Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-02 / 258. szám

\ As autójavító kisvállalatnál Alkatrész raktár Már most. novemberben megkezdi működését a Mis­kolci Autójavító Kisvállalat­nál a központi alkatrészrak­tár. Nem az autószerelők, a kisvállalat belügye ez. hi­szen azért kezdtek több mint két évvel ezelőtt széles körű szervezőmunkába, hogy üz­letet tudjanak kötni az autó­alkatrész-kereskedelmi válla­latokkal. Minden alkatrész meglegyen Miskolcon is. ami az országban elérhető, kap­ható — ez volt a cél Az Autótechnikai Vállalat más­fél milliós, a Mobil 3—4 mil­liós autós alkatrész-készletet helyez ki az autójavító kisvál­lalathoz. Persze, ettől nem tűnnek el a hiánycikkek, de már az is nyereség, ha egy helyen meg lehet venni azt, ami egyébként csak boltról boltra járkálva, a drága ki­lométereket pazarolva vásá­rolható meg. Válaszol: a tanácselnök-helyettes A településié j leszí esi hozzájárulásról kérdezik A gépgyárban és a KPVDSZ-nél Szakszervezeti küldöttértekezletek Ma reggel 7 órakor a Di­ósgyőri Gépgyár, 8 órakor (az SZMT-székházban) a KPVDSZ szakszervezeti kül­döttei kezdtek hozzá, hogy felmérjék, mit sikerült telje­síteni az őt évvel ezelőtt meghatározott célkitűzések­ből, s melyek a feladatok, hogy aztán megválasszák-új­raválasszák a szakszervezeti tisztségviselőket, s azokat, akik a két testületet képvi­selik majd a vasaságazat, il­letve a KPVDSZ országos értekezletén. Mire lapunk olvasóink kezébe kerül, a DTGÉP-ben már megalakult a bizalmi­testület. létrejöttek a kül­döttértekezlet lebonyolítását, munkáját segítő bizottságok, s megkezdődött az elmúlt öt év szakszervezeti munkájá­nak értékelése. A résztvevők tájékozottságát olyan segéd­eszközök Is gyarapítják, mint például — az írásos beszá­moló és szóbeli kiegészítője mellett — az szb által ki­adott Tényék-adatok 1980— 1985. című kötet, amely úgy­szólván teljes képet formál az elmúlt években sikert-si- kerre halmozó gyárunk tevé­kenységéről. Hadd idézzünk csupán mutatóul egy-két szá­mot. Az elmúlt öt év során a DIGÉP-ben a teljes terme­lési érték 3,2 milliárd fo­rintról 4.8 milliárdra nőtt, s igen szép emelkedést mutat­nak a tőkés és a szocialista export grafikonjai egyaránt, miközben jelentősen csőké­ként a teljes termelés nor­maórája (majdnem 1 millió órával öt év alatt!), s nőtt a termelékenység. Ezek ered­ményeképpen lett a vállala­ti eredmény az öt évvel ez­előttinek majdnem a dup­lája. Lapzártakor kezdődött meg a beszámoló feletti vita a KPVDSZ megyei küldött- értekezletén is. A vita alap­jául szolgáló írásos doku­mentum és annak szóbeli kiegészítője, olyan fontos te­rületeket ölel fel. mint a gazdasági munka segítése (ezenbelül egy fejezet például az új üzemelési formák mű­ködésének tapasztalatai), a dolgozók érdekvédelme, az élet- és munkakörülmények javítása. Mindjárt ez utóbbi­nál maradva, hadd mondjuk el. hogy a VI. ötéves terv időszakában megyénkben a kereskedelmi hálózat alapte­rületének növekedése ugyan meghaladta a 37 ezer négy­zetmétert. ám az 1000 főre eső bolti alapterületet nézve a megyék között Borsod még mindig csak a 17. helyet fog­lalja el. Gondot okoz a mis­kolci Centrum Aruház vagy a Korvin Ottó utcai boltok rossz szellőztetése, a szállí­tóeszközök hiánya, a konté- nerfogadési képesség- elégte­lensége. a gyenge fűtési le­hetőségek. vagy a korszerűt­len pénztárgépek túlzott ará­nya. Mindkét beszámoló érte­kezleten délután választják meg a szakszervezeti testü­leteket, a tisztségviselőket és a küldötteket. Ny. L A településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetése ma min­dennapos beszédtéma. Sokan mondták el már véleményü­ket az üzemekben, lakóterü­leti fórumokon is. elhangzot­tak érvek és ellenérvek. Szé­kely Lászlót, a városi tanács általános elnökhelyettesét ar­ra kértük, hogy a leggyak­rabban feltett kérdések kö­zül néhányra lapunk hasáb­jain válaszoljon. — Kétségtelen, hogy a hozzájárulás segítségével fontos városfejlesztési célok valósulhatnak meg. közvet­len környezetünkben. Ám sokan úgy látják: ez az újabb anyagi áldozat megha­ladja a teher bíróképességü­ket... — Nem árt még egyszer elismételni, hogy a hozzájá­rulást az együttélők közösen fizetik. Az átlagos évi 800 forint havi 67 forintot jelent. Ez az anyagi vállalás azon­ban messze nem áll arány­ban a várható eredmények­kel, hiszen a sok kicsi sokra megy. és a havi 67 forintok­ból jelentős változás történ­het lakóterületünkön. Ennek ellenére sokan vannak, ahol minden forintnak száz helye van. Ezért javasoljuk a ked­vezmények és mentességek sorát, jóval több lehetőséget teremtve a központi jogsza­bályban meghatározottnál. — Mi történik, ha valaki nem tud fizetni, de helyette munkát ajánl? — Bármilyen társadalmi múnkafelajánlást szívesen fo­gadunk. De a TEHO és a társadalmi munka két kü­lönböző dolog. Akik fizetési nehézségekkel küzdenének, azok számára ott vannak a mentességet, kedvezménye­ket biztosító szabályok. — Fordítsuk meg ti dol­got: mi van, va valakit nem Ha időben bejelentenék... Hiányzik a kéményhez a béléscső GIPROMEZ— Vaskohászati együttműködés ■Jegyzőkönyvet írt alá a .enin Kohászati Müvek ven- légházában B. V. Sevljakov, i GIPROMEZ tervosztályá- iak főmérnöke és Drótos .ászló. az LKM vezérigazga- ója. Rögzítették a hosszú távú ;zov.iet—magyar kohászati ■gyüttműködés legfontosabb éladatait az LKM üzemei- íek és termelőberendezései- tek rekonstrukciójával kap­csolatban. A hosszú távú ter- nelési kooperáció műszaki- lazdasági megalapozása ér­iekében — a szovjet vasko­hászati minisztériummal ígyetértésben — a Lenin Kohászati Művek felkérte a GIPROMEZ-t, hogy dolgozza ki az együttműködésben el­végzendő műszaki fejlesztési feladatok megalapozó tanul­mányait. Aláírták azt a szo­cialista együttműködési szer­ződést is. mely elmélyíti az LKM és a GIPROMEZ szak- mai-politikai-társadalmi kap­csolatait. A jegyzőkönyv aláírásánál jelen volt A. V. Marcsenko, a GIPROMEZ nyersvasgyár- tási osztályvezetője. J. V. Grecsuskin, a hengerészei} osztály főtervezője, valamint dr. Tolnay Lajos, a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatója. Kampánymunka a javá­ból! — értékelik őszi tevé­kenységüket a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat hibael­hárító szakemberei. Hogy mit értenek ez alatt? A hi­bák tömkelegét már a holt­szezonban, nyáron megszün­tethetnék, ha az érdekeltek vennék a fáradságot, s beje­lentenék a hiányosságokat. Örökzöld ez a gond — tá­jékoztat Szeles Sándor, a MIK hibaelhárítási üzemve­zetője. Tennivalóik most a fűtéssel, beázásokkal, a lép­csőházak ajtajainak beüvege- zésével kapcsolatosak. S a késedelmes bejelentések mi­att —, hogy idejében elvé­gezhessék a reparálást — szerelőiket az úgynevezett gyors hibajavító részlegbe kell átcsoportosítaniuk. A jó szervezésnek köszön­hető, hogy az idei fűtési szezon kezdetére e szolgál­tatást majdnem mindenhol biztosíthatták. A „majdnem mindenhol” megjelölés itt arra utal, hogy néhány he­lyütt a bérházak kéményei­nek sípjai átszakadtak, s ezeket a biztonságos fűtés érdekében béléscsövekkel kellene ellátni. A béléscsö­veket viszont hiába rendel­ték meg, nem érkeztek meg időben. A lépcsőházak bejárati aj- tajain mindenhol pótolták már a kitört, hiányzó üveg­táblákat, s felkészültek rá, hogy ha ilyen jellegű beje­lentés érkezik ügyeletükre, azt soron kívül, még aznap javítsák. A különféle alvál­lalkozókkal több tízezer négyzetméter tetőszigetelést végeztettek el. A hibaelhá­rítási üzemvezető véleménye szerint ezért, no meg a szá­raz ősz miatt a negyedével kevesebb beázásos panaszra számíthatnak. A kéményseprők szintén adnak munkát a MIK szere­lőinek: bejelentik ugyanis azokat a helyeket, ahol nem találják a koromkiszedő aj­tókat. Ezeket a lakók ott­honuk átalakítása során le­tapétázzák. Nagyobb bonyo dalmat okoz viszont, ha fa­lazással tüntetik el a tisztí- tóajtókat. Ilyenkor az ingat­lankezelő szakembereinek viharos gyorsasággal kell kiszabadítaniuk a régit, vagy szükség esetén új nyílást kell vágniuk. A hibaelhárítók két cso­portban dolgoznak. Egyik részlegük a halasztást in­kább tűrő munkákat végzi, a másik a gyors javításokra áll készenlétben. Hosszú évek tapasztalata alapján, az idei télen is a gyorsja­vító csoportban dolgoznak majd többen. B. A. köteleznek a fizetésre, még­is hozzá kíván járulni a vá­rosfejlesztéshez? — A vitákban elhangzot­tak már ilyen felajánlások is. Eddig is megvolt a le­hetőség arra. hogy a társa­dalmi munkaalapra bárki befizessen a városban. Amennyiben most ez az igény növekedne, elképzelhe­tőnek tartjuk, hogy ezt a pénzt külön kezeljük. — Az idősebbek közül jó néhányon azt mondják, hogy ők már sokat áldoztak váro­sunkért. most fizessenek in­kább a fiatalok __ — Most ne bocsátkozzunk annak az elemzésébe, hogy ki van nehezebb anyagi helyzetben: az otthont te­remtő, családalapító fiatal, vagy a nyugdíjas. A hozzá­járulás ugyanis nem szemé­lyekhez kötődik, hanem az együttélő családokhoz. S itt a fokmérő nem az életkor, hanem az anyagi teherviselő­képesség. Nem szabad elfe­ledkezni arról sem, hogy, akire nem vonatkozna egyet­len mentesség, kedvezmény sem, még ott a nyitott le­hetőség az egyedi kérelemre, amit külön-külön bírálunk eL — Tudjuk, hogy csak ak­kor vezethető be a hozzájá­rulás, ha a többség igenlő nyilatkozatot tesz. Vajon mi történik, ha a város egyik részén megszavazzák a hoz­zájárulást, másutt pedig nem? Vagy esetleg egyetér­tenek a helyi céllal, de a városival nem? — Az a véleményünk, hogy ebben az adott terüle­ten élő lakosság szava a döntő: ha valaki a saját környezetét szebbé akarja tenni, erre legyen meg a le­hetősége. Hasonló az állás­pont a célokat illetően is: ha a helyi célok mellett dön­tenek a területen élők, akkor fordítsák a saját pénzüket és a várostól kapott támo­gatást ezekre a feladatokra. — Sokan kérdezik: miért az üzemekben keresik fel a városlakókat? — Egyszerű technikai ok­ból. Ugyanis az aktív dol­gozó lakossághoz így jutha­tunk el a legkönnyebben. — Hol tart most Miskol­con a hozzájárulás bevezeté­se körüli vita? — Mostanában kezdődött meg az üzemekben a nyilat­kozatok kitöltése. A novem­bert szánnánk arra. hogy az üzemekben megvitassuk a hozzájárulás bevezetését. EZt követően újra a lakóterületi fórumok következnek. De­cemberben várható az első kiértékelés, és akkor kide­rül, kivel nem tudtunk még szót váltani a hozzájárulás­ra kötelezhetők köréből. A véleményüket lejegyzi maid az őket felkereső megbízott. A szavazás eredménye alap­ján. a jövő év első tanács­ülésén születhet meg a dön­tés a településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetéséről. (kiss) * Zöldbe borult a lámpaoszlop a Partizán utcában. Mi­előtt bárki is arra gondolna, hogy gyökeret eresztett, elárul­juk: a folyóka a kerítésről kúszott a lámpatestre. Szeren­csére nem kúszóbabot futtattak fel, mert akkor gondot je­lentene a szüretelés. Így legfeljebb az okozhat problémát, hogy a nedves növényzet zárlatossá teszi a lámpákat.

Next

/
Thumbnails
Contents