Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
A OH várospolitikai fóruma Minőségi változás a város- fejlesztésben Beszélgetés dr. Kovács Lászlóval ♦ Reméljük, ezen a nyáron is sokan megtanultak úszni Uj napozóterasz Stremdkőrkép (Folytatás az 1. oldalról) A miskolci strandokon sokszor talpalatnyi hely sem volt a nyáron, máskor pedig aiig törődtek néhányan. Az időjárás bizony néha nem kedvezett a lubickolók- nak... Az Augusztus 30. strand is igen kedvelt a miskolciak, illetve a borsodiak körében. Rontó László fürdővezető elmondta, hogy körülbelül 20—30 százalékkal csökkent a bevételük az idén a tavalyihoz képest. A negatív rekord augusztus 8-án volt, amikor 120-an váltottak jegyet! A szezon pedig jól kezdődött, mert májusban az elmúlt évihez hasonlóan átlagban 1500—1700 gyerek és felnőtt lubickolt. A június is hasonló Vplt, de a következő hónapban az idei rekord is megszületett; július 14-én, vasárnap 6000-en váltottak jegyet. Két évvel ezelőtt ilyenre többször is volt példa. Általában azt tekinti a fürdő vezetője jó forgalomnak, ha legalább 4— 5000-ren választják időtöltésnek a strandolást. Az elmúlt hónapban egy-egy hétvégén sikerült is a tervet teljesíteni. Most vasárnap kétezeregyszáz belépő fogyott el, de hétfőn és kedden már csak 380, illetve 200. Az idén nagyon népszerű volt a női napozó, ezért a tervek között szerepel, hogy jövőre a másik teraszon is meztelenül feküdhetnek ki a napimádók. A strand egyébként szeptember 1-től reggel 9-től 18 óráig tart nyitva, hétköznap és hétvégén egyaránt. Évről évre a legkisebb forgalmat a Várfürdő bonyolítja le, talán a hideg víz riasztja el a strandoló- kat. Itt már a 2000-res látogatottság is jónak mondható, de ilyen az idén csak elvétve fordult elő. Átlagban 5—600-an váltanak jegyet, hétvégeken azonban több mint 1000-ren. Az utolsó nyitvatartási napon, most vasárnap csupán 300-an választották ezen a strandon a pihenést. A szauna változatlanul nyitva tart, hétvégeken 8-tól 17 óráig. T. L. Kiállítás a Vasas Galériában Pazár Éva és Kristóf Béla grafikusok kiállítását rendezi meg a Vasas Művelődési Központ a ház Galériájában, csütörtöktől a hónap végéig. A megnyitó délután fél 3-kor lesz. a tárlat naponta 2-től 7 óráig látogatható. Tudását — részben — mindkét grafikus a Diósgyőri Vasas Képzőművész Körben mélyítette el, Pazár Éva a rajzzal való „mesélést” tartja fontosnak önmaga számára. Kristóf Béla pedig jórészt a természet által ihletett munkákkal jelentkezik. Szeptember 14-én: „Nyitott kapuk napja" a DIGÉP-ben Hat éve egyre fokozódó népszerűséggel rendezi meg a DIGÉP ifjúsági bizottsága a „Nyitott kapuk napját”. Ez az a nap. amikor a gépgyárban dolgozó szülők megkié lesz az elhullajfott agancs? Szarvasbőffésbóí esik ny eh hívják feleségűket, a feleségek férjüket, s együtt a gyermekeket, hogy nézzék meg, hol dolgoznak, mit is csinálnak, mivel töltik a munkahelyen a napi nyolc órát. De ezen a napon ismerkednek először a gyárral a pályaválasztás előtt álló, a környező iskolákból meghívott 7—8. osztályos tanulók is. Érthető hát, hogy erre a napra már jó előre készülnek a gyárban, az otthonokban, az iskolákban. Az idén szeptember 14-én lesz a „Nyitott kapuk napja” a Diósgyőri Gépgyárban. Nyolc órától tizenkét óráig várja a gyár a dolgozók és hozzátartozóik, illletve az iskolások ezreit, akik minden bizonnyal az idén Nem könnyű beletanulni, heleszokni a városi tanács elnökének tisztségébe. Akkor sem, ha dr. Kovács László — mint - a városi pártbizottság titkára — nemcsak jó ismerője, hanem alakítója is volt a várospolitikának az elmúlt években. Mégis azt kell mondanom, hogy rendkívül nehéz időben vette át elődjétől a stafétabotot. Megkezdődött a szarvas- \auaszat lnegyeiikoen is. Januar vége.g terítékre kerülhetnek a szarvasbikák és a -lenemen. Az ilyenkor szokásos szarvasbógésre azonban meg várni kell — mondotta Kiss László, a M A VOSZ megyei titkára, megyénk íóva- uasza. Korábban a vadászok és a természet szerelmesei már augusztus 20. után hallhat- iiK a szarvasnászt megelőző .»ős 1st. A melegebb időjárás miatt ez most ismét késik, elhúzódik szeptember végére. S ha a meleg tartósnak gérkezik, a bőgésbői csak nyekergés lesz. Akik szarvasbőgést akarnak baPgatni. azoknak ajánl- uk. hogv a Blikkben Jávorkutat. a Zemolénben Kőkaput vagv Telkibányát keressek fel. Legyenek óvatosak, ne nagyon közelítsék meg a viaskodó állatokat. Ajánlatos alaposan körültekinteni, mivel az erdőségekben gyakori a vadászat. Többen kérdezték az utóbbi időben, hogy hazaviheti k-e az erdőben talált szarvasagancsot. Sajnos, erre mindenkinek nemmel válaszolhatunk. A májusi gombaszedéskor sokan találtak már értékes szarvasdíszt, s ezt kötelesek beszolgáltatni az illetékes vadásztársaságnak, i. rendelkezések szerint az elhullatott agancs mindig a vadgazdálkodással foglalkozó társaságé. Egy-egy átlagos feidísz hat-hét kiló, kilónként 120—200 forintot ér. Eszmei értékük 1000—1500 forintra becsülhető. Ha tehát valaki ezt jogtalanul el- tulaidonítia, ennek megfelelő büntetésre számíthat Sz. L is emlékezetes napot töltenek majd a gyáróriásnáL Most zajlik a város VII. ötéves tervének előkészítése — a minap hagyták jóvá a koncepciót —, és az elmúlt tervidőszakokban soha nem nyílt ilyen tágra az olló a jogos fejlesztési igények, valamint az anyagi lehetőségek között. Gondosan rangsorolná kell tehát a teendőket, ez azonban azzal jár, hogy bármilyen fájdalmas, későbbre kell halasztani számos beruházást. Ugyanakkor vannak már elodázhatatlan teendők: például a történelmi városmag rekonstrukciója. Egyáltalán nem irigylésre méltó tehát az újonnan megválasztott elnök — és a többi döntési joggal felruháziott városi vezető — sorsa. Akikor sem, ha nincs magára hagyatva; a városi pártbizottságon és közvetlen munkatársain kívül, számíthat minden, városát szerető állampolgár erkölcsi és anyagi támogatására. Beszélgetésünk is ezzel a kérdéssel indult; — Hogyan ébresztik fel a miskolciakban a tervezési munkában való közvetlen részvétel igényét, s miként hasznosítják majd a javaslatokat? —’ A városa tanács legutóbbi ülésén is megfogalmaztuk: a VII. ötéves terv koncepcióját nyilvános vitára bocsátjuk. A lakosság széles körétől kérünk javaslatokat. Ám nem ezzel kezdődik el a tervkoncepció társadalmi vitája. Véleményt kértünk korábban a tanácstagoktól, sok szó esett erről a választások idején, és rendezett közvélemény-kutatást tagsága körében a Miskolci Városszépítő Egyesület is. Ami pedig a vélemények hasznosítását illeti: a koncepcióba máris beépítettünk számos olyan javaslatot, ami a választási gyűléseken hangzott eL Figyelembe vettük továbbá a városi pártfórumokon megfogalmazottakat, a vá rossaépítők tői, tanácstagoktól hallottakat. Ezien az alapon folytatódik a társadalmi vita. Összegyűjtünk minden közérdekű, hasznosításra érdemes észrevételt és ígérjük, hogy mindre figyelemmel leszünk a tervezési munka során. A koncepcióból a jövő év tavaszára lesz végleges terv. Természetesen nem első ízben tart igényt a kollektív bölcsességre a városi tanács vezetősége De talán nem túlzók, ha azit állítom, hogy ennyi embert még sohasem vontunk be a tervkészítésbe, mint most. — Ezt ugye nem tulajdoníthatjuk a városi vezetők jóindulatának? — Természetesen nem jóindulatú adakozásról, nem valamiféle demokratikus játékról van szó. Ha magunk mellett akarjuk tudni a város lakosságát a tervfelada- tok végrehajtásában, akkor hagynunk keli, hogy érvényesüljön beleszólási joguk is. Mert joguk van tudni a miskolciaknak, mire akarjuk elkölteni azokat a milliókat, melyekből az életkörülményeiket döntően befolyásoló létesítmények születnek. Nagyon kérünk tehát minden állampolgárt, . hogy az egész városban gondolkodva, az anyagi lehetőségekkel reálisan számot vetve, fogalmazza meg a város üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseit a társadalmi vita sor-árt. — A városi tanács ülésén azt hallottuk, hogy legfeljebb annyi jut fejlesztésekre a következő tervidőszakban, mint amennyit a VI. ötéves terv során — várhatóan ■— elköltünk. Ez bizony nem sok, figyelembe véve az árak emelkedését... — Azt az összeget, amiből gazdálkodhatunk, ma még csak becsülni tudjuk. A VI. ötéves tervben előreláható- an 6,4 miliárdra rúg majd a felhasznált összeg nagysága. Ennél több kellene, hiszen legalább 15—16 milli- árdra volna szükség ahhoz, hogy az igényeknek többé- kevésbé megfelelő tervet készítsünk és valósítsunk meg. Követelőzni, elégedetlenkedni így sem fogunk, mert ismerjük a népgazdaság teherbíró képességét. A mi feladatunk az, hogy patikamérlegre tegyünk minden üzemeltetési, fejlesztési teendőt, gondosan megfontoljuk, mire költjük a nehezen előteremtett forintokat. Meg keli jegyeznem, hogy alapvetően megváltozott a tanácsok pénzügyi gazdálkodása. Ma már nem úgy vetődik fel a kérdés, hogy mennyit kapunk és költhe- tünk el a közös bukszábóL Több forrásból származik majd az az összeg, mely a VII. ötéves terv anyagi alapját képezi. És egyáltalán nem elhanyagolható, mennyivel járul hozzá a város lakossága szeretett pátriánk fejlődéséhez. — A területfejlesztési hozzájárulásra gondol? — Igen, arra. Valószínűleg senki számára sem új dolog, hogy a jövő év január 1-től az ország minden településén bevezetik a területfejlesztési hozzájárulást, önkéntes alapon. Ez azt jelenti, hogy az érintettek több mint 50 százalékának meg kell szavaznia a hozzájárulást, s annak az összegnek a nagyságát, amit évente fizetni Hajlandók — családonként. A városi tanács szeptemberben tárgyalja meg a hozzájárulás mértékéről, felhasználásáról szóló javaslatot így most csak annyit mondok, hogy a lakosságtól kapott összegnek körülbelül a felét olyan célra költjük, mely az egész városnak hasznos, és mindenkinek szive szerint való. Gondolok például az öregekről való gondoskodásra, egy szociális célú beruházásra. A fennmaradó 50 százalékot pedig a közvetlen lakókörnyezetben költik el, aszerint, mit tart legfontosabbnak ott a lakosság. Lehet az egy új bolt, járdaépítés, parkosítás, vagy bármi más, amire a pénzből futja. Sem-, miben nem döntünk anélkül, hogy meg ne kérdeznénk a lakosságot! Én bízom benne, hogy Miskolc lakossága ily módon is hajlandó segíteni városunk épülését, szép ülését. Sokat kapott a város az államtól az elmúlt évtizedekben. Járuljunk hozzá — amennyire tőlünk telik: f hogy valamivel többel gazdagodjon pátriánk, mint amennyire a közös kasszából futná. —; Mivel még azt sem tudjuk pontosan, mennyi pénzt költhetünk a VII. ötéves tervben, nem beszélhetünk konkrét létesítményekről, de arról igen, mi jellemzi a koncepciót... — Ha egy mondatban akarok válaszolni, azt mondhatom, hogy előtérbe kerülnek a városfejlesztés minőségi vonásai, jellemző lesz az arányosság. Bármilyen szűkösek is anyagi lehetőségeink, hozzá kell látnunk a történelmi városmag rekonstrukciójához — ez a munka tulajdonképpen el is kezdődött a Széchenyi út felújításával —, és gondoskodnunk kell róla, hogy jusson a pénzből a peremterü- letefcnek is. Konkrétabban: kiemelt feladat a lakáskörülmények javítása, hiszen jelenleg is 11 ezer jogos Igénylőt tartanak számon Miskolcon. Ez alatt azonban nem csupán a lakásépitést, sokkal inkább a célszerű lakásgazdálkodást kell értenünk. Tovább kell fejlesztenünk a város működése szempontjából döntő szerepet játszó közműhálózatot Az intézmények fejlesztésénél pedig figyelembe kell vennünk, hogy akár oktatásról, akár például egészségügyről beszélünk, nem csupán a szűkén vett miskolci igényekről van szó. Miskolc kiemelt regionális központ, ám e szerepkörnek csak akkor tud eleget tenni, ha a mostaninál jóval fejlettebb intézményhálózattal rendelkezik. Reméljük, mint eddig is, a megyei tanács mérlegeli, méltányolja ilyen irányú igyekezetünket, amikor a Miskolcnak jutó támogatásiról dönt. Békés Dezső Nem kell a csekk Már sokszor megírtuk az OTP-takarékcsekk előnyeit. Tulajdonosának nem kell készpénzt gyömöszölnie tárcájába, s ha a számláján elegendő az összeg, aláírásával fizethet a Centrum Áruházban, a Domusban, az óra-ékszer üzletekben, a szállodákban és a vendéglátóhelyeken. S az ország más tájain járva, ha pénzre van szüksége, bármelyik OTP- fiókban vagy postahivatalban felvehet a betétszámlájáról. A takarékcsekk-tulajdonosok szerint hazánkban nagyon lassú a térhódítása. Sok helyen egyszerűen nem ismerik a takarékcsekket és fizetéskor hallani sem akarnak róia. Megfeledkeznek arról, hogy számukra is gazdaságosabb ez a pénzkímélő fizetési eszköz. Például, a miskolci szervizekben, az Áfor-kutaknál sem fogadják el. Országos szinten az OTP- nek erőteljesebben kellene kezdeményezni a magáncsekkfüzetek elfogadását valamennyi gazdálkodóegységben, amelyekkel kapcsolatunk lehet hétköznapjainkban.
