Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

a miskolciaké a szó

Eoratverető; Nyikes Imre. — Postacím: Dőlt Hírlap. Miskolc. 3501, Pt, 39. — TeL: 18-225.

Kérjük olvadóinkat levelezőinket, nogv panaszaikkal, eszreveteieikket Dettőtől péntekit, tea««*- leg 8—14 6ra között keressenek fel bennünket.

Az egyiknek lehet, a másiknak nem?

Hét éve lakunk a miskolci, Bertalan n. 31. s*. alatti magánlakásban. Azóta nem tudunk televíziót nézni, mert a velünk szemben levő, Bertalan u. 24—26—28. sz. alatti 4 emeletes sávház beárnyékol bennünket. Öt éve vásároltunk ü.j készüléket, gondolván, hogy hátha a régi rossz^ s azért nincs jó vétel. De ezzel sem oldódott meg a gondunk, maradt minden a régiben. Az idén nyáron vásároltunk egy színes vevőkészüléket, ám ezzel sem lehet élvezhető műsort venni. *

A Bertalan u, 29. sz. alatti lakás tulajdonosa CB-készü- lékéhez antennát szerelt tel a fentebb már említett sávház tetejére. Ehhez a szükséges engedélyeket megkérte, s meg is kapta. Gondoltam, ha neki lehet, nekem is. Én is fel akartam szerelni egy, a bérházról átnyúló légkábelt, s kétezer forintért (!) tervrajzot és helyszinrajzot is készítettem. S ekkor ért a meglepetés. Az én antennámat csak a Városgondnokság engedélyezte, a lakáskezelő szervtől és az áramszolgáltató vállalattól elutasító választ kaptam.

Így most a helyzet változatlan. Hiába költöttünk most már harmincezer forintot televízióra, a műsort csak akkor tudjuk nézni, ha elmegyünk a két utcával arrébb lakó egyik rokonunkhoz. Pedig a légkábel és a másik tetőre szerelt antenna minden bizonnyal megoldaná a mi gondunkat is. S Véleményem szerint a televízióvételi lehetőség megteremtése is van olyan fontos, mint a napi néhány perces CB-rá- diózás.

Péter János,

Miskolc, Bertalan u. 31.

MIIlIÉpf

Az ajándékozási szerződés

A7. ajándékozás olyan szerződés, amelynek szóbeli vagy írásbeli megkötésével az egyik fél a saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előnyt köteles juttatni, sokan azt gondolják, hogy túlzó ez a megfogalmazás, hiszen ha valaki kap valamit, örüljön ennek, és ne követelőzzék. Pedig, ha az ajándékozó megígérte, s az ajándékozott elfogadta azt a bizonyos dolgot, amire nézve az ajándékozási szerződés létrejött, a megajándékozott követelheti, hogy az ajándékot szolgáltassák ki neki. Általában nem köti semmiféle formához a jogszabály az ajándékozási szerződés .megkötését — kivéve az ingatlanajándékozás esetét. Ezt írásba kell foglalni, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. Tehát nem elég, ha a szülő a gyermeke számára írásbeli szerződésben biztosította telkét'vagy házát, a tulajdonjog átruházását be is kell jegyeztetni.

Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése tőle el nem várhat. Vagy azért, mert a körülményeiben, vagy azért, mert a megajándékozotthoz fűződő vi- ' szonyában olyan lényeges változás ment végbe, hogy emiatt a szerződés teljesítésére nem kötelezhető. A körülményekben bekövetkezett változás alatt azt értjük, hogy még az ajándék átadása előtt az ajándékozni ‘ szándékozó anyagi helyzetében lényeges romlás következett be. És mivel az ajándékozás szívességi jellegű viszonyon alapul, elvárható, hogy a megajándékozott és az ajándékozó között jó legyen a viszony. Ha ez még az ajándék átadása előtt megromlik, méltánytalan lenne az ajándékozót ígéretének a teljesítésére szorítani. Mi a mérce itt? Érdékes, hogy az ajándékozó pusztán szeszélyből nem térhet el szándékától (például ^szemtelenül” szól a gyéréi? a szülőhöz). A társadalmi megítélés a mérce. Ha az, akinek az ajándékot szánták, az ajándékozóról annak jó hírét sértő kifejezéseket tesz mások előtt, vagy tettlegesen bántalmazza a neki vagyoni részt juttatni szándékozót, akkor az ajándékozás nem jön létre.

Sokakat érintő kérdés: mikor lehet visszakövetelni az ajándékot? Először is akkor, ha az ajándékozó lét- fenntartása veszélybe került. Ebben az esetben1 is további feltétel, hogy az ajándék még meglegyen, és annak visszaadása ne veszélyeztesse a megajándékozott létfenntartását. Ha az ajándék nincs meg, a helyébe lépő érték ezen a címen nem követelhető. A második esetben, amikor a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozónak vagy közeli hozzátartozójának a rovására súlyos jogsértést követ el, már szigorúbban rendelkezik a jogszabály. Ebben az esetben nemcsak a meglevő ajándék, hanem az ajándék helyébe lépő érték is visszakövetelhető.

A megajándékozott hálával tartozik az ajándékozónak ; magától értetődik, hogy a szülők, akik sokszor súlyos áldozatokat tesznek gyermekeikért, ezt el is várják — legalább némi figyelmesség formájában. Azután ha a gyerekük, menyük, vejük, unokájuk nem valósítja meg a hozzájuk fűzött reményeket, elhatározzák magukat — visszakérik az ajándékot, önmagában a tiszteletlenség, figyelmetlenség nem alapozza meg az ajándékozási szerződés felbontását, illetve az ajándék visszakövetelését. Annál inkább a testi sértés, rágalmazás, no és a tartási kötelezettség megsértése.

Jó, ha az ajándékozó közli azt a föltevést (még jobb, ha írásba foglalja), amire gondolva az ajándékot adta. Például nagynéni, nagybácsi azzal a föltétellel ad unokahúgának egy részt a telkéből, hogy az majd, amikor ö beteg lesz, gondozza, ápolja. Tehát nem öröklési szerződést köt, vagy végrendeletet készít, hanem a vagyoni részt előbb adja, a feltétel megvalósulását később várja el. Ám ha ez a feltétel meghiúsul, az aiandék visszakövetelhető. Mint ahogy az a férfiú is visszakövetelheti exmeny- asszonyától az édesanyjától származó értékes ezüstróka- bundát, aki azt a házasság- kötés reményében adta, de a visszalépő ara birtokában már nem akarja hagyni. Ilyen bunda nem tekinthető szokásos mértékű ajándéknak.

A szokásos mértékű ajándék az, amit névnapra, születésnapra adnak, és valóban nem gyarapítják a megajándékozott vagyonát. Ezeket nem lehet visszakövetelni.

Dr. K. £,

A természet játéka

3(c Ezek a különös, kezet formázó sárgarépák az egyik miskolci kiskertben termettek.

L. J,

Miskolc

Jíiwry Elvira (Miskolc)*

Ez évtől a takarékszövtMuBttek is felhatalmazást kaptak a lakásépítés és -vásárlás, valamint a felújítás, korszerűsítés hitelezésére a családi házaik és a lakásszövetkezetek eseté-bem.

Eszes Tamásné (Miskolc)«

A családi pótlékkal kapcsolatos kérdésére adandó válasz nagyobb terjedelmet igényel, ezért hamarosan külön cikkben foglalkozunk vele. Addig is türelmét kérjük.

P. István (Miskolc):

Az építkezőknek szabad a

járdán, illetve mellette építőanyagot (téglát, cserepet, sódert, betongerendát stb.) tárolni, ha ehhez a tanács műszaki osztályától beszerezték az engedélyt, vagyis: a területhasználatért bizonyos dijat fizetnek. Ha az ismerőse ilyen engedélyt nem szerzett be, a köz- teriiletellenörök jogosan büntették meg.

Vasgyári

kenyér

Szeretjük t finom kenyeret. A vasgyári főüzemben készülő házi jellegű kenyér ilyen. Legalábbis ilyen volt... Mert az utóbbi időben néhány esetben olyat vásároltam a mintaboltjukban, amelynek a minősége alaposan megváltozott: sűrű,

nyers, szalonnái volt. Kár. Mert a vasgyári kenyér szép pályát futott be, s nem véletlenül állnak sorba érte úgyszólván mindennap. Ezek a törzsvevők azt szeretnék, ha a vasgyári kenyér visszakapná régi, jó hírnevét

B. B.-nc Miskolc Gyula u. 43.

Rövidital van, tej nincs...

Nem akartam hinni a szememnek és fülemnek. Amikor ugyanis a Széchenyi úti Csemege ABC-ben tejet kerestem, azt a választ kaptam, hogy nem tartanak. Teszik ezt pedig annak ellenére. hogy töméntelen mennyiségű bort és tömény italt forgalmaznak. Igazán dicsérendő ez a választékuk! S hogy még többet áruljak el bevásárlókörutam titkairól: a Csemege árul tejtermékeket is: sajtokat, vajakat stb. Hogy éppen tejet miért nem, azt nem árulta el senki. De hogy ezen mindenki, aki itt vásárol, joggal háborodik fel, az nem vitás. Hiszen azért a tej mégiscsak alapvető élelmiszernek számít. _

n. Cfj.

Miskolc

Sötét a tér

Ha itt egy nő este kilenc írtán keresztülmegy félsz nélkül, minden elismerést megérdemel,.. A fás, bozótos Deák térről van szó, ahol nem égnek a lámpák. Csak néhány izzót kellene kicserélni, s akkor a rendszeresen erre járók nem tartanának attól, hogy beléjük kötnek.

H. A.

Miskolc

Tetődísz?

% Valamikor a tetőn látható tartó „fogta" a Rózsa Ferenc utcában a dolgozók általános iskolája telefonvezetékét. A vezeték már régen kábel formát öltött, a tartó azonban a tetőn maradt, s azóta is ott rozsdáit...

H. r.

Hiskolc

Kidőlt, s ott maradt

* A Tiszai pályaudvarról, a Baross Gábor utcán, a Bajcsy- Zsilinszky út felé haladva, a jobb oldalon, a járda mellett látható ez a kidőlt fa. Ideje lenne elszállítani! F. L.

Miskolc

PíIíííÍIÍmíI

Ml JÁR A TANULÓBIZTOSÍTÁSRA?

„Fiom, csakúgy mint már néhány éve mindig, most is biztosítást kötött az iskolában. Kérte a pénzt, s én megkérdeztem, hogy mit kap ezért? Mi jár adott esetben annak a rengeteg iskolásnak, aki ilyenkor, szeptemberben újra és újra megköti a biztosítást?’’ — kérdezi Kormos Imréné miskolci olvasónk. A kérdésre Szabó István, az Állami Biztosító Megyei Igazgatóságának főelőadója válaszol;

— Tanulóbiztosítást nem csupán az általános iskolások, hanem az óvodások, a középiskolások, a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások, a szakmunkás- tanulók, vagy például a gyógypedagógiai iskolások is köthetnek. S a kártérítés összege az oktatási intézmény fokától függően más és más. Az ÁB a tanulóbiztosításra baleset okozta halál, illetve baleseti eredetű állandó teljes és részleges rokkantság, vagy baleset esetében fizet kártérítést. Például: az általános és középiskolai tanulók, Vagy az, óvodások esetében 400 forint kártérítés jár a 10 százalék alatti rokkantság, nyílt csonttörés, vagy a 27 napos időtartamot elérő, vagy azt meghaladó balesetből következő beteg- állomány után. Ugyanők fedett csonttörés, csontrepedés, vagy 14-től 27 napig terjedő baleseti betegállomány esetén 200 forint kártérítést kaphatnak. A szakmunkástanulók 400 forintot kapnak a 10 százalék alatti baleseti eredetű állandó rokkantság, csonttörés,

csontrepedés, illetve a 28 napot meghaladó baleseti betegállomány után. Még csak annyit, hogy a tanulók balesetbiztosítása a nyári szünetben is érvényes.

„... Panaszosuk szerint a Tanácsház téri tej ivóban a fagylalt árusítása az elsődleges, holott egy ilyen szakboltnak nem ez lenne a legfontosabb funkciója. Ezzel a véleménnyel nem értek egyet. Amikor a fagylaltot adagoltam, a pénztáros ebédelni "volt. A kasszánál nem volt senki. Közben érkezett néhány vevő, köztük a levélíró is. Ö állt legelői a sorban, s megjegyzéseihez nem kapcsolódtak a háta mögött álló törzsvendégek.

Így a többes szám használata — »szóvá tettük« — nem helytálló. Nekem a fagylaltot kérők kiszolgálása ugyanolyan munkaköri kötelességem, mint bárki másé. Kiváltképpen így van ez, amikor egyedül vagyok, mint történt azon a napon is.” (A választ a rovatunkban A fagylalt fontosabb ... címmel megjelent olvasói észrevételre kaptuk Dargai Istvánnétól, a Tanácsház téri 621 sz. tejbolt vezetőjétől.)

Ha megállna a 12-es...

A Május 1. lakótelepi buszmegállóban — Miskolc irányába — csak a 2-es busz áll meg. Holott így megy el az egyetem felől kikanyarodó 12-es is, nemegyszer jóformán üresen. Ha megállna itt, felvehetné a 2-es járatra várakozókat, akik közül sokan az innen jó pár száz méterre levő Úttörőparkból gyalogolnak fel ide. Ott ugyanis, ha mondjuk szombaton, vagy vasárnap elmegy a 24-es, nem érdemes várni 15—20 percig, hamarább be lehet jutni a városba a Május 1.-telepről a 2-essel. Ez a „hamarább” azonban most már nagyon relatív, hiszen szeptember elejétől az MKV ritkította a 2-es járatokat. Ez viszont méginkább indokolná, hogy a 12-es megálljon az útkeresztödés utáni. Május 1. telepi, 2-es buszmegállónál. Sokak nevében kérjük, hogy a vállalat, illetve a tanács illetékes osztálya vizsgálja meg kérésünk jogosságát. k. d.

Miskote