Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

A OH várospolitikai fóruma Avasi pinceházak Ma sem sáriák as ajtót • Ujjáétedő hagyomány • Nemcsak a borért... Zárás előtt — olcsóbban Zöldségei, gyömülcsöt igen, élelmiszert nem A Belkereskedelmi Minisz­térium állásfoglalása szerint az idén január 1 -tői zárás előtt minden romlandó élel­miszer árusítható olcsóbban, ha a vállalat vezetése, illet­ve a boltvezető úgy dönt, hog” gazdaságosabb az árból engedni, mint másnap fillére­kért, takarmányként eladni, esetleg kidobni az árut. A fő­Befejezés, műszaki átadás előtt áll a Hór-völgyi víztá­rozó. Sőt már megkezdték a vízzel való feltöltését is. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1980-ban indí­totta meg saját tervek alap­ján és saját kivitelezésben a munkálatokat, amelyeket ez év végéig fejeznek be. A Mezőkövesden is átfolyó Hor-patak átlagos vízhozama 30 köbméter másodpercen­ként. Árvizek esetén több­ször veszélyeztette a patak a varos belterületét. Ezért ren­dezték a medrét és egy ré­szét burkolólapokkal is el­látták. A komplex hasznosí­tású tározó elsődleges célja a város árvízvédelme. A tározó segítségével a patak átlagos vízhozamát másodpercenként 12 köbméterre csökkentik. A tározó teljes kapacitása 8.8 millió köbméter. Ebből 5,3 ' városban, a nagy Skála áru­házak alkalmazzák időnként ezt a módszert, de a tapasz­talat az, hogy a kereskedők nem élnek a kívánt mérték­ben ezzjl a lehetőséggel. Az élelmiszer-kereskedelemben arra is lehetőség van, hogy az előző napról megmaradt kenyeret, péksüteményt, a még élvezhető, de már nem millió köbméter vízhasznosí­tási — öntözési — célokat szolgál majd. A 3,5 millió köbméter kapacitású tartalék tároló területet csak árvizek esetén veszik igénybe. A mesterséges tó felülete teljes feltöltöttsége idején el­éri majd a 188 hektárt. Nagy mennyiségű földet kellett megmozgatni, amelyet teljes egészében gépesítettek. A völgyzáró gát hossza például 1350 méter, legnagyobb ma­gassága pedig 10,5 méter. El­készült az úgynevezett egye­sített műtárgy, a zsilip és az őrtelep is, ahol szolgálati la­kást is építettek. A 88 millió forint értékű munka során Mezőkövesd kö­zelében olyan mesterséges tavat hoznak létre, amely alapvető célján túl horgászá- si és sportlehetőségeivel jó­léti célokat is szolgál majd. O. J. olyan gusztusos hentesárut, esetleg tejterméket a nyitás­kor árusítsák kedvezményes áron. A tapasztalat szerint, azonban a boltvezetők a vesz­teség elkerülésére inkább azt az utat választják, hogy óva­tosabban rendelnek, annak árán is, hogy zárás előtt 1— 2 órával már alig tudnak valamit adrü a hűtőpultok­ról. A miértre kértünk vá­laszt a Miskolci Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat és a Zöldért vezetőitől. Az előb­binél azt a magyarázatot kaptuk, hogy nem tudnak e rendszerrel egyetérteni, mert zavarná a forgalmat. Ázaz — mint a ruházati engedmé­nyes vásárok idején — sokan kivárnák a kedvező lehető­séget, hogy olcsóbban vásá­rolhassanak. Ha az olcsób­ban adott tej összemenne, másnap teljes értékűt kér­hetnének helyette. A válla­latnak nem érdeke, hogy le­árazza a tejet, hiszen a le­járt szavatosságüt másnap a tejipar féláron visszavásárol­ja. Az élelmiszer üzletekben tehát egyelőre csak arra van lehetőség, hogy konzerveket, befőtteket vegyünk alkalmi áron, ha a szavatossági ide­jük már lejárt, de még fo­gyaszthatok. A Zöldért vállalat az év második és harmadik negyed­évében, amikor sok gyorsan romló zöldség és gyümölcs kerül az üzletekbe, 4 - száza­lékos árváltozási átalányt ad a boltvezetőknek. Ez arra szolgál, hogy anyagilag ne károsodjanak, ha a zárás előtt olcsóbban kínálják por­tékáikat. A tapasztalat, hogy az üzletek java él is ezzel a lehetőséggel. Ugye örömmel osztanánk meg ezzel a társasággal a szép májusi délelőtt vará- zsos hangulatát? No és per­sze a jó bort is. hiszen a felvétel egy avasi pinceház előtt készült, e helyen pedig mást inni, mint hegy levét, szentségtörésnek számít. De bármilyen szívesen is kalan­dozik szemünk a rakott asz­talon, (.,borkorcsolyának” friss tepertő és csülök, göm­bölyű cipóval, már-már fe­ledett formájú szódásüvegek, boros flaskák) a társaság maga több figyelmet érde­mel. A főszereplő természe­tesen a szürke kalapos, ezüs­tös hajú férfi: Móra Ferenc. És a többiek? A kép bal sarkában háttal Sassy Csa­ba, mellette (világos kalap­ban) Rimóczy József, a már bemutatott író, Leszih An­dor, Marjalaki Kiss Lajos, Rónay György és dr. Imre József. Jól csengő nevek? Megannyi vezéralakja a kor miskolci szellemi életének. A vendéglátó, a tudós tör­ténész és városkutató: Mar­jalaki Kiss Lajos volt. A kép 1933 májusában készült. Talán mondanom sem kell, hogy pótolhatatlan érték, a Hermán Ottó Múzeum fotó- gyűjteményének becses da­rabja. Az időgépet azért forgat­tuk vissza — a kép segítsé­gével — mert közel ahhoz a helyhez, ahol az író és nyá­jas társasága azon a szép ta­vaszi délelőttön kvaterká- zott, ugyanezt tesszük most Ronyecz György pinceházá­ban. Mi természetesen nem tudunk nagy neveket felvo­nultatni. A házigazda kárpi­tos. barátja és szomszédja szintén, van közöttünk moz­donyvezető, gépkocsivezető és nyugdíjas hivatalnok. Ez persze csöppet sem hervaszt- ja kedélyünket. Jeddy Ru­dolf, az öles termetű moz­donyvezető elmondott ugyan már néhány víg adomát, de még korai az idő az igazi vigassághoz, emlékezünk, be­szélgetünk. Miről másról, ha nem az avasi pincék törté­netéről, s arról, hogyan él tovább napjainkban a pincé- zés szép hagyománya. Lehet, hogy most felkapják a fejü­ket az alkohol elszánt ellen­ségei, pedig rosszul teszik. Kevés kivételtől eltekintve, nem alkoholizálni jártak és járnak ide az emberek, ha­nem azért, hogy elbeszélges­senek. megkóstolják egymás borát, főztjét és kipróbálják, hogy szól úgy együtt az a régi szép nóta, hogy ... Sokat panaszkodunk mos­tanában amiatt, hogy roha­nó világunkban egyre la­zábbá válnak az emberi kapcsolatok. Elválaszt ben­nünket a tévé, a csak egy család befogadására mérete­zett gépkocsi, sokat dolgo­zunk, örökké fáradtak va- gjomk, s ha behúzódunk la­kásunk szűk kalitkájába, kí­vül reked a világ. A szom­szédokkal, ismerősökkel, ro­konokkal együtt... Egyáltalán, van ideje az embereknek arra, hogy el­bíbelődjenek a pincében — a szüret, és a bor érlelése törődést kíván akkor is, ha piacon vásárolják a szőlőt —. s nem sajnálnak hetente egv-két délutánt, estét itt a hegyen tölteni? A válasz egyhangú: alig várják, hogy kiszabadulja­nak a város zajos forgata­gából és behúzódjanak a pin­ce hűvösébe. Mert ilyenkor bizony hűvösnek tűnik, ami télen enyhet ád. Az avasi pincék egyik sajátossága, hogy a külső időjárástól tel­jesen függetlenül, 9—10 fo­kos a hőmérsékletük, És ami legalább ekkora érték ben­nük: az andezittufa száraz és a pincék mikroklímája kedvez a nemes penésznek. Nem vagyok szakember, így elhiszem, amit vendéglátóim mondanak: az avasi pincék penésze vetekszik azzal, ami nélkül a hegyaljai bor sok­kal szegényebb lenne zamat­anyagokban. Szó, ami szó, a bor, amit a vastag falú, decis poha­rakból kortyolgatunk, ve- télytársa lehetne a Hegyal­ján termett hárslevelűnek is. Szó esik arról is. hogy egy jól karbantartott pince és pinceház manapság százez­reket ér. Még sem kell so­káig vevőre várnia annak, aki valamilyen oknál fogva meg akar válni avasi bor­tanyájától. Ilyen azonban vi­szonylag kevés van. Apáról fiúra száll ma is a pincék többsége, és úgv tűnik, az ifjabb generáció egvre in­kább beleszeret a pincézés- be. Ma sem illik bezárni a kerítés, no meg a pince ka­puját — ha ott a gazda. De miért is zárnák be, amik.pr szomszédok, jó ismerősök nélkül nem ízlik a bor sem. írásos feljegyzések bizo­nyítják, hogy már a X\'I. században azért tiltotta az elöljáróság a favágást és le­geltetést az Avas bizonyos részein, mert a föld alatt húzódó pincéket féltették. A hegy több mint nyolcszáz pincéjének elsöprő többsége már megvolt abban az idő­ben is. A pinceházakat év­századokkal később építették és a mai értelemben veit pincézés „csak” az ezer- nyolcszázas évek vége felé vált igazán divatossá. Gaz­dag múlt. Merész jóslat-e azt mondani, hogy a „kőlyu­kakban” bort kóstolnak még évszázadok múltán is? (békés) ! Óriásventilálor Komplex hasznosításra Mesterséges tó Mezőkövesd mellett A miskolciak csak nézők lesznek... a parkolóban Yirágkarnevál Debrecenben A Debreceni virágkarne­válra 50 ezer külföldi és ha­zai vendéget várnak. Augusz­tus 20-án. már hagyományo­san, de ez alkalommal 26 — együttesen másfél millió szál virágból készített — kompozíció vonul fel a vá­ros főutcáján. Külön parko­lási program és térkép ké­szült az autóval érkező ven­A Miskolci Kertészeti Vál­lalat dolgozói csak nézőként vesznek részt az eseményen. Anyagi helyzetük ugyanis nem olyan rózsás, hogy a karnevál kiadásait megen­gedhetnék maguknak. Becs­lések szerint ugyanis egy szerényebb alkotás is 200— 300 ezer forint, de egy igé­A gyerekek örülnek Tapolcán, mert kedvükre kiszórakoz- hatják magukat a különféle vásári játékokon. A felnőttek pedig kicsit bosszankodnak, mert nyelik a port. de jut bő­ven belőle a szemükbe is. A strand előtti parkolóban im­már hetek óta nemcsak a hazai és küllöldi rendszámú gép­kocsik parkíroznak, hanem játékautók is. Ugyanis itt kapott helyett az óriáskerék és a céllövölde, amelyet az idelátogató családos turisták nagy szeretettel vesznek igénybe. A bök­kenő csupán az. hogy ezzel jóval kevesebb hely jutott az autóknak is, aki be szeretne állni, annak szlalomoznia kell a gyerekek és a járókelők között! Arról nem beszélve, hogy a körbe-körbe járó játékok (különösen az óriáskerék) óriás- ventilátorként működve kavarnak nagy „vihart” ... A mutatványosoknak már volt ennél jobb helyük is; a csónakázótó melletti játszótéren, ahol a gyerekek, ha megun­ták a játékot, felültek a forgó „autócsodákra”, illetve ring- lispilre. Véleményünk szerint ott senkit nem zavart az a néhány szerkezet. A miskolciak és a turisták tömege érthe­tően inkább ezt a részt választja a sétára, mint a parko­lót. És itt még por sem zavarta meg az önfeledt szórako­zást. Nem lehetne visszahelyezni ezeket a játékokat? Elkészült a zsilip is dégek részére. nyesebb félmillióba kerülne. (tcmesi)

Next

/
Thumbnails
Contents