Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-04 / 233. szám
STOP! KÖZLEKEDÜNK! A legkissbbeka forgalomban “ V A járművek számának emelkedésével mind fokozottabb mértékben jelentkezik az igény, hogy a legfiatalabb generáció tagjai a lehető legkorábban elsajátítsák a közlekedés szabályait (illetve életkoruknak megfelelően annyit, amennyi a biztonságukhoz elengedhetetlenül szükséges), hogy mielőbb otthonosan mozogjanak a közlekedésben. Ez a folyamat már az óvodáskorban megkezdődik. A gyerekek hamar megismerkednek a gyalogosközlekedés legfontosabb mozzanataival, azokkal a tiltásokkal, amelyekre életük során a saját biztonságuk érdekében is mindig ügyelniük kell. Az óvodás nemcsak a kis társak közösségében tanul közlekedni, ahol ezt az óvónő irányításával gyakorolja, hanem szüleivel is. Életkori sajátosságánál fogva a kisgyerek állandóan kérdez, érdeklődésében megkülönböztetett helye van a járművekkel zsúfolt érdekes és változó utcának. Nagyon sok múlhat a szülőkön, hogy ezt a kíváncsiságot miként elégítik ki. Sok múlhat a személyes példaadáson. Gondoljuk csak meg, hogyan értékelheti élményeit a gyerek, ha az óvodában szépen megtanult, elfogadott szabályokat délután a szülei semmibe véve felrúgják, karjánál fogva átráncigálják a kicsit a tilos jelzések ellenére a forgalmas kereszteződéseken. A személyes példát nem véletlenül hangsúlyozzuk, hiszen a gyerek a szüleitől tanulhat a legtöbbet, hozzájuk áll a legközelebb. Sokféle tennivalója akad szülőnek és pedagógusnak egyaránt, ha azt a célt tűzi maga elé, hogy a legkisebbeket felkészíti a forgalomban való eligazodásra, de talán még ennél is többet tesz, aki az ismeretek átadásán túl azt is el szeretné érni, hogy az utánuk jövő nemzedékek helyes közlekedési szemlélettel rendelkezzenek. Mint ahogy a mindennapok tapasztalatai mutatják, a szabályok ismerete önmagában még nem elég. A közlekedők biztonságát nagymértékben emelné, ha átéreznék, hogy az úton társak vagyunk, egymásra szoruló partnerek. Gyalogosan, a volán mögött, vagy utasként.., A gyerekek a közlekedésben megfelelő védettséget élveznek, hiszen vagy a szülők, vagy a pedagógusok, ▼agy nagyobb testvéreik, tehát megfelelő közlekedési tapasztalattal rendelkezők felügyelete alatt teszik meg útjukat. Az önállóság megszerzése sem történik egyik A gyógyszereket mindig készenlétben kell tartania az édesanyának Családi körben A Pártcsoport Híradó jubileuma A Diósgyőri Gépgyár párt- bizottsága lapjának, a Pártcsoport Híradónak tegnap jelent meg a jubileumi száma: a 200. alkalommal vehették kézbe olvasói. Ez alkalomból tegnap a szerkesztő bizottság, amelynek Mónus Antal a vezetője, ünnepi ülést tartott. Kárpáti Zoltán, a DIGÉP párt- bizottságának titkára köszönetét mondott a társadalmi munkásoknak, majd átadta Nyikes Imrének, lapunk rovatvezetőjének, a Pártcsoport Híradó szerkesztőjének és Eisele Gyulának, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ és a lap grafikusának a DIGÉP Kiváló Dolgozója kitüntetést, amely- lyel a lap alapítása óta eltelt tizenhét esztendei áldozatos tevékenységüket ismerték el. napról a másikra. Arról van ugyanis szó, hogy az egyedül megtett utak nagysága, hosz- sza fokozatosan növekszik. Akkor szerez biztonságot a későbbiekre is a gyermek, ha ehhez a fokozatossághoz igazodóak az ismeretei is. Feladatunk, hogy ebben segítsük, támogassuk őket. Fezbe barkóit szerecsenfej Meinl’üslet, Miskolcon is Az idősebb miskolciak bizonyára még emlékeznek az emblémára: fezbe burkolt szerecsenfej és tálcán gőzölgő kávéscsésze. A Meinl cégnek korábban egész Magyar- országot átfogó üzlethálózata volt. A vállalat. ma is él és virul a szomszédos Ausztriában, s a hét elején arról értesültünk, hogy a Csemege Kereskedelmi Vállalat, két budapesti üzletében, megkezdte a Meinl-termékek forgalmazását. dotta: akkora a kereslet a Meinl-kínálat iránt Budapesten is. hogy gyakorlatilag mindent el tudnak ott adni, ezért a közeljövőben nem számíthatunk a cég termékeinek miskolci megjelenésére. B. A. Most még csak a ifi égeti... Hosszú hetek óta nem esett az eső, ezért elég egy eldobott gyufaszál vagy csikk, s a száraz fü, az avar máris lángol. Szerdán • prügyi határban szerencsére csak * fű égett — négy hektár területen —, s a szerencsi tűzoltók gyorsan eloltották. A tűzoltóság azonban óvatosságra int, mert igaz, hogy most csak a fű égett, de az erdők ugyanilyen könnyen lángra gyúl- hatnak. S valameny- nyiünk érdeke, hogy ezt megelőzzük. L S. Anya, gyógyíts meg • • • Jó családi indíttatásnak számít, ha valaki házat örökül a szülőktől. Ám, ha a szanálás szele már megcsapta az öreg szoba-konyhásat, bizonytalanságban maradhatnak a bennlakók évekig. Ebben a felemás helyzetben él, rózsásnak egyáltalán nem mondható körülmények között, a Mocsári család. A fiatalasszony szüleié volt a Kőporos utca 56. szám alatti, dombra épített kis ház. Évekkel ezelőtt rádőlt az om- ladék, és néhány méterrel odébb építették fel újból. A partoldalról léömlő esővíz azonban feláztatja a falakat; érezhető, hogy sosem szárad ki tökéletesen a lakás. • KÓRHÁZI EMLÉKEK Segíts magadon jelszóval, nem ül ölbe tett kézzel a házaspár. Annál is inkább, mert kislányuk, a hároméves Gyöngyi labilis egészségét védeni kellene. Az édesanyának ő a szemefénye: félig tréfásan, félig komolyan mondja: első és utolsó csemetéje, hiszen negyvenévesen vállalta a szülést. Az idegeit bizony gyakran próbára teszi, amikor a kislánya sorozatosan kórházba kerül a súlyos allergiás, asztmás betegsége miatt. Az előző évben hétszer, az idén már háIsmerőstől tudom.. romszor kellett e krónikusan visszatérő baj miatt a Gyermekegészségügyi Központban ápolni. — Ott, a Madácsy tanár úr osztályán mindent megtesznek érte. Külföldi gyógyszereket kap. N.érh túlzók, ha azt mondom, hogy vagyont költ rá az állam. De mit ér ez a gyógykezelés? Amikor hazajön ebbe a dohos lakásba, kezdődik minden elölről — magyarázza az anya. A vizsgálatok szerint a szabad szemmel nem látható, porban levő atkára allergiás. Egyszer itt csúszkáltak a gyerekek a ház előtt, én csak leporoltam a nadrágját, s máris orvoshoz kellett vinni. Nehezen viselem, amikor szénved. s kéri, hogy: anyuci, gyógyíts meg! ® INJEKCIÓ A LAKÁSNAK IS A szülők igyekeznek megszüntetni az okokat, hogy a kislány valamivel egészségesebb körülmények között nevelkedhessen. Körülbelül húszezer forintos költséggel szigeteltették a lakást, befúrtak a falakba, s egy külföldi anyaggai „injekciózták”. A megváltás egy egészségesebb lakás lenne, mert minden áldozatuk csak a tüneti kezelésre volt jó. A tanácson. már ismerik az ügyüket. De egyelőre kevésnek bizonyul a féltucatnyi orvosi igazolás. Nem vigasztalja a házaspárt az ügyintézők visz- szaköszönő nvugtatása: laknak jóval rosszabb körülmények között sokan mások is . .. Csak OTP-lakásra jogosultak, hiszen saját házuk van. Eladásra viszont gondolni sem lehet, hiszen az áráért nem kapnának sokkal jobbat. A másik fogas kérdés pedig: megvenné-e valaki? A szanálásnak évekkel ezelőtt már híre ment. Aztán — úgy tudják — pénzügyi nehézségek miatt lefújták az egészet. Nem tudni. mikor kerül újból terítékre- De építési engedélyt, sem adnak e régi utcára — egyszóval együtt van a patthelyzet. • A NADRÁGSZÍJ- POLITIKA Az édesanya a Bükkpidé- ki V end'églátóipari Vállalatnál dolgozik mint számlaellenőr. Augusztusban ment vissza a gyesről. Mocsári Géza két hónapig bizonytalanságban élt, fizetést sem kapott a Topszolg viszontagságai miatt. Most az egész brigádjukat átvette a felsővadászi tsz, s az múlt hónapban már szép fizetést hozott haza, mint hegesztő. A nagymama segítségére nagy szükségük volt eddig is, s lesz is, ha a kicsi netán beteges- dik. Tápénzből nem is lehetne félretenni az eltervezett összeget. Jól meghúzzák a nadrágszíjat, hogy havonta legalább háromezer forin-- tot a takarékba tegyenek. Ez lesz' a fedezet, ha egyszer OTP-lakást kapnak: a beugró ne érje őket váratlanul. O. E. Rengetegen voltak kíváncsiak már a boltok kirakataira is. és iócskán vitték a kekszet, csokoládét, kakaót, bár korárts°m olcsó áron kínálták őket. Mint megtudtuk: a kereskedelmi vállalat nem csunán az árut veszi át az osztrák partnertől hanem arra törekszenek, hogy a Meinlékre jellemző, a vevő érdekeit szolgáló kereskedői mentalitás is meghonosodjék az említett üzletekben. — Űjraéled-e a vidéki hálózat? — kérdeztük Házi Zoltántól, a Csemege Kereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettesétől. Mint elmondotta: jövőre több nagyvárosban, így Miskolcon is szeretnének Meinl-boltokat nyitni. Ám még nem tudni, melyik miskolci csemegeüzletre esik a választás: a hely kijelölését a lehetőségek gondos, körültekintő mérlegelésének kell megelőznie. Addig is — a választék bővítése céljából — juttathatnának az itteni boltjaikba az osztrák árukból — javasoltuk a vezérigazgatóhelyettesnek. Ám mint monCsínján kell bánni a leírt szóval, ha újságban lát napvilágot, mert az általánosítás erejével hat. Én tehát afféle „bújócskázást” fogok játszani — ismerőseimtől szerzett észrevételeket vetek papírra. Egyszer falusi asszonyok közé csöppentem a vonaton. Egyikük elképesztő esetről beszélt. Azt már elfelejtettem, mi volt az az „elképesztő eset”, azt azonban nem, hogyan védekezett a történet előadója hitetlenkedő társai előtt: „Így hallottam — így tudom”. Remekül vágta ki a rezet; áthárította a felelősséget arra az ismeretlen személyre, akitől hallotta. Egyik ismerősömmel akadok össze a miskolci utcán. Találkozáskor valamit kérdezni szokás, én is ezt tettem. Mivel utaztál? „Viszonylaton”, hangzott a zsákmacskás válasz. A „viszonylat” szó nem tárgyat, tömegközlekedési eszközt jelöl, hanem elvont fogalom. Elmagyarázta, a villamos ablakán olvasta, hogy a busz és villamos összes vonalára érvényes bérlettel „minden viszonylaton” szabad utazni. Másik ismerősöm a miskolci Muskátli ételbárból hozott nekem témát. Mielőtt belépett volna a helyiségbe, a kétszárnyú üvegajtón ez a felírás szúrt neki szemet: „Grill inter- nacionál". Eltűnődött, mi az ördögöt jelenthet? A „grill" angol szó, jelentése: éjjeli táncos (esetleg műsoros) szórakozóhely. Az „internacional” latin eredetre vall, értelme: „nemzetközi”, de csak akkor, ha a végéről nem spórolják el az e magánhangzót. Ügy vélte, hogy a két szó együttes értelme: „nemzetközi éjjeli táncos szórakozóhely”. Belépve rögtön látta, hogy itt ilyesmiről szó sem lehet, tehát a kiszolgálónőhöz fordult, rámutatva a talányos feliratra. A hölgy széttárta karját, ami „internacional” ennyit jelent: „Fene tudja”. Ebben a pillanatban belépett egy férfi az eladótérbe, a nő fülébe súgott valamit. A „főnök” keze könyökben meghajolt, ujjai ökölbe szorultak, de mivel egy kíváncsi vendéget illetlenség ilyen „internacional” mozdulattal kifizetni (jelentése hímnemű lóval kapcsolatos), visz- szasúgott valamit. A hölgy kacagást eresztett meg, majd így fedte fel a vendéginvitáló kifejezés rejtélyét: „Magyar csirke!” Ismerősömnek fülig szaladt a szája, s mivel humán tagozatos volt a gimiben. azaz latint tanult, deákos szállóigével nyugtázta a „talpraesett” választ:: „Hoc erat in votis” (Ezt kívántam, erre vágytam.) Harmadik ismerősöm öt forint árán jutott az alábbi históriához. A „Pátria" első emeleti postájából jött ki, amikor pengetös hangszer és kellemes énekszó hangja ütötte meg a fülét. Az erkélyről letekintve, utcai mulattatókra esett pillantása. A rögtönzött műsort „kalapozás” követte, s mivel neki is tetszett a játék, alá pottyantott egy ötöst. „Hobók”, szólta el mellette valaki magát. Amint a tömeg felszívódott a miskolci sétálóutcán, kis gépecske ügyeskedett elő valahonnan, nevezzük annak, ami: „járda- gépseprő”. Ismerősöm ekkor vette észre, hogy az alkalmi közösségként összeverődött miskolci közönség itthagyta „jólneveltsége" melléktermékeit: regiment csikket, napraforgó (makuka) héjat, söröskupakot, sőt „kettesre” (két deci pálinka) utaló, csavaros üvegzárót is. Így összegezte a látottakat: nem a művészek voltak „hobók”, hanem közönségük egy része. (Hobo angol szó, jelentése: csavargó...) (géem) ★ Ha Gyöngyike nem mehet óvodába, á riagymama a gondozója és a játszótársa (Kerényi László feltételei)
