Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

Mindenki jól járt Szerződéses szökőkutak Immár második éve an­nak, hogy a Városgondnok­ság szerződéses üzemeltetés­re adta ki a miskolci szökő­kutakat. A csobogókat mű­ködtető szakember, Tóth Jó­zsef sokrétű munkájáról már többször beszámoltunk olva­sóinknak. De ennyi idő el­teltével érdemes azt is fir­tatni, hogy jól járt-e az új rendszerrel a Városgondnok­ság? Bakó András igazgató- helyettes : — Mint ismeretes, a szö­kőkutakat korábban a víz­művek működtette. Ekkor csupán az üzemeltetésre évente 800—900 ezer forin­tot kellett fordítanunk. A 17 miskolci szökőkút most éven­te 600 ezer forintért műkö­dik, s a felújításra minden esztendőben 500 ezer forint jut. Tehát jól jártunk: égy kézbe került az üzemeltetés, s az új gazda becsülettel végzi munkáját. Eddig be­tartotta az üzemeltetési időt, vagyis április 1-től október 1-ig reggel fél 7-től este 10 óráig bárki gyönyörködhetett a vízsugarak látványában. A kutak ugyanakkor tisztáb­bak lettek, s a korábbi ál­lapottól eltérően, rendszere­sebbé vált a fertőtlenítésük is. A félmillió forintos fel­újítási költséggel a bérlő gazdálkodik, s érdeke a mo­dernizálás. Már az ő mun­káját tükrözi, hogy a tapol­cai Termálfürdő előtti szö­kőkút megúiult. és hangu­latos színfoltja lett a kör­nyéknek. Sok miskolciban váltott ki viszont ellenérzést, amikor a Hoffmann Ottó ut­sfc A Hoffmann Ottó utcai szökőkvtat a színe miatt joggal érte sok kifogás cai szükőkút a felújítása kez­detén kék színű alapozást kapott. Sajnos, az eredetileg tervezett kén-máj színű fe­dőfesték helyett csak arany színűt sikerült beszerezni, így a fémszerkezet kissé bi­zarr színben pompázik. A Szabadság téren, az Akadé­miai Bizottság székháza előtt kivitelezési gondjaink adód­tak: nem találtunk szakem­bert az ottani munkálatok­ra. A Győri kapui úgyneve­zett emberpár viszont — a környék lakóinak megelége­Körzeti népíronthizottsi^i választás A Hazafias Népfront Mis­kolc III/4. számú körzeté­ben holnap délután 17 óra 30 perckor kezdődik a HNF VIII. kongresszusát előké­szítő értekezlet, melynek so­rán megválasztják a körzeti bizottság testületi tagjait. Az értekezlet a Győri kapu 57. szám alatt, a párthelyiség­ben lesz. Huszonöt fok is lehet Milyen idő várható októberben? A sokévi megfigyelés sze­rint a nappali felmelegedés a hónap eleji 19—20 fokról 12—13 fokra csökken októ­ber végére, az éjszakai le­hűlés pedig 10—11 fokról 5—6 fokra. Az ebben a hó­napban előfordult legmaga­sabb nappali hőmérsékleti értékek 28—33 fok között voltak, a legalacsonyabb haj­naliak pedig —6 és —15 fok között. A csapadék havi ősz- szege átlagosan 50—75 mm. Az idén változékony ok­tóberi időjárásra számítha­tunk: egymást követve, cik­lonok és anticiklonok ha­ladnak át az európai konti­nens felett nyugatról kelet felé Ezek különböző hőmér­sékletű és nedvességű lég­tömegeket szállítanak hazánk fölé. A hónap eleién erősen felhős idő lesz. többfelé hul­lik majd kisebb eső, zápor­eső. A nappali hőmérséklet maximuma 14—19. a hajnali hőmérséklet minimuma pe­dig 3—8 fok között várha­tó. A hónap első napjai után az ország keleti felében 20— 25 fokra is felmelegszik a levegő, de a Dunántúlon, ahol sokfelé várható eső. záporeső. csak 10—18 fokos nappali felmelegedés lesz. Ezt követően, változóan felhős égbolt mellett, or­szágszerte több-kevesebb eső hullik. A nappali fel- melegedés egyes helyeken 8—14. másutt 15—21 fok között várható. A hajnali minimumok derültebb éjsza­kákon már a 0 fokot is meg­közelíthetik. Október közepe táján is­mét megnövekszik a felhő­zet. sokfelé hullik záporeső. tör ki zivatar. A nappali felmelegedés ennek ellenére emelkedik, és elérheti a 17 —25 fokot. Hajnalonként is csak 4—14 fokig hűl le a le­vegő­A hónap utolsó harmadá­ban ismét hűvösebbre for­dul időjárásunk. jóllehet derült, száraz, valamint bo­rult és csapadékos időjárású napok váltogatják egymást. A legmagasabb nappali hő­mérséklet a borultabb, csa­padékosabb helyeken 10—15. másutt pedig 15—21 fok kö­zött váltakozik. Hajnalon­ként a derültebb égboltű he­lyeken gyenge talajmenti fa­gyok is előfordulhatnak. A reggeli és a kora délelőtti órákban párásságra, ködre, esetleg gyenge ködszitálásra számíthatunk. désére — felfrissült. Min­dent összevetve: jónak bizo­nyult a szerződéses üzemel­tetési forma. B. A. A ÜH várospolitikai fóruma Sodródó fiatalok • Aggnsxtó bűnü*ryi statisztikáit • Közönyösek a munkahelyek • A család—iskola v*ta eldőlt Gyakran elhangzó keserű megjegyzés: a városképhez ma már hozzátartozik az ut­cákon őgyelgő gyanús kül­sejű, agresszíven viselkedő fiatalok lát' a. Ez átvitt értelemben is igaz, hiszen a most felnövekvő nemzedék formálja majd a város jö­vőjét, s az, hogy milyen lesz majd Miskolc, az jó­részt lakói értékteremtő és megőrző tehetségén múlik. A veszélyeztetett gyerekek, a bűnözővé váló fiatalok ügye napi szóbeszéd tárgya, s ag­gódásunkat erősítik a ré­misztő statisztikák. Vajon mi a valós helyzet ma Mis­kolcon. a gyermek- és ifjú­ságvédelemben ? Nagyon sok riasztó adatot tartalmaz az a jelentés, amit Jat'ult a minőség Tejet, mas me« D yékből A tej minőségéről és fel­vásárlásáról tárgyaltak az e témával foglalkozó szakem­berek Miskolcon, az MTESZ- székházban megrendezett TIT-rendezvényen. Az egyik előadó Czingler Dávid, a Borsod Megyei Tejipari Vál­lalat igazgatója volt. Tőle kértünk tájékoztatót a me­gye tejellátásáról: — Gondokkal küzdünk; Borsodban nem tudunk any- nyi tejet felvásárolni, ameny- nyi az itt élőknek elegendő lenne. Az utóbbi évekhez képest legalább egytizedével kevesebb tejet vásárolunk fel a helyi termelőktől, egy­szerűen azért, mert nincs több. Ezért Hajdú, Szabolcs és Szolnok megyékből va­gyunk kénytelenek importál­ni, ami a szállítási költsé­gek miatt nem olcsó dolog. Területünkön évente 160 millió liter tejre lenne szük­ség, s van 120 millió liter. A hiányzó 40 millió litert más megyékből kell pótol­nunk, hogy ne legyen fenn­akadás a tej és a tejtermé­kek forgalmazásában. Ha tehenenként évi 5 ezer lite­res átlaghozammal számolok, akkor több mint 6 ezer te­hénre lenne szükség ahhoz, hogy Borsod ne szoruljon tejimportra. Az utóbbi idők­ben meghozott intézkedések reméljük, eredménnyel jár­nak, s így előbb-utóbb eny­hül a gondunk. Egyébként amióta minőség szerint vesz- szük át a tejet, jelentős ja­vulás tapasztalható. Míg ta­valy mindössze 26 százalék volt az I. osztályú tej ará­nya, ebben az évben ennek a duplájával számolunk. És a jobb minőségű tejből könnyebb jobb tejterméket készítenünk... jfc A miskolci tejüzemből is mindennap várja a tejterméke­ket a lakosság, s naponta erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ne legyen elégedetlen az ellátással... ez ügyben a tanácsi testület elé terjesztettek. Egyre több a veszélyeztetett gyerek, emelkedik a fiatalkorú és gyermekkorú bűnözők szá­ma. Egyre gátlástalanabbak a bűn útjára lépő tizenéve­sek — egyszóval romlik a helyzet. A szakemberek úgy vélik, hogy figyelni kell arra is: a fiatalkorú bűnözők számát most már a jobb körülmé­nyek között élő családok sar­jai is gyarapítják. Akadnak egyetemista gépkocsi-feltö- rők és érettségizett tolva­jok... Ráadásul a statiszti­kai adatokat meg is fejel­hetjük azzal, hogy Miskolc szinte minden sajátosságával kedvezőtlenebb helyzetben van, mint más megyei váro­sok. Túl vagyunk a feladat meghatározásán, s nem is kevés az, amit a gyermek- és ifjúságvédelemben eddig tettünk — így jellemezhet­jük a feltételek oldalát. Ren­geteg határozat született fenn és lenn, bizottságok alakultak, és pénzt is köl­töttünk erre a célra. És most következik a sok de, hiszen nincs elég gyógypedagógus, nem tudunk vonzó szabad­idős programokat kínálni, zsúfoltak az iskolák. Ahhoz persze, hogy gyógyírt talál­junk, először az okokat kell feltárni. A gyökerek azon­ban nagyon szerteágazóak, hiszen a gyerekek, fiatalok beilleszkedésének zavarai minden műszernél gyorsab­ban és pontosabban jelzik a társadalom minden más gondját-baját. A felnövekvő nemzedék élete, sorsa ezek­nek a hatásoknak az összes­sége nyomán alakul. Igen ám, de ez így csak akkor igaz, ha nem próbálna vé­deni, óvni, tanítani és ne­velni a család és az iskola. Nem véletlen a sorrend, hisz a vita eldőlt — eldön­tötte az élet —, hogy a csa­lád szerepét nem pótolhatja semmi. Nem a válások té­nye itt a legaggasztóbb, ha­nem a jog által összefűzött, de valójában szétzilált csa­ládok számának növekedé­se. A szakemberek szerint ezért ma nem halogatható tovább a családgondozási hálózat létrehozása, me­gyénkben és városunkban sem. Sok szó esik a társa­dalmi összefogásról is, hi­szen a saját hétköznapi kö­zönyösségünk s a munka­helyek érzéketlensége a csa­ládi gondok iránt megnehe­zíti az eredményes ifjúság­nevelő munkát. De a gyer­mek- és ifjúságvédelem, altér tetszik, akár nem, pénz kér­dése is, hiszen amíg nem tudunk kellő számban meg­felelő otthonokat létesíteni, szakembereket kiképezni és megfizetni, addig többnyire csak az emberi felelősség- és kötelességtudatra hivat­kozhatunk. Ez az eszköz pe­dig kevéssé hatékony — er­ről mindennapi tapasztala­taink. s a szomorú statisz­tikák győznek meg minket. (k-ú) Mától az egyetemen Nemzetközi szakszervezeti szeminárium Az intézmény fennállásának 250. évfordulóját rendezvény- sorozatokkal is ünneplő jubi­leumi tanév eseményei közé tartozik az a felsőfokú nemzet­közi szakszervezeti szeminári­um, amelyet október 2. és 5. között szervez a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyelem. A szemináriumnak az a célja, hogy a Pedagógusok Szakszervezete NME-i Bi­zottsága és a vele együtt­működő külföldi felsőokta­tási intézmények, illetve a vállalatok szakszervezetei közötti munkakapcsolatot to­vábbfejlessze és erősítse. Ilyenformán nem véletlen a háromnapos kurzus címe: A szakszervezetek szerepe a tudományos-technikai forra­dalomban. A vendéglátó intézmény­nyel együtt 18 társegyetem és régi munkakapcsolatban álló üzem találkozik, és nem kérdés, hogy van mit fel­idézni: a freibergi, szófiai, krakkói, brnói, budapesti, kassai, ilmenaui, magdebur- gi, berlini, varsói, zsdano- vi, veszprémi intézmények­kel, a Miskolcon oktatott szakmákhoz, és itt művelt tudományokhoz kapcsolódó szakszervezetekkel régi a szükséges és hasznos együtt­működés. A szeminárium program­ja ma délelőtt a delegációk kétoldalú megbeszéléseivel kezdődött. A megnyitó, ame­lyet az egyetem szakszer­vezeti bizottságának titkára, dr. Cselényi József tart, dél­után fél 5-kor lesz. Az el­ső napot a műszaki felső- oktatás jubileumának szen­telik: megemlékezést hall­gatnak meg az elmúlt két és fél évszázadról és az egyetem rektorának, dr. Czibere Tibor akadémikus­nak előadásából a hazai műszaki felsőoktatás fej­lesztésének időszerű felada­taival ismerkednek. Októ­ber 3-án. csütörtökön dr. Kun László, a Borsod Me­gyei Pártbizottság titkára tart vitaindítót A tudomá­nyos-technikai forradalomra való felkészülés néhány gyakorlati kérdése címmei, és a téma október 4-én Kó- sáné dr. Kovács Magda elő­adásával folytatódik. A cí­me: A szakszeri'ezetek sze­repe a tudományos-techni­kai forradalomban. Mindkét referátumot megvitatják a résztvevők. A szeminárium programja során természe­tesen tovább ismerkednek a vendégek az egyetemmel, és az otthont adó ország­rész nevezetességeivel.

Next

/
Thumbnails
Contents