Déli Hírlap, 1985. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1985-12-09 / 287. szám
A szenet vonóvedres kotrókkal termelik ki, és rakják tehergépkocsikra Segít a fagy Szénbánya, hóesésben Sok vendéglátóhelyet záratott be a KOJ/ÍL Baj van a minőséggel A szabadáras termékek számának növekedése (okozza a minőségellenőrzés jelentőséget. mivel az ár és a minőség nem mindig van összhangban. S ez gyakran vezet jogtalan jövedelem- szerzéshez. Ez is szóba került a Fogyasztók Városi Tanácsának legutóbbi ülésén. Az ellenőrzés során azt tapasztalták, hogy néhány helyen silány anyagból, pontatlanul konfekcionált árut hoznak forgalomba, amit divatosságuk miatt mégis jó áron értékesíthetnek. S ezeket a termékeket — szabálytalanul — nem osztályozzák. Hasonló visszaéléseket tártaly fel áz élelmiszerke- reskedelemben is. Több mint kétezer ellenőrzést végeztek az élelmiszerek minőségével. fogyaszthatóságával kaoe. olatban. A kedvezőtlen he.'zoet tükrözi, hogy a vizsgált tételek egyötödénei akadt kifogásolnivaló. Nem kielégítő a kenyér és a péksütemények minősége. Síámos hibát fedeztek £e. a tej és a tejipari termékek minőségében. A boltokba) kínált tőkehús egy része.el- tért a szabványtól, túlzottan zsíros. Több ABC-áru- házban az ellenőröknek kellett intézkedni, hogy kivonják a forgalomból a lejárt szavatosságú termékeket. A zöldség-gyümölcs kereskedelemben a legtöbb visszaélést nem megfelelő osztályba sorolással követik el. A minőségvédelmet szolgálják az egészségügyi előírások betartásának ellenőrzései is. Ennek különös jelentősége van a vendéglátóiparban. Ebben az esztendőben a KÖJÁL több mint 400 szórakozóhelyet látogatott meg, 122 esetben hoztak határozatot a hiányosságok megszüntetésére, s 84 esetben szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 12 vendéglátó egység azonnali bezárásáról döntöttek. Sajnos nem rózsás a műszaki cikkek kínálata országszerte. Ráadásul a forgalomba hooatt termékeit minősége sem kielégítő, különösen a híradástechnikai cikkek esetében. Az Ózdi Városi Fogyasztói Tanács ülésén elhangzott, hogy amióta hiánycikk a televízió, azóta a két hazai gyár készülékei között több a hibás, a javításra szoruló. Lcndkcrckes kisautó, mozdonyok, helikopterek Ezen a munkahelyen valóban elmondhatják: dolgozni kell, ha esik, ha fúj. A Borsodi Szénbányák radostyáni külfejtésében folyamatos munkarend van, ami azt jelenti, hogy a termelésben nincs megállás. Ebben a hatalmas katlanban a nagy teherbírású gépkocsik, a rakodógépek, a dózerek. akot-/ rók, a vizet eltávolító szivattyúk, összesen 10 ezer lóerő zúg állandóan. S mindezt alig 100 ember — a Volán 21. sz. Vállalatának és a Borsodi Szénbányák Bükk- aljai Bányaüzemének dolgozói — irányítja, kezeli. A külszíni fejtés szélessége eléri a 130 métert, mélysége pedig 5-től 30 méterig terjed. A nyitóároik elkészítése után kezdték meg az intenzív termelést. Az esős időjárás megnehezítette ember és gép dolgát, de a munka egy percig sem szünetelt. — Most segít a fagy — mondta Körösi András, a 21. Sz. Volán Vállalat üzemvezetője. — A bányabeli szál- lítóutak jelenleg hadiutakra hasonlítanak leginkább. Most, a fagy beálltával javult a helyzet, nem süly- lyedünk el olyan gyakran, mint az esőzések idején. Ami jó azonban, mármint a hi- dég az utaknak, nem kedvező az embereknek. Tizenkét órás váltásban dolgoznak, bizony ilyenkor jólesik a forró tea, amit a munkahelyekre szállítunk. Éjjel, bár jó a térmegvilágítás, sokszor a köd lassítja a tempót. A Volán telephelye közvetlenül a bánya mellett található. A legkisebb épületben van az iroda, tágasabb az öltöző, a fürdő, a melegedő. Nem sokat tartózkodnak odabenn; tennivalóikat kinn, a báhyában kell meg- oldaniok. Ebből pedig itt bőven akad. A Volán 3. Sz. Vállalatának naponta 1000 tonna szenet kellene elszállítania a berentei osztályozóig. Az üzemvezető szerint ezt a vállalásukat nem képesek rendszeresen teljesíteni, ezért kénytelenek saját gépkocsi- parkjuk egy részét erre a célra használni. A maguk érdekében — hangsúlyozta —, mivel a szállítóeszközök hiánya akadályozza a termelést. Néhány új kivételével eléggé elhasznált, megviselt gépállománnyal és gépkocsi- parkkal rendelkeznek. Bőven van munkája a műhelykocsi és a javítóműhely személyzetének. Itt úgyszólván minden feladatra felkészültek. Annyira önállóak, hogy saját üzemanyagtöltő állomásuk van a telepen. A vállalat a nehéz munkát igyekszik mindenféleképpen honorálni. A dolgozók Miskolcon laknak a vállalat és az ÉAÉV munkás- szállásán, néhányan családostól. Autóbusz hozza-viszi őket, éppenúgy, mint délben, amikor a Borsodi Szénbányák Miskolci Bányaüzemének lyukói üzemi konyháján ebédelnek. Akikkel szót válthattunk — itt mindenki siet, és a zaj is nagy —, azt mondták, hogy elegendő és jó minőségű az étel. A legfontosabb azonban az, hogy a keresetük, a jövedelmük híven tükrözi munkateljesítményüket. A már termelő bánya szomszédságában megkezdték a második ütem munkálatait is. Teljes erővel dolgoznak a fedőréteg eltávolításán, a nyitóárokból pedig már jelentős mennyiségű szenet termeltek ki. Ezen a viszonylag nagy területen és mélységben a föld, a meddő szinte állandó körforgásban van. Leszedik, depózzák — miután a szenet kitermelték —, vissza- töltik, vagy ahogy ők mondják, „visszaforgatják”. Arra is gondjuk van, hogy a humuszt külön tárolják, a későbbi teljes rekultiváció érdekében. De most a szén a fontos. Szabó Ferenc, a Bükkaljai Bányaüzem képviselője elmondotta, hogy naponta 800 —1000 tonna szenet szállítanak el innen, augusztus közepétől mostanáig összesen 77 ezer tonnát. Ehhez pedig a volánosoknak egyregy napon 4000—5000 köbméter földet kell megmozgatni, ez- idáig összesen 600 000 köbmétert. Emellett geológiai problémák, p sok meddő is nehezíti munkájukat. A bükkaljaiak a bánya vizte- lenítéséről gondoskodnak, amihez megfelelő számú szakemberrel és szivattyúval rendelkeznek. Az itt kitermelt barnaszén 2300—2400 kalóriás, helyenként azonban eléri a 3000 kalóriás fűtőértéket is. Ez a föld felszínéhez közel eső Napirenden: a munkaerő-gazdálkodás A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a holnapi ülésén megtárgyalja a megye munkaerő-gazdálkodási helyzetét, s jelentést hallgat meg a veszteséges mezőgazdasági termelőszövetkezetek veszteségrendezési feltételeinek teljesítéséről« Baltával, festékkel |)gy kivágott fa csonkja, s mellette az épület falán felirat: „Élt 1985-ig. Miért vágtátok ki?” A szöveg festékes spray-vel készült, s az alkotó még egy fa stilizált ábráját is odafú.jta a vakolatra. Mindezt a hajdani laktanya területén láthatjuk, a Baross Gábor utca mellett, az egyik, raktárként és irodaként szolgáló ház falán. Mi tagadás, szimpatikus az ismeretlen alkotó hevülete, hiszen nem sajnálta az időt. a fáradságot, és vállalta az esetleges lelepleződés kellemetlenségeit is, egy fáért mindössze ... Közügyért ragadott flakont, és nem azért, hogy a kemény rockot éltesse. Falra firkálni azonban mégsem illik egy civilizált országban. Csak akkor szoktak komoly ügyekben is ehhez az ősi eszközhöz nyúlni, ha már nem látnak más lehetőséget a protestálásra. Vajon a fák védelmében a falrafcstés az egyetlen fórum? Avagy ez hatásosabb, mint a meglevők? Egy bizonyos; az öreg fák gyorsan fogynak a városban, s ha kérdőre vonják az illetékeseket, gyanúsan sokszor derül ki, hogy beteg volt a szegény növény . .. A felirat emléket állít, és figyelmeztet. Nemcsak arra, hogy egy fával megint kevesebb. Arra is, hogy néha túl gyorsan ragadunk fűrészt és baltát, festékes sprayt és ecsetet, kevesebb tér marad a higgadt értékelésre, az apró, önös érdekek taposta körből való kitekintésre, és nemcsak a fákról van szó ... * tfr A föld visszatöltése folyamatos szénmező része a lyukúi szénvagyonnak. Az innen kitermelt fűtőanyagot még osztályozzák; a 40 milliméter fölötti szemnagyságú darabokat különválasztják, s mivel ez általában eléri a 3000 kalóriát, lakossági tüzelőként értékesítik. Ebből több mint 25 ezer tonnát szolgáltattak a lakosságnak. Az ennél apróbb szenet a hőerőmű hasznosítja. Idei tervük 100 ezer tonnának a kitermelése. Ha az időjárás továbbra is kedvező pnarad számukra, minden lehetőség megvan arra, hogy tervüket maradéktalanul teljesítsék. O. J. A korábbiaknál jobb minőségű játékok készülnek a Lemezáru gyárban, az idén összesen 145 millió forint értékben. A játékgyártásban több mint fél évszázados hagyományokkal rendelkező vállalat legismertebb termékei a különféle lendkerekes kisautók, a lemezből készült gépjármüvek, mozdonyok, helikopterek, földgömbök, amelyek közül nem egy játékcsaládot több mint tíz évig készítettek ugyanazzal a technológiával, változatlan formákkal. A kínálat fel- frissítésére a gyár vezetősége néhány játékcsaládot kor- serűsített, mások gyártását megszüntette. Sokat változott például az utóbbi időben a lendkerekes kisautók családja, az elöregedett típusokat új for- májúakkal váltották fel, s megfiatalodtak a mentő- és a tűzoltó autók is. A választék különféle kamionokkal gazdagodott, s legutóbb a Rá- ba-Steiger traktorok kicsinyített másának gyártását kezdték meg. Az elavult mechanikus, felhúzható játékok közül többet kivonnak a gyártásból. Ezután nem készítenek például felhúzható csibét, tolató mozdonyt, de változatlanul kínálják a keresett csengős mozdonyt. A korábban Tivoli néven ismert asztali Rippert karácsonyra új köntösben és sokkal korszerűbb szerkezettel hozták forgalomba. Ez a játék — új néven e Vega — a korábbinál stabilabb kivitelben, mechanikus szerkezet helyett integrált áramkörökből felépítve, kristályos kijelzővel Készül. Megújul a több mint 20 esztendős diavetítő is, de az új változat még a jövő évig várat magára. A vetítő súlyát a korábbi 4,5 kilogrammról egy kilói a csökkentik, s olyan konstrukcióban készítik majd, hogy a gép ne melegedjen be. Az új készülék nemcsak a mesefi Írnek pörgetésére lesz alkalmas, hanem a diaképek vetítésére is. A diavetítő is új köntöst kap, formája kamera alakú lesz. Süsü cirkusza Szerte az országban plakátok hirdetik a Süsü cirkusza című maszkos mesejátékot, a Magyar Cirkusz és Varieté gyermekműsorát. Kétségkívül, ma Süsü a sztár. Kezdődött a közkedvelt tévésorozattal’ de megjelent könyvben is Csukás István egyfejű, jóságos sárkánya, napvilágot látott lemezen (ma már aranylemez, annyi fogyott belőle), néhány hete filmen is bemutatták, s előtte a Vidám Színpadon játszották a Süsü, a sárkányt. Most pedig cirkuszi produkció lett; Csukás István, az író és Bergendy István, a zeneszerző új mesejátékot irt Süsüről. Akárcsak a vidám színpadi műsort, ezt is a már-már sárkányszakértővé vált Balogh Géza rendezte. Süsü hangja természetesen Bodrogi Gyula, A kis királyfi báb, a többiek maszkos színészek: Dörögdy Miklós (öregkirály), Kása Melinda (Dada) és Dallos Ibolya. a királyfi mozgatója. Mindannyian az Állami Bábszínház művészei. Fellép illuzionista, bűvész, zsonglőr, ugró akrobata is. A műsor, a nagy érdeklődésre való tekintettel, legalább másfél-két évig járja az országot, s egész nyáron a Balatonnál is látható. Szebb és jobb játékok (kiss) Süsö, a gyerekek kedvence.
