Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

jfc A Szakképzési Igazgatóság miskolci kiállításán Varga László, a Gépipari Szakközép- iskola számítástechnikai labo ratóriumának vezetője is bemutatja a csoportja által kifejlesztett UNICOMP—3 elnevezésű berendezést, amelynek lényege, hogy kapcsolatot teremt az iskolai számítógép és a különféle fizikai mérések kczött.

(Kerényi László felvétele)

fásár a Gépipariban

Kiállítás szakközépiskolai taneszközökből

Az Országos Pedagógiai Intézet Szakképzési Igazgatósága évente négy, négy és fél millió forintért gyárt, illetve gyártat taneszközöket szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek részére. Jelenleg 128- féle szakmához 600-féle taneszközt forgalmaznak, amelyek egy részét nemcsak az iskolák, hanem azok a vállalatok, üzemek is eredménnyel hasznosíthatnák, ahol valamilyen továbbképzés folyik.

A Szakképzési Igazgatóság Igazgatója, dr. Benedek András a múlt héten Miskolcon járt, abból az alkalomból, hogy mától csütörtökkel bezárólag szakmai taneszközök kiállítását és vásárát rendezik meg a Zalka Máté Gépipari Szakközépiskolában. Elmondta, hogy hasonló kiállításon mutatják be gyártmányaikat Győrben és Budapesten, azzal a céllal, hogy az iskolák és az igazgatóság között élőbb kapcsolat alakuljon ki, a pedagógusok jobban megismerjék az oktatásban használható médiákat, az igazgatóság munkatársai pedig az igényeket.

Gyermek fotósok9

animátorok

kerestetnek

Évek óta működik a miskolci úttörőházban az úttörők fotóklubja. A szakkör tagjai a fényképezés alapjaival ismerkednek itt meg. A fotóklub idén újra felvételt hirdet; felsőtagozatos tanulók jelentkezését várják szeptember 19-ig.

*

Októberben megkezdi működését a Vario Filmkör gyermek animációs műhelye a miskolci úttörőházban.

Olyan 12—14 éves gyerekek

£

jelentkezését várják, akik szeretnek, s valamelyest tudnak is rajzolni. A műhely foglalkozásait Lehotai Zoltán. a Magyar Televízió rajzfilmrendezője vezeti.

Az sem titok, hogy jelenleg 17 millió forint értékű taneszköz van raktáron, ami nem kis részben akadálya az újabb, korszerűbb gyártmányok kifejlesztésének.

A Szakképzési Igazgatóság munkatársai a kiállításra (pontosabban kiállítá - sokra) várják azokat az iskolákban kifejlesztett oktatási eszközöket, amelyek haszna már a gyakorlatban is megmutatkozott, vagy

Nem hiszem, hogy nehéz dolga volt Bodóczky Istvánnak, amikor azt ajánlotta a tévénék, hogy forgassanak filmet az általa vezetett klub munkájáról. Mint ahogy Rimányi Jenőnek is csupán pár szavába került a múlt hét csütörtökén, hogy a sárkányozás lelkes hívévé tegyen.

Persze az is lehet, hogy a televíziósok fedezték fel a Magyar Sárkányeresztő Klubot, amely Budapesten működik, vezetőjének pedig már 1982-ben könyve jelent meg a sárkányépítésről. Hiszen Rimányi Jenőnek, a miskolci Pennán Sárkányeresztő és -Építő Klub vezetőjének sem kellett sokat győzködnie e sorok íróját, amikor arra kért, adjak hírt róla, hogy vasárnap délelőtt filmet mutat be a tévé a pestiekről, délután pedig a miskolciak tartanak bemutatót Tapolcán, a Turistaparkban. A hír napvilágot is látott múlt pénteki szá- munkbanv a Hét végi kalauzban.

A filmet megnéztem — nyilván sók tízezred magammal —, és mint a fentiekből is kiderült, tetszett, amit láttam-hallottam.

Gyerekkorunkban mi is készítettünk sárkányt: nádból, hólyagpapírból, zsinegből, csirizből gyártottuk a téglalap- és romboid alakú szerkezeteket, amelyek rö - vid földi — légi — pályafutásukat általában egy fán, vagy villanyoszlopon fejezték be. És emlékezhetünk arra, hogy szaktanácsot, segítséget kaptunk apáinktól, akik talán nálunk is lelke sebben vetették bele magú kát a munkába.

várható. A pedagógusok által készített berendezéseket, műszereket zsűrizik és díjazzák, ha fantáziát látnak benne, majd legyártják.

Számítástechnikai programok, videoműsorok gazdagítják a bemutatókat (az igazgatóság videokatalógu- sában 200-féle film szerepel), amelyek iránt városunkban, de a környező megyékből is nagy az érdeklődés,

Sz—

A profi sárkányok építése — mint a filmből, a könyvből, tapasztalataimból kiviláglik — elsősorban az apák szórakozása. Jófajta felnőtthobbi, amely a világ számos országában hódít. A röple- tésnél pedig — általában — jelen van a család is.

Rimányi Jenő "is feleségével jelent meg, a klub tagjai is családostól röptéitek vasárnap délután a Turista-parkban. Gyerekek és felnőttek kandikáltak ki a

2-es buszokból, autók álltak meg hosszú percekre az országúton, hogy utasaik gyönyörködjenek a látvány ban. Bár nem volt igazán kedvező a szél, így is sokszor öt-hat sárkány szállt

Legyen tél vagy nyár, tavasz vagy ősz — Aggtelekre minden évszakban nagy számban érkeznek kirándulók, hogy a gyönyörű gömör-tornai karsztvidék gyomrában hosszabb-rö- videbb túrát tegyenek Európa egyik legszebb, legnagyobb cseppkőbarlangjában. A főbejárat fölött csaknem hatvan méter magas sziklafal merede- zik, amelynek nyílásán át évezredekkel ezelőtt az ősember is közlekedett „összkomfortos” lakába, ahogyan ezt az itt talált emberi csontok, csontszerszámok, agyagcserepek tanúsítják. A középkorban a tatárok, imajd a törökök elől is ide menekült a környék népe, de a Baradla- barlang idegenforgalmi szerepe jobbára csak a 18. század második felében kezdődött.

így tanúsítja ezt jeles, felvilágosult lírikusunk, Csokonai Vitéz Mihály is, aki költői lerendezéssel áradozik a cseppkövek birodalmáról abban a levelében, amelyet 1801 nyarán írt anyjának Ongáról. Ebben a kis abaúji faluban vendégeskedett ekkor néhány évvel korábbi pataki diáktársának, Puky Istvánnak a családjánál „Puky barátommal július 5-én Ragályra mentünk, Ragályi Gedeon urat, Gömör vármegye vice-nótáriusát, mint régi jó barátunkat meglátogatni, ki azt a szívességet cselekedte velünk, hogy maga -kocsiján és költségin elvitt Aggtelekre, a híres Baradla nevű barlangnak megvizsgálására” — írta levelében Csokonai.

Amikor a költő Aggtelekre látogatott, a barlang bejárható útjának hossza azonos volt az akkori évszámmal, tehát mindössze 18.00 méter. „A kövek úgy csüg- genek alá az ember feje felett — folytatja élményeit a költő —, mintha mindjárt nyakába szakadnának. A hang rémítő módon zenge e tágas öbölben. Lőttünk egynéhányat, és a legszörnyűbb mennydörgés kicsiny volt a pustka ropogásához...” Minden bizonnyal a költői fantáziával magyarázható, hogy Csokonai volt az első, aki nevet adott az egyes

egyszerre a magasban. Nem nádból és pauszpapírból készültek, komolyabb szerkezetek voltak: keményfából, alumíniumból, orkánanyagból építették ezeket 3 sík-, doboz-, sikló-, akrobata- és harci sárkányokat.

Most már csak az van hátra, hogy még egyszer leírjam: a miskolci Pennon Klub az Avasi Kulturális Egyesület kebelében működik. Szombaton és vasárnap szoktak röptetni, a szociális otthon mögötti magaslaton. Levélcímük: Pennon Klub, Szentpéteri kapu 70., 3/2. Az egyesület címe: Engels utca 59. Várják az újabb érdeklődőket.

Sz. G.

* Rimányi Jenő (jobbról) a sárkányépítés titkait magyarázza.

Tévé jegyzet helyett

Sárkányok dicsérete

elbűvölően szép, különös alakú cseppkőképződményeknek, hiszen így folytatja levelét: „Először láttunk egy cifra zsidó oltárt, azután pápista chorust, melyre fel is mentünk, továbbá orgonát, barátot, királyi széket, oszlopos palotákat, melyek szépsége és figurája a mesterség remekeivel truccol... Az oszlopok egyike sárga, másika fehér, egyike veres, másika kék kövekből alkotva ..

Másik nagy költőnk, Petőfi Sándor 1845-ben járt Aggteleken, s ekkor már egy kilométer híján csaknem vé- gigmehetett a cseppköbar- langon. És ez „tekintetes és nagyságos Gömör—Kishont vármegye rendszerént való földmérőjének” — Vass Imrének köszönhető, aki Sárospatakon született, a kollégium diákja volt, és a pataki református temetőben van eltemetve Az ő nevéhez fűződik a barlang 1825-ben történt feltárása az addig ismert 1800 métertől csaknem Jósvaföig. Az utolsó kilométert az 1920-as években fedezték fel, és néhány évvel később tárót vágatva alakították ki a jósvafőj bejáratot

A pataki kollégiumi könyvtárban természetesen olvasható az iskola egykori híres diákjának műve, amely 1831- ben jelent meg „Az Aggteleki Barlang fektéről, talp- razjolatjáról és hosszában való átvágásiről” cimmel. Pontos leírást ad ebben Vass Imre a barlang „új, egészen 1825-dik Esztendei g_ esmé- retlen, az .előtt ember által nem látott' üregeiről... Első beléptammel a barlangba, érzettem magamat hatalmasan megszólíttatva, amidőn kö- rülvótetve a fényes csepegő oszlopoktól, oly iszonyú nagy tágasságokban, csillámló pompás kárpitok alatt illy szép gyönyörűséggel dicsőül megjutalmaztattam..

Húsz évvel később Petőfi Rozsnyóról Berzétén, Pelső- cön át érkezett Aggtelekre. „Üti jegyzetek” című művében csak röviden szól a barlangról, s eredetét költői látomással úgy magyarázza, mintha „a mennyországból kiebrudait pártos angyaloknak” szolgált volna lakásul, akiknek „az izzadsága még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről”.

Hegyi József

Műsor

KEDD

Kossuth rádió: 12j»: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Rádió Dalszínháza. A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja. — 14.0»: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: orvosi tanácsok. — 14.30: örökzöld dzsesszmelódiák. — 15.00: Élő vi- lágiródalom. — 15.20: s’zimfoni- ktu zene. — 16.00: Hírek. — 16.05- Varázskörben. — 17.00- Az igazi Benyovszky. —. 17.30: Beszélni nehez. — 17.45: A Szabó család.

— 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin.

— 19.15; Gondolat. — 20.00- Disz- kotéka. — 21.00: Régi híres előadóművészek lemezeiből. — 21.30; Tíz perc külbolitika. — 22.30- Nóták. — 22.50: Munkásutánpótlás. — 2S.OO: Aida. — 24.00- Hírek.

12.10: Magyar dallamok — fúvókra. — 12.3O: Lakatos Mii népi zenekara játszik. — 1; Hírek. — 13.05: Popzene szt óban. — 13.45; Időjárás- és állásjelentés. — 14.00- Zenés után. — 17.30: Tiiii-tonik.

16,30: Táncházi muzsika. — 1! Hírek. — 19,05: csak fiata nak! — 20.00: Sánta András PI zenekara játszik. — 20.33- dúl a bakterház. — 21.00: Hí 21.05: Mit olvashatunk a e es Szocializmus c. folyóiratt — 21.15: Filmfül. — 22.16- Z<

közelben a hallgató. — oil5- fél után.

— 13.00: Hírek. — 13.05: a . gyár Állami Hengversenyzer

hangversenye. — 14.36: Me — 15.30: Négyszemközt dallyal. _ i6.oo: Zenekari zsika. — 17.00: Kapcsoljuk es stúdiót. — Kb. 18.00: M galok. 18.30: Na mater jezyku. — 19.00: Hírek. —

In der Muttersprache _

Operaest. — 20.30: Floyd Cr, zongorázik. — 21.00: Paul V költészete. - 21.34: a Dr Állami Zenekar hangvers<

— 23.12: Michael Brecker Claus Ogerman-zenekar iái

— 23.30; Hírek.

Miskolci rádió: 17.00- Müs

mertetés, hírek, időjárás. — Zenedoboz, a stúdió zenés vényműsora. Telefonügyelet 510. Szerkesztő: Beély Ka: Eszak-magyaror Krónika. (A tokaji írótábt jelentjük.) — 18.25: Lap- és sorelozetes.

rek. — 16.25- A velünk élő t tenelerm - 17.30- „Jöttem ér semmiből.” — 18.00- Neme: nőknek! — 18.20: T. Bírósár.' 19.05: Mini Stúdió ’85 — 19

Esti mese. — 19.30: Tv-híra — 20.00: Szerelem és barát- története. — 21.05: stúdió ’85 22.05: Mutató. . — 22.50- Tv-íl adó. — 23.00: Himnusz.

Televízió, 2. műsor: ig.io: a zenélő golyóbisok. — 18.30: Körzeti adások. Budapest Pécs Szeged. — 19.05: Táplálkozzunk egészségesen! — 19.15: utak és állomások egy világsztár .életében. Peter Schreier. — 20.00:

„ .-, mert az olyan érdekes.” — 20.45- Kerékpárral az iskolába.

— 21.00: Tv-híradó. — 21.25- Csakhogy megszabadultam tőle!

— 23.15: Képújság.

Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Feiér Ernő kiállítása

— Drozsnyik István kiállítása

— Fotógaléria (10-19)- Plohn József: Vásárhelyi képek. Fotókiállítás a Néprajzi Múzeum anyagából. — Vasas Galéria (14 —ML Pasár £va és Kristóf Béla grafikái. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A termeszét három országa. — Ásványok, növények, állatok Eszak-Magyaror- szagról. — Retey Katalin szobrászművész kiállítása. — Konok Tamás festményei. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Borsod— miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — A múlandóság szobrai. Kunt Ernő fotókiállítása. — Herman Ottó Emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Déryné-náz (9— 18): Déryné-emlékszoba. —

Üvegművésze« emlékek a XVI —XIX. századból. — Diósgyőri vár (9—18): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Központi Kohászati Múzeum (9—17). A nyersvas- gyártás története. — Acélgyártás. — Kovácsolás. — Hengerlés. — Massa Múzeum (9—16.39); A diósgyőri kohászat történetei 1870-ig. — A kohászatban használt kéziszerszámok. — Herman Ottó Emlékpark (10—18): A Bükk hegység keletkezése. — A Bükk hegység és az ember kapcsolata.

Filmszínházak: Béke (S, n6)t

Egy kicsit én, egy kicsit te (színes magyar, 14 , éven felülieknek !) — (f8): Éden boldogboldogtalannak (mb. , színes francia, 18 éven felülieknek, II. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Civil a pályán (magyar). — (6): Szupermodell (mb. amerikai, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Kossuth (f3, hn5 és 7) : Androidok lázadása (mb. színes amerikai. 14 éven felülieknek. III. helyár!) — Hevesy Iván Filmklub (f5 és f7): Aranyoskám (mb. színes amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyár!) — Táncsics (f5): A medvevadász (mb. színes japán, 14 éven felülieknek!) — (f7): Altatódal nászágyon (mb. színes olasz. 16 éven felülieknek, II. helyár!), — Táncsics kamaramozi (4 és 6) • Gyilkos bolygó (mb. színes amerikai. 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Szikra (f5 és f7): Segítség, felszarvaztak (mb színes olasz. 14 éven felülieknek, III. helyár!)

— Petőfi (f5 és F7) : Az álarcos

lovas legendája (mb. színes amerikai film, 14 éven felülieknek, II. nelyár!) — Fáklya (f7): Kincs, ami nincs (mb. színes olasz, III. helyár!) — (£5): Pe- reputty (mb. színes szovjet, 14 éven felülieknek!) — Fáklya kamaramozi (fő): Guernica

(spanyol. 16 éven felülieknek!)

— Tokaj diszkómozi (f8) : 39.

lépcsőfok (mb. színes angol, 14 éven felülieknek!) — Nehézipari Műszaki Egyetem (5) ■ Pillangó- kisasszony visszatérése (színes szovjet). — Szirma (f6) :, Androidok lázadása fmb, amerikai, 14 éven felülieknek, III. helyár!)

SZERD\

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. -- 8.20: Az igazi Benyovszky. — 8.50; Kis magyar néprajz. — 8.55: Magyar művészek operettfelvételeiből. — 9.37: Beszélni nehéz. — 9.49: Katonásai —

10.no- Hírek, — 10.05: Hangyaboly. — ll.li: Találkozás' a Hang-villában. — 11.30: Cigánydalok.

Petőfi rádió: 8 00 Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán.

— 8.50- Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben.

3. “műsor: 9.00: Hírek. — 9 0S: Zenekari muzsika. — 10.02:

Adam: A longiumeau-i postakocsis — 11.35: Keller András hegedű- és Székely István zon- gorahangversenye.

Üli és Felöli u aggteleki barlangról