ugyanis nem foglalkoznak ilyesmivel, mivel a játékok nem garanciális áruk, s az alkatrész-utánpótlás megoldatlan. Hallomásból bukkantunk rá Sebe Tamásra, aki az ipar- engedélye szerint mechanikai műszerész. A Kuruc utcai cégtábláján azonban már feltüntette, hogy játékjavító is. S elsősorban ezzel szeretne foglalkozni. Gyermekkori emléke, hogy a budapesti Váci utcában a nagyhírű Tóth Lajos mindegyik kedvencét meg tudta javítani. Aztán ő is elkezdett modellezni, s rájött, hogy ami elromlott és szétszedegeti, azt meg is tudja reparálni. Korábban műszaki tanárként dolgozott, de e diplomája mellett van még egy gépész karbantartó üzemmérnökije is. Mindemellett sem volt könnyű erre a speciális szolgáltatásra iparengedélyt kapnia. S az engedély birtokában sem felhőtlen ez a munka, hiszen az alkatrészbeszerzés rendkívül körülményes. Akik egyszer felfedezték, viszik hozzá az újabb kuncsaftokat, hiszen a vezetékes, vagy rádió-távirányíta- sú autókat, a villanyvasút darabjait, az autópályákat nem mindenki dobja meggondolatlanul a szemétbe. De viszik a járó, síró és a pislogó babákat is, hiszen amióta a Háziipari Szövetkezetnek nincs szakembere, ezeket is ő javítja. Néha különleges kívánságoknak sem tud ellenállni. Egy nagymama az eredeti árán 30 forintba kerülő, lemezből készült forgót hozott a|c Babák, autók orvoslásra várva be, mondván, hogy ez az unokája kedvence. A mester Mielőtt széthullik a család Szomorú alkalmam volt végigkísérni egy hétgyermekes család széthullásának stációit. Azt az eseménysort, amelyből ép lélekkel kikerülni szinte isteni csoda. Szorongva figyelem azóta is az apánál elhelyezett, s így együtt maradt öt kiskorú sorsát: ráébred-e tágabb környezetük — szomszédság, lakóterület, munkahelyi kollektíva —, hogy segítségre szorulnak. Csaknem két évig tartó kálváriájuk idején ugyanis valamiféle „légüres térbe” kerültek. Mintha láthatatlan bura választotta volna őket el a tőlük akár csak karnyújtásnyira lévőktől is, akik ugyan szemlélték a megrázó, vagy éppen felháborító történéseket, ám hátraléptek tőle, mondván: magánügy, nem szabad beleavatkozni. Még a hivatalos helyeken is a várakozás álláspontját választották az ügyintézők: döntsön a bíróság, s majd akkor lehet végre tenni valamit az ítélet szerint. Rossz beidegződések, helytelen, vagy éppen eltorzult szemlélet működik közre a legtöbb esetben, amikor funkciójukat betölteni képtelen családok széthullását, a magánügy szentségére hivatkozva asszisztáljuk végig, a legteljesebb passzivitással. S csak ha már lezárult „ügyük”, apellálunk a társadalom felelősségére. Amikor minden szétesett körülöttük, s visszafordítani nehéz, gyakran lehetetlen a vakvágányra futott sorsokat. S ekkor megpróbálunk Utánuk nyúlni, immár nem sajnálva sem az anyagi, sem az erkölcsi energiákat. Majd csodálkozunk, ha meddő marad a küzdelem. • NEM A KÉSZSÉG HIÁNYZIK Vulgárisán fogalmazott az egyik szakember, ám kétségtelenül roppant szemléletesen, amikor szünet idején a folyosón ily módon értelmezte a társadalmi felelősséget: olyan az, mint egy visszájáról készített torta. Akkor lesz igazi, ha mindenki időben helyére illeszti a maga jól formált sze- letjét. A meghökkentő példázatra nyilván az inspirálta az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Konferencia résztvevőjét, hogy az egyik előadó a napirenden levő témáról szólva hangsúlyozta: nem elég, ha a társadalom felelősségét emlegetjük a hátrányos helyzetű, vagy éppen veszélyeztetett dió, vagy a tévé útján tudomására jut egy-egy családról, hogy válságos helyzetbe került, országos értük a megmozdulás. A tétova- ságot többnyire az okozza, ha tisztázatlan marad az általánosságon túl a személyekhez kapcsolható miként. Az, hogy kiken, mit és hogyan lehetne segíteni. Nem véletlenül volt központi kérdése a gyermekvédelmi tanácskozásnak a családok funkcionálásának erősítése. Az utóbbi évtizedben olyan kedvezőtlen jelenségek erősödtek fél, amelyek hovatovább a családnak, mint intézménynek a megrendülésére utalnak. Közismert tény a válások magas — és évről évre szaporodó — száma. Az újra- házasodás csökkenése. Ebből következően a csonkán maradó „félcsaládok” gyarapodása. Egyáltalán: a feladatát betölteni önhibájából, vagy éppen önhibáján kívül képtelen családok arányának növekvése. Azoké, amelyek újratermelik a hátrányos helyzetet, s a veszélyeztetettséget. ® A NÉMA CINKOS SZEREPE Lehet-e, szabad-e az adott helyzetben a családi életre mint magánügyre tekinteni? Lehet-e magánügy az, hogy hovatovább hatjegyű számmal fejezzük ki a hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzetű gyermekek és ifjak tömegét? Nem ringathatjuk magunkat olyan illúziókba, hogy majd csak kiíalálnals valami mirákulumot, tudományos csodaszert, jógi intézményt a szakemberek, ami gátat* vet a kedvezőtlen társadalmi jelenségnek. Tömeg jelenségről lévén szó, tudomásul kell venni, hogy természeténél fogva sem lehet intézményesen megoldani. Majdnem 200 ezer gyermeket nem lehet állami gondozásba venni! — hangsúlyozta ezzel kapcsolatban az országos ■ tanácskozás záróelőadásában a művelődési miniszterhelyettes. Egyetlen járható út maradt a negatív tendenciák visszaszorítására, s ez a megelőzés. Ahhoz viszont, hogy erre képesek legyünk, első lépésként — hitem szerint — meg kell tanulnunk oly módon szemlélni a családi életet, hogy a segítőkészséget ne béníthassa meg a „magánügy” hamis misztériuma, Aligha dicsekedhet bárki is azzal, hogy szocialista brigádtagként, munkahelyi vezetőként, hatósági dolgozóként vagy politikusként mindent elkövetett gyermekeink védelméért, ha ajtószomszédjainál tétlen vállalja fel a néma cinkos szerepét. Valahol ott kezdődhetne a gyermekvédelemben a megelőzés, hogy ki-ki a saját környezetében okos szóval, lélekerősítőn áll a hátrányos helyzetben levők mellé: ne halmozódjanak hátrányaik, s ne szoruljon később markánsabb védelemre az ismerős gyermek. (r) A múzeumunk és magángyűjtők segítenek, hogy a régi formák és motívumok újból dísszé váljanak A fotográfia ajánlata Várják az arai falakai egy napot „szórakozott” a rúgós szerkezettel, de mindössze 15 forintot volt szíve elkérni a munkáért, hiszen figyelembe kell venni a játékok árát is. A javítási költség azt sohasem haladhatja meg... O. E. gyermekek érdekében. A társadalom tagjai ugyanis vajmi keveset tudnak kezdeni ezzel az általánossággal. Noha példák tömege a bizonyosság rá, hogy nem a készség hiányzik a segítésből. Ha az állampolgárok sokaságának a sajtó, a ráÁllattartás a külterületeken Jó ideje láthatjuk a tévéreklámban: „kapd el a pillanatot, s örökítsd meg!” Ennek is köszönhető, hogy egyre többen foglalkoznak már amatőr fotózással. A színes képek előhívása és nagyítása nem tartozik az egyszerű tennivalók sorába. •Ä legtöbb helyen hosszú heteket' kell várni, amíg a leexponált filmből kép lesz, amit beragaszthatunk a fotóalbumba. S minden fotós vágya, hogy ezt az időt lerövidítse, s minél hamarabb megszemlélje munkája gyümölcsét. Számukra ajánljuk, hogy a színes negatívot a Petőfi utca 27. sz. alatt található Fotógaléria műterembe vigyék. Ezen a helyen egyik hétről a másikra vállalják a színes negatívok előhívását s nagyítását. Fehér Péter fényképész minden olyan színes negatív kidolgozását vállalja, amely a C41-es technológiával készül. Szép ajándék lehet egy fényképezőgép vagy egy színes képsorozat a családról, a karácsonyestéről. És hogy mielőbb beragaszthassuk a képet az albumba, ehhez nyújt segítséget a Fotográfia. Az érdeklődőknek szívesen nyújtanak tájékoztatást a szolgáltatással kapcsolatban a 36-409-es telefonszámon. A hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása és hasznosítása címmel rendeznek ma előadást a MAB miskolci székházában. Rendezők: a MAB környezetvédelmi munkabizottsága, az Ülést tart holnap délután fél 3-tól a HNF miskolci székhazában a Hazafias Népfront városi elnöksége MTESZ B.-A.-Z. Megyei Szervezete környezetvédelmi bizottsága. Az ankéton foglalkoznak a környezetvédelem aktuális miskolci feladataival is. irányításával dolgozó Kertbarátok és Kistenyésztők Városi Szövetsége. Brossz- mann György, a városi föld- hivatál vezetője ad tájékoztatást a város mezőgazdásági földterületeinek hasznosításáról, védelméről, valamint az ingatlanszerkesztési feladatok végrehajtásáról, tapasztalatairól. Bakos Imre, Miskolc Város Tanácsi Hivatala mezőgazdasági csoport- vezetője Az állattartás helyzete a miskolci külterületeken és zártkertekben címmel tart előadást. E témakörön belül foglalkozik majd a zártkertek kategorizálásának kérdéseivel is. (X) Hulladékégetés Mi a neve: cserép, vagy butelia? ■■ Üzemiek kutatják az eredetit Igényli a szemünk a mívességet az „egyenlakások” világában. Ezt jegyezte' meg egy építész házaspár is, amikor lakberendezésüket, dekorációjukat dicsértem. A sok-sok kerámia és cserépedény nem csak .díszként sorakozik a polcon, hanem használati edényként is forgalomban van. S ma már nem is kell a padlások mélyén kutatni e cserepek után. A Megyei Építőanyag-ipari Vállalat hat éve alapított Hejőszalon- tán egy üzemet, amely me- zőcsáti jellegzetességű kerámiát készít. A Népi Ipar- művészeti Tanács kongatta meg a vészharangot annak idején, veszélyben látván az ittteni hagyományokat. Azóta Horváth Kálmán tervezővel az élen járják a múzeumokat, s magán gyűjtőket keresnek fel. hogy régi motívumok, formák után kutassanak. S az eredmény hamar kézzelfoghatóvá válhat. Kis üzem lévén, — noha a kezdeti öttagú csapattál szemben ma már 75-en vannak — nem mindig gondolkodnak nagy sorozatokban. Egyedi különlegességekre i9 vállalkoznak. „Ha a hasam tele, butela a nevem, ha üres lesz, csak cserép a nevem” — hirdeti egy korabeli felirat. De ezen túl névre szóló ajánlással is készítenek egyedi darabokat névnapra, születésnapra, vagy alkalmakra. S a híres fazekasok utódait felfedezték a külföldi kereskedők is. Európa-szerte viszik a mázas cserepeket, a rozettás kancsókat, a gombos .szilkéket. Az év végér még az NSZK partner kamionját várják, amely havonta tízezerszámra viszi a népi ihletésű tárgyakat az országhatáron túlra.
