Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

A színházban is számolnak

Ho Ascher Oszkár jelenlétében gazdasági, pénzügyi dolgokról kezdtünk el beszélni, öt perc múlva garantáltan ásított - mesélte a kedves anekdotát az egyik budapesti nagyszínház gazdasági igazgatója, és ö maga is mosolyogva emlékezett vissza erre. Valóban nem tartozik a színészre a színház gazdasági élete, mint oho&y nem tartozik a közönség;« sem. Az előbbinek a művészi alkotó munka légkörének a megteremtése a fontos, az utóbbinak a végeredmény. A színházak nem is igyekeztek soha, hogy felvilágosítsák a nézőket pénzügyi viszonyaikról. Először az idén léotek ki ebből a zárkózottságból.

Akik megfordultak augusztus utolsó napjaitól kezdve a jegyirodákban, tudják: átlagosan 15 százalékkal emelkedtek a jegyárak. Annak idején megírtuk: a Miskolci Nemzeti Színház viszonylatában ez azt jelenti, hogy alapvetően igyekeztek tekintettel lenni a nézőtérre. A látvány szempontjából értéktelen férőhelyeket el sem adták, és az egyes előadások között is differenciáltak, mintegy 150 forinttal csak a bemutató előadásokra szóló bérletek ára emelkedett. Az ifjúság, tehát a diákbérlők jóformán meg sem érzik ezt és változatlanul érvényben van a háromszori részletfizetési kedvezmény. A gazdasági szakemberek azonban mégis aggódtak. Talán azért, mert először mondtak el, hogy az előadás pénzbe kerül.-f KÖTETLENEBB GAZDÁLKODÁS

Országos adatok szerint 1983-ban a színházakban ötmillió 188 ezer néző volt, és 12 ezer előadást tartottak. Az állami támogatás abban a naptári évben az ország valamennyi színházát beleértve több mint 540 millió volt. Ebből egy nézőre 104 forint jutott, míg az átlaghelyárért 32 forintot kellett fizetni. Az ország színházainak összes bevétele 259 millió forint volt, ebből 168 millliót adtak a jegyek. A színházak működéséhez szükséges összeg 68 százalékát biztosította az állam. Ez azóta sem változott, a szónak abban az értelmében, hogy nem emelkedik a támogatás összege. Helyette pénzügyi szabadságot kaptak, s a korábbi merev rovatgazdálkodás helyett az adott költségvetésben szabadon közlekednek. És szabadságot kaptak az említett legmagasabb 15 százalékos heiváreme!?wre.

A színtiáz gazdasági szakemberei ma sem beszélnek szívesen a gondjaikról. Ha mégis elmondják, azért teszik, mert végül is a nézőre tartozik; a sikernek, sikertelenségnek forintban is ára van. Az előadás úgy is értéket képvisel, hogy egy adott, és nem bővíthető költségvetésből születik. Egy produkció akkor éri meg az árát, ha jó a színpad. Alapvetően akkor éri meg a színháznak is, mert az az összeg, ami egy előadás kapcsán elment, abban a naptári évben nem pótolható. A tét pedig igen nagy.

+ KEVESEBB BEMUTATÓ?

Nem miskolciak az adatok, de az arányok erre a színházra is érMúzeumi

hónap

A Macskajáték és a Tóték nemcsak azért a legnépszerűbb Orkény-müvek, mert a legjobbak, hanem azért is, mert a színpad, a film, a televízió jóvoltából önmagukkal azonos módon válhattak ismertté, és az újabb feldolgozások révén újra és újra ismertté válnak. Újabb generációkat hódítva meg a néhány éve elhunyt író művészetének, újabb nemzedékeket avatva be a közeli múlt, az elmúlt 40 esztendő titkaiba. A már életében klasszikus kortárs iró kimeríthetetlen kincsesbánya annak, aki ért hozzá.

Örkény István novelláit, kisregényeit és egyperceseit a filmvászon és a képernyő közönsége nem ismeri, vagyis nem ismeri az, aki nem olvas. Esztergályos Károly rendező Bevégezetlen ragozás című, vasárnap este sugárzott tévéjátéka azonban fel sem tételezi ezt senkiről. A hét Örkény-műből egységes egésszé formált alkotás rendezője biztos benne, hogy aki a képernyő előtt ült, az tudja, hogy Örkényre kíváncsi. Ennek a hét miniatűr-remeknek az Esztergályos-féle „olvasata” akkor találkozott mások tetszésével is, ha az Örkényi világ ismerős. A képi feldolgozás több volt, mint betűhív, hűséges újrateremtése volt az írásoknak.

Az epizódokból álló tévéfilm az időrendet követi Az ostrommal kezdődött, közBevégezetlen

ragozás

vétlenül a háborút követő egy-két esztendővel folytatódott, felidézi az ötvenes éveket, az 56-os iszonyú megrázkódtatást, és a 60-as évekig jut el. Azt az Örkényt kelti életre, aki emberi sorsokban szólaltatta meg a meghatározó közelmúltat, aki a történelemre éppen annyira fogékony volt, mint az emberre, aki legkevésbé sem tudta, hogy történelem részese, amikor megélte. Örkény az Egyperces novellákban írta meg legnagyszerűbb remekműveit, de minden írásának a legnagyobb értéke, hogy kevés szóval mond sokat.

Esztergályos Károlynak sikerült megidéznie elmúlt időket, és az elmúlt negyven év változásait híven tükröztető, történelmi ösz- szefüggésekbe ágyazott sorsokat. A feltétlen fogékonyság mellett, amellett, hogy a szövegkönyvíró-rendező pontosan érti és nagy tisztelettel kezeli az írót, nagyszerű segítőtásai voltak. Mindenekelőtt a színészek, a pályán klasszikusnak számítók, és a fiatalok is. Bodrogi Gyulát, aki három epizódban is játszott, régen tisztelte meg ennyire a képernyő, hogy „felfedezze”, milyen nagy művész. Tol- nay Klárinak az egyetlen karakterfiguráját nem felejti el, aki látta, Ruttkay Évát régen láttuk ennyire megrendítőnek, s Garas Dezsőt és a többieket nagyszerűnek. M—

vényesek: amíg 1976-ban 8 bemutató (előadásonként 300 ezer forintos költségve- vetéssel) 2,4 millió forintba került, 1984-ben szintén 8 premierért 5,7 milliót kellett kifizetni. Ebből azt a kézenfekvő következtetést is levonhatjuk, hogy ha a produkciók előállítási költsége így megnőtt, akkor színházanként kevesebb bemutatót kell tartani. Kevesebb, de olyan előadást, amelyik megél, és ez a vonulat az, amelyik azután már a szó szoros értelmében a nézőtérre tartozik. A sok bemutató ugyanis azt jelenti, a bérletrendszerben, hogy ugyanazok jönnek el egy szezonban többször. Kevés, de kitűnő előadás esetén szélesedne a kör, és több lenne a néző. Értelemszerűen magasabb lenne a bevétel is. Ám a biztos siker titkát még nem árulták el.

A bérletes szisztéma a néző kedvét is keresi, a pénztárcáját kíméli. Sikeres előadásokat játszanak bérletszünetben, és egy-egy ilyen előadásra a jegy lehet sokkal drágább. Szezon kezdetén mégis kívánjunk igazi nagy sikert, sikerszériát saját színházunknak is.

Meg tudjuk fizetni.

(mák af>

Ma kezdődik a múzeumi és műemléki hónap. A következő napok, hetek során számos rendezvény hívja fel a figyelmet azokra, akiknek a napi munkája a régmúlt emlékeit őrzi. Ilyenkor megnyílnak a műhelyek is, előadások sora szól az itt folyó kutatómunkáról, kiállítások az eredményéről. A ma délelőtti miskolci—borsodi megnyitót az eredményességnek szentelték: a XXIV. Istvánfíy Gyula néprajzi és helytörténeti gyűjtőpályázat díjainak átadásával nem hivatásos szakemberek érdeklődését ismerték el. Az ünnepségre holnapi számunkban visszatérünk.

Csodakarikás

A Csodakarikás című mesejátékot mutatják be a Népmese Színház művészei a vasárnapi gyermekszínház keretében október 6-án délelőtt 10 órakor a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban.

kedd

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: KI nyer ma? — 12.45: Francia operákból. — 13.46: Kínai népi dallamok. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Élő világirodalom. — 15.20: A zeneirodalom remekműveiből. — 16.00: Hírek. — 16.05; A Nyitni- kék postája. — 17.00: Világablak.

— 17.30: Beszélni nehéz. — 17.45: A Szabó család. — 18.15; Hol volt, hol nem volt... — 18.30; Esti Magazin. — 19.15: Gondolat.

— 20.00; Sanzonpódium. — 20.28:

Kedves zeneműveim. — 21.25;

Eszmék faggatása. — 22.00; Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Ciprusi népzene. — 22.43: Munkásutánpótlás. — 22.53: A kamarazene kedvelőinek. — 24.00: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Füvósmuzsika. — 12.30;

Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.00; Hírek. — 13.05; Popzene sztereóban. — 13.45:

Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00; zenés délután. — 17.30:

Tini-tonik. — 18.30; Talpalávaló.

— 19.00: Hírek. — 19.05: Csak

fiataloknak! — 20.00; „Ami sosem elég, a szeretet”. — 20.26: Népdalfaldolgozások. — 21.00:

Hírek. — 21.05: vidám népmesék. A pénz mindent megcsinál. — 21.27: Leányvásár. — 22.07; Film- fül. — 23.00: Hírek. — 23.20- A mai dzsessz. — 24.00: Virágene- kek. — 0.15: Éjfél után.

3. műsor: 12.45: Külpolitikai könyvespolc. — 13.00: Hírek. — 13.05; Magyar zeneszerzők. — 13.38: Fakarusztól ikarusig. — 14.00: űj Eterna-lemezeinkböl. Britten; Háborús requiem. — 15.26; Zenei tükör. — *16.01: Renato Bruson Donizetti-áriákat énekel. — 16.40; Holnap közvetítjük. — 17.00; Iskolarádió. — 17.30; Zenei világnap, zeneközeiben a magnósok. — 18.30; Na maternjem jeziku. — 19.00: Hírek. — 19.05: in der Muttersprache. 19.35: Franki Péter (zongora, Pauk György (hegedű) és Ralph Krishbaum (gordonka) Beethoven-hangversenye. Közben; Kb. 20.30—21.02: Beszélgetés a Nagyvilágról. — Kb. 21.40; Szimfonikus tárncok. — 22.19; Közvetítés az Újvidéki Magyar Színházból. A buszmegálló.

— 23.30: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból; a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ őszi tervei

— Mától múzeumi hónap — a zenei világnap ürügyén — új könyvekről.) Szerkesztő • Pong- rácz Judit. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (Miskolc Megyei Város Tanácsa ülésén a gyermek- es ifjúságvédelmi munka helyzetéről hallgatott meg jelentést — A BNV-ről jelentjük.) — 18.25: Lap- és műsorelőzetes.

Televízió, 1. műsor: 16.25: Hírek. — 16.35: Egy iparág másfél évszázada. — 17.05: a velünk élő történelem. — 18.25: Három nap tévéműsora. — 18.30: Diagnózis.

— 19.05; Mini-Stúdió ’85. — 19.10; Tévétorna. — 19.15: Esti mese.

— 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szerelem és barátság története - • 21.05; Stúdió ’85. — .Q.20; József Attila kortársai. — 22.45; tvhíradó. — 22.55: Himnusz.

Televízió, 2. műsor: 17.30 Mi és a számítógép. — 18.05; Aprók tánca. — 18.30; Körzeti adások. Budapest. Pécs. szeged. — 19.05: S-akk-matt. — 19.25; Mammutvadászat. — 19.35: Kelbadzsan

öregek. — 20.00: a zene világnapján. — 21.00; Tv-híradó. — 21.30: Baleset. — 22.55: Képújság.

Szlovák televízió: 15.20: Csaták és emberek. — 16.00; Keiet-szlovákiai magazin. — 16.25: Bánik Ostrava—Lask I,inz UEFA-kupa labdarúgó-mérkőzés. — 18.30:

Mezőgazdasági magazin. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; A győzelem stratégiája. — 21.00; Bárány a

nyárson. — 22.00: Dokumentum- műsor. — 22.25; 'Komoly zene.

Kiállítások: Szakmunkás Galéria (10—18): Sevcsik Jenő grafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A természet három országa. — Ásványok, növények állatok Észak-Magyarországról. — Sző- nyi István festményei. — Miskolci Képtár (10—18) ; Két évszázad magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18) : Kondor Béla-emlékkiállítás.

— Herman ottó-emlékház (10— 18) : Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága.

— Déryné-ház (9—18): Déryné- emlékszoba. — Üvegművészeti emlékek a XVI—XIX. századból.

— Diósgyőri vár (9—18) : A diósgyőri vár története. — pénzek Diósgyőr életéből. — Központi Kohászati Múzeum (9—17) : A nyersvas gyártás története. — Acélgyártás. — Kovácsolás. — Hengerlés. — Massa Múzeum (9—16.30): A diósgyőri kohászát története 1870-ig. — A kohászatban használt kéziszerszámok.

— Herman Ottó Emlékpark (10— 18) ; A Bükk hegység keletkezése. — A Bükk hegység és az ember kapcsolata.

Miskolci Nemzeti Színház (5): Diákszerelem. (Kossuth ifjúsági

bérlet.)

Filmszínházak; Béke (3): Süsü, a sárkány (szí. magyar). — (n6 és f8) ; Átverés (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek, Hl. helyár!) — Béke kamaramozi (4) : Anna és a vámpír (lengyel, 16 éven felülieknek!) — (6):

Arany a tó fenekén (mb. ausztrál, III. helyár!) — Kossuth (f3); Harctéri regény (szí. szovjet, 14 even felülieknek!) — (hn5):

Flashdance (szí. amerikai, kiemelt és III. helyár!) — (7) : az istenek a felükre estek (mb. szí. botswanai, II. helyár!) — Heve- sy Iván Filmklub (f5 és f7): Gyanútlan gyakornok (mb. szí. francia, III. helyár!) — Táncsics (f5 és f7) : B’antom az éjszakában (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek, kiemelt és III. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Flor asszony és két férje (mb. szí. brazil, 14 éven felülieknek, III. helyár!) — Szikra (f5) ; No, megállja csak! (mb. szí. szovjet). — (f7) : Elvis Presley (szí. amerikai, III. helyár!) — Petőfi (f5 és f7) ; Eden boldog-boldogtalannak (mb. szí. francia. 18 éven felülieknek. II. helyár!) — Fáklya (f5) : Nehéz fiúk (szí. szovjet. 14 éven felülieknek!) — (f7) : Óvakodj a törpétől (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek, II. helyár!) — Fáklya kamaramozi (f5) : A sólyom nyomában (mb. NDK). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5) : Aranyeső Yuccában (mb. szí. olasz, kiemelt és III. helyár!) — Szirma (f6) : a karatézó cobra visszatér (mb. szí. japán, 16 éven felülieknek, Hl. helyár!)

SZERDA

Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.20; Világablak. — 8.50; Kis magyar néprajz. — 8.55; Á Koldusdiák. — 9.37: Belelni nehéz.

— 9.49; Dalposta. — iu.00: Hírek.

— 10.05; irodalmi világjáras. —

10.34; Új zenei felvételek, gyerekeknek. — 10.49; Szimfonikus

zene.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Idősebbek hullámhosszán.

— 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben.

3. műsor; 9.00: Hírek. — 9.08: A halhatatlan kedves. — 9.43; A Bartók vonósnégyes hangversenye. — 10.51: Reflektorfényben egy operaária. — 11.2$• űz***sst— 11.55; Pillanatkép.

* Népművészetünk díszitő elemeit felhasználva, nagyméretű faelemekből játszóteret építettek Tokajban a Népművelési tuiézet táborának fafaragói. (Oláh Tibor felvétele)

Ma: zenei világnap

Október elsejét az Unesco Nemzetközi Zenei Tanácsának javasiatara a zene világnapjává tették 1975-ben. Miben különbözik ez az év többi 364 napjától? Csak annyiban, hogy október elsején szerte a világon együttesek és szólisták, zeneszeretők és zenét művelők meghajtják fejüket e szép művészet előtt. Nem öncélú gesztus a zenei világnap, nem csupán eggyel több zenei eseményt jelent. Arra figyelmeztet, hogy az egymásra szegezett rakéták világában is van közös nyelv, a zene nyelve, mely nem ismer határokat.

Évezredes történelme az emberiség kultúrtörténetének fényes fejezete. Az ókori népek mágikus vonásokkal ruházták fel, az egyházak szertartásainak nélkülözhetetlen kelléke lett. Napjainkban is nemcsak érzelmeink kifejezője a muzsika, de ünnepeink sem képzelhetők el az alkalmi zenés kompozíciók nélkül. A zenés színház darabjai, a koncertélet eseményei, a zenekarok és szólisták művészete — együttesen jelenti a ZENÉT.

Mégsem vagyunk elégedettek. Kodály országában élve azt tapasztalhatjuk, hogy sok még a „kívülrekedt” ember, akik nem jutnak el „a zene szépséges tündérkertjébe”. Az élet zene nélkül nem teljes és mit sem ér” — e kodályi gondolat mellett ott visszhangzik a szállóigévé lett jelmondat: „Legyen a zene mindenkié.”

Jogos az igény, hogy ne csökkenjen tovább az énekórák szárba a különböző iskolatípusokban, és hogy a zenetanítás nyerje vissza presztízsét. A zenei foglalkozások pedig él- ményerejűek legyenek, és ne a kívülrekedtség érzetét erősítsék.

A zenei világnap: ünnepi esemény. De az ünnepek nem feledtethetik a hétköznapok felelősségét.

*

Ma este 7 órától a Kossuth Művelődési Házban ünnepi hangversenyt ad a Miskolci Szimfonikus Zenekar. Műsoron Smetana Az eladott menyasszony-nyitány. Dvorak h-moll gordonkaversenye és Vajda János Cirkusz című műve szerepel. A szólista: Adám Károly, vezényel: Kovács László.

Bart» Péter

it ssk®réF®í