Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. 2501. Pt 39. — TeL: 18-225. Kérjük olvasóinkat level erűin két. boev panaszaikkal, észrevételeikkel bétfótől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek re) bennünket. „Hadiállapot99 a Centrum környékén * Ezekben a hetekben valósággal hadiállapot uralkodik a miskolci Centrum Aruház környékén. Szinte naponta változik a kép. attól függően, mennyi haladtak előre a villamospálya építői, illetve a közmüvek cseréit végző munkások. A miskolciak többsége és a városunkban tartózkodó idegenek, vendégek fegyelmezetten veszik tudomásul ezt, noha természetesen mindenki azt szeretné, ha vége lenne már, azaz, minél hamarább befejeződne a pályafelújítás. K. J. Miskolc Zebrára várnak szülők és gyerekek Hejőcsabán már megszerették a gyerekek a Szput- nyik utcai új iskolát. Jó egy hónap múlva ismét benépesülnek a tantermei, s reggelente megindul a környékbeli gyerekek áradta a kapuja felé. Sok szülő örülne annak, ha addigra gyalogosátkelőhelyet létesítenének a Bónis-telep és az iskola között. Mert egyelőre zebra nincs, viszont a 3-as utat Tapolcával, az egyetemmel, illetve a Vasgyárral összekötő Szputnyik utca forgalma meglehetősen nagy. Érthető, hogy a szülők féltik a kicsiket, akiknek a forgalmas úttesten történő átkelését biztonságosabbá tenné egy felfestett közúti gyalogátkelőhely. Bónis-telepl szülők a közelmúltban renoválták a Rákóczi utcai sarokházat. Arra járva, aligha veszi észre bárki is, vagy ha észreveszi, elolvasni nemigen tudja a magasban, a kiugró erkély fölött elhelyezett emléktáblát. Ez áll rajta; „Ezt a házat a városi szegény ápoldának hagyományozta néhai Bársony János, városi tiszti ügyész...” Jó volna elhelyezni egy olyan táblát is, amelynek bárki elolvashatja a szövegéti H. E. Miskolc MILYEN BIRTOKVÉDELMI ESZKÖZÖKET LEHET IGÉNYBE VENNI A BIRTOKHÁBORÍTÁS ELLEN? Kemping a kemping melleit Tapolcán a Park motel, illetve a kemping mellett olykor 20—30 lakókocsi is áll, teli kempingezőkkel. Holott itt nincsenek meg a kempingezésnek a kerítésen belüli feltételei: víz. WC, stb. A környéken lakók nem értik: hogyan engedhetik meg ezt a hatóságok? Nem ártana a jelenlegi helyzete megváltoztató szankciókat alkalmazni a kemping melletti kempingezőkkel szemben! Szabó Jánosné Miskolc Kirándultak a nyusdíjas kereskedők Július 25-én reggel nem kevesebb, mint 170 nyugdíjas miskolci kereskedő indult el négy autóbusszal .Nyíregyháza-Sóstóra. Az egész napos kirándulást a Miskolci Élelmiszer-kiske- delmi Vállalat szakszervezeti bizottsága és a nyugdíjasszakosztály közösen szervezte. A gazdag programban szerepelt fürdés, városnézés, s természetesen nótázás is. Igen örültünk, hogy részt vehettünk a kiránduláson. Nem csupán azért, mert jó érzés tudni, hogy a vállalat még most is gondol ránk, törődik velünk, hanem azért is, mert az idős nyugdíjasok ilyeh vedül rháf nemigen, vagy csak ritkán juthatnak eh Társaim nevében ezúton köszönöm meg a szakszervezeti bizottságnak és a nyugdíjas-szakosztálynak a felejthetetlen élményt nyújtó kirándulást. C. László Miskolc elolvasni ? A jogos önhatalom — mint kivételes védelmi eszköz — két esetben vehető igénybe. Az első az, amikor a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást — a birtok megvédéséhez szükséges mértékben — önhatalommal elhárítja. Például a tolvaj el akarja vinni a táskarádióját. Ezt erőszakkal is megakadályozhatja: a rádióját visszaveheti, vagy a tolvajt bezárhatja a lakásba, amíg az intézkedő rendőr meg nem érkezik. A másik eset az, amikor elveszett birtok visszaszerzéséről van szó. Például hónapokkal azelőtt ellopott motorkerékpárját a tulajdonos megpillantja a tolvajnál egy népleien utcán. Ekkor is alkalmazhat erőszakot, mert minden más birtokvédelmi eszköz igénybe vétele meghiúsítaná a birtokvédelmet. Az általánosnak tekinthető birtokvédelmi eszköz azonban az, amikor a helyi tanács szakigazgatási szervétől kérünk birtokvédelmet. Az államigazgatási hatóság harminc napon belül köteles érdemben határozni a kérelem felől. Ezt a határozatot három napon belül végre kell hajtani, függetlenül attól, hogy megtámadták-e keresettel a bíróságon vagy sem. Az államigazgatási hatóság mindig a valóságos birtoklási állapotot vizsgálja, és ennek megfelelően döntést hoz, tehát a birtoklási jogcímet általában nem vizsgálhatja. Az államigazgatósági hatóság határozatát — annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt — az a fél, aki azt sérelmesnek tartja, a bíróság előtt keresettel megtámadhatja, és kérheti a megváltoztatását. A bíróság indokolt esetben felfüggesztheti az államigazgatási hatóság határozatának a végrehajtását. Ha a birtokháborítástól számított egy év már eltelt, akkor birtokvédelemért már csak a bírósághoz lehet fordulni; ilyenkor az állam- igazgatási hatóság már nem illetékes a birtokvita eldöntésére. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérhet birtokvédelmet akkor is, ha a birtokláshoz való jog is vitás. Ebben az utóbbi esetben tehát választhat a bíróság és az államigazgatási hatóság között. A bíróság a birtokperben mindig a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, tehát akkor is, amikor az államigazgatási határozatot támadják meg előtte. A birtokvitában mind az államigazgatási hatóság, mind a bíróság az eredeti állapotot állítja helyre, s a birtoksértőt eltiltja magatarAmikor az olvasó téved fásától, illetőleg a kérelmet vagy a keresetet — ha az. alaptalan — elutasítja.' A birtokos mindenkivel szemben kérheti a birtokvédelmet, kivéve azt, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte. Nyilvánvaló, hogy a tolvaj nem kaphat védelmet a tulajdonos ellen, ha az kizárja őt a lakásból, de védelmet kap a tulajdonos a bérlővel szemben is, ha az olyan helyiséget vesz használatba, amelyre a megállapodásuk sem terjedt ki. A közös birtokosok külső birtoksértő ellen önállóan is felléphetnek a birtok védelmében, de egymással szemben is megilleti őket a birtokvédelem joga. Jóhiszemű birtokos az, aki nem tudta és a körülmények miatt nem is tudhatta, hogy a birtoklásra nincs joga. Például társasházban levő garázst vett bérbe olyan személytől, aki csak öröklakásnak a tulajdonosa, s a garázs tekintetében nem jogosult rendelkezni, erről azonban ő ném értesült. Rosszhiszemű birtokos viszont az, aki tudja, vagy a körülményekből tudnia kellett volna, hogy a birtoklásra nem jogosult. Az előbbi példánál maradva; annak ismeretében kötötte meg a bérleti szerződést, hogy a bérbeadó nem rendelkezhet a garázzsal. A két állapot között, s bizonyos idő múlva a jóhiszemű birtokos is rosszhiszeművé válhat. Például attól az időponttól kezdve, amikor megtudja, hogy a bérbeadója nem volt jogosult vele szerződést kötni, s ő változatlanul maradt a garázsban. Megóvják? Még 1911-ben állítottak az Avas tetején Kühne Adolf tiszteletére egy szép emlékpadot. Az idő alaposan kikezdte. Ügy tűnik, most mégis megmentik az utókor számára. Erre engednek következtetni legalábbis az előjelek, a pad fölé emelt védőfólia. Hollósy Endre Miskolc Parkolás, tűző napon Ha olykor kevésnek tűnik is, egyre több parkolóhelyet találunk a belvárosban. Sokan szóvá teszik azonban, hogy a gépjárművek túlnyomó többsége ki van téve a tűző napnak. Holott nem lenne nehéz az állandó parkolóhelyek köré, netán még a kocsiállások közé is gyorsan növő, árnyas lombot adó fákat telepíteni. Ezzel nem csupán az amúgyis kicsi zöld terület növekedne Miskolcon, hanem a parkolás is kellemesebb lehetne a 30—32 fokos nyári melegben. S. S. Miskolc ;.. két évvel ezelőtt a mainál bonyolultabb volt az anyakönyveztetés. Az újszülött gyermek anyakönyvi kivonatáért legalább az egyik szülőnek (ez vonatkozott a szülők személyi igazolványába történt bejegyzésre is) személyesen kellett megjelennie az anyakönyvi hivatalban. Az újszülött személyi- lapját a személyi számmal csak 2—3 hónap múlva kaphatták meg a szülők a népességnyilvántartó irodától. Mindezért a nem miskolci szülők is személyesen jelentek meg a miskolci anyakönyvi hivatalban, annak ellenére, hogy a saját állandó lakásukhoz tartozó anyakönyvvezető a szükséges iratokat kiadta volna, az adatokat a személyi igazolványba bejegyezte volna. Az eljárást két évvel ezelőtt az anvakönyvezési szabályok módosítása gyorsította azzal, hogy a kórházakban szülő nők személyi igazolványát a kórházak megbízott dolgozói a születési lappal együtt beadják az anyakönyvi csoporthoz. Az újszülött anva- könwi kivonatát, személyi lapját az anyakönyvezést követő napon a szülő még a kórházban kézhez kanja a személyi igazolványával együtt. Kétségkívül további egyszerűsítést és gyorsítást jelenthetne, ha egyidejűleg az újszülött gyermeket az apa igazolványába is be lehetne jegyezni. Ennek akadálya azonban az. hogy az apa személyi igazolványát e célból sem a kórház, sem az anyakönyvvezető nem vonhatja be (esetleg napokra), hiszen a szülés elhúzódhat. e jelenleg hatályos rendel- ézSSek szerint ugyanis a személyi igazolványát mindenki mindig köteles magával hordani.” (A választ a rovatunkban Bonyolult anyakönyvi intézés címmel megjelent olvasói észrevételre kaptuk Tóth Lászlóné dr.-tól a miskolci vb-hivatal igazgatási osztályvezetőjétől.) Ki tudja Tévedni emberi dolog — tartja a közmondás. Senki sem csalhatatlan — mi sem, ám úgy tűnik, olykor a Tisztelt Olvasó sem. Ezért aztán időnként olyan levelek is megjelennek rovatunkban, amelyek a hivatalos szerv kivizsgálása után alaptalannak tűnnek. Így történt például ez év tavaszán, amikoris egyik miskolci olvasónk a Borsod Megyei Temetkezési Vállalat munkáját kritizálta. S kinek higgyünk, ha nem egy gyászoló anyának? A vállalat igazgatója a panaszt tüzetesen kivizsgálta, s már akkor közölte velünk, hogy szerinte ez megalapozatlan. Ezt — mondotta — fényképfelvételekkel is fogják bizonyítani, ha elkészültek. Nos, megkaptuk a színes fotókat, s ezek alátámasztják, hogy olvasónknak nem volt igaza. Talán még ennél is súlyosabb esetet ismertettünk május végén. Kilökte a vonatból címmel. Hónapokba telt, mire fény derült az ügyre. Kitudódott, hogy panaszosunk, s az általa tanúként megnevezett kiskatona —, akit bravúros nyomozással előkeritett a MÁV — nem egyértelműen azt látta (hogy egy utast kilöktek a vonatból), amit panaszosunk levelében leírt, s amit mi közreadtunk, s ezzel alaptalanul vádolta meg a kalauzt, illetve a MÁV-ot. Az egyik esetben egy, a gyermeke elvesztése miatti fájdalom hatása alatt álló anya, a másik esetben egy szituációt tévesen értelmező nyugdíjas férfi tájékoztatott félre bennünket. s általuk tájékoztattunk tévesen mi is. Akár egyik, akár másik esetben elképzelhetetlen a szándékosság, a rossz- indulat, viszont a tévedés — tény. Ami minket is arra int, hogy munkánkat még több gonddal végezzük, s alaposabban utánajárjunk a panaszoknak. Azoknak az olvasóknak az érdekében is, akik tévednek, mégha akaratlanul is. (nyikes)
