Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

Az elmúlt évben még ugyancsak futott a szekér a tcmori Petőfi Termelőszövetkezet ipari szolgáltató szakcsoportjánál, a Top- szolgnál. A X. miskolci ipari kiállítás és vásár alkalmával je­lentették be; magas összegű nyugati valutáért több külföldi mun­ka elvégzésére Írtak alá előszerződést. Nem véletlen hát, hogy időzített bombaként robbant a hír az év elején; jelentős kárt •kozó csalás büntette és más bűncselekmények miatt — előzetes letartóztatásuk mellett — eljárást indított a rendőrség a Top- szolg vezető beosztású dolgozói ellen. Több mint fél esztendő telt el azóta, s a város közvéleményét élénken foglalkoztatja; mi is történt azóta a szakcsoportnál? Amely jelentős munkák rövid határidőre, s viszonylag olcsó áron történő kivitelezését vállalta, s 1982 óta — ez év október 1-éu alakult a szakcsoport — néhány munkánál bizonyított is .. . Miskolci Közlekedési Válla­latnál, a Volán 3. Sz. Válla­latnál, a Diósgyőri Gépgyár­ban, a MÉH Vállalat egri, siroki és diósgyőri telepein, a hejőcsabai Autójavító Kis­vállalatnál, a Mezőgép me­zőkövesdi gyáránál, a Bor- sodtávhő avasi kőközpontjá­nál, a HungarHotels Pan­nónia Szállodájánál, a Bor­sodi Vegyi Kombinátban, valamint több általános is­kolánál végziefct murvká la­toknál. több mint 10 millió Nos, a nyomozati iratokból <és szakértői véleményekből egyértelműén kiderül, hogy amolyan szemfényvesatő el­járással dolgozott Dolák Jó­zsef elnök és számos mun­katársa. Kezdetben minden tn tunikát elvállaltak, nem egy esetben jelentősen alámen­tek áraikkal a más kivi tele- Kőivel történő versengésben. S mert mind több munkája, de meglehetősen kevés em­bere volt a szakcsoportnak, Dolák dupla pénzért egész brigádokat csábított át a Topszolghoz építőipari vál­lalatoktól, üzemektől. Elvál­laltak olyan, munkákat is, amelyekhez sem gépiác, sem berendezésük nem volt. Ezen « helyzeten úgy változtattak, bogy az elnök az utcán szó­lította le az éppen olyan géppel, belrendezessél dolgo­sokat, s a beszélgetés ele­jén 500, 1000 íorimttad meg- I fcetéziwe ígéretét, a hét vé­gére szerződtette alkalmi munkabérért az embereket, gépekeit pedig azok válla- ,tata tol kolcsanöz&e ki. Ám, (ahogy duzzadt a saatocsopont, ■— az év elejére már több »ránt 800 fős volt a létszám i—, ügy lett iránd kevesebb * munka. Márpedig fizetni kellett az átcsábított dolgo- f Rókát, méghozzá nem is kis «^szeggel. Így kezdődött meg out a csalássorozat, amely­nek vizsgálata anég napja­inkban ás tart. Mint emfiteHSIc, DtíSfcgfc- itak az volt a módszerük egy-egy munka megszerzé­sére, hogy a versenytárgya­lásokon alámentek áraikkal más kivitelezők ajánlatainak. Ám jobbára csak az első fsaerziődésben szerepeitek ezek az árak, menetközben min­dig módosítottak, így ma re elkészültek a kivitelezéssel, már sok esetbén drágább volt az elkészült beruházás, minit amire a beruházó szá­míthatott. Bárki jelentikeeetit a Topszolgnál hogy tudna egy jó munkát, azonnal fel­vették a szakcsoporthoz mű­szaki tanácsadónak, vagy más módon juttattak neki jelentősebb összeget, s fel­vállalták a munkát. Bár a működési szabályzatban is szerepel, hogy 6 millió fo­rint feletti kivitelezést nem vállalhatnak, Dolák fittyet hányt eme szabálynak, s nyugodt szívvel ajánlkozott ki vitelezőnek a szikszói Ál­latifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat 130 millió forintos beruházására is, s meg is kapták a szerződést e munkák elvégzésére. A nyomozati iratokból az Ss kitűnik; noha nem ren­delkeztek szakképzett terve­zőkkel, tervezői feladatok végzését is elvállalták. Fel­vették a szakcsoporthoz mű­szaki szaktanácsadónak Be­recz Istvánt, az Energiagaz­dálkodási Intézet miskolci ki rendeltségének vezetőjét és Takács László építészeti szaktaná csadót. Berecz saját embereiből egy tervező team­ül. hozott lelte, »elük vé­geztette el aa effektiv mun­kát, am a Dolákéktól ka­pott pénz java részen meg­osztozott a Topszoig elnöké­vel, s csak morzsákat jutta­tott a munkát végző terve­zőknek ... A jövedelem nö­velésére — olvastuk a nyo­mozati iratokban — más eszközöket is megragadtak a szakcsoportnál Ha egyes munkálatoknál megmaradt valamilyen anyag — előfor­dult ugyanis, hogy késedel­mes szállítás miatt csúszó­pénzért, vagy márkás italo­kért állami munkákról sze­reztek be különféle anyago­kat — azokat eladták a szak­csoportnak. s a pénzen megosztoztak. Az eladás ter­mészetesen füíiíw neveken történt __ ____________ A nyomozás során fe*tr»e- rüdt annak a gyanúja is, hogy a túlszámlázás, az ár­drágítás sem volt eteg a magas fizetések, a esiiltaga- saett összegű prémiumok etőienemtéséheiz. DoláJnék úgy segítettek a gondon, hogy kezdettől előszámlázáM. ve­zettek be, azaz még el sem végzett munkálatokról Jae- szJtettek számlát. Más kér­dés, hogy nem, egy esetben ez később sem készült el, vagy ha igen, rendkívül rossz minőségben. Ugyanak­kor az úgynevezett szállítá­si követeléseket a gazdasági vezető nem könyvelte le az év végén, így az év végi eredményi meghamisítva úgy tüntette fel, mintha a szakcsoport jelentős nyere­ségigei zárná az adott évet Mindezekről! a manipulá­ciókról persze, csak. az el­nök, s a gazdasági vezető tudott, rajtok kívül senki! A nyomozás eddigi meg­állapításai szerint Dolák Jó­zsef elnök, Tóth József el­nökhelyettes, Latzkovitz Pé­ter főmérnöki Gulya Géza gazdasági vezető. Burkus Já­nos műszaki osztályvezető, Kekedi András és Pelyhe Miklós építésvezetők, vala­mint Polgár Ferenc műsza­ki előkészítő a különböző megrendelők részére végzett munkáknál fiktív számlázás­sal több százezer forint jog­talan haszonra tettek szert. A fiktív számlázásokba 'be­vonták Bodnár Tibor, Za- kota Ferenc, Balajti László és más kisiparosokat, akik­nek egyenként százezer fo­rintot meghaladó fiktiv számiét állítottak ki, úgy feltüntetve, mintha a mun­kákat a kisiparosok alvállal­kozóként végezték volna el s az ily módon szerzett pén­zen osztoztak. A fiktív kis­iparosi számlák eddigi ösz- szege meghaladja a 3 millió forintot. Ugyancsak több százezer forintra tehető az az összeg, amelyet Dolák Jó­zsef és vezetőtársai Berecz Istvánnal és Takács József­fel összejátszva, tervezési díjként vettek fel, s osztot­tak azét egymás között. Az eddig elkészült szak­értői vélemények szerint Do- lák és társai a Mátrade- recskei Téglagyárnál, • Sió­foki Gáz- és Olajszállító Vál­lalat szolnoki munkáinál, a MÁV Miskolci Járműjavító Üzeménél, a Röntgen- és Kórhaztecmlíoi Vállalatnak* forint kárt okoztak a túl­számlázással $ A garzonház Ki fizeti a fűtést? Se lukás, klub A tamorí PefiöE Terméfö- szövetkeaet felszámoló bi­zottságot alakított, s 1985. június 30-áaval megsizün tette a Topszoig Ipari Szolgálta­tó Szakcsoportot. A terme­lőszövetkezet eddigi vizsgá­lata csaknem 50 millió fo­rintos veszteséget mutatott ki! Hogy mindez hogyan kö­vetkezhetett be? Bizonnyal sokrétű okai vannak, hogy így dúskálhattak a közpénz­ben Dólákék, dó az biztos; a tecmelőszöivetkiezei hosszú ideig nem gyakorolta ellen­őrző jogkörét, c még az sem tűnt fel senkinek, hogyemy- nyire jéfl. mennék a dolgok a Topsaolgnál. Ám az már sejtetett vákurráfj, hogy ez év elején 10 mail léó forint hitelt kértek. S mert a, szakcsopoiv hiteit nem vehet fel, meg­tette helyette a szövetkezet Mseién azonban a szakcso­portnak: áirtoevétaie nem volt — ebbői kellett voftna vfcsz- BBsrfiaetnS a hiteit — a ter­me1! dwaöveflfceaehrei hárul majd ennek töréesztöse «_ Bnnéí is «Sjceabb as a kár. aurát a félbemaradt épátkoaéeek, teatteiteeések je­lentenek több gfu mekiniéa­mény, rogy a Borsodi Ipar­cikk Keresfeeöéhrá Valiafcé ertősizafei áreháaa esetében, ahol m áá-witeftesrésetoet a rendőrségi vjaagaStat miatt — aendk terérásáág — nem le­het folytat*». A rendkívül fcongwMt, sokrélű ügy vizsgálata még folyik. TítOt Zoltán Arról a bizonyos négy la­kásról van szó, amelyeket a Vándor Sándor utca 3. és 5. szám alatti garzonházak ne­gyedik emeletén 1982 janu­árjában azzal zártak le. hogy ezekből pedig közösségi helyiség lesz a fiataloknak. Köztudottan a Vándor Sán­dor utcai garzonházakban 270 ifjú házaspár kapott ak­kor otthont azzal a feltétel­lel, hogy öt éven belül — a családi létszám gyarapo­dásától függően — igényjo­gosultságuknak megfelelő méretű lakást kapnak Mis­kolcon. A fiatalok többsége már gyermekes szülőként költö­zött be, s talán mondani sem kell, hogy nagy-nagy örömmel Érthető az is, hogy általános rokonszenvet vál­tott ki a döntés: legyen szá­mukra olyan helyiség is az épületben, ahol összejöhet­nek egy kis tereferére, név­napozásra, újév-köszöntőre. (Akkortájt lángolt fel or­szágosan a buzgalom a sza­badidő-klubok létesítésére; garázsokból, szárítóhelyisé­gekből, babakocsitárolókból miegyebekből ügyeskedtek össze nagyon sokfelé ilyen célra területeket.) S lám, a Vándor Sándor utcai gar­zonházban, dicsérendő mó­dim, már be is tervezték—» Két-két garzont áldoztak fel erre a célra a Vándor Sándor utcai házban. A gar­zonok szobáinak közös fa­lát elbontották, nyerve ezál­tal egy-egy teremnyi helyi­séget. . Meghagyták az egyik konyhát — villanytűzhellyel, beépített szekrénnyel együtt —, s az egyik fürdőszobát, mosdóként. Mindezeken fe­lül maradt bennük még egy-egy olyan kis szoba is, amelyet akár könyvtárnak, akár játékszobának lehetett volna berendezni • • Eéfíétett volna! A közössé­gi helyiségeket ugyanis mindazóta üresen és zárva, tartják. A garzonházi fiáta-i lók már nem is színesen: emlegetik. Minek cukkolják magukat a lezárt helyiségek miatt? Hiszen egyetlen egy­szer próbálták eredeti céljá­nak megfelelően használni, abból is baj lett. Egyik szil­veszterüket szervezték meg úgy a negyedik emeletiek, hogy elkérték a kulcsot. Feldíszítették, összehordták bele az asztalokat, székeket, s jólsikerült „batyusbált” rendeztek ott, anélkül, hogy gyerekeik éjszakai nyugati mát megzavarták volna a vendégeskedéssel Az új esztendő aztán megbánással kezdődött számukra, amikor megtudták: a MIK illetékes házkezelősége határozott nemtetszését fejezte ki az összejövetel miatt, s kiadta az utasítást: ilyet pedig so­ha többet! Azóta végképp csendes a közösségi helyiségek körül minden. Mondják; még aa áramot is kikapcsolták ve­zetékeikből, s csupán a fű­tés működik. Hogy ki fize­ti — s kinek éri meg! —, azt legfeljebb csak találgat­ják, Mint ahogyan azt is: miért nem utalják ki lakás­ként ezeket az otthonra vá­róknak, ha már szabadidő- klubként nem használhat­ják? Vagy lehetne bennük fiókkönyvtárat nyitni, netán gyermekmegőrzőt, pótmama­szolgálatot szervezni ben­nük. Egyáltalán: kezdeni kellene végre velük valamit! Égre kiáltó pazarlás napja­inkban a négy összkomfortos garzont így veszni hagyni! K. É. Szülészorvosok tanácskoztak Hí egészséges gyermekekért A lobászat nagy egyénisége Egy régi utca visszakapta nevét Sokszor adtunk már hirt utcakeresztelőkről, hiszen Miskolcon minden évben szü­letik néhány új utea a la­kótelepeken, s a gyorsan sza­porodó családi házak között. Most azonban egy régi utca kapta vissza régi nevét a vasgyárban. A Lenin Kohászán Művek vezérigazgatója kérte a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságát, hogy a vasgyári római katolikus templom melletti Tavasz utca kapja vissza az eredeti Técsey Fe­renc utcanevet. Az elmúlt évben emlékeztek meg a di­ósgyőri acélöntészet cente­náriumi ünnepségén Técsey Ferencről, aki a diósgyőri vasgyárnak 1991-ig volt köz- tiszteletben álló igazgatója. Majd három évtizeden át intézte Diósgyőrben a vas- Fmomítás és a hengermű ügyei L l£i&>baü megtecueste Diósgyőr első Siemens—Mar­tin acélművét, és 1880-ban korszerűsítette is a kemencé­ket. 1884-ben vezette be Di­ósgyőrben az országban, el­sőként a Siemens—Martin acélöntést. Ugyancsak úttörő volt Magyarországon az acélöntésű kerékvázgyártás megindításában. A sok ne­hézséggel, bajjal küzdő di­ósgyőri gyárból az ország élen járó kohászati üzemét fejlesztette ki. Időt szentelt arra is, hogy a művészeteket pártolva, a vasgyári — mai Kabar ut­cai — iskolában önálló szín­házat létesítsen a gyár ama­tőr színjátszóinak. Técsey Ferenc személyében a ma­gyarországi acélgyártás, acél­öntészet és a diósgyőri vas­gyár kimagasló egyéniségét tisztelhetjük. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága jóváhagyta az utcanév megváltoztatásai. A szülés körül! időszak sajátos szülészeti és az új­szülöttek ellátási kérdéseiről tanácskoztak a hétvégén Ráckevén. A résztvevő száz­nál több szülész-nőgyógyász és újszülöttgyógyász a két nap alatt összesen 50 elő­adásban számolt be a peri- natológia területén elért leg­újabb eredményekről. A perinatológia az anya, a magzat, valamint az újszü­lött életét a szülés körüli időszakban vizsgálja. Ez az időszak az anya és az új­szülött fokozott orvosi fel­ügyeletét igényli, mivel a magzatot és az újszülöttet (Tudósítónktól) A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat diósgyőri főépitésvezetűsé- genek dolgozói befejezték az LKM 1. sz. martinkemencéjének felújítását. A mintegy 13 mil­lió forint értékű munka határ­időre. hat hét alatt készült el. Ez jelentős erőfeszítést igényelt a felújítást végzőktől, akiket lengyel vendégmunkások is se­jtettek. Ok egyébként aaosta? ebben az időszakban érheti a legtöbb károsodás. A súlyosan beteg, vagy erősen veszélyeztetett újszü­löttek ellátására 1976-tól az egészségügyi kormányzat je­lentős anyagi ráfordítással az országban összesen kilenc, úgynevezett perinatális .in­tenzív centrumot alakított ki, többek között Miskolcon is. A csaknem egy évtizede működő centrumok munká­ja révén az utóbbi években csökkent a magzati és új­szülötthalálozás. A kétnapos tanácskozás előadói felvá­zolták a továbblépéshez szükséges orvosi, szervezési és műszerezettségi feladato­kat is. náig dolgoztak a KGYV-néL A főépítés vezetőség dolgozói jól sikerült rendezvényen vettek búcsút tőlük. A kulturális program mellett futballmérkő­zést is rendeztek, ez döntetle­nül végződött. A jó egvüttmű- ködés — hangsúlyozták a búcsú- találkozón —, sokban hozzájá­rult ahhoz, hogy a Lenin Ko­hászati Művek teljesíteni tudja idei acéltermelési tervét. U. Gy. Újjászületett az 1. sz. martinkemence félbemaradt kivitelezések■, túlszámlázott beruházások A Topszolg vezetőinek sorozatos csalásai *

Next

/
Thumbnails
Contents