Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda... 7arulságos perek a Munkaügyi Bíróságon szervezetek titulusai, hogy a téeszek neve csak elvétve szerepel bennük. Mivel a telephelyük általában távol esik a téeszétől, a belső ellenőrzés gyakorlatilag megoldhatatlan. A megrendelők ritkán néznek utána, kinek van joga bizonyos értékhatáron túl szerződést kötni. Mire pedig a számonkérésre kerülne a sor, a vezetők már másutt dolgoznak, vagy a szakcsoport gazdát cserélt. Néhányat a gazdag példatárból. A mentshelyi Balaton felvidéke Mgtsz „Multi- ker Koordinációs Irodája”, amelynek a fővárosban van a székhelye, bundákat és más szőrmeárut készített. Ezt a szolgáltató főágazatot vette át az encsi Zója Tsz. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat négymillió forint értékben rendelt tőlük árut, de a télre csak „csöpögtettek” ebből a nagy tételből. A vállalat félmillió forintos kötbért kért a téesztől, a Hajdu-Bihar Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és az Aranypók Vállalat pedig minőségi kifogások miatt szállt velük perbe. Am az azonosítási címke és a gondos leltár híján rendkívül nehéz volt megállapítani, melyik téesz színeiben mennyi mulasztást követtek el. • ELVESZETT FŐELOSZTÓ, KÓDORGÓ DARU így adnak-vesznek egymás között befejezetlen beruházásokat és megkötött szerződéseket is. Asztalosmunkákat, anyagokat és állóeszközöket vett át például a kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz-től a korábban alvállalkozói minőségben dolgozó olaszliszkai Gazdász nevezetű. Egyik sem tudta megnyugtató módon bizonyítani, hogy milyen értékű munkát végeztek el a megbízó 603 ezer forintos megrendelése alapján... A két bába között elveszett egy 600 ezer forintos főelosztó. A munkát a Gödi Du- namenti Tsz adta át a prü- gyi Tiszamenti Tsz-nek, s két év elteltével, a korábbi cégénél már nem dolgozó gépkocsivezető zsebéből került elő a tárgyaláson a bizonylat, miszerint ő a rendeltetési helyére vitte. De megbízható dokumentum híján még ma sem világos, hogy az került-e az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetemre, mert a gyártási szám nem egyezik. Egy évig kódorgott egy daru. A történet: a fóti Vörösmarty Tsz levonul a fővárosi Orbánhegyi úti lakásfelújításról. Az alvállalkozó, a pálházi Rákóczi Tsz lép a helyébe. A daru bérbeadója benyújtja az eredeti megrendelőnek a 120 ezer forint bérleti díjról szóló számlát. Az nem használta, tehát nem fizet. Az utódnak állítólag nem volt rá szüksége ... Hátrahagyott építőanyag ügyében folyt a vita a csepeli Duna Tsz és a monoki Kossuth Tsz között. A megrendelő elégedetlenkedett az előbbinek —, a fővállalkozónak — á munkájával egy 600 adagos konyha építése során. A munkát átvette a monori téesz, s az elszámolással megkezdődött a vita. Holott a korábbi, pontos leltárral hónapokig tartó bir zonyítási tortúrát védhettek volna ki. • ÉSSZERŰTLEN KOCKÁZAT Ellenőrzi-e az építési napr lót menet közben a megrendelő? Sajnos, nem mindig. Ezért érte meglepetés a Gabonaforgalmi Vállalatot. amely a taktaharkónyi Petőfi Tsz Gömöri ipar szakcsoportjával 15 ezer forint értékű tetőjavításra szerződött. A végösszeg azonban 440 ezer forint követelésről szólt. Szakértő vizsgálta meg az ügyet, és csupa r}454 ezer forint munkadíjat látott indokoltnak. Utólag azonban nehéz bizonyítani, hogy műszakilag szükséges volt-e ekkora értékű munkát elvégezni. Gazdasági társaságot alakított, Mountinvest néven, a krasznokvajdai Bástya és a bükkábrányi Béke Tsz. Az első évben 600 ezer forint nyereséget, a következő esztendőben azonban csaknem 4 millió forint veszteséget mutattak ki. Ahol az adminisztratív létszám nagyobb a termelőmunkát végzőkénél, ahol a vezetők 90 ezer forintos svájci útja nem hoz üzletet, ahol a dolgozók bérelt gépkocsival járnak az ország másik végébe dolgozni, ott bizony megfeneklik a szekér ... A periratok között történő tallózást, azért tartjuk; fontosnak, hogy más kárán tanuljon az okos. Az ügye-, két nem lehet elbagatellizálni: többségükben a vál-, lalkozás komolyságát és a. kockázat ésszerűségét kell, kétségbe vonni. A jó cim-, boraságon alapuló szakcso-, portok, az olykor nyolc általánost végzett igazgatók és főmérnökök nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A téeszek vezetőinek a lelke rajta, milyen előéletű embereket adnak-vesznek egymás között O. E. Gépgyári küldöttség utazott Bajára Párt- és tömegszervezeti delegáció utazott tegnap a Diósgyőri Gépgyárból Bajára. Benczkó Bélának, a DI- GÉP pártbizottsága titkárhelyettesének vezetésével. Nagyüzemünk évek óta gyárt hűtőházat, különféle berendezéseket a Duna-parti városnak, innen a kapcsolat. A diósgyőrieket a Bajai Városi Pártbizottság hívta meg. Ott-tartózkodásuk során egyebek között tanulmányozzák a pártmunka módszereit, és szót váltanak olyan időszerű kérdésekről is, mint például a településfejlesztési hozzájárulás vagy a szak- szervezeti választások. Kisgergely Zoltánnétól, a magyar válogatott keret trénerétől érdeklődtünk: milyen újdonságokkal lepték meg a szakmabelieket a jeles frizurakreátorok? Elmondta, hogy a sassoon divatja után most más vágástechnikát kell megtanulniuk a fodrászoknak Ismét előkerülnek a hagyományos szerszámok, a borotva és a ritkító olló. A frizuradivat rendkívül változatos ; mindenki megtalálhatja az egyéniségéhez illőt. De a fiataloknak mindig más kell. s ennek jegyében készülnek a „tépett formájú” fazonok. A szálhosszúság egyenetlen, s ezt a formát a ritkító ollóval és a borotvával tudják kialakítani. Felnyírt, felstuccolt fazonok, egészen rövid vagy hosszúra hagyott frufruk váltogatták egymást. A férfifrizurák divatja is erősen közelít a nőkéhez; sportosan, lezseren elegánsak. Már a Bécsben látott divatvonalak jegyében készül a magyar válogatott Berlinbe, ahol október 28-án rendezik meg a szocialista országok részvételével a Barátság Kupáért folyó versenyt. Ennek két miskolci indulója is lesz: Veres Ágnes és Kardosné Kosztyi Magdolna. Magyarország két év múlva lesz a bécsihez hasonló, rangos esemény színhelye. Az Euróna-bainoksággal egy időben ülésezett ugyanis a Fodrászok és Kozmetikusok Világszervezete. amelyen részt vett Reinis Sándorné, a Magyar Fodrász és Kozmetikus Szövetség elnöke is. A kétévenként megrende- I Január elsejétől új hőszigetelési szabvány lep életbe, amely sokkal szigorúbb lesz az eddiginél. A rendelkezés nemcsak a családiházépítőket érinti, hanem a panelból készült házak készítőit is. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat alsózsolcai házgyárának elemgyárvezetőjétől, Szabó Lajostól az iránt érdeklődtünk: felkészült e a január 1-i változásokra a házgyár? — Olyannyira, hogy már az idén februártól olyan panelek készülnek nálunk, amelyek már megfelelnek a hőszigetelési szabvány által előírtaknak. Nagyon sok ház épült már ilyen panelekből. — Miből áll a változás? — Ez szemmel nem látható. Valamelyest megvékonyítottuk a betont, s hét centiméter vastag nikecell szigetelő réteget építettünk be. A csomópontokban ez a réteg még négy centiméterrel vastagszik ... — Ezáltal minden bizony - nyal könnyebb lett a panel. Statikailag nem érinti-e hátrányosan ez a házakat? — Semmiféleképpen sem! Minden szempontból megvizsgáltuk a paneleket, valóban könnyebb a hőszigetelt, mint a hagyományos, de ez az épületek javára, semmint kárára van. Ugyanolyan szilárd marad a ház, de melegebb lesz. A hő nem átjáróházként használja . .. I. S. is Februártól már hőszigetelt panelből épülnek Miskolcon a házak... (Balogh Imre felvétele) Az ígért pénzbői adósság Eeil A pályakorszerűsítést nem lehet sabban közlekednek a szerelvények. Zsúfoltak az autóbuszok Drága a halogatni, de kényelmetlenséggel jár, mert lasbiztonság Az elmúlt fél évtizedben növekedett a Miskolci Közlekedési Vállalat járműparkja. hiszen új lakótelepek épültek, és sorra további járatokat kellett indítani. Az MKV-sok munkáját dicséri, hogy nemcsak a kilométerek száma nőtt meg, hanem a jármüvek teljesítménye is. Bécsi tapasztalatokkal és érmekkel a birtokukban tértek haza a magyar fodrászok közül néhányan a szé- pitők Európa-bajnokságáról. Kis világversenynek is beillett ez, hiszen japánok és amerikaiak is képviseltették magukat. A fővárosi Lestyán Csaba éppen az ő részvételük miatt szorult le a dobogóról, és csak ötödik lett. Nagy Dorottya, szolnoki női fodrász viszont szép babérra tett szert: a bronzérmet vehette át. A magyar fodrászat elismeréseként Kászonyi András mint zsűritag értékelte a versenyzők munkáját. Érdekes kép alakul ki, ha mérlegre tesszük az elmúlt fél évtizedet. A gépjármű- park műszaki állapota az első egy-két évben javult, az utóbbi időben azonban romlott. Ennek elsősorban az az oka, hogy nincs elég pénz a cserére, s ezért a 420 ezer kilométeres futási határt fel zendő Európa-bajnokság helyszínéül itt jelölték ki Magyarországot. Szépítőmestereink nemzetközi elismeréseként lehet elkönyvelni, hogy a rendezés jogát megkaptuk — hiszen több ország vetélkedett érte. kellett emelni 500 ezerre. A műszaki állapot romlásán, persze nem a balesetveszély növekedését kell érteni. Ezek a buszok, villamosok ugyanolyan biztonságosak, mint az újak, csakhogy ez a biztonság egyre több pénzbe kerül. A szakemberek úgy látják. hogy némileg javult a kocsik tisztasága, és a forgalomirányítás rendszere jobban működik, mint ezelőtt néhány évvel. Kétségtelen azonban, hogy zsúfoltabbak lettek a buszok. Sokat segíthetne a villamosjáratok jobb kihasználása. Ennek előfeltétele, a villamospálya rekonstrukciója, s a kocsik korszerűbbre való cserélése. A rekonstrukció már megkezdődött, de ennek vannak kellemetlen oldalai is, hiszen a munkálatok miatt korlátozni kellett a villamosok sebességét. Ami pedig a kocsicserét illeti: az anyagi háttérről biztosat ma még nem lehet mondani. Az azonban tény, hogy Miskolcról is utaznak szakemberek a közeljövőben a csehszlovákiai ' Tátra villamosszerel- vénygyárba. tárgyalni a potenciális külföldi szállítóval. <k—«) A beígért nagy pénzből nem lett semmi... — így kezdődött az az írásunk, amely arról szólt, miként kérnek jogorvoslást a Borsod Megyei Munkaügyi Bíróságon a téeszszakcsopor- tok pórul járt tagjai. Ugyanezekkel a szavakkal kezdődhetne ez az írás is. Amely arról tudósít, hogy a megrendelő vállalatok, illetve a szakcsoportok gazdái, a termelőszövetkezetek a pénzüket siratják, s a Borsod Megyei Gazdasági Bíróságon keresik az igazukat. Többnyire a kedvezőtlen adottságú, kis nyereséggel dolgozó téeszek látják a nehézségekből kivezető utat egy-egy vállalkozásban: úgy vélik, hogy a döcögő szekeret ezek majd kimozdítják a kátyúból. A szándék szép és jó, kereslet is lenne a munkájuk iránt, de a köny- nyű meggazdagodás, reménye, a szakértelem hiánya gyakran csöbörből vödörbe juttatja a gazdát. Sőt mi több, ha tönkremegy a szervezet, végső soron a szakcsoport tartozásai miatt — mivel nem önálló jogi személy — a téesz tagságának kell a zsebébe nyúlnia. • KI A GAZDA? A gazdasági bíróság dosz- sziéiból Kovácsné dr. Oláh Annamáfia megyei bíró gyűjtött össze egy jellemző csokorra valót. A nyomozás magasiskoláját kell alkalmasint végigjárni ahhoz, hogy egy-egy szakcsoport gazdáját kiderítse a bíróság. Olyan hangzatosak a kis Már a budapesti Európa-bainok'áora készülnek lodias/amk A tépett tormához elő a borotvával O.E. A házgyárból Hőszigetelt panel
