Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

A nagyméretű ruhákat keresték A vásáron a gyerekekre is sokat költöttek (Folytatás az 1. oldalról) Nem mindegy, hogy egy nyári ruhát 1110 forint he­lyett 666-ért, vagy egy 470 forintosat 282 forintért vesz meg az ember lánya. A' KONFER Galériában ugyan­is valamennyi nyári ruhát 40 százalékkal olcsóbban kí­nálták. A szezonvégi vásár elsőhárom napján el is ad­ták a készletük javát, illet­ve a nagyobb méretű ruhá­kat. Ami még a vállfákon található, az elsősorban kar­csúbb nőkre való. Ebben az üzletben férfiaknak világos és fehér nadrágokat áraztak le, s egyes méretekből még mindig lehet válogatni. A Gólya áruházban a na­pozóknak. a kisfiúknak való ingeknek és a pólóknak volt nagy keletje a vásáron. Egy hét alatt 802 ezer forint for­galmat bonyolítottak le, ami az apró tételekből igen te­temes összeg. Fürdőruhák­ból, úszókból még van a pultokon, s a többi árenged­ménnyel kínált portékából szintén, ha nem is minden méretben. Az Ifjúsági Áruházban százszámra vitték naponta a ífc Gyerekcipőből sok kell: vagy kinövik, vagy elnyúzzák. Kockások és maszekok 30 százalékkal olcsóbban kí­nált, gyermek pamutpizsa­mát. Hasonlóan nagy tétel­ben fogyott a kamaszoknak való víkendnadrág. Szép számmal újították fel a szü­lők a bakfisok ruhatárát is, hiszen nyári ruhákból itt is $ Ez még mindig a vásári forgatag (Kiss József felvételei) Levegővel sülik a húst A Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet az NSZK-beli Rational cégtől megvásárol­ta a forró levegővel sütő vendéglátóipari berendezése­ket gyártási licencét. Az úgynevezett hőlégkavarásos sütők mintapéldányai elké­szültek, azokat kipróbálás­ra magyar, bolgár, csehszlo­vák és szovjetunióbeli étter­meknek átadták —, az eddi­gi jelzések szerint a sütők kitűnően működnek. A forró levegővel működő sütő egyesíti magában a ha­gyományos kemence és a mo­dern grillsütő előnyeit. A nagyteljesítményű fűtőtest által felhevített levegőt ven­tilátor juttatja a sütőtérbe. így a kemencéhez hasonlóan a hő nem közvetlenül, ha­nem közvetve puhítja meg és süti ropogósra a húst, a tész­tát. A készülék sikerrel al­kalmazható olyan helyeken is, ahol az ételek gyors me­legítése szükséges. így az éttermeken, gasztrofol étele­ket kínáló vendéglátóipari egységeken kívül gyermek- intézményekben. munkahe­lyeken is gazdaságosan üze­meltethetők e sütők. A 18 kilowattos, nagyteljesítmé­nyű berendezések üzemben tartása nem drágább a ko­rábbi grillsütőkénél, hiszen a készülék egyszerre 5 kilo­gramm szeletelt hús vagy 150 pogácsa sütésére alkal­mas. Jégpálya Kazincbarcikán Jól haladnak a munkála- 1 hívei előreláthatólag már tok a kazincbarcikai műjég- november 7-én korizhatnak a pálya építésén. A téli sport I műjégen. 40 százalékos árengedményt adtak. Ezekből még most is van a gondolákon, s rek­lámáron kínálnak a tizen­éveseknek kétrészes, nyári, vászonegyüttest, 273 forin­tért. Nem volt gazdag a vá­laszték a szezonvégin sem férfi nyári öltönyökből. Itt pedig reklámáron adják a ballonvászonból készült öl­tönyt, 680 forintért. A ka­masz víkend- és kemping­nadrágoknak volt még nagy sikerük, s a rövid fazonok­ból mgg mindig van kész­leten. Békés a A taxizás talán az egyet­len olyan szolgáltatás, amely­nek színvonala látványosan javult az utóbbi időben Mis­kolcon. Az utóbbi három esz­tendőben az állami kocká­sok mellett megjelentek a magántaxisok is. Első volt a Miskolc-taxi (Telefonszáma: 17-000; 87-800). Jelenleg 75 kocsival rendelkeznek. Nem sokkal később alakult meg az Avas-taxi (telefonszáma: 84-000; 88-000), s ma már 53 kocsi fölött diszponálnak. Azok a magántaxisok, akik nem találták a helyü­ket a Miskolc vagy az Avas társulásban, megalakították a Tempó gmk-t. (64-000 a telefonszámuk). Már csak­nem harminc kocsijuk van, s induláskor nem minden­napi szolgáltatással lepték meg az utasokat: telefonhí­vásra a város bármelyik pontjáról maximum 30 fo­rintos óraállással robognak a helyszínre. ♦ MOST ALAKUL A CYTI Valamennyi magántaxis a nagy konkurenciára és a ke­vés utasra panaszkodik. Mindez jogosnak tűnik, mi­vel ezekben a napokban ala­kul meg az újabb személy- fuvarozó gmk, a Cyti taxi­Az ízlés választójoga Megszólal az ébresztőóra, máris bekapcsoljuk a rádiót, hogy meghallgassuk az időjárás-jelentést, a közlekedési tud­nivalókat, a politika híreit, és hogy a reggeli műsor friss zenéje egy kissé lelket verjen belénk. Valóban, minden reg­gel jó kis nemzetközi ritmusok áradnak felénk: angol—ame­rikai—néger, olykor egy kis spanyol, francia vagy olasz és sok hazaa. Rock, beat, pop és a többi, amit százmilliók ked­velnek széles e világon, és sok százezren nálunk is, főként a fiatalok. Jó ez a reggeli ritmika, csak néha már sok is a jóból; miután fölébredtünk, s — bocsánat a frivol népi ki­fejezésért, de igazán ideillik — „gatyába rázott” bennünket, szeretnénk valami mást is, egy kjssé csendesebbet, valame­lyest régiesebbet, tán dallamosabbat, zeneibbet, netán ma- gyarabbat. De nincs rá lehetőség: mindkét adón ugyanaz árad felénk és belénk. Nincs választási lehetőség. (Azazvan: Becs­ben minden reggel 7 óra 38 perctől barokk zene szól, 8 óra 15-től pedig változatos komoly zenei műsor. Utóbbiban gyak­ran felcsendülnek Kodály melódiái. Ismétlem: Bécsben.) Jól van ez így? Jól, ha a túlnyomó többség így akarja. De valóban olyan elsöprő fölényt képviselnek-e azok, akikre a rádió szórakoztató műsorainak szerkesztői hivatkoznak, azaz hivatkoznának, ha egyáltalán megkérdeznék őket, és egyál­talán válaszra méltatnának. Az idősebbek, a komolyabbak, a klasszikus könnyű zene, vagy könnyebb klasszikusok ked­velői oly törpe kisebbségben volnának, hogy semmi esélyt nem szabad adni nekik ahhoz, hogy ők is meghallják reg­gelente, amire vágynak? Nem a könnyű zene, a dzsessz el­len szólok, más napszakokra tekintve is, hanem a kizáróla­gosságot kifogásolom! Azt, hogy nincs választási lehetőség! Hogy nem lehet kettő között dönteni, ahogy a Parlament tagjait választottuk. Vagy, hogy nincs néha csend is. Amit persze a rádió kikapcsolásával könnyen megteremthetünk — otthon. De mi történjék a strandon, vendéglőkben és szám­talan más helyen? Mert a rádió reggeli műsora tipikus. Az egyoldalúság egyeduralma, amely a „dolgozó tömegek elvárásaira” hivat­kozik. Csakugyan van ilyen óhaj. De nemcsak ez van. És nem­csak a zenéről van szó. Hanem a mulattatás, szórakoztatás, •egyáltalán a bennünket körülvevő művészi (vagy.épp ízlés­telen) környezetről lett légyen az muzsika, fám, színház, öltözködés, lakásberendezés, építkezés, plakát, képregény, kri­mi, kalandregény, bestseller. Az utóbbi szférákban persze van választási lehetőség, de a megrendelések mértéke (egy- egy krimi százezres példányszáma az értékes irodalom egy- pár ezrével szemben)' kulturális igénytelenségre utal. Már­mint a megrendelőkére. A kiadók azért is szűntették meg a példányszámok feltüntetését, mert egyrészt röstellték, hogy kiváló írók művei irányában is mily kicsi az (állítólagos) kereslet, másrészt a példányszám magában is orientál: a többieknek az kell, ami másnak is. Mindez modellszerű, és általános ízlésproblémákat, sőt mű­velődéspolitikai kérdéseket vet fel. „De gustibus ...” — több évezredes mondás: az ízlésről nem lehet (nincs mit) vitat­kozni. Pedig arról kell csak vitázni igazán! Ügy, alakult, hogy szükséges. Például arról, hogy a szórakoztató ipar mes­teremberei a „tömegekre” hivatkozva ne gyakoroljanak íz­lésterrort! Sehol! A felnőtt korosztály lebecsülése, ha kultu­rális szintjét és szórakozási igényeit a valóságnál -alacso­nyabbnak tüntetik fel. Ugyanez érvényes az ifjúságra, amely éppúgy nem egységes egész, és nem azonos a zajos kisebb­séggel. Az „átlag” éppúgy fejlődőképes, mint azok, akik fel­sőbb iskolákat végeztek, és megismerkedhettek a magasabb kultúrával, amely korántsem ellentétes például a népi kul­túra értékeivel. A hangsúly az ízlés fejlődésén, és az érté­ken van. Egyikről sem lehet lemondani. (K. N. I.) egymás mellett élés taxiállomásokon társulás. A magánfuvarozók közös jellemzője, hogy jobb híján rövidhullámon, a CB- sávon tartják a kapcsolatot a központtal. Az összes ko­csi alapdíja 8 forint, és kilo­méterenként 7 forintot ugrik az órájuk. Ennyi magántaxis között ritkán vesszük észre, hogy az állami kockások is jelen vannak a taxiállomásokon. Pedig sok utas — különösen a közületi megrendelő —, nagyobb bizalommal van a fekete rendszámos volánta­xisok iránt. Érezhető-e a nagy konkurencia? — kér­deztük Kiss Pétertől, a Vo­lán Vállalat Taxifőnökségé­nek helyettes vezetőjétől. — Csupán Miskolcon 44 kocsival vesszük ki a ré­szünket személyfuvarozásból. Őszintén mondom, elégedet­tek vagyunk a forgalommal és a mostani konkurencia előnyünkre vált. Az egészsé­ges versenyszellem jótékony hatást gyakorolt a szolgálta­tásunk színvonalára. Ettől függetlenül az érdekellenté­tek megmaradtak, a taxiál­lomásokon korábban gyakori „határvillongások” viszont megszűntek. + EGYENLÖK-E A FELTÉTELEK? A fuvarozók tudomásul vették, hogy csak békésen, egymás munkáját segítve dolgozhatnak. Egyetlen gon­dunk, hogy ebben a verseny­ben nem egyenlő feltételek­kel indulunk. Előny szá­munkra, hogy négy telefon­számunk van. (88-888; 88-688; 88-488; 88-288). Olyan nem történhet, hogy ezek közül egy ne lenne szabad. Az is kedvező számunkra, hogy az URH-rádióláncunk, ha drá­gább is,, de megbízhatóbb. Ezzel szemben a, tarifánk évek óta változatlan. Az alapdíj nálunk is 8 forint, viszont kilométerenként rö- videbb távon 5.60 forintot, hosszabb úton pedig csak 5.30 forintot ugrik az óra. Csak az árhivatal hozzájárulásával emelhetnénk a tarifát. Nagy gond számunkra, hogy sem­milyen előnyt nem élvezünk a kocsirendelésnél a Merkúr­nál. Újabban, jobb híján Daciákat vásárolunk, de ezek meg sem közelítik a koráb­ban használt Ladák strapabí­ró képességét. + ÖREGSZIK A KOCSIPARK — Az is nagy baj, hogy gyors ütemben öregszik a kocsipark, sok járműben már több mint 400 ezer kilomé­ter van. Az újabban beér­kező Daciákat kiadjuk szer­ződéses üzemeltetésbe. Jelen­leg 16 autót vezetnek ge- binben. Ebben az üzemelte­tési rendszerben a csekély haszonnal is megelégszünk. A drosztokra, magyarul a taxiállomásokra az állami és a magántaxisok érkezési sorrendben állnak be. For­galmas várakozóhely az Arany János utca-sarok, a Béke mozi előtti térség, és a Tiszai pályaudvar melletti parkoló, összesen csaknem kétszáz taxis „vadászik” ma már az utasokra Miskolcon. Számukra kevés a jelenlegi taximegállóhely. A gépkocsi­vezetők szerint lehetőség len­ne több várakozóhely kiala­kítására a belvárosban, kü­lönösen a Széchenyi út men­tén. (szántó) Debreceni virágkarnevál Több, mint ötvenezer ha­zai és külföldi vendéget várnak az augusztus 20-i debreceni nemzetközi vixág- IkarneváLra, amelyen 26, együttesen mintegy másfél millió szál virágból készített kompozíció vonul végig a város főutcáján. Mivel a vendégek többsé­ge különféle járművekkel ér­kezik a városba, külön par­kolási programot és parko­lási térképet készítettek a szakemberek erre a napra. A különböző irányból Deb­recenbe torkolló utak men­tén — a város szélén — augusztus 20-ra érvényes köz­lekedési térképet kapnak a gépkocsik, autóbuszok veze­tői. Ezeken feltüntetik a leg­nagyobb és legközelebbi par­kolási helyeket. A karnevál napján elvesztik hatályukat a város legtöbb pontján a várakozni tilos közlekedési táblák. A nagyállomás előtt felállított térképen is kifüg­gesztik, hol lehet parkolni, A városi autóbusz-, villa­mos- és trolijáratok a meg­változott forgalmi rendben is menetrendszerűen közleked­nek. Javult a gyógyszerellátás Jelentősen javult az ellá­tás gyógyszerekből az év el­ső felében; a múlt évi köz­ponti intézkedések és a vállalati erőfeszítések ered­ményeként most csaknem 40 százalékkal több hazai ké­szítményt forgalmaztak itt­hon, mint a múlt év azonos időszakában. így a hazai alapvető és lényeges medici­nákból sikerült megszüntet­ni a hiányt, ezekből a ké­szítményekből az esztendő első hat hónapjában elegen­dő mennyiséget kaptak a pa­tikák és a kórházak, s el­látásuk most is kiegyensú­lyozott.- Néhány nem alapve­tő gyógyszerből azonban vál­tozatlanul előfordultak ké­sedelmes szállítások. A hazai igények jobb ki­elégítése mellett az export bővítésére is futotta a vál­lalatok erejéből. A szocialis­ta országokba, 8 százalékkal több gyógyszert szállítottak, mint a múlt év első felében. Bővült a behozatal is: szo­cialista partnereiktől csak­nem 5 százalékkal több ké­szítményt és hatóanyagot vá­sároltak a gyógyszergyárak, mint egy évvel korábban.

Next

/
Thumbnails
Contents