Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

♦ A világ legjobbjai között tartják számon „Szemfogók” a falon Minek néz entern? Varga Győző plakátjai ★ Egy korábbi munka. Kodály Háry Jánosának lemezborí­tója. Plakátok és hanglemezbo- rítók ölelnek körbe. Mind jó ismerősek, láttam már őket. De így együtt soha. Az egyikről Háry János tekint rám, a másikról Tolsztoj, a harmadikról egy kecses nő— ízelítő egy grafikusi életpá­lyából, legalábbis az első harminc évéből __ Varga Győző munkáit az utca embere is ismeri. Min­dennap találkozhat vele, amerre megfordul. A szak­emberek azonban nem csak ismerik, hanem el is isme­rik, szerte a világban. Szín­házi plakátjaiból és hang- lemezborítóiból nyílt kiállí­tás az Ady Endre Művelő­dési Házban. Érdemes meg­tekinteni, különös élmény. A művésszel „képei” közt be­szélgettünk, afféle rövid tár­latvezetés közben. — Ez a kedvenc munkám — mutatott az egyikre. (Ezen egy ökörfej látható, az orra helyén kiképezve egy mez­telen női alakkal, s a kö­vetkező van ráírva: Minek néz engem?) Hogyan szüle­tett? Ennek külön története van. Évekkel ezelőtt felkért Komlós János, a Mikroszkóp Színpad igazgatója, hogy az új kabaré részére készítsek plakátot. Ez volt az első ta­lálkozásom vele. Nem a leg­jobban sikerült, mert hamar kifakadtam a beszélgetés alatt. Ugyanis az igazgató kevés konkrétumot mondott az előadásról — még a cí­met se tudta! —, anélkül pedig nem lehet igazán jó plakátot csinálni. Hirtelen dühös lettem, felálltam, és megkérdeztem tőle: minek néz engem?! Megvan! Ez lesz a címe! — kiáltott fel Komlós, és még ötszáz fo­rint ötletdíjat is adott. A másik kedvenc plakátom pe­dig az Egy őrült naplójához készült. — Hogyan kezdte a pá­lyáját? — Gyerekkoromban min­dent telefirkáltam, aminek nem nagyon örültek a szü­leim. Első megjelenésem a bérházunk első és ötödik emelete között volt — a fa­lon ! Ennek már a házmester sem örült, de nem tudtak Az Országos Filharmónia kamarabérletben, az úgyne­vezett „B”-sorozatban a Bar- tók-terembe mára hirdetett lebeszélni még a pofonok kilátásba helyezésével sem a további működésemről. Sőt, az iskolában is rendszeresen összefirkáltam a táblát, pa­dot. no meg a füzeteket. El­határoztam, hogy grafikus leszek. A Képzőművészeti Főiskolán többek között Hincz Gyula, Miháltz Pál és Koffán Károly voltak a mes­tereim. Osztálytársaim kö­zött pedig ott volt Kondor Béla, Feledv Gyula és Gross Arnold. 1954-ben végeztem. Nem sokkal később a Hang­lemezgyártó Vállalatnál le­mezborítókat terveztem. Húsz éven át foglalkoztam vele, de közben könyveket is illusztráltam. — Mikor kezdett el szín­házi plakátokat rajzolni? — Körülbelül tíz éve. ami­kor a hanglemezborítón a koncertje betegség miatt bi­zonytalan időre elmarad. A közönség szives megértését kérik. művek illusztrálása helyett az előadóművészek sztárolá­sa került előtérbe, a színes portréfotók jöttek inkább divatba. Ezért új terület után néztem, ahol továbbra is a grafikával fejezhetem ki magam. — Mennyire maradandó­nk e műfaj munkái? És mi­lyen hazánkban a plakát­grafikus presztízse? — A képzőművészetben nem jegyzik túl jól, ennél­fogva nem is ismerik úgy el. ahogy az kijárna. Őszintén irigykedem a műfaj lengyel képviselőire, akik erre nem panaszkodhatnak, mindenütt a világon — és hazájukban is! — rangja van a munká­juknak. Ebben ők a legna­gyobbak a világon. Magyar- országon nehéz megélni be­lőle. Egvébként megítélésem szerint a plakátok maradan- dóak, mert közgyűjtemé­nyekben és múzeumokban, kiállításokon bemutatják, megőrzik őket. — Milyen a jó plakát? — Felhívja magára a fi­gyelmet és pillanatok alatt informálja a rohanó embert. Afféle szemfogó! (temesi) Elmarad a mai koncert Peírovics Emil szerzői estje Az Országos Filharmónia hangversenyeinek sorába il­leszkedett az elmúlt napok­ban Petrovics Emil Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző ta­lálkozása miskolci közönsé­gével. Egy szerzői esten ter­mészetesen nem lehet közel harminc év munkásságát be­mutatni, különösen nem, egy kamarakoncert keretei kö­zött. Mégis emlékezetes volt ez a hangverseny, s a siker egyik tényezőjét, a választott müveken kívül, a szerző ak­tív jelenléte biztosította. Sokszor emlegetjük, milyen kár, hogy a mi korunkban az alkotók és a befogadók eltá­volodtak egymástól. Petro­vics Emil közéletisége. igénye a közönséggel való kapcso­lattartásra. követendő példa. Diplomamunkának készült 1956-ban az 1. Kantáta Mi­hail Eminescu három versé­re szopránszólóra és kis ka­maraegyüttesre. Sugár Re­zső. Viski János, Szabó Fe­renc, Farkas Ferenc egyko­ri növendéke nagyszerűen használja fel a folklóriszti- kus stílus eszközeit. Dalla­mos-ritmikus, kitűnően hang­szerelt, és egyéni invencióját maradéktalanul tükröző mű­vet alkotott, melyet ma is időtállónak. szívhezszólóan szépnek találtunk. Ugyancsak az 50-es évek végén készült a Vonósnégyes, mely jól ötvözi a modern ze­ne eszközeit a szerző egyéni stílusával. Kedves bolondság a ki­tűnő vígjátékrendező, Claude Zidi Titokban Hongkongban (eredetileg Banzaj) című filmje. A forgatókönyvet is ő írta. Az alapötlet annyi, hogy Michel, a biztosítási ügynök és menyasszonya, Isabelle egymás elől „buj­kálva” repülnek nap, mint nap a világ különböző pont­jaira, azt füllentve, hogy közben el sem mozdulnak Párizsból. Hogy miért nem mondhatják meg az igazat? Mert akkor nem lenne film, nem bonyolódhatna hősünk — tikit Michel Coluche ala­kít — hihetetlennél hihetet­lenebb mulatságos kalandok­ban Tuniszban, New York­ban, Hongkongban. A csinos menyasszony ste­wardess, aki vőlegénye óha­jára irodai munkára kéri magát. Ám még néhány re- pülőúttal tartozik cégének, és mivel nem akarja elron­tani jövendőbelije örömét, kolléganőjével konspirálva elhiteti a fiatalemberrel, hogy már felhagyott előző munkájával. Michel viszont azért nem vallja be meny­asszonyának kiküldetéseit, mert hogy nézne az ki, hogy ő ide-oda röpköd, Isabelle-t pedig röghöz köti. Sok minden belefér a kép­telen kalandok sorába. Ka­tonai puccs valahol Afriká­ban akaratlan kábítószer­csempészés. egy megmámo­rosodott pilóta kamikáze- szerű repülése — az egyik legszellemesebb jelenetben ez a pilóta a repülő cso­magteréből az utasok pakk­jaival bombázza Hongkon­got —, még az is előfordul, hogy egy szúnyogcsípéstől legalább duplájára dagad Michelünk feje. Tulajdonképpen az égvi­lágon semmiről sem szól a film. de az rendkívül mu­latságos. Zidi és Coluche ne­ve a garancia arra. hogy a csaknem kétórás vetítés jó szórakozást nyújt a vígjáté­kok kedvelőinek. Sz­A hatvanas évek kompozí­ciói közül a Fúvósötös csen­dült fel. mely a hangszerek hangszíneinek változatossá­gával tűnik ki. A négy tétel közül különösen a tréfás hangvételű Valse és a rit­mikus záró Vivace tetszett A következő évtized ter­méséből egy cimbalommű­vet hallottunk: Deux mou- vements, a Nocturne és Rag­time, melynek második da­rabjában a zeneszerző he­lyettesítette zongorán a má­sodik cimbalom játékosát. A hangversenyeinken ritkán megszólaló népi hangszer igényes repertoárdarabba] gyarapodott Petrovics művé­vel. A koncert zárószáma az V. Kantáta volt. mely az utolsó évek kamarazenei termése közül való. Mikes Kelemen törökországi leveleit szólal­tatja meg a basszúsénekes és a cimbalommal kiegészített kamarazenekar. A férfias bánat megrendítő gyöngysze­me mind az öt tétel. A műsor szereplői közül kiemelést érdemel a két szép hangú muzikális énekes­szólista, Ardó Mária és Gre­gor József. A Gál-vonósné- gyes (Gál Károly, Lenkey Csaba, Bonyhai Lajos, Ne­mes Tamás) és a Miskolci Fúvósötös (Apró László, Ba­konyi Tamás, Novak József, Halász István, Sándor Já­nos) tagjai az önálló kama­raművön kívül a kamaraze­nekar gerincét is alkották a kantátákban. A remekül in­terpretáló cimbalomjátékos Szeberényi Ilona volt. Az I. kantátában a zongora-cse­leszta szólamát Körmendi Klára játszotta. A két kan­tátát a zenei est népszerű vendége, zeneszerzője, Pet­rovics Emil vezényelte, ki­tűnően. Barta Péter Műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Meghívó. — 13.00: A Rádió Dalszínháza. A varázshe­gedű. — 13.40: Kapcsoljuk a szoLnoki stúdiót. — 14.00: Hírek. — 14.11: A magyar széppróza századai. — 14.27: Mendelssohn: V. (Reformáció) szimfónia. — 15.01: Könyvszínpad. — 15.30: Szalai Antal népi zenekara ját­szik, Veress Árpád nótákat éne­kel. — 16.00: Hírek. — 16.05: Révkalaóz. — 17.00: Takarékos- sági világnap. — 17.49; Jussi Björling operaáriákat énekel. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Diákkönyvtár hangszalagon. — 20.21: Nótaest. — 21.10: Az aranyifjú. — 21.40: Gondolatok a hazai értelmiség XIX. századi fejlődéséről. — 21.40: Miért írta meg? — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: La Halle: Rondó. — 22.50: Jegy­zet a lábjegyzetről. — 23.00: Le­mezmúzeum. — 23.47: Szoprán­áriák. — 24.06: Hírek. — 0.10: Himnusz. — 6.15—4.20: Éjfél után. Petőfi rádió: 12.06: Hírek, né­metül, oroszul és angOiUl. — 12.10: Trombitaszó. — 12.25: Úti­kalauz üdülőknek. — 12.30: Nem­zetiségeink zenéjéből. — 13.00: Hírek. — 13.05: Nosztalgiahul­lám. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Zenés délután. — 17.30: Zöld telefon. — 18.30: Slágerlista. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Operettkedvelők­nek. — 20.03; A Poptarisznya dalaiból. — 21.00: Hírek. —21.10: Kabarécsütörtök. — 22.20: Bródy Tamás szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Régi fúvósmuzsika. — 0.15—4.20: Éjfél után. 3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.05; Háttérbeszélgetés. — 13.35: Kamaramuzsika. — 14.30; Népi dallamok nagy mesterek kezé­ben. — 15.00; Pophullám. — 16.00: Európai kulturális fórum. 1985. Luxemburgi Nagyherceg­ség. — 16.50: Muszorgszkij: Bo­risz Godunov. — 17.00: Iskola­rádió. — 17.30; Az úi magyar zene hónapja a rádióban. — 18.18; A Westfáhai Kamarakó­rus Mendelssohn-motettákat éne­kel. — 18.30: In limba matema. — 19.00: Hírek. — 19.05: Heine és a muzsika. — 20.01; Opera- művészlemezek. — 20.37; Króni­ka a drótakadály évéből. — 20.47: A Stuttgarti Rádió Szim­fonikus Zenekarának hangver­senye. — 22.30: Az úi magyar zene hónapja a rádióban. — 23.13: Angol madrigálok. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00- Műsor­ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05; A Tiszától a Dunáié. Észak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: Gyógyulás és üdülés Gallyatetőn — Tenyér­ből jósló tanárnő — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — 18.60; Észak-magyarországi Kró­nika. (Befejeződtek az őszi szö­vetkezetek hete — Világtakaré­kosság*. nap.) — 18.25; Lap- es mű sói előzetes. Televízió, 1. műsor: 16.55: Hí­rek. — 17.00: Vigyázat, felmele­gedés! — 17.35: Száz híres fest­mény. — 17.50: Műsoron a szá­mítógép. — 18.20: Pedagógusok fóruma. — 19.10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Texasi élet. — 21.35: Panoráma. — 22.40: Jó­zsef Attila kortársai. — 23.05: Tv-híradó. — 23.15: Himnusz. Televízió, 2. műsor: 16.55: Te­lesport. Tungsram—Universitas Cluj Napoca nőj kosárlabda BEK-mérkőzés. — 18.55: Műte­remben. — 19.35: Vasat vassal. — 20.00; Kamera — különki­adás. Geras7imov és a Tolsztoj- film, — 20.20: Nemzetközi zenés turmix. — 20.50: Tv-híradó. — 21.15: Shock, ami shok. —22.15: Képújság. Szlovák televízió: 16.55: Orosz nyelvtanfolyam, gyerekeknek. — 17.15: Közép-szlovákiai magazin. — 17.40: Orvosi tanácsok. — 17.50: Autósok-motorosok maga­zinja. — 18.30: Vitaműsor. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Ja- ruska-eset. — 22.10: Alfa. — 22.45: Francia nyelvtanfolyam. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Kalló László festmé­nyei. — Szakmunkás Galéria (10—18) : Dr. Sidló Gábor fotó- kiállítása. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Észak-Magyarországról. — Jugo­szlávia népművészete. — Szőnyi István festményei. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Bükki ke­rámiák. — Diósgyőri vár (0— 16): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18) : Kondor Béla-emlékkiállítás. — Múzeumi .műhely. Valent Ede fotói. — Szőnyegek, szelencék, miniatűrök a Petró-gyűjtemény­ből. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővi­lága. — Déryné-ház (9—16): Dé- ryné-emlékszoba. — Üvegművé­szet! emlékek a XVI—XIX. századból. Miskolci Nemzeti Színház (7): Kegyenc. (Schiller bérlet) — Játékszín (7) ; Ének Phaedráért. — Kamaraszínház (7): Nebáncs- virág. Filmszínházak: Béke (3); Ti­tokban Hongkongban (mb. szí­nes francia, II. helyár!); — (n6, f8): Az elveszett frigyláda fosz­togatói (színes amerikai, 14 even felülieknek, kiemelt és III. hely­ár!) — Kossuth (f3) : Ivanhoe (mb. színes szovjet) — (hn5) : Jöjjön el egy kávéra hozzánk! (színes olasz, 16 éven felüliek­nek, II. helyár!) (— (7): Az elveszett frigyláda fosztogatói (színes amerikai. 14 éven felü­lieknek, kiemelt és III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7) ; Szelíd motorosok (színes amerikai, 16 éven felülieknek!) — Táncsics (f5. f7) : Végre va­sárnap (mb. francia. 14 éven felülieknek, II. helyár!) — Tán­csics kamaramozi (6) : Szerelem paszteilben (színes csehszlovák). — Szikra (f5. f7) : Kék hegyek (színes szövi et. 14 éven felü­lieknek!) — Fáklya (f5. f7): önbíráskodás (mb. színes fran­cia, 16 éven felülieknek III. helyár!) — Fáklya kamaramozi (f5) : Tű a szénakazalban (mb. színes angol. 16 éven felüliek­nek, III. helyár!) — Tokaj diszkómozi (f8) : Éden boldog­boldogtalannak (mb. színes francia. 18 éven felülieknek!) — Petőfi (f5. f7) • Ádáz haisza ^mb. színes amerikai 16 éven felü­lieknek. TTI. helvár!) — Ady Művelődési Ház (5. 7) • A nópa lánya (mb. színes szoviet). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5. 7) ; Flashdance (színes ame­rikai, kiemelt és TII. helvár!) — Hámor (f6): Vándorlások me­séje (színes szovjet—csehszlovák —román). — Pereces (6): Fér­PÉNTEK Kossuth rádió: 8.06: Hírek. «— 8.25; Tanítók tanítói. — 8 55: Algériai népzene. — 9.08: De­bussy: Három noktür. — 9.33: Pest meg vei óvodások énekel­nek. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00; Hírek. — 10.05: Utam. — 10.10: Hétszín virág. — 10.40: Iránytű. Petőfi rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Friml operettjeiből. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hí­rek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Lskolarádió. — 9.38: Montezuma. — 10.31; Csak fiataloknak! — 11.26: Zenekari muzsika. fias nevelés (mb. szovjet).

Next

/
Thumbnails
Contents