Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
Megszünteti a penészesedést PÉzelző, házp ablakodhoz Szakkönyvekért, tankönyvekéi t Díjai weit a Borsodi Nyomda Látlelet az egé&zségOg)i érle'umég közérzetéről 2. Nem mindégy9 hova her iila Házgyári lakások tömören záró ablakaihoz dolgoztak ki pótszellőző berendezést, úgynevezett légbevezető szerkezetet az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepének szakemberei a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat megbízásából. A tapasztalatok szerint ugyanis a modern, energia- takarékos ablakok használatakor — számos előnyük mellett — megszűnik az a természetes levegőmozgás, amely egyébként az ablak résein át áramlik a szobába. A tökéletes zárás miatt csupán minimális friss levegő jut a lakásba, s emiatt nem egy esetben penészesedés lép fel. A szakemberek által kidolgozott légbevezető szerkezet az ablak alá, a külső homlokzati panelba beénít- ve óránként 25 köbméter friss levegőt bocsát a lakásba, ugyanakkor a benne elhelyezett hangcsapda révén csökken a lakásba jutó külső zaj erőssége. A berendezést olyan épületekbe lehet beépíteni, ahol természetes vagy gépi elszívó berendezés működik. A termék sorozatgyártása a jövőben megkezdődik, sőt tervezik, hogy a későbbiekben az ablakokat már ezekkel a berendezésekkel egybeépítve hozzák forgalomba. A Hazafias Népfront miskolci területi vezetőségei a napokban vonják meg a mérleget: milyen eredménynyel ténykedtek a két kongresszus között. Holnap délután a 3. sz. vezetőségre kerül a sor. Kovács József, a vezetőség elnöke, Rusz János, a titkár. Nagy Balázs és Hajdú László vezetőségi tagok és Zsigmondné Futó Judit póttanácstag kérésünkre arra vállalkoztak, hogy kicsit korábban összegezzék munkájukat, s megpróbálják meghatározni az újabb öt év feladatait. A * területi vezetőségek azért jöttek létre, hogy ösz- szefogják a körzeti népfrontbizottságok munkáját, de hamarosan kibővült feladataik köre. A 3. sz. területi vezetőség hatáskörében, az Eszperantó tértől a Bulgáriáidig összesen kilenc körzeti bizottság tevékenykedik. Alapvető feladatuknak tartják a párt politikájának közvetítését, népszerűsítését, és a lakóhelyi ösz- szefogást a' szocialista demokrácia és a nyílt város- politika jegyében. Nemcsak az itt élőkkel fűzték szorosra a kapcsolatokat, de a területükön levő különféle szervezetekkel, intézményekkel. tanácstagokkal is. Ám nem ugyanilyen jó a kontaktus a tanáccsal: a kerületek összevonása után meglazultak a lakosságot és a tanácsot összefűző szálak. Lényeges feladatuknak tekintették az elmúlt öt évben. hogy különféle rendezvényeken a béke megőrzésének fontossága mellett tegyenek hitet. Felismerték azt az 'gényt hogy sokan várnak orvoslást a népfronttól A művelődési miniszter által meghirdetett, az 1985-86. évi tankönyveket készítő nyomdák közötti országos munkaverseny értékelése alapján a Borsodi Nyomda dijat nyert, melyet e hó végén vesznek át a Művelődési Minisztériumban. A nyomda teljes termelésének 20 százaléka könyv, a többi újság — napilapok, üzemi lapok, folyiratok —, úgynevezett vegyesnyomtatványok, ügyviteli nyomtatványok, prospektusok, plakátok, cigarettacsomaghoz dohánycímkék stb. Ez a 20 százalék azonban igen jelentős feladat. A Műszaki Könyvkiadó, a Tankönyvkiadó Vállalat megrendelései igényes nyomdatechnikát kívánnak; a pontosság, a könnyen áttekinthető kivitel, egyszóval a minőség elsőrendű követelmény. A Műszaki Könyvkiadó megrendelésére 1984—85-ben 80 féle szakkönyvet állítottak elő, 350 ezer példányban. Ezeket főiskolákban, középiskolákban forgatják a diákok. Az Elektronikai műszerész, szakrajz és rajzolvasási példatár például bonyolultnak tűnő mellékleteivel a precíz, felelősségteljes munkát dicséri. A műszaki könyveknél, a szakkönyveknél ezt a minőséget mindvégig produkálni kell. A jelzett időszakban a Tankönyvkiadó Vállalat a kisebb-nagyobb közösséget érintő gondokra. Ezért különféle fórumokat tartottak, melyekre meghívták az adott téma legjobb ismerőit, illetékeseit is. Ezeket az alkalmakat, mint például amikor a tanács ipari, kereskedelmi, művelődési osztályának munkájáról volt szó, az éles, kemény vita jellemezte. A nyílt várospolitika szellemében a tanácskozási központokban eszmecseréket rendeztek, egyebek közt a kisajátításokról. Azt kívánták elérni, hogy a területükön élő miskolciak a környezetüket érintő változásokra már a tervezés időszakában betekintést nyerjenek, s alkotó elképzeléseiket figyelembe vegyék a döntéskor. Az ilyen rendezvények csak akkor lehetnek eredményesek, ha minél többen fejtik ki itt nézeteiket. Ezért a mozgósításra is új utakat kellett keresniük. Sok segítséget kaptak ehhez az általános iskoláktól, de a lakóbizottságoktól és a tanácstagoktól is. Természetesen bőven akad még tenniva'ó A következő öt évre szóló programot Zsigmondné Futó Judit úgy fogalmazta meg, hogy területükön a nagyobb tisztaságot, a környezet kulturáltságát, a jobb közbiztonságot, az úthálózat, a játszóterek reparálását, a parkok védelmét kellene megoldani az új vezetőségnek. A többiek hozzátették: többet kell majd törődni peremterületeik — Komlós, Vargahegy, Lyukóvölgy, Bükkszent- lászló — gondjaival, hogy az itt élők se maradjanak gondoskodás nélkül. A tanács és a lakosság kapcsorészére 12-féle könyvet készítettek 250 ezer példányban, a gimnáziumok, a szakmunkásképző intézetek és a dolgozók általános iskolái számára. A gimnáziumok első osztályai számára készült Irodalom tankönyv színes mellékletei — festményreprodukciók — ugyan nem a legjobban sikerültek, de ebben elsősorban a papír gyenge minősége a ludas. Érthetően jól sikerült viszont, jó minőségű papíron a Papírfeldolgozó szakmai ismeret tankönyv. Kevesen tudják, hogy a Borsodi Nyomdában készült a keresett könyvek közül Az avasi templom című kiadvány — alig 5000 példányban —, vagy a Karate-magazin, a budapesti Lapkiadó Vállalat kiadásában. De itt készült A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve című könyv, vagy például a Miskolci Városi Tanács kiadványa (előzőleg a Déli Hírlapban jelent meg folytatásban), a Fejezetek Miskolc történetéből. A Borsodi Nyomdában dolgoztat még a Népszava Lap- és Könyvkiadó Vállalat, több idegenforgalmi hivatal, a Budapesti Ifjúsági és Lapkiadó Vállalat is. Néhány magánkiadású könyv, regény, verseskötet is innen kerül a kereskedelembe. O. J. latán is javítani szükséges, s határozottabban kell fellépni a nyíltabb várospolitika érdekében. B. A. Mostanában meglehetősen sokszor kell különleges feladatokat megoldaniuk a Miskolci Nemzeti Színház díszletmühe- lye munkatársainak. A színházlátogatók még emlékezhetnek a hatalmas szfinxre, vagy az ember nagyságú Krisztusszoborra: mindkettőt itt, Miskolcon alkották úgy színpadra, hogy a látvány a tökéletesség elhitető erejű illúzióját keltette. Most újra nagy fába, pontosabban szoborba vágták a fejszéjüket __ Illyés Gyula Kegyenc című darabjának igazán nincs túlcicomázott színpadképe, de nem is igen tudnának a nézők másra figyelni a hatalmas szobor mellett... Mira János tervei alapján Veres Attila és munkatársai készítették el a majd négy méter magas szobrot, az antik eredeti nyomán. A kezét felfelé nyújtó római figura a feje búbjáig három és fél méter, a karja a négyméteres magasságot is majdhogy súrolja. Egyetlen termetes műanyag tömbből faragta ki a szobrot Veres Attila, akinek nem ez az első monumentális színpadi munkája. Persze tudjuk, hogy a darab sikere nem csak a díszleten múlik. De hogy mennyire fontos a színpadkép, milyen rangja van a A Miskolci Egészségügyi Pártbizottság, városunk egészségügyi értelmiségének közérzetét tárgyalva, részletesen foglalkozott a munkahelyi demokráciával. Megállapította: e tekintetben a többség elégedett a kialakult helyzettel, s a megkérdezett párttagok fele válaszolta az e témával kapcsolatos kérdésre, hogy a döntéseknél feletteseik figyelembe veszik véleményüket. Am többen rámutattak: a demokratikus szellem kibontakozásának legnagyobb gátja a munkahelyi hierarchia, „az alá- és fölérendeltség merev, sokak által feudalisztikusnak titulált” rendje. Ez nem vadonatúj megállapítás, hiszen közismert tény, hogy az egészségügyben mindmáig erőteljesen ható tényező a pozíció. Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy gyakorta késnek az információk. A sürgető, rövid határidők miatt lehetőség sem marad arra, hogy a beosztottak érdemben vegyenek részt a döntéselőkészítésben. 6 A VEZETŐI STÍLUS A közérzetet befolyásoló tényezők között tárgyalta az egészségügyi pártbizottság az orvos—beteg, az orvos—orvos, az orvos és beosztott szakdolgozó viszonyáról kialakult véleményeket. Leszögezték: ezeknek a minősége elsősorban az osztály- vezetők magatartásán, vezetői stílusán múlik. A rosz- szul vezetett, zilált, túlterhelt munkahelyeken „közérzetet rontó feszültségek alakulnak ki, elsősorban az orvosok; között”. A vitában hangsúlyozták: különösen a fiatal orvosok helyzetét befolyásolja egy-egy kórházi osztály légköre. Tudomásul kell venni — húzták alá —, hogy az orvossá válás folyamat, amely tulajdonképpen az egyetemi tanulmányok befejezése után kezdődik. Nem mindegy tehát, hova kerül egy pályakezdő. Az orvosak A szobor jócskán fölébe magasodik alkotójának. produkcióban, azt az is jelzi, hogy egykoron, amikor felment a függöny, a közönség külön is megtapsolta a díszleteket... (k—•) Számvetést készítettek Az Eszperantó tértől a Bulgárföldi Szobor a színpadon A műanyag római ★ Az egészségügyben mindenkinek — mindenkivel együtt kell működni... (Herényi László felvétele) vezetők és a törzsgárda felelőssége, mennyire képes iskolateremtő funkciót is el-, látni az őket fogadó osztály. • SEGÍTENI A LETELEPEDÉST Városunk vonzereje, megtartó képessége is befolyásolja a közérzetet. Ezt elemezve emelték ki a vita résztvevői: valamilyen módon megoldást kell találni arra, hogy Miskolc jobban segítse az egészségügyi értelmiség letelepedését. Városunkban a 35 évesnél fiatalabb orvosok kétharmada rendelkezik ugyan lakással, ámde 90 százalékuk szülői segítséggel volt kénytelen otthonteremtő problémáját megoldani. Ez ismételten azt sürgeti, hogy napirendre kell tűzni a szolgálati lakásalap létesítésének témáját. Elsősorban azért, hogy az egészségügyieknek szánt lakások akkor is megmaradjanak az egészségügy számára, ha elpályázik az. aki kapta. Mert sajnos sokan elhagyják Miskolcot... Figyelemre méltóan tárgyalták városunk szellemi életének továbbfejlesztési lehetőségeit is. Ennek útját abban látják, hogy jobban össze kellene fogni a Miskolcon élő értelmiségieket. Megállapították: „A különféle területeken dolgozó értelmiségiek egymástól elkülönülten, zártan tevékenykednek, igen kevés közöttük a kapcsolat, nem ismerik egymás munkáját, nézeteit, nem alakult ki egységes, értelmiségi arculat, közös álláspont a főbb várospolitikai kérdésekben ...” Az értelmiségi klub fontos szerepére, kapcsolatteremtő, vélemény- cserét biztosító funkcióiának erősítésére apelláltak. Városunk szellemi tőkéje országos viszonylatban is számottevő, mindenképpen el kellene érni tehát, hogy az itt élő értelmiségiek végre együtt, s ne csak egymás mellett dolgozzanak. • PÉNZKÉRDÉS A TOVÁBBKÉPZÉS Külön fejezetet kapott az egészségügyi értelmiség szakmai fejlődésének elemzése. E téren sajnos kénytelenek újfent az anyagiakra hivatkozni, minthogy — ■ bármennyire furcsán hangzik ez a kívülállók számára —erőc , sen pénzkérdés az is: ho-r gyan tudnak lépést tartani á tudomány fejlődésével. A továbbképzések, tudományos • konferenciák ma már tetemes összegeket igényelnek.; Ezeket pedig a résztvevőknek kell megfizetniük. Az utazás, a szállásköltség drága, s drágák a szakkönyvek, szakmai folyóiratok. Javíthatna a helyzeten, ha jobban igénybe vennék, vehetnék a technikát a szakmai ismeretek közvetítésében. Legkivált a video segíthetne abban, hogy a szakmailag nagy jelentőségű konferenciák, orvoskongresszusok előadásait eljuttassák azokhoz, akik képtelenek több ezer forintot áldozni a helyszíni részvételre. * A Miskolci Egészségügyi Pártbizottság az elhangzottakkal kapcsolatban elvi állásfoglalást fogadott el, melyben megszabta a hatáskörébe tartozó pártszervek . és -szervezetek, valamint a KISZ-szervek feladatait, ja vasiatokat és ajánlásokat dolgozott ki a felsőbb pártszervek és irányító hatóságok számára. Az elvi állás- foglalást az egészségügyi intézményekben taggyűléseken és főorvosi értekezleteken ismertetik. (Vége) (radványi) A dámszarvasról, vadászoknak A dámszarvasról és vadászatáról tartanak előadást pénteken délután a Miskolci Vadászklub Bajcsy-Zsilinsz- ky út 4. szám alatti előadótermében. Az előadó: Kondor Endre, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkára. A vetítettképes előadás délután 5 órakor kezdődik. A rendezők minden érdeklődőt Szívesen látnak.
