Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

Aranygombos Telkibánya féldrágakövek a zempléni hegyekben Az északkeleti határszé­len, a vadregényes zempléni hegyek közé ékelődve fek­szik az abaúji táj egyik leg­régibb települése, Telkibá­nya. .Régen város volt ez helyen, / Zsigmond király idejében, / Két templomok, nagy töltések, / Aranybá­nyák és sok ércek” — szed­te rigmusba a hajdani kró­nikás. A letűnt századokban tehát városi rangja volt Tel­kibányának, címerében fény­lő aranygombbal, annak jel­zéséül, hogy egészen Mária Terézia koráig aranyat bá­nyásztak ezen a vidéken. És ha az „aranygombos” Telkibányán jó kétszáz éve kiapadtak is a kincset adó telórek. a község kis ipar­történeti múzeumában bi­zonyságot szerezhetünk róla, hogy a zempléni hegyek ma is sok ásványkincset rejte­nek méhükben. Ezek közül a kaolint, bentonitot, kvarci- tot, perlitet, zeolitot évente több százezer tonnányi mennyiségben bányásszák és szállítják hazai és külföldi felhasználásra. Ezenkívül a színes ásvá­nyok több fajtája is megta­lálható a zempléni hegyek­ben. persze, nem akkora tö­megben, hogy bányászásuk kifizetődő lenne. Ilyen pél­dául a fémes fényű marka­zit, az andezit kísérőjeként előforduló jáspis, a vöröses­zöldes, olykor ibolyaszinben játszó aragonit, a feketés obszidián, a gyémánt fényé­re emlékeztető szfalerit. Legnagyobb mennyiségben az opál fordul elő. Telkibányán és környékén elsősorban a sárgás viaszopál és mézopál található, de szorgos kuta­tással vörös, kék, zöld szín­ben ragyogó opálra is buk­kanhatunk. Ezek a féldrágakövek ki­válóan alkalmasak bizsuk, különféle csecsebecsék, dísz­tárgyak készítésére, amelyek iránt napjainkban egyre na­gyobb a kereslet a hölgyek körében. Éppen ezért akad­nak mostanában szenvedé­lyes kőzetgyűjtők, akik fá­radhatatlanul keresik, ku­tatják ezeket a féldrágakö­veket gyűjteményük számá­ra, vagy esetleg iparművé­szeti feldolgozás céljára. H. J. Villantó Növényevő halak Földünk vizeit több mint 25 ezer halfaj népesíti be. Ezek között ragadozók, min­denevők és növényevők egy­aránt vannak. Az utóbbiak főként a trópusokon és a szubtrópusokon élnek, a mérsékelt övék országaiban alig vagy egyáltalán nem for­dulnak elő. Nálunk sem vol­tak két évtizeddel ezelőttig, amikor is megkezdtük a Dél'kelet-Ázsiában őshonos amur és a két busafaj (fe­hér és pettyes busa) ma­gyarországi betelepítését. A jövevények jól megtalálták vizeinkben életfeltételeiket, táplálékukat, ennek köszön­Háziasszonyoknak ajánljuk 1 süssünk, ii lízzuá? Tóth Béla mester■ és kiváló cukrász receptje Barackos lepény. Hozzávalók: 25 dkg i..ar- garin, .25 dkg porcukor, 20 dkg liszt, 5 db tojás, 10 dkg dió, citromlé, fél csomag sütőpor, kb. 60 dkg őszi­barack. Elkészítése: A margarint a porcukorral habosra ke­verjük. Közben egyenként hozzáadjuk a tojások sárgá­ját. Kemény habbá verjük a tojásfehérjéket, s ezeket is hozzáadjuk. Végül a sü­tőporral, darált dióval, re­szelt citromhéjjal összeve­gyített lisztet is. Kizsírozott, lisztezett tepsibe simítjuk a tésztát, majd sűrűn kirakjuk őszibarack szeletekkel. Köze­pes hőmérsékletű sütőben mintegy 30—40 percig süt­jük. Kihűlés után felszele­teljük, s vaníliás porcukor­ral meghintjük. // BELYEGGY LJTES A MABEOSZ Eszak-magyar- országi Területi Bizottság au­gusztus 10-én 10 órara hívta össze a Borsod megyei területi küldöttértekezletet. A bizottság Írásos beszámolóját a szóbeli kiegészítések után íogja meg­vitatni a több mint ISO köri kül­dött és foglal álláspontot az ed­dig végzett munkáról, és a vi­ta során alakítják ki az elkö­vetkezendő időszak legfontosabb területi teendőit. Az első budapesti levelezőlap- kiállításról augusztus 13-án em­lékeznek meg postai bélyegzés­sel a budapesti 8. sz. postahi­vatalban. A XIX. Nyírbátorig Ze­nei Napok feliratú postai bé­lyegzést augusztus 10-én, 20-án. 2!-én és 25-én lehet megszerezni Nyírbátorban. Nagvvázsonvban augusztus 11-ig alkalmazzák a „Lovas játékok” feliratú bélyeg­zőt. A 70. Országos Mezőgazda­sági és EleimIszeHnari Kiállítás a'kz'mából augusztus 17-én lesz alkalmi bélyegzés Budapesten. „AGROFILA ’85.” elnevezéssel nemzetközi mezőgazdasági te­matikus bélyegkiállításra kerül hetően ma már évi 10—12 ezer tonna növényevő halat termelnek hazánkban (ami a teljes haltermelésünk kb. egynegyedének felel meg.) Az amurok egy-egy kiló- nyi gyarapodásához 40—70 kiló vízinövényt kebeleznek be. Szerencsére nemcsak a magasabb rendű vízinövé­nyeket fogyasztják, hanem a hínárfélékkel is megelégsze­nek, amiben igazán nincs hiány. De az egysejtű algák­kal, parányi rákokkal (zoo- planktonokkal) táplálkozó fehér busák sem éheznek, hiszen egyik legnagyobb ci­vilizációs problémánk éppen a vizeink veszélyes mértékű elalgásodása. A növényevő halak tehát nálunk eddig alig vagy egy­általán nem hasznosított szerves anyagot fogyaszta­nak, és azt átalakítják. ern- - béri étkezésre is - alkalmas értékes fehérjévé. Ráadásul gyors növekedésűek; az egy­re inkább elterjedő busa ha­mar megnő 5 kilogrammos­ra, ebben sok őshonos ha­lunkat megelőzi. Kár, hogy a hazai fogyasztók csak ne­hezen barátkoznak meg a sajátos ízű növényevő halak húsával, amely elsősorban sütésre alkalmas. Sajnála­tos, hogy a hazai ízlésnek a zsíros ponty még ma is job­ban megfelel, mint a száraz — diétásabb, jóval kisebb kalóriaértékű — halhús. Képünkön: egy mestersé­ges körülmények közt te­nyésztett jókora busát lát­hatunk. Kikötőhelyek és rakodók kellenének... Gazdaságosabb az olcsó víziót Gépesített rakodás, szállítás konténerben A tokaji Bodrog kikötőből 400 tonnás önjáró uszályok­kal szállítja a MAHART a követ a partbiztosítási munkála­tokhoz. A záhonyi vasúti átra­kókörzetbe akkora tömegű áru érkezik naponta, hogy azt vasúton és közúton egy­re nehezebben lehet továb­bítani. Ugyanakkor a vízi — például a tiszai — áruszál­lítás az utóbbi években csu­pán a hajóút átbocsátó-ké­pességének 10 százalékát vette Igénybe. A víziút jobb kihasználására pedig szük­ség volna, mert más mód nincs a szárazföldi jármű­vek tehermentesítésére! — hangoztatták a közlekedési szakemberek a Borsod Me­gyei Szállítási Bizottság leg­utóbbi — a Tokaj-hegyaljaí Állami Gazdasági Borkombi­nát tarrali telepén megtar­tott — kihelyezett ülésén. A vízi szállítás fellendí­tésének több előfeltételéről esett szó. Ezek közül a leg­fontosabbak a kikötők és rakodóhelyek építése. A MA­HART terveiben ez nem sze­repel, de — mint azt többen megjegyezték — az olcsó, egyszerű rakodók is megfe­lelnének kezdetben a célnak. (Tamás István felvetele) sor az OMÉK keretén belül, 19&5. augusztus 17—25. között, a HUNGEXPO (Bp. Dobi I. u. 1».) vásárváros területén, á 30. pa­vilonban. A tárlat naponta 9— 19 óra kö/.ött tekinthető meg. ahol a növénytermesztés, állat­tenyésztés. vadgazdálkodás. me­zőgazdaság gépesítése, kemizálá* és környezetvédelem tárgykörbe tartozó bélyeggyűjteményekben gyönyörködhetnek a látogatók. A tárlat színhelyén, mindennap alkalmi postahivatal működik, mely az eseményre utaló bélyeg­zéssel látja el az ott feladott küldeményeket. Továbbá infor­mációs szolgálat működik, em- lékborítékokat és kiadványokat árusítanak. Augusztusi 14—21. között bé­lyegbemutatót rendez a Sárvár. Városi Bélyeggyűjtő Kör a Nem­zetközi Fólklórnap alkalmából, a Városi Művelődési Házban (Vár). A helyszínen augusztus 18-án aJ- kalmi postahivatal is fog mű­ködni. ahol az eseményre utaló bélyegzéssel fogják ellátni, az ott feladott postai küldeményeket. &. Lm Számottevően bővíthető lenne a jelenleg fuvarozott áruk köre is. Napjainkban kövön, homokon es kavicson kívül csak a Tiszai Vegyi Kombinát szállít műtrágyát nagyobb mennyiségben a fo­lyón. Pedig a Tiszához kö­zeli vállalatoknak célszerű lenne alapanyagaikat és késztermékeiket is vízen szállítani. Hosszabb távon olcsóbb, mint más közleke­dési eszközök. Ezt mutatja a TVK kísérlete is. A Ti­sza-menti tsz-ek is jobban kihasználhatnák a vízi szál­lítás lehetőségeit. A folyók Borsod megyei szakaszán Leninváros térsé­gében indokolt komolyabb kikötőt építeni — állapította meg a MAHART javaslatá­val egyetértve a bizottság. Az előzetes vizsgálatok több változatot is kidolgoztak a telepítésre. A folyami hajózás kérdé­sét nem lehet elszigetelten, megyei, vállalati érdekekre bontva vizsgálni. Országos koordináló szervre lenne szükség, amely a legszéle­sebb körű népgazdasági ér­dekek szem előtt tartásával dolgozná ki a fejlesztés fo­kozatait — foglalt állást a szállítási bizottság. Ma még jórészt a gazdálkodó szervek hozzáállásán múlik, hogy át­térnek-e vízi szállításra. Két­ségtelen, hogy kockázat nél­kül1 ez nem megy. A közúti és vasúti kapacitások telí­tettsége azonban előbb- utóbb rászorítja a gazdálko­dókat a folyók kínálta le­hetőségek nagyobb kihasz­nálására. A szállítási bizott­ság ezért is támogatja az ilyen irányú lépéseket. K. A. G. A bizottság a konténerek­ben való szállítást javasol­ja. A rakodás gépesítése is így lenne a legkönnyebb, akár egyenesen a partról, daru is elvégezhetné. Gond, hogy a konténerek beszerzése ma még nehézkes. Fontos feltétel a víziót minősége is. A Tisza azonban Szeged és Dombrád között 400—500 ton­nás hajókkal jelenleg is ha­józható. A nagyobb uszá­lyok rendszeres közlekedte­tésének az az akadálya, hogy a szállítási csúcs éppen a júliusi-augusztusi alacsony vízállás idejére esik. A jelöl Agy üléseken (ették szóvá Házfelügyelő helyett diszpécser dpi * Az utóbbi napok hűvös, esős időjárása erősen befolyásolta a Búza téren is a kínálatot. Ez elsősorban a gyümölcsök választékára igaz, de kisebb mértékben a virágpiaci felho­zatalra is. Azok az idős asszonyok azonban, akik a kiskert­jükben termett virágot hozzák ki a piacra, hűségesen kitar­tanak vásárlóik mellett. Tanácstagi jelölőgyűlésen adott hangot Orosz Pál, Ku­ruc utcai lakos annak a vé­leményének. hogy a házfel­ügyelői állások megszünte­tésével a lakóházak „gaz­dák” nélkül maradnak, pisz­kosak, szemetesek. Az Árpád és Kuruc utcai bérházakban a házkezeiés- nek egy modernebb formá­ját hozta létre a MIK — válaszolt az észrevételre Nyíri István, a ftüskolci In­gatlankezelő Vállalat igaz­gatója. Az Árpád utca 6. szám alatt diszpécserköz­pont, az Árpád utca 2. szám alatt gyár sh i ba-elhá rí tó rész­leg létesült. A kapuk nyi­tását és zárását, a lépcső­házi világítás ki- és bekap­csolását, a szellőztetés sza­bályozását a diszpécserköz­pontból elektronikus úton látják ed. A bejelentéseket a liftben felszerelt kaputele­fonon át közvetlenül lehet a diszpécserhez továbbítani, aki értesíti a szerelőket. Így meggyorsult a hibák ki ja­vításának időtartama. A tisztaságért felelős épület- és jardatakarítók munkájával kapcsolatos észrevételeket a VI. számú házkezelőségen, az Árpád utca 46. szám alatt lehet megtenni. Kovács La- josné — ugyancsak Diós­t yőrből — azzal a rendel- ezéssel nem értett egyet, hogy az épületek tetőkijá­ratait nem szabad lezárni. Illetéktelenek minden aka­dály nélkül juthatnak a te­tőre és randalíroznak, de ezenfelül baleseti veszély- forrás, mert a gyerekek is játszhatnak fenn. A paneles épületek tető­kijáratainak zárhatóságát or­szágos érvényű rendelet, il­letve tűzvédelmi utasítás ír­ja elő — válaszolt Nyíri Ist­ván. — Ennek értelmében a középmagas épületekben — a legfelső szinten vagy a te­tőn járható kapcsolatot kell biztosítani a lépcsőházak között, és tetőkijárati ajtót kulcsra zárni nem szabad. Tűz esetén ugyanis a me­nekülési lehetőség csak így biztosítható. Fák és nimfák Fák és nimfák címmel ma megkezdődött a Városi Mű­velődési Központ Molnár Béla Ifjúsági és Üttönrőhá­zának amatőr fotósok ré­szére rendezett tábora a bánkúti síklubban. Az ország különböző helyeiről érkezett amatőrók termeszét- és akt­fotózással foglalkoznak Jung Zseni és Eifert János fotómű­vészek vezetésével. A most készülő anvagból a követke­ző év nyarának elején kiál­lítást rendeznek a Fotóga­lériában. Ezzel a tárlattal nyílik majd a következő évi tábor.

Next

/
Thumbnails
Contents