Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-27 / 277. szám

A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Késve rendelt radiátorcsere Közeledik a tél... címmel fórumműsort sugárzott hét­főn délután a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója. A csaknem egyórás élő adás­ban a Borsodtávhó. a Mis­kolci Közúti Igazgatóság, a Közterület-fenntartó Válla­lat, az Észak-magyarországi Tüzép Vállalat, s a megyei tanács kereskedelmi és sportosztályának illetékesei válaszoltak a hallgatók le­vélben és telefonon feltett, a téllel, illetve a hidegebb hónapokra való felkészülés­sel kapcsolatos kérdéseire. Az adásban, idő hiányában, több kérdésre nem kaphat­tak választ az érdeklődők. Ezek egy csoportjával Vav- rek Gyulát, a Borsodtávhó főosztályvezetőjét kerestük fel. • Dr. Spisák Mária a Jókai lakótelepen azt tapasztalta, hogy tömbönként több épüle­ten belül is különbözik a táv­fűtés hőfoka. Van, ahol 2», máshol 2? fokot mérnek. Nem lehetne egyenletesebbé tenni a hőmérsékletet a lakásokban? — A szabályozhatatlanság a lakáson belül az egycsöves fűtés hibája. Egy-egy épüle­ten belül azonban lehet, de kell is szabályozni a fűtést: a a legalacsonyabb és a legma­gasabb szintek között a hő- mérsékleti eltérés 2 fok le­het. A szabályozás a ház ke­zelőjének vagy tulajdonosá­nak a feladata. Erre a mun­kára igénybe vehetik válla­latunk segítségét, amennyi­ben szerződést kötnek ve­lünk. A MIK-kel például van ilyen szerződésünk, az ő épületeikben vállalatunk dol­gozói végzik el a beszabá­lyozást. A Jókai lakótelepen ugyanerről az OTP-nek kel­lene gondoskodnia, ők ugyan­is nem kötöttek velünk szer­ződést. Említettem: az épü­leten belül 2 fok lehet az eltérés. Ezt az Energiafel­ügyelet szakemberei is vizs­gálják, s ha ennél nagyobb eltérést mérnek, megbünte­tik azt. akinek a beszabályo­zás a feladata lett volna. • Kordosi Sándor a Körösi Csorna Sándor utca 3-ból az iránt érdeklődött, hogy a MIK miért nem intézkedik a radiá­torok cseréje felől? Ezeket ugyanis itt naponta kell he­geszteni, s nemcsak a költsé­gek jelentősek, hanem, mivel gyakran leeresztik a vizet a munkálatok miatt, a lakók fáznak is. Kapnak-e kártérí­tést? — A Miskolci Ingatlanke­zelő Vállalat november 12-én rendelte meg a radiátorok cseréjét a Körösi Csorna Sán­dor utca 1., 3., 5., 7. és a József Attila utca 2. számú házakban. Ha tehát itt ki­lyukad a radiátor, újat sze­relünk fel. A lemezradiáto­rokat ezekben a házakban egyébként folyamatosan le­cseréljük. A Körösi Csorna utca 1-ben például az elmúlt héten fejeztük be ezt a munkát, ezen a, héten pedig a 3-as számú házban dolgo­zunk. Ebben az esetben nem jár kártérítés, hiszen a lakó csak akkor kap jóváírást, ha 48 órán keresztül folyamato­san szünetel a fűtése. Már­pedig ezekben a házakban a radiátorok cseréje, illetve javítása miatt a szolgáltatást csak’ szakaszosan szünetel­tettük. Reméljük, a lakókat kárpótolja a mostani kelle­metlenségért, hogy télen már nem kell a fűtőtestek hibá­jával számolniuk. • Fehérvári Ernöné a Kuruc utca 25. alól arra panaszko­dott, hogy a fürdőszobájukban a garantált 24 fok helyett csak 19—2o fokot mérnek több mint egy éve. Ügyükben már jegy­zőkönyv Is készült, de válto­zás nem történt. Uj vállalatirányítási forma a DIGÉP-nél S % A kiállítást dr. Kovács László, városunk tanácsának elnöke nyitotta meg A OH várospolitikai fóruma a falu? Városkörnyéki kapcsolatok • Két év után Mindennapi érdekközösség i Január elsejétől új irányí­tási formára tér át a 8 ezer dolgozót foglalkoztató Diós­győri Gépgyár; nem vélemé­nyezési. hanem döntési jog­körrel felruházott vállalati tanács irányítja majd a vál­lalatot. A tanács tagjainak felét a vezérigazgató nevezi ki. másik felét a szakszerve­zet jelöli ki, a dolgozók megbízásából. Vezérigazgatót a tanács nem választ — a felelős minisztérium a párt- bizottság jóváhagyásával, egyetértésével nevezi ki az első számú gazdasági veze­tőt; feladata az éves és kö­zéptávú tervek meghatáro­zása, megtárgyalása lesz. — Látatlanban csak any- nyit mondhatok, hogy elő­fordulhat a fürdőszoba fűté­sére használt regiszterben — ami a fürdőkád oldalánál ta­lálható — lerakódás, s ez csökkentheti a hőmérsékle­tet. A panaszt még ezen a héten kivizsgáljuk, s ha in­dokolt, elvégezzük a javí­tást Ügy hittük: majd a vá­ros „hordja a kalapot” az átszervezés után... Sokan azt képzelték, hogy 1984 ja­nuár elsejétől megváltozik minden: kijárnak majd a kék buszok mind a harminc­kilenc városkörnyéki község­be... Sok volt a bizonyta­lanság, és illúziókba is rin­gattuk magunkat... most, két év elteltével elmondhat­juk: kellemesen csalódtunk. Hová tűnt az extra és a dobozos? Csak teavaj van Bizonyára már többen ész­revették, hogy hiányzik a hűtőpultokról az extra fóli­ás, s a dobozos Margaréta vaj. Mi az oka ennek? — kérdeztük Egri Csabától, a Borsod Megyei Tejipari Vál­lalat kereskedelmi vezetőjé­től. — A társvállalatok írásban közölték, hogy kapacitási gondjaik miatt a mi igénye­inket nem képesek kielégí­teni. Az extravajat a fő­városból, a dobozost Nyír­egyházáról kaptuk. Bizony­talan ideig erre most nem számíthatunk. Szerencsére, az egyszerű csomagolású, ol­csó teavajból, saját erőből, minden boltot elegendő mennyiséggel elláthatunk Reméljük, hogy a miskolci üzletek is ennek megfelelő­en rendelnek majd a tea- vajból, pótolva a hiányzó extrát. A vajválaszték szű­kössége nem okoz gondot az ellátásban, mivel a megle­vőnek a minősége és eltart­hatósága semmivel sem rosz- szabb a többinél. Valamennyiünk számára megnyugtató, hogy teavajból •legendát szállítanak az üz­ifc Korszerű gépsoron készül a teavaj a Miskolci Tejüzemben (Kerényi László felvétele) letekbe. Mégis jobb lenne, ha a kereskedelem illetékes vezetői tárgyalásokat kezde­nének a társvállalatokkal a választékbővítés lehetőségei­ről. Ha ugyanis a teavajból korlátlan mennyiségben ter­melhetnek a miskolci tej­üzemben, ezzel úgy javíta­nák más megyék ellátását, hogy cserébe mi is kaphat­nánk dobozos vagy extra­vajat. A bemutatókon, az ipari vásárokon a tejipar szakemberei büszkén tárják a közönség elé r. legújabb vajkülönlegességeket: a vaj­krémet, a fűszeres vajat és a többi ínyencséget. Ez a fej­lődés útja. S nem a jelenlegi kínálat. (szántó) A fenti rövidke idézetek a városkörnyéki tanácselnö­kök, párttitkárok hozzászólá­saiból valók. A tegnap meg­rendezett véleménycserén is bebizonyosodott: az eltelt két év eseményei, tényei igazol­ták, hogy a város és kör­nyéke együtt kerek és egész, és a közigazgatási változás csak szentesítette mindazt, ami a gazdaságban, telepü­lésszerkezetben már rég le­zajlott ... • LEGYEN SZELLEMI KÖZPONT! A városlakóknak látniuk kell, hogy a falvak fejlesz­tése nem ellenük, rovásukra történik, hanem értük is! — mondta vitaindítójában Dud- la József, a városi pártbi­zottság első titkára. Az ér­dek közös,' hiszen a nagy­város nem képes elviselni, hogy tovább sokasodjanak lakói a betelepülőkkel. A falvak számára pedig létkér­dés, hogy a nagyváros töltse be központi szerepkörét: le­gyen gazdasági, kulturális, szellemi központ. Az érdek- közösség naponta kitapint­ható, hiszen például a nyé­kiek ma jól tudják — vé­leményüket Serfőzö József nagyközségi párttitkár tolmá­csolta —, hogy szemétgond­jaikat, csatornázási ügyeiket csak a várossal együtt old­hatják meg. Nem sérti a dolgok ösz- szefüggése a sokat emlege­tett önállóságot. Tisztelettel A tervek szerint a Kavics­bánya Vállalat nyékládházi üzeme jövőre, másfél millió köbméter kavicsot termel az építőipar és a magánépítők számára. A nagyjavítást ja­nuárban és februárban vég­zik el, s ezalatt felújítják a termelő- és a szállítóberen­dezéseket is. és emberségesen segítenek minket — így fogalmazott a felsőzsolcai tanácselnök. • PÉNZ NEM TERMETT... Harminckilenc település a városkörnyék, hetvenötezer ember; közülük csak min­den hetedik dolgozik a me­zőgazdaságban, a munkaké­pes korosztály javát az ipar­ban találjuk meg. Nem tipi­kus falvak ezek népességü­ket tekintve, de szerencsére abban is kilógnak a sorból, hogy elsöprő többségük nő, gyarapszik. Nagyok a kü­lönbségek is: vannak hagyo­mányosan jó mezőgazdasági adottságú falvak és gyorsan iparosodó települések, vala­mint az idegenforgalmi fel­lendülésre váró hegyi köz­ségek. Féloldalas at infra­struktúra mérlege: a nyelve a szoros városkörnyéki gyű­rűbe tartozó falvak javára billen ma még. Lehet-e az aránytalansá­gokon változtatni? Az át­szervezéssel több pénz nem terem. Ám, hogy az eltelt két év mégis hozott kézzel­fogható eredményeket az alapellátás javításában, azt bizonyítja: a közös program- készítés és az önállóságot tisztelő csapatmunka mégi» meghozhatja gyümölcsét • A KISCSÉCSI PÉLDA Az új településfejlesztési törvényünk a jog nyelvén fe­jezi ki: a falvak fejlődése, társadalmi emancipációja nemzeti érdek. A mai falu gyorsan épül, de sokszor rossz minták alapján — eb­ben, a szellemi értékek cse­réjében is segíthet a város, hiszen mi már lassan át­esünk a hagyományromboló, lélektelen városépítés kor­szakán. Az is figyelmezteti jel, hogy a falvak, a porták gazdagodtak, de közben le­romlott az intézményhálózat. Pedig mintát, példát adni építve lehet a legjobban ... A városkörnyéki falvak él­ni, pontosabban együttélni akarnak a várossal. Csattanba bizonyíték erre a kiscsécsi példa, ahol egy szavazat hí­ján mindenki vállalta a te­lepülésfejlesztői hozzájáru­lás fizetését. Még csak egy adat Kiscsécsről: a lakosság jóval több mint háromnegye­de cigány ... (kiss) Családmoddlt adnak Nevelőszülők találkozója a Vasasban Tudományosan kimutatott tény, hogy minden gyermek­intézménynél jobb, ha az ál­lami gondozottak családban, azaz nevelőszülőknél nevel­kednek. Társadalmunk elis­meréssel övezi mindazokat, akik nemritkán az édes gyermekük nevelése mellett arra is vállalkoznak, hogy el­árvult, de sokkal inkább el­hagyott gyerekeket fogadnak magukhoz. Kormányzatunk is arra törekszik, hogy a ne­velőszülői hálózatot erősítse, s a lehetőségekhez mérten anyagiakkal is jobban elis­merje. Megyénkben van jó né­hány olyan település; ahol szinte tradíció, hogy a csa­ládok ilyen gyerekeket ne­velnek. Ma első alkalom­mal találkoztak a Vasas Művelődési Központban a nevelőszülők ilyen nagysza­bású összejövetelen. A 9 óra­kor kezdődött rendezvény­re 400 pótmamát és -papát hívtak meg. Ők azok, akik­nek most körülbelül 900 ál­lami gondozott köszönheti meg, hogy megtanulhatják a családi élet fortélyait, s mo­dellt kapnak későbbi életük­höz. Lukács Barnabás, a me­gyei Gyermekvédő Intézet igazgatója tartott előadást, s ezt hozzászólások követték. Ezután a megyaszói nevelő- otthon citerazenekara, a for­rói általános iskola táncka­ra és a miskolci Gyermek- város irodalmi gyermekszin- pada köszöntötte műsorral a találkozó résztvevőit.

Next

/
Thumbnails
Contents