Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

Miskolc gondján csak a hulladékfeldolgoző segíthet A Greutter-telken jártunk Hová tegyük szemetet? A hazánkban keletkező kom­munális hulladékoknak vala­mivel több. mint a felét évűj­ük össze szervezetten, a töb­bi a helyén marad, vagy azok a személyek és intézmények, akiknek az útiában van. va­lahol illegálisan lerakják. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmányt készített arra vonatkozóan. hogyan hasznosítsák a háztartásokban, szolgáltató intézményekben, valamint némely inari folya­mat során keletkező, egyre nö­vekvő mennyiségű és egyre ne­hezebben elhelyezhető szeme­tet. Ennek lehetőségeiről, gond­jairól kérdezzük Olessán Dé- nest. a Környezetvédelmi Inté­zet főosztályvezetőjét. — Több település környé­kén már ma is nehéz olyan helyet találni, ahová a fu­varozási költségek jelentős növekedése nélkül el lehet­ne szállítani a szemetet. Sor­ra telnek meg a lerakóhe­lyek. Budapesten néhány éve már szemétégető mű műkö­dik. jól bevált, a fővárosi hulladéknak körülbelül a 40 százalékát, napi Í200 ton­nát kévés elégetni és fűtő­energiává átalakítani. Ezen­kívül ma még csak egyetlen helyen működik az ország­ban sziemétfeldolgozó, a keszthelyi komposztáló be­rendezés, amely osztrák gyártmányú, és a környék szennyvíziszapjából és a hozzákevert szilárd kommu­nális hulladékból készít komposztot. Sajnos, a kész­termék értékesítése mindmá­ig megoldatlan. — Milveu módcrerekpt Java­solnak a hulladékok feldolgo­zására. és hol érdemes ezeket bevezetni? — Javaslataink közt szere­pel további szemétégető mű­vek építése, másodlagos nyersanyagok, valamint tüze- 3őan ragok előállítása. Ilyen üzemek építése elsősorban öt legnagyobb vidéki városunk­ban lenne indokolt. Ezeknek a létesítményeknek minimá­lis kapacitásigényük van, amely alatt nem érdemes te-: Uepíteni őket. Ez a minimum körülbelül napi 150 tonna fel­dolgozása. Ilyen kapacitásra dolgoztunk ki alternatívákat, és végeztünk költségvetési számításokat. Ezek szerint egy éwi 70 000 tonna szemetet feldolgozó üzem beruházási költsége 1983-as árakon, 550 •—650 millió forintot igényel­ne. Ebből az összegből ter­mészetesen levonod ik az, emit egyébként a lerakóhe­lyek megteremtésére kellene fordítani. Gondot okoz, hogy a szükséges berendezések zö­mét csak tőkés importból le­het tjeszerezni. — Említette a httflaűekből kinyerhető másodnyersanyago­kat. Mik ezek és mire használ­hatók? — Ezeknek ser. anyágöknak a minősége természetesen rosszabb, mint az eredetieké, de sokféleképpen felhasznál­hatók. Műanyagból gyártható például kerítésoszlop, kábel­dob, öntöző stb. Erre azonban a fogadóiparnak fel kellene készülnie. Sajnos, s ez a gyártók problémája, a leg­több másodnyersanyagnak, például a papírnak, az üveg­nek. a. műanyagnak igen ala­csony az értékesítési ára. Ez világjelenség, annak ellenére, hogy állandóan nyersanyag­hiányról hallunk. Az önök által készített ta­nulmány csupán terveket, aján­lásokat tartalmaz. Van-e reá­lis lehetőség a megvalósulá­sukra? — Azt hiszem, igen. Két vidéki nagyváros, Miskolc és Pécs nagyon aktívan érdek­lődik. A helyi tanácsok azon­ban nem tudják a szükséges beruházási összeget előterem­teni. ezért állami támogatás­ra volna szükség. Javasoltuk: hozzanak létre valahol egy referenciaüzemet, hogy ezzel más városoknak is kedvet csináljanak. Kisebb települé­seken, vagy például a Bala­tonnál mobilizálható techno­lógiát lehetne alkalmazni. Egy ideig ott működtetni, Immár harmadszor tar­tottak szúnyogirtást Miskol­con, tegnap a kora hajnali órákban. A MÉM repülőgé­pes növényvédő szolgálat AN 2-es gépe keresztül-kasul permetezte a várost. Meny­nyibe kerül a szúnyogirás? — kérdeztük Kocsisné, Gre­gor Katalintól, a Közterület- fenntartó Vállalat részleg- vezetőjétől. — Pontosan 700 ezer fo­rintot költ a városi tanács szúnyogirtásra az idén. Elő­ször június végén, majd jú­lius közepén, és most szer­dán szórták be a város egyes részeit a kétkompo­nensű speciális permettel. '"Jutott ebből Tapolcára, srí avas-déli lakótelepre, a Ma­Érdek esnek tetsző hírt kap­tunk a Lenin Kohászati Mű­vekből : szintetikus nyersvas előállításával kísérleteznek, s az elmúlt negyedévben már hetven tonnát szállítottak a megrendelőknek ebből az új termékből. Dutkó Lajos termelési fő­mérnöktől érdeklődtünk, mit is takar ez a kifejezés: szin­tetikus nyersvas? — A nagyolvasztóból kike­rülő nyersvasat utólagosan, porbefúvásos eljárással ke­zeljük. s ezáltal egy külön­leges minőségű öntödei ahol a legnagyobb szükség van rá, majd továbbvinni. Az NSZK-ban láttam ilyet, szel­lemes. olcsó megoldás, és mi is tudnánk gyártani. — Mennyire sürsrős az or­szágnak. hoev az új hulladék­hasznosítási technológiák el­terjedjenek? — A helyzet még nem olyan súlyos, de például Bu­dapesten már a kilencvenes években szükségessé válik egy új hulladékfeldolgoző megépítése. Az évezred vé­gére Miskolcon és Győrben is hasonló módon kell megol­dani a hulladékproblémát. Persze, ahol lehet, folytatni kell a hagyományos szemét- lerakást is. Az ilyen telepe­ken figyelmet kell fordítani a biogáz előállításának lehe­tőségeire. N. G. jáíis-parkra, a Csanyik- völgyre, a nyári úttörőtá­borra, a diósgyőri vár kör­nyékére, a Nádasrétre és a Vikend-telepre. Ügyeltek ar­ra, hogy a természetvédelmi területek kimaradjanak a szúnyogirtásból. Legközelebb augusztus végén szállnak a város felé a szúnyogirtó gé­pek. Mint mindig, most is idejében, permetezés előtt hat nappal értesítettük a méhészeket, hogy zárják be a kaptárakat. Az emberekre teljesen ártalmatlan ez a vegyszer, de a méheket el­pusztítaná. Egyébként so­kak szerint ennek a terv­szerű szúnyogirtásnak kö­szönhető, hogy nyugodtab- ban aludhatunk, a szokott­nál kevesebb a szúnyog. nyersvasat kapunk. Szinteti­kusnak azért hívjuk, mert mesterséges úton jutunk hoz­zá. Ez az eljárás az LKM es a Vasipari Kutató Inté­zet közös ötlete. A szinteti­kus nyersvas speciális gép­öntvények gyártására hasz­nálható feL Ilyen minőségű alapanyagot egyébként eddig külföldről szerzett be a ma­gyar ipar, méghozzá évi 8—10 ezer tonnát. Egyelőre a gyártás még kísérleti stá­diumában van, elsődleges célunk, hogy ezen új termé­künkkel megismertessük megrendelőinket. Később sze­retnénk az egész hazai pia­cot ellátni ezzel a nyersvas­sal, amelynek ára természe­tesen kedvezőbb lesz. mint az importból beszerzetté... taiMköii Az Országos Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Ki­állításra szánt termékeiket mutatják be a seregszemle előtt egy héttel, augusztus 9-én és 10-én a Kocsis Pál és a Budai József kertész­szakkörök tagjai. A bemu­tató helyszíne az Ady End­re Művelődési Ház. Előző­leg, augusztus elsejéin, csü­törtökön, este hat órától ugyanott megbeszélést is tartanaik, amelynek témája — a kiállításra való felké­szülésen kívül — a nyári it-erUátogaiasok programja. Idilli kép: csónakok ringatóznak a Hámori-tó vizén. Ke­vesen tudják, hogy a tó beteg, hiszen az elmúlt évtizedek alatt jelhalmazódott benne a Garadna-patak által belehor­dott iszap, törmelék. A közeljövőben azonban a nagyüzemek __ elsősorban az LKM — a Garadna-völgy társadalmi mun­kában történő kiépítésével, gazdagításával együtt gaoeUks- kainak a tá gyógyításáról is. Kevesebb a szárnyas rérszhó Szúnyogirtás négyszer íj termék a kohászatból Szintetikus nyersvasat gyártanak Reméljük, hogy csak szán­dék marad a lebontási terv, és ez egyszer örül'nk a per­nek, mert ez is időt, hala­dékot jelent. Bűbájos, han­gulatos kis présház; benne öreg, majd’ egy évszázados prés terpeszkedik, és a pa­dozatban csövek futnak; igy jut a must a présből közvet­lenül a pincébe, a hordók gyomrába. Lehetne itt akár kisvendéglő, hisz terasz van, nem akármilyen panorámá­val. Nagyobb sikere lenne, mint a sorra éoülő beton­vázas lakótelepi éttermek­nek, amelvek nem kellenek a kutyának sem ... Az elöljáróban említett kompromisszumos döntés szólt egy. az avasi zöldterü­letekkel foglalkozó terv el­készültéről is. A tanulmány- terv megszületett, s benne védettnek nyilvánítják a lej­tőn még meglevő szőlőket. De hát a szőlő nem fű, a tő­kéket ápolni kell, és ehhez a munkához sem lenne roßsz segítség a megmaradó prés­ház. o GYARAPÍTVA ÁTADNI A tanulmánytervben töb­bek között kibővítik a jelen­legi természetvédelmi terü­letet és a meglevő növény­zet megtartásával, a szőlők védelmével zöld szőnyeget terítenek az Avas tetejéről le a Kálváriáig, a keleti lej- 3fc A táblán is jelzik, hogy ez védett terület. De jó lenne, fő aljáig. Ha megkezdődik a ha nemcsak megvédem, hanem gazdagítani is sikerülne. lejtő beépítése, ez a terv vá­lik valóra. A múlt század végén itt még kukoricás volt — mond­ja Greutter Antal — és nagyapám vásárolta meg azt a tizenegy hold földet, ami­ből kertet, szőlőt teremtett. Ma a Greutter-telek termé­szetvédelmi terület. A haj­dani méretének töredékére zsugorodott kert ott fekszik az Avas keleti lejtőjén, az Aulich utca felett. Lapunkban is li tinit ar­ról a nagy vitáról, ami a keleti'lejtő beépítésének ter­vei miatt tört ki a termé­szetvédők és a tanácsi szak­emberek közöt A kompro­misszumos döntés arról is szólt: a Greutter-telekből le­gyen arborétum, mindenki hasznára __ © MA IS ÜLTETIK APÁKAT régebben kisajátított terüle­tek, más az is sokat jelen­tene. Greutterékkel lesétáltunk a présházba is. Az ódon, pi­rostéglás épület most per tárgya; a kisajátítási ősz- szegen vitáznak' a hatóság­gal. De más baj is van az öreg épülettel«™ 0 Ml LESZ A PRÉSHÁZZAL? Greutter Antal: — Ügy hallottuk, hogy le­bontják. Nagyon kár lenne érte, mert nincs rossz álla­potban, helyre lehetne hoz­ni még. Sok célt szolgálhat­na, ha mást nem, bemu­tathatnánk itt az avasi sző- lőkultúna tárgyi emlékeit. Greutterék úgy gondozzák, sokasítják a kert növényvi­lágát, mintha még száz évig az övék maradna itt min­den. Ügy vélik; az értékeket nem megcsonkítva, hanem gyarapítva kell átadni. (Ezért kellene például egy jobb kerítés is, ami számuk^ ra igen sokba kerülne™.) Greutter Antal: — Nagyon hozzánk nőtt ez a kert. De nem biztos, hogy a gyerekeinknek is lesz ked- v.ük folytatni a kertműve­lést. Sokakat gyönyörködtet­hetnek majd ezek a növé­nyek, de nagyon kell vigyáz­ni rájuk... (kiss) Van mit óvni, ezen csöpp­nyi, városba ékelődő, cso­dás klímájú hegyoldalon. Legalább nyolcvanéves a cédrus, messze nyújtja ága­it a selyemfenyő, terem a füge, virágzik — épp most — a fűszercserje és szinte feiüdíti a látogatót a rekke- nő kánikulában méregzöld­jével a mahóniás. Kár, hogy alig két hektár maradt már csak meg a régi kertből. De megművelni ez is renge­teg... Greutter Arrtal: — Édesapámék már idő­sek, így a munka javát fő­leg kelten végezzük iker­testvéremmel. Senki nem szakember közülünk; nagy­apám orvos volt, apám jo­got végzett, fivérem fotóop­tikus, én geofizikus vagyok. De a kert sok mindenre megtanított minket. Renge­teg a munka, hiszen ma is telepítünk újabb fákat, rit­ka tölgyeket, fenyőket. Saj­nos a gyümölcsös már elöre­gedett, és az élősövényt megtámadta az aranka. Amit gyümölcsből, borból, mahóniából, szénából ki tu­dunk hozni, nem futja a gondozás költségeit; elkelne egy kis segítség a tanácstól, hogy valóban meg lehessen óvni az utókornak a termé­szetvédelmi értékeket. De ha nem lennének ilyen gyamtermők s. szomszédos, + Hiányzik például egy megbízható, masszív kerítés, ami megvédetté a kertet a betolakodóktól, jatördelöktók Mini-paradicsom az Avas oldalán

Next

/
Thumbnails
Contents