Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)
1985-11-06 / 261. szám
Az egészséges ifjúságért Beszélgetés Buda István államtitkárral, az OISH elnökével Országszerte erőfeszítéseket tesznek ónnak érdekében, Hogy - az anyagi lehetőségek figyelembevételével - bővítsék a sportolási lehetőségeket. Vonatkozik ez a téli sport- létesítményekre U. November 7-e tiszteletére Győrben és Kazincbarcikán műjégpályát avattak. Ebből az alkalomból kértünk interjút Buda István államtitkártól, az OTSH elnökétől. — Számomra nagy öröm •z ilyen alkotó munka eredményét, mint a kazincbarcikai is, a fiataloknak átadni. Különösképpen vonatkozik ez a műjégpályákra, hiszen Magyarországon a téli sportlétesítményeknek meglehetősen szűkében vagyunk. Hazánkban a kazincbarcikai a tizedik. Borsod ilyen tekintetben most már nagyon szépen áll, hiszen a tízből három Itt található.- A kazincbarcikaiak kiteltek magukért, hiszen rekordidő, mindössze 181 nap alatt készült el a létesítmény. A sportban mikorra zárkózhatnak fel? — Nagy tisztelettel kell beszélni a tervezőkről és az építőkről, hogy az ifjúságért ilyen komoly áldozatot hoztak. A fejlődés ... ? Van olyan jégpálya, mint a jászberényi, ahol a fiatalok egészséges életmódjának elősegítése az elsődleges feladat, s nem vágyakoznak különösebb sportsikerekre. Viszont Dunaújvárosban vagy Budapesten — és remélem, hogy Kazincbarcikán is — előtérbe helyezik a verseny- sportot. Meggyőződésem, hogy néhány éven belül kazincbarcikai műkorcsolya- és jégkorongversenyzőkkel is találkozunk a bajnokságokon. Hogy nemzetközi szintre mikor jutnak el, az a keményen végzett munkától függ ...- Egyre több téli sportlétesítmény épül hazánkban. A nemzetközi eredményekben ez mikor fog megmutatkozni? — Nehéz kérdés; nagyon el vagyunk maradva. Nem túl kedvezőek az időjárási viszonyaink, s mivel a téli sportnak nincsenek nálunk tradíciói, nem jöttek létre olyan objektumok, mint a szomszédos Csehszlovákiában. Ezt az elmaradást most helyi erőfeszítésekkel próbáljuk ledolgozni, ám mesz- sze vagyunk még attól, hogy sok nemzetközi szintű sportolónk legyen. Komoly erőfeszítések történnek a téli sportok meggyökereztetése érdekében, ám az egészséges életmód, a szabadidő jobb eltöltése a fő cél.- Sorra nyílnak a műjégpályák, ám mintha az ipar és a kereskedelem nem tartana lépést az igényekkel. Szinte nincs olcsó, s főleg elegendő felszerelés a boltokban. — A múltban csak a kiváltságosok engedhették meg maguknak, hogy a sízés örömeinek hódoljanak. Nem épültek megfelelő pályák sem. Vonatkozik ez a korcsolyázásra és a hokira is. Napjainkban megnőttek az igények, ám az ipar és a kereskedelem nem tudja azokat kielégíteni. A nagy külföldi sportszergyártó cégek sokmilliós szériákat gyártaMa: tanszéki nap Tudományos ülés az egyeiemen Éneklő mező A rigai kultúrparkban minden év tavaszán megrendezik a dal és a tánc hagyományos ünnepét, a híres Éneklő mezőt. Erre egész Lettországból jönnek a műkedvelő versenyek nyertesei, táncosok, zenészek, énekesek. Ez év májusában is sokan özönlöttek a lett fővárosba, és az utólagos statisztikák szerint minden hatodik lettországi lakos szerepelt a műsorban. A kórusokban például egyszerre 20 ezer ember énekelt. Ekkor rendezték meg a tanuló ifjúság dalos verseny ét, a népi színjátszó csoportok fesztiválját, az amatőrfilmesek vetélkedőjét is. Természetesen nemcsak lett együttesek énekeltek, muzsikáltak, vagy ropták a táncot az Éneklő mezőn, hanem más szövetségi köztársaságokból érkezett kollektívák is. A jövő évtől Kulturális menedzseriroda Az év végével a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ megszűnik megyei központ lenni, viszont január elsejével megalakul a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Módszertani Központ Az 1979-es „művelődési otthoni törvény” mondta ki, hogy megyei művelődési központok fenntartója csak a tanács lehet. Az addig szakszervezeti-tanácsi fenntartású és szakszervezeti irányítású központokat sorra vették át a tanácsok; ma a Rónai az egyetlen az országban, amelyik még a régi szisztéma szerint működik. sa. Azt is mondhatnám, hogy az intézmény közművelődési menedzseriroda lesz, amely sokféle módon nyújt segítséget a művelődési otthonoknak. Ezek közé tartozik az eszközök bérbeadása, az információszolgáltatás, a szakember-közvetítés, a köz- művelődési munka megyei bázisainak létrehozása. Tehát például máshol lesz a bábozás, a néptánc, a népzene, az amatőr színjátszás, az amatőr képzőművészet központja; ott, ahol ezt a legjobban csinálják. A mf intézményünk két területen kíván ilyen központ lenni, ez a videózás és a számítógéppel való munka. Jelenleg folynak a beszerzések, hogy az új évben azonnal megkezdhessük az érdemi munkát. Ideiglenesen a Széchenyi út 35. szám alatt kapunk otthont, ahol most a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet működik. Pár év múlva költözünk végleges helyünkre, a Tanácsház tér 13. szám alá. Sz— A tanszékek látogatásával, bemutatásával ma zárul a Nehézipari Műszaki Egyetemen az a háromnapos tudományos ülés, amelyet a gépészmérnöki és a kohómérnöki kar szervezett a hazai műszaki felső- oktatás kezdetének 250. évfordulója alkalmából. Műszaki szakemberek — -egyetemi és főiskolai oktatók, üzemi mérnökök, a külföldi társintézmények meghívottjai — vesznek részt a tanácskozáson. Az előadások sorából; dr. Terplán Zénó professzor a gépészmérnöki kar történetét vázolta. Berényi Dénes, a debreceni ATOMKI igazgatója Korszerű tendenciák az anyagok összetételinek meghatározásában címmel tartott előadást. dr. Czibere Tibor, egyetemünk rektora az áramlástechnikai gépek nu- marikus tervezési módszereiről- beszélt, dr. Kozák Imre a mechanika szerepéről a műszaki fejlődésben, dr. Romvári Pál a gépiparban alkalmazott korszerű technológiai eljárásokról. Az egyetem első profesz- szorainak — dr. Sályi l*t- vánnak, dr. Borbély Samunak és dr. Zorkóczy Bélának — az emlékére emlékérmeket adtak át. Szekcióülésekkel folytatódott a tanácskozás: energetikai, gépipari, technológiai, géptervező, termelési-anyagmozgatási témák kerültek napirendre, illetve előadás hangzott el A gépgyártástechnológia fejlesztésének időszerű kérdései a VII. ötéves terv középtávú kutatási-fejlesztési célkitűzéseinek tükrében címmel. Bélyegarrerés A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége november 9-én és 10-én tartja 29 őszi nagy árverését a szövetség székházában, Bp., VI. Vörösmarty utca 65. szám alatt. Szombat délelőtt 10 órakor a külföldi, délután 4 órakor a modern magyar, vasárnap délelőtt 10 órakor pedig a klasszikus magyar bélyegek kerülnek árverésre. Az érdeklődők mintegy 1800 tétel között válogathatnak, amelyekben ritkaságok, régi levelek, sorok és blokkok találhatók. Társadalmi munkában épült Miiéin lírás a Elten Ismeretes, hogy szervezett természetjáróink nem csupán túráznak, hanem igen sok társadalmi munkát is végeznek a hegyekben. Felújítják a turistajelzéseket, rendbeteszik a forrásokat, emlékműveket építenek, óvják az erdőt a tüzektől. A társadalmi munkában mindig élenjártak megyénkben a DVTK turistái. Most — hazánk felszabadulásának 40., a DVTK-sportegyesület megalakulásának 75., s a természetjáró-szakosztály megalakulásának 56. évfordulója tiszteletére — forrást foglaltak az Ömassa fölötti £ar- kasnyaki völgyben. A Jubileumi forrást és környékét társadalmi munkában építették ki. November 9-én déli 12 órakor avatják fel. nak a különféle felszerelésekből, mert az a kifizetődő; a mi iparunknak azonban nem éri meg néhány ezres tételeket előállítani, s nem rendelkezik a korszerű technológiákkal sem. így aztán a kereskedelem kénytelen külföldről beszerezni a téli sportokhoz szükséges eszközöket, ami viszont az árakban is megmutatkozik. Hiszem, hogy a jégpályák építésével még nagyobb tömegek kapcsolódnak be a téli sportokba, s akkor a hazai ipar is felzárkózik a megnövekedett igényekhez. ■Felföldi György Szabolcs Andrástól, a megalakuló Módszertani Központ szeptember elsejével kinevezett igazgatójától kértünk tájékoztatást az új intézmény feladatáról. (Szabolcs András a megyei tanács közművelődési főelőadója volt az elmúlt négy és fél évben, ezt megelőzően a Gárdonyi Géza Művelődési Házban dolgozott 1973 és 1980 között, három évig, mint igazgató.) — A megye művelődési otthonainak, az ottani köz- művelődési munkának az irányítása, összehangolása, segítése a feladatunk. Ebbe beletartozik a szakemberek képzése, továbbképzése, hatékony módszerek kidolgozása, a jó ötletek hasznosítóik Néhai dr. Petró Sándor hagyatékából, a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből látható kiállítás a Borsod—miskolci Múzeumban, a Kossuth utca 15. szám alatt. Az érdekes tárlaton szőnyegek, szelencék, miniatűrök kerülnek a közönség elé. Képünkön egy, a bemutatott miniatűrök közül. (Kiss József felvétele) Hírünk az országban A Népszabadság október 30—31-i számaiban folytatásos cikk jelent meg „Útkeresés vagy továbblépés?” címmel az új vállalati irányítási rendszer és a pártmunka miskolci, borsodi tapasztalatairól. Három vállalat — a miskolci December 4. Drótművek, az Agroker és az Észak-magyarországi Vegyiművek — érintett politikai és gazdasági vezetői mondják el véleményüket. A fő gond, amivel birkóznak: „— Már most is tapasztaljuk a napi és a távlati érdekek ütközését. Nyomás nehezedik ránk, minthogy azt kérnék, elégítsük ki, szolgáljuk ki a napi igényeket, érdekeket azon az alapon, hogy a ma kapott pénz többet ér, mint a holnapi. De nekünk a stratégiai érdekeket is szem előtt kell tartanunk. Miféle távlatot adhatunk, ha engedünk a nyomásnak?” S mi lehet a célravezető megoldás? „— Amit most csinálnunk kell, az egy megújulási folyamat része. A megújulást pedig a gazdasági irányítási rendszer változása indította el. az. hogy igyekeztünk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez .., erőteljesen kell koncentrálnunk a termelés szubjektív, emberi oldalára, a politikai, a társadalmi közegre. Beletartozik ebbe... a kedvező munkahelyi légkör... az ösztönzés ... a szellemi kapacitások jobb kihasználására... a beleszólás erősítésére ...” A 31-i lapszámban képes riport mutatja be azt a három fiatal miskolci építészmérnököt — Viszlay Józsefet, Taba Benőt és Noll Tamást —, akik a Szófiában megrendezett „Interarch ’85” elnevezésű építészeti világ- biennálén ezüst- és bronzérmeket nyertek pályamunkáikkal. * Az Üj Tükör 43. száma pedig egész oldalas interjút közöl Szirtes Gáborral, színházunk markáns tehetségű fiatal művészével, aki így vall pályájáról: „öt évadot, egész eddigi színészpályámat töltöttem el Miskolcon. Itt lettem színész, ha az lettem ... elhalmoztak a jobbnál jobb szerepekkel ... évadról évadra nagyobb, nehezebb feladatokkal ... Érdemes maradni, mert vagyunk itt jó néhá- nyan, akik... abban hiszünk, hogy a színház szóljon valamiről, politikus legyen. küldetése legyen. És szeretném, ha ez a hitem megmaradna, ahogyan itt Miskolcon megmaradt.” összeállította: Berecz József Gépihímző-ian folyam Gépi hímző- és riselőtan- folyamot indítanak a diósgyőri Vasas Művelődési Központban november 14-én. A három hónapig tartó kurzus foglalkozásait ként. délután óráig tartják, díj 520 forint. csütö-tökön- öttől nyolc A részvételi
