Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
Buda aranykoráról, kincses Magyarországról Egy mondat, és már ismerős Zolnay László életműve Változatlanul könyvtáros Beiratások A Dolgozók Általános Iskolájába A felnőtt dolgozók általános iskolai tanulmányainak befejezése érdekében a Dolgozók Általános Iskolája 1- töl 8 osztályig tanfolyamokat indít a tanulni vágyók részére. Augusztus 26-tól — szombat kivételével —- szeptember 10-ig mindennap reg- gel 8-tól délután 4-ig várják a beiratkozókat. Címük; Miskolc, III. kerület. Rózsa Ferenc út 1. szám (az LKM 1-es kapujával szemben). A Dolgozók Általános Iskolájában az ifjúsági és esti tagozatokon megkezdődött az oktatással párhuzamosan ,a betanított munkás képzés is. Részletes felvilágosítást a beiratkozáskor adnak. közös könyvét 1976-ban A budavári gótikus szoborleletről. A leletfeltárással szoros összefüggésben adta ki a Gondolat Kiadó második, bővített kiadásban Zolnay László Ünnep és hétköznap a középkori Budán című művét. amely az akkori városéletet. a budai otthonokat, piacokat, a sokadalmakat. művelődési viszonyokat, szokásokat. játékokat, mulatságokat eleveníti meg. Minden idegszálával arra törekedett, hogy könyveiben hiányok nélkül, teljességre és világosságra törekedve, örökítse meg a középkori Magyarország fényeit, árnyait. Buda aranykorát, a kincses Magyarországot. Száműzött minden hamis romantikát, és tudott lelkesedni is. Ösz- szefüggésekre utalt, a középkori magyar élet európai határait elemezte. Nemcsak Budát, Esztergomot, Vis«--’- rádot, hanem Krakkót. Rómát. Isztambult is nézte. Számvetése mindig előretekintés. szabadon közlekedik az időben, s megkeresi, megtalálja a folyamatot. Mindent érzékel a krónikákban — belőlük rajzolja meg a magvar középkor illanó hangulatát, tárgyi emlékekből villantja fél a hajdani életet. Ha ismerjük a múltat, az a nemrég elhunyt Zolnay László művelődéstörténészi életművének is köszönhető. L. M. Simogató hűvös van a Kaffka Margit Könyvtárban, mikor kint 35 fokot mutat a hőmérő; a kánikula megtanit rá, hogy milyen nagy a különbség régi és új bérház között. Szilágyi Dezsőné nem ezzel méri a különbségeket. Huszonhárom éve vezeti a városi könyvtár egyik részlegét a petneházy bérházak között. Úgy kezel, mint egy olvasót, kitalálja, amit gondolok. — örülök, hogy eljöttél, mint ahogy örülök a Kiváló Munkáéit kitüntetésnek is. De az életemben semmi érdekesség nincs. Egy iskola, egy munkahely több, mint húsz éve. Mit lehet erről írni? — Mi. volt az iskola, miért éppen ez a munkahelyed? — A gimriázium után tanítóképző, tanárképző és 1962. szeptember 1. óta a városi könyvtár Kaffka Margit fiókkönyvtára. Ez egyenes út, mert a szakmához ezek az iskolák vezetnek. Egyébként pedig miskolci vagyok. Sőt, erre a környékre való, ezen a lakótelepen él az édesanyám, Itt nőttem fel, és hiába lakunk ma már a városnak egy másik negyedében, ide, a 37. Számú Általános Iskolába jártak, járnak a gyerekeim. Ez a környék az én legszűkebb hazám, de mondhatom, sokkal hétköznapibban is; édesanyám segített a gyerekek nevelésében. Egy könyvtáros legkevesebb napi 9 órát dolgozik. Itt , együtt voltunk, együtt vagyunk. — Milyen városrész a petneházy bérházak és környéke? — A legutóbbi népszámláláskor megkérdeztem; hozzávetőleg 1500-an laknak ezen a nem túl nagy területen. Többségükben a bérKönyvespolc Vallanak a betűk A fenti címmel érdekfeszítő művet bocsátott közre egy-két hónapja a Magvető Könykiadó. A csaknem félezer oldalas kötet Rákosné Ács Klára európai hírű, kivételes képességű pszichogra- fológus elemzéseit tartalmazza. S nemcsak ezeket. Rövid összefoglaló olvasható benne a grafológia (íráselemzés) történetéről is. E- szerint a személyiségmegismerés egyik módszere Kínában már a XI. században általánosan ismert volt. Néhány európai országban viszont a XVII. században, hazánkban pedig jóval később, a mostani században kezdtek vele foglalkozni. A Szovjetunióban — az 1972-ben kiadott nagy enciklopédia szerint — ..a grafológia adatait felhasználják az emberek egyéni tulajdonságai vizsgálata során a pszichológiában, a gyógyászatban és a kriminalisztikában, mint a pszichológiai és filozófiai diagnosztika eszközét, más módszerekkel, például tesztekkel együtt”.) Történészek és irodalomtudósok tanulmányai is helyet kaptak a kötetben. Ezek mintegy próbái Rákosné Ács Klára elemzéseinek. Az történt ugyanis, hogy a grafológus oly módon analizálta 13 történelmi személyiség. államférfi és 17 író, művész, tudós (köztük egy külföldi, W. B. Yeats No- bel-dijas ír költő, drámaíró ■ és elbeszélő) kézírását, hogy előzőleg nem tudta, kikről van szó. Csupán a betűk formája alapján határozta meg egyéniségüket, aktuális lelkiállapotukat, sőt még testi bajaikat is. (Feltűnő, hogy költőink, íróink között aránylag milyen sokan küszködtek szembajjal, látászavarral). Az elemzések „telitalálatok”, — ezt igazolják a tanulmányok, amelyek szerzői korabeli dokumentumokból ismerik az analizáltak személyiségjegyeit, és ugyanolyannak, mint a grafológus. Rákosné nem egy esetben olyan tulajdonságokra is rámutat, amelyek — dokumentumok híján — nem voltak ismeretesek. Mindegyik elemzés meghökkentő. az utolsó, a 31. pedig különösképp az, mert Rákosné Rubik Ernőről, a „bűvös kocka” feltalálójáról a kézírása alapján már tiz- tizenkét éves korában előre megmondta; „Ez a gyerek óriási tehetség,... hatalmas pályát fog befutni a tehetsége révén...” Miként a nem mindennapi mű bevezetőjének írója is megjegyzi; a könyv „valószínűleg minden olvasóban felkelti az érdeklődést a grafológia iránt. Csak remélni lehet, hogy azok is felfigyelnek rá, akik tehetnek valamit az érdeklődést kielégítő szakemberek képzése érdekében”. munkáról? (Kiss József fele.) nítást sem lehet takarítóra bízni, mert amit levesz a polcról, nem ugyanoda teszi vissza, és elkezdhetjük elölről. Ez nem panasz; vele jár. Mindenekelőtt azonban az állomány feldolgozása a dolgunk; három főállásban levő, és két részfoglalkozású könyvtáros látja el a 3-as, a 33-as, a 43-as iskolát, az avasi garázskönyvtárat, a tapolcai fiókot és a tapolcai parkkönyvtárat is. A kívülálló úgy látja, hogy a könyvtáros csak pepecsel. Ez munka. — Minden otthonos, valóban otthon vagy. — Nem szoktam erről beszélni, mert természetes. Amiben az ember benne él, azt nem kell megfogalmazni. Szeretem az embereket, nagyon a gyerekeket. Csak az menjen könyvtárosnak, aki képes rá, hogy egy mondat után már ismerősként beszélgessen. Több mint húsz év nagy idő, nekem már nem kell megfogalmazni, hogy kapcsolatot teremtek, ha az intézmény számára talán legfontosabb gyerek- könyvtári munkáról van szó. Gondolkozni inkább azon szoktam, hogy mi baja körülöttem sok embernek. Nemrég ki kellett mutatnunk, hogy mekkora volt a fluktuáció; aki 25 év alatt itt megfordult, azok közül 9-en elhagyták a pályát. Értem is, nem is, de leginkább azt nem értem, hogy miért mondanak az emberek ilyesmit, öt-hat évnél tovább nem szabad megmaradni egy munkahelyen, változtatni kell, akkor boldogul. Eszembe se jutott soha változtatni. M— Nem polihisztor volt. több annál. Zolnay László régész, zenetörténész, kultúrfiloló- gus, bölcselő volt egy személyben. Olyan tudós, aki a felismert igazságot világos és könnyed stílusban mindenki számára közvetíteni tudta. Erkölcsi magatartása nem tett különbséget igazgató és ásómunkás között. 1974. február 16-án — saját fogalmazását idézve — „Szerencsés István csákánya”, Zolnay sok évtizedes összpontosítása nyomán megtalálta a későgótikus szobortemetőt, mely az utóbbi évtizedek • legnagyobb magyar régészeti-művészeti történeti lelete. Demokratizmusa társakat és irigyeket támasztott, könnyítette, nehezítette alkotómunkáját. Mindez azonban csupán karakterének meghatározója, tette a ír i- gyar művelődéstörténet fáradhatatlan szolgálata. Anjou-kori szoborlelet Régi álmuk vált valóra a hegyaljai Hercegkút lakosainak : mintegy ötmillió forintos beruházással megépítették kétszintes, szép művelődési házukat. Az építkezéshez szerény állami támogatást kaptak, a költségek túlnyomó részét a lakosság hozzájárulásából, főképp nagy értékű társadalmi munkával teremtették elő. A kényelmesen berendezett, korszerűen felszerelt művelődési ház nagyterme ünnepélyek, műsoros estek, színházi és mozielőadások tr.i'iására alkalmas. A kisebb ■nobákat, klubtermeket szak- ’»őri, ifjúsági foglalkozásokra, a fiatalok szórakozására használják, s a különböző társadalmi szervezetek kapnak bennük otthont. Minden bizonnyal sokáig emlékezetes marad a herceg- kútiak számára az idei alkotmánynapi ünnepség, hiszen augusztus 20-án délelőtt 10 órakor avatják fel, ünnepélyes külsőségek között az új művelődési házat. A helybelieken kívül Sárospataknak és a környékbeli községeknek érdeklődő lakosai előreláthatólag nagy számban vesznek részt az avatáson. Az ünnepi beszédet dr. Földy Ferenc, a Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója, országgyűlési képviselő mondja. A hercegkűti nemzetiségi pávakör, a sárospataki Bodrog néptáncegyüttes és egy amatőr beat- együttes színes, változatos műsorral járul hozzá az ünnepi esemény emlékezetessé tételéhez. + Mit tud a kívülálló erről a házakban, Miskolc egyik legrégebbi, 1979-ben felújított lakótelepén. A felújítás során sok jó régi lakó elköltözött, többnyire a nyugdíjasok maradtak itt, akik sokszor befogadják az unokákat, a harmadik generációt. Ne mondd, hogy nem öregszem, mert nem is olyan régen nevettek ki a kollégáim: kisgyerekként ismertem annak a kisiskolásnak az édesanyját, aki éppen beiratkozott hozzám. Egyszóval ebben a lakótelepben az a legjobb, hogy a város főútvonalaitól egy-két méterre olyan, mint egy falu. Mindenki ismer mindenkit. A bérházakban, vagy egy-két utcával odébb a villalakásokban, csendesebben élnek az emberek. — Szereted a csendet? — Mindenki azt hiszi, hogy a könyvtárosé nyugodt, kényelmes munka. Rend természetesen van benne — ez a szakma lényege —, de - a könyvtár falain kívüli világot nemcsak a könyvek közvetítik. Egy bérház földszintjén nem könyvtárnak épült ez a néhány helyiség. A felújítások során természetesen mi' is költöztünk, és aki nem hiszi el, hogy ez milyen nehéz fizikai munka, az emeljen fel egyszerre tíz könyvet. Annak idején né- gyen-öten több tízezer kötetet mozgattunk meg. A könyvtár kis alapterülete alatt pince van, ez a raktárunk. Nagyon örültünk, amikor korszerűsítették a fűtést, mert így télen is tudunk dolgozni. Akkor újra megmozgattuk az egész könyvállományt. De még a portalaA siker páratlan volt, 1974- ben érte el életművének zenitjét a budai vár feltárásékor, amikor megtalálta a Anjou-kor gótikus remekműveit, melyek ma a Budapesti Történeti Múzeum kincsei. Mindez meggyorsította Zolnay László pályaívét is. Megszüntette, pontosabban: mérsékelte a gáncsokat, erősítette könyveinek szabad jelzését. Ekkor írta meg. 1974—84 között, egyetlen lázas alkotó évtized alatt mindazt, amit egész életében gyűjtött. A Corvina Kiadó adta ki Zolnay László Szakái Ernővel írt Az alkotmány ünnepén avatják Uj művelődési ház Hercegkúton Zolnay László Az elátkozott Buda Buda aranykora Könyvének címlapja —
