Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1985-12-10 / 288. szám

Bronzvasárnap az Aranykapuban Van fenyőt a, és dísze is A centrum-áruháziak a Széchenyi úti felújítás elle­nére úgy gondolták: akkor lesz igazi a karácsony, ha felállítják üzletük előtt a szép nagy fenyőfát. Mint ar­ról már korábban tudósítot­tunk, ezen a héten a piaco­kon és az üzletekben is megkezdődik a fenyőfa- árusítás; ám díszíteni is lesz mivel. A Zsolcai kapui üvegbolt­ban bőséggel kínálnak ka­rácsonyfadíszeket, apróbb és nagyobb gömböket, figurákat és a csúcsra való ékességet. Kedvcsinálónak ajánlhatjuk az asztali díszt, amit aján­dékként is el lehet készíte­ni. Kis fatalpra vagy vázába fenyőgallyakat s néhány ka­rácsonyfadíszt tűzdelünk, melléjük pedig az itt kap­ható szép gyertyákat. Az elmúlt hét végén már karácsony előtti forgatag jellemezte a Búza tér kör­nyékét. Nálunk is volt bronz­vasárnap, hiszen az Arany­kapu kirakodóvásár kereske­dői ez alkalommal is kí­A hidrometeorológiai elő­rejelzés szerint a hét köze­pén már hűvösebb lesz; hosszú távon hideget várha­tunk. Az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság a sok éves gyakorlatnak meg­felelően az idén is decem­ber 10-én rendelte el a jég­törő hajók készenlétét. Novemberben megtörtént a jégtörő flottilla téli üzem­módra való felkészítése, el­végezték a szükséges javítá­sokat. A Közlekedési Főfel­ügyelet hajózási felügyelete a kötelező szemle után meg­állapította, hogy a hajók megfelelő állapotban van­nak, jégtörésre alkalmasak. A készenléti helyzetnek megfelelően, a tiszalöki téli kikötőben állomásozik a Jég­virág IX., a Jégvirág X., va­lamint a Jégvirág IV., amely a Keiso-'ÍHsza vidéki Vízügyi Igazgatóságé. A Jégvirág I., illetve II., kisebb jégtörő ha­jókat . jelenleg javítják. A készenléti helyzetnek meg­felelően, itt van a hajók személyzetének egy része is. Feladatuk — az őrség ellá­tásán kívül — a kisebb ja­vítások elvégzése, a karban­tartás. Az egyik jégtörő ha­jót állandóan „melegre sze­relt állapotban” tartják, hogy adott esetben azonnal indulásra kész legyen. A másiknak is olyan állapot­ban kell lennie, hogy szük­ség esetén 24 órán belül in­díthassák. Az igazgatóság másik téli kikötőjében, a tokaji Bod- rog-szakaszon már hama­rabb elfoglalták helyüket a vízi járművek. A teleltető parancsnoki hajón, a Tárcái vontató és jégtörőn kívül itt vannak a tanyahajók, a me­dertisztítók, a kőkirakók, a kitűzőhajók, a Hullám II. beutazóhajó és az uszályok. Az elmúlt tél tapasztalatai alapján itt vészeli át a jeges időket a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 12 vízi­járműve és a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság Cigánd —Dombrád közötti ponton­híd ja. természetesen szétsze­dett állapotban. O. J. 1 elppiilés fejlesztés A településfejlesztés nem­zetközi tapasztalatairól, mód­szereiről tart előadást de­cember lb-án, hétfőn dél­után fél 4-től a Technika Hazában dr. Kőszegfalvi György, a műszaki tudomá­nyok doktora, a VÁTI mű­szaki igazgatója. ak A Bodrog tokaji szakaszán „telt ház” van... Jégtörő hajó, készenlétben a nziiar ★ A téli kikötőben sem szünetel a munka; a kisebb javítá­sokat végzik el. (Balogh felv.) nálták portékájukat. Sokan kedvelik ezt a sajátos sza­badtéri forgatagot, hiszen azzal az előnnyel jár, hogy senkire sem melegszik rá a tumultusban a télikabát, a bunda. Ha pedig éppen fáz­na, szebbnél szebb bundák közül is válogathat, hiszen a miskolci vásár visszatérő vendége a szegedi szűcs. De igazi keletje van az irha­sapkáknak és a szőrmekucs­máknak van. Csaknem tető­A MISKOLCI VENDÉGLÁTÁS TÖRTÉNETE 6. Jeles vendéglők a két világháború között A 19. század végétől az 1940-es évek kö­zepéig nagyon sok olyan korcsma, vendég­lő volt Miskolcon, amelyről keveset tudunk. A tulajdonos vagy bérlő neve ismerősként cseng vissza, esetleg még azt is tudjuk, hogy vendéglője a város melyik részén he­lyezkedett el. s hozzávetőleg mikortól med­dig üzemelhetett. Csak éppen a száraz té­nyek mögött nem érezzük a korszak, vagy éppen egy-egy kis vendéglő sajátos hangu­latát. nem ismerünk megtörtént vagy vélt eseteket, amelyek színesítik, érdekessé te­szik, közelebb hozzák hozzánk az utóbbi há­romnegyed évszázadot. Az emlékezet hatá­rán belül ezek közül említek néhányat, re­mélve. hogy nagyon sokan élnek Miskolcon olyanok, akik visszaemlékezéseikkel, esetle­ges dokumentumaikkal színesíteni tudják a képet. Az 1930-as években tűnik fel. s a vendég­látás jeles propagálója lesz a Bakos család. Több helyen is üzemeltettek vendéglőt és éttermet, de legismertebb a Szemere u. 1. alatti egykori ún. Bakos étterem. Az épü­let az 1944. évi bombázások során megsé­rült, ám újraépítették, s tovább funkcio­nált 1964-ig. lebontásáig. Egykori helyén ma a Lottó-ház áll. Az 1920-as évektől vannak szórványos adataink a nagy forgalmú Fil­léres Vendéglő és Étterem működéséről. Ez a Zsolcai kapuban, a Rudolf-laktanyával szemben helyezkedett el. A Búza térre por­tékáikat árusítani szállító környékbeliek itt álltak meg először. A nagy forgalom miatt a tulajdonos olcsó áron is jól jövedelmező üzletet mondhatott magáénak. Bakos István volt a tulajdonosa. A visszaemlékezések ezt a vendéglőt a mai Gömöri étterem helyére és épületébe teszik. A környéken üzemelt, a Zsolcai kapu Gömöritől kijjebb eső részén (az akkori Vay u. 5. sz. alatt) a Magyar Vendéalö. Történetéről a környékbeliek va­lószínűleg többet tudhatnak. Híres, egyben hírhedt volt Balázs Béla italmérése is, a város előkelő helyén. Egy ideig ő üzemeltette az ún. Makk Hetes-1. Az 1940-es években a Forgó-hídnál említik ezt a pincekorcsmát. A Széchenyi útnak a Sze­mere felé eső részén, az akkori (ma már nem létező) harmadik épületben volt. s a visszaemlékezések szerint tíz lépcsőn lehe­tett lejutni. A nagy forgalmú, s mindig füs­tös helységbe könnyebb volt kanenni. mint feljönni a lépcsőkön ... Ennek az ellenpéldája voft a Ftmrgudi vendéglő (a mai Hunyadi—Dayka G. utca sarkán). A háború előtt az akkori Hunyadi u. 16. sz. alatti épületben Medvecz József fogadta vendégeit. A visszaemlékezések sze­rint az épületbe belépve, a söntés helyisé­gébe került a vendég, ahol ételt nem szol­gáltak ki. Innen a belső részbe jutva, a vendéglős étellel-itallal kínálta a betérőket. Jó hírű, rendezett, nyugodt vendéglátó hely volt, amelyet azonban már a felszabadulás előtt bezártak. A neveket és a helyeket hosszan lehetne sorolni. Mindenesetre a korábbiaknál is na­gyobb figyelmet érdemel Lefler Károly ven­déglős személye. Lefler Károly 1918-basn jött Miskolcra Debrecenből. 1918—1919. között a Széchenyi utcán, a Munkácsy utca bejára­tával szembeni, földszintes vendéglőt bérel­te, amely akkor söntésből és éttermi he­lyiségből állt. (Ez a mai Széchenyi út 115. sz., a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat központja.) Időközben a miskolci Törvény­hatósági Bizottság meghirdette Tapolca-für- dő bérletét. Ezt négy évre (1920—23. között) Lefler Károly kapta meg A panzió mellett övé lett a hét medencéből álló fürdő és a csónakhasználati joff is. 1924—1928. között újabb bérleti szerződéssel nagv forgalmú, jóhírű vendéglátóhellyé tette a Hunyadi ut­cai Vadászkürtöt. Ebben az épületben volt egy kisebb, téliesített éttermi helyiség, nya­ranta pedia egy 300 személyes nyílt terasz. A terasz télen korcsolyapályaként funkcio­nált. a helyi saitó gyakorta reklámozta. 1929-től 1931-ig a Tiszai pályaudvar mellett egy söntéssel. kisebb étteremmel, s ugyan­csak terasszal esvbekötött éttermet működ­tetett. 1931 tői 1937-ig újra a Széchenyi u. 115, szám alatt vezeti a vendéglőt, de ezzel egv időben 1931 és 1940 között ismét Ta- ooleán nyitott esv 27 szobás panziót. 1940 és 1950 között a mai Mackó büfé h elvélv a Belvárosi sörözőt vezette, s ebben az év­ben. 1950-ben halt meg. Rendkívül sokoldalú személye, sokféle, de mindenkor eredményes vállalkozásai szerves részét képezik a miskolci vendéglátás két világháború közötti történetének. Dobrossy István (Sorozatunk következő része; egy hét múlvm.) Karácsonyfadísz minden mennyiségben kapható .. tői talpig fel lehet öltözni az itteni vásáron: van keletje a kézi és gépi kötésű puló­vereknek, a nadrágoknak és a dzsekiknek, a modern re- tikülöknek és táskáknak. Nem lenne igazi a vásár já­tékok és ajándéktárgyak nélkül. A keresletnek meg­felelően, nem a drága por­tékákat hozták ide játékor­szágból, hiszen sokkal job­ban fogy az olcsó, húzós, csörgős alkalmatosság, a matchbox, a mesekocka, az öltöztetős baba ruhája, mint a nagyobb értékű holmi. Jó ötletnek bizonyult, hogy az Aranykapu kapujá­ban ott áll egy kulcsmásoló pavilonja is. A sor néha előtte kígyózik a leghosszab- ban __ O. F„ Nem hullik... Rendszerint az ün­nep előtt néhány hét­tel szoktuk megvásá­rolni a karácsonyfát. Aztán bosszankodva tapasztaljuk, hogy egy idő elteltével hullatni kezdi tűleveleit. Ezt megelőzendő, tegyük a fát egy vödör vízbe, s öntsünk bele kevés glicerint. Így a leve­lek tartósan megma­radnak, s szép zöld színüket sem veszítik el az ünnepig. Észak-magyarországi konferencia Az ipar, a közlekedés és az urbanisztika Az ipar, a közlekedés és az urbanisztika kapcsolata lesz a témája a VIII. észak­magyarországi urbanisztikai konferenciának, melyet csü­törtökön és pénteken tarta­nak meg Hatvanban, a vá­rosi tanács tanácstermében. A kétnapos programban előadások és konzultációk váltják egymást. Szó lesz egyebek között a terület- és településfejlesztés hosszú tá­vú feladatairól, Borsod, He­ves és Nógrád iparának je­lenlegi helyzetéről és a fej­lődés lehetőségeiről, a VÄ- TI-nak a települések közle­kedésfejlesztésében és -ren­dezésében betöltött szerepé­ről, a lakóterületek közleke­dési rendszeréről, valamint a csendvédelemről. Az ösz- szehasonlítás és a nemzet­közi kitekintés érdekében szakmai filmeket is vetíte­nek a konferencia résztve­vőinek : egyebek mellett meg­ismerkedhetnek Tokió közle­kedésével, a túlzsúfolt japán fővárossal és Lengyelország ipari központjával. €« p fi riasztó Egy jellegzetes támadó fordulat után a cápa neki­rontott egy lepényhalnak. De ahelyett, hogy borotva­éles fogaival szétroppantotta volna, hirtelen fordulattal elmenekült — a lepényhal pedig sértetlenül elúszott, így jutottak amerikai ku­tatók a Vörös-tengerben egy természetes cápariasztó nyo­mára. A további kutatások­kal kiderítették, hogy a le­pényhal hát- és farokúszó­jánál levő ampullaszerű mi­rigy tejszerű hormonja ri­asztja el a cápákat. A laboratóriumi kísérle­tekből az is kiderült, hogy a hormon megnöveli a cá- pakopoltyú átbocsátóképes­ségét, és ezzel megváltoztat­ja a sós tengervíz és a vér közötti kölcsönhatást Ennek tudható be a cápa villám­gyors menekülése. Megeshet, hogy a cápa elveszíti egyen­súlyérzékét: oldalára vagy a hátára fordul. A kutatók most behatóan vizsgálják a hatóanyagot, hogy megpró­bálják mesterséges úton — és ezzel olcsóbban is — elő­állítani. tanácsinál fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Máger Ágnes, Miskolc, Derkovits u. 10. szám, 17—19 óra között.

Next

/
Thumbnails
Contents