Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Ny ikes Imre. — Postáéira: Déli Hírlap Miskolc, 3501. Pt. 30. — Tel.: 18-225. fcerjüfc o)va«.oinKat «eveie*őinaet. ooev Hantijaik Kai. eszreveteieikkei deifutoi péntekig, ieueu>- •eg S—14 Or® között keressenek fel ben mi okét­Egy tükör éíetpt menthet... Valamennyiünk érdeke a közúti forgalom zavartalansága, biztonsága. Ez a nem éppen újkeletű felismerés a Blikkben jutott eszembe. Sok gépkocsivezető — legyen az hivatásos, vagy magán­autós — ismeri a Lillafüred és Hollóstető közötti útszakasz, az úgynevezett „egri út” egy igen szép, ám nehéz részét. A Szinva-forrás fölött van a „halálkanyar”, ahol nem egy nagy baleset volt már, ezekről nevezték el. Nemrégiben pél­dául a Répáshutára közlekedő Volán-busz vezetőjének lé­lekjelenléte mentette meg itt sok ember életét. Magam is az autóbuszon ültem, s megcsodáltam bámulatos hidegvérét, amikor a sziklafal mellé kormányozta a járművet, hogy el­kerülje az ütközést három külföldi rendszámú, nem éppen az útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedő személy­kocsival. Mit mondjak, jó ha 5 centiméter volt a busz és a sziklafal között! Viszont megmenekültünk egy súlyos ka­ramboltól. Akkor jutott eszembe, mennyivel veszélytelenebb lehetne a „halálkanyar”, ha elhelyeznének ott egy tükröt. Ez a köz­lekedés biztonságát javító eszköz ismert, sokfelé használják a balesetek megelőzése céljából. Miért ne lehetne itt is al­kalmazni?! Ezen az útszakaszon igen nagy a forgalom, nyá­ron a külföldi és hazai turistaforgalom, ősszel, tavasszal és télen a fa-, faszén-, mészszállítás miatt is. Egy, a kanyar­ban elhelyezett tükör igen nagy segítséget nyújthatna a gép­járművezetőknek. Lehet, hogy életet is mentene adott eset­ben ... Deme Dezső Miskolc f'.. O. (Miskolc): Jubileumi ju­talom annak a dolgozónak jár, aki 25, 40, 50 éves munkavi­szonnyal rendelkezik. Akkor kell kiadni, amikor a dolgozó ezeket az éveket már betöltötte a munkabelyen. Am a dolgozó nyugdíjazásának évében akkor Is kell fizetni, ha 35 vagy 45 éves munkaviszonnyal rendelke­zik. (Ez a rokkantsági nyugdíj­ba menőkre Is vonatkozik.) Eltűnt szavaink nyomában... Az egyik miskolci utcán figyeltem fel a következőre: két nyolc év körüli fiúcska így búcsúzott: „Oké, majd holnap ' letárgyaljuk az ügyet.” Furcsa beszédüket hallván, megmosolyogtam őket. De másnap már neszezni kezdtem, amikor hozzájuk hasonló korú leánykák ezt' mondták egymásnak: „Majd később bemérjük a dolgo­kat.” Hiszen tudatában sem lehetnek, hogy ezek a kusza szavak nem mondanak sem­mit. De mégis a lényeget kö­zelítik meg; hazulról ho­zott, a felnőttektől ellesett magyartalan, rossz kifejezé­sekkel adják egymás tudtára közlendőjüket. A buszon döbbentett meg, amikor egy középkorú férfi így „dicsérte” siheder korú fiát:. „Marhára becsületes.” — A második szó bizonnyal igaz. De az első: lehangoló. S a legényke majd önnön erejére lesz bízva, hogy el­igazodjon a sallangos sza­vak útvesztőiben. És ne „blokkoljon le”, mint annyi tizenévestől hallom, s leg­alább ő ne álljon „a helyzet magaslatán ...” A „csillagközi srácok” és a századvég lenge szépségű lányainak randevúját is meg­csodálhattam, amikor lá­nyok és fiúk fülhallgatóval fejükön, könyvet olvastak, s távozáskor így köszöntek el egymástól: „Semmi balhé, holnap majd lerendezzük —” — Hogy mit, különösebben nem érdekel. Viszont hogyan értették meg egymást, ma sem tudom. Inkább Váci Mihályt idé­zem ilyenkor, aki már húsz évvel ezelőtt így panaszko­dik: „Hol kóboroltok, szép szavaink?” Az értelemre ha­tó bizonyosság segít-e va­jon? Az új és legújabb nem­zedéknek sikerül-e megví­vott szavainkba kapaszkodni. A következő évtizedek dön­tik majd el. A. T, Miskolc Köszönet érte Augusztus 19-én a Tiszai pályaudvaron, a telefonfülkében felej­tettem egy fehér rek­lámszatyrot, benne ru­hával, szvettenel, pénztárcával. Szeren­csére a pénztárcában volt egy névjegykártya is. A becsületes megta­láló ennek alapján jut­tatta vissza számomra az értéktárgyakat, köztük a pénztárcát is. Utólag megtudtam, a fiatalembert Takács Lászlónak hívják, aki­nek a kedvességét a nyilvánosság előtt is szeretném megköszön­ni. L. Zs. Miskolc, Katowice u. 4. Nem csalás, nem ámítás... 3^ ... csak kissé hibás a számítás... Azaz, lehet a nyomda ördöge is. vagy ki tudja, mi még. De mindenképpen furcsa, szembetűnő. Mert a két félliteres tejet a Tisztelt vásárló egy boltban vette — Miskolcon. Mindkét változat egy üzemben készült, -zonos zsírtarta­lommal (2,8%), csak éppen különböző áron kínáltatja magát. (Ez nem jelenti azt. hogy a bolt igy is adná.) Az egyik tasakon például ez áll: 0,5 l, ára 4 Ft. 1 l. ára 7.60 Ft; a másikon: 0,5 l, ára 4,70 Ft, 1 l, ára 9 Ft. Hogy az egyik árjelölés nem jó, az biztos. Gya­nítjuk, hogy az utóbbi... K. L. Miskolc Éti mondja a jogszabály MH JELENT A HASZONÉLVEZETI JOG? Haszonélvezeti jogánál fog­va a jogosult a más személy tulajdonában lévő dolgot birtokában tarthatja, hasz­nálhatja és a hasznait szed­heti. Lényegileg tehát a ha­szonélvező majdnem tulaj­donosi jogokkal él. Ez a joggyakorlás azonban még­sem azonos a tulajdoni jo­gokkal, mert egyrészt a dol­got nem adhatja el, nem is ajándékozhatja el, másrészt tevékenységét a tulajdonos jogosult ellenőrizni.. Budán — miskolci szemmel Lapunk ez évi, július 23-1 számában Aggteleki szomor­kás címmel glosszát jelentet­tünk meg Aggtelekről, az ot­tani hiányosságokról. A kol­légánk által írt bíráló cikkre Molnár Ferenc, a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat érté­kesítési osztályvezető-helyet­tese és Farkas Vince, a vál­lalat beszerzési osztályveze­tője válaszoltak: „A vállalatunk kezelésé­ben levő Cseppkő-szállóhoz tartozó PB-gázkazán rend­szer körüli csapadékáét oly ó árkok és a gazdasági bejá­rathoz kapcsolódó út munká­latait a kertészeti vállalat augusztus 12-én megkezdte. A parkosítást ugyancsak a kertészeti vállalat dolgozói végzik majd, erre előre lát­hatólag októberben kerül sor. A barlang bejáratával szom­szédos büfé is vállalatunk­hoz tartozik. A vendéglátó- egységet jelenleg Molnár Gyula vezeti szerződéses formában. Felhívtuk a fi­gyelmét a környezet kultu­ráltságának biztosítására, va­lamint arra. hogy az egyseg feleljen meg az osztályba sorolás feltételeinek.” Üveg a burgonyasziromban A haszonélvezeti jog csak korlátozott ideig és legfel­jebb a jogosult élete végéig tarthat. Erre a szabályra azért van szükség, mert a haszonélvezet a tulajdonjo­got igen erősen korlátozza, s a haszonélvezeti jogot nem a tulajdonos személyéhez, ha­nem a dologhoz fűzi. Ha pél­dául megállapodás alapján valakinek a haszonélvezeti jogát egy ingatlanra ötéves időtartamra bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, ez őt — erre az időtartamra — megilleti, függetlenül attól, hogy közben már új tulaj­donosai lettek az ingatlan­nak. Ha nem volna ilyen időbeni korlátozás, akkor a haszonélvezettel megterhelt dolognak a tulajdonjoga voltaképpen tartalmatlanná válna. A haszonélvezeti jog álta­lában a felek megállapodá­sával, tehát szerződéssel jön létre. A haszonélvezeti jog keletkezéséhez a szerződé­sen felül arra is szükség van, hogy az ingó dolgot a jogosultnak átadják, ingat­lan esetében pedig a haszon­élvezeti jogot az ingatlan­nyilvántartásba bejegyezzék. Ebből következik, hogy in­gatlan való haszonélvezet esetén — szerződéses megál­lapodásról van szó — az in­gatlannyilvántartásba való bejegyzésnek jogot keletkez­tető hatása van. Keletkezhet haszonélvezeti jog jogszabály esetén is. Er­re a legjobb és úgy gondol­juk egyetlen példa az örök­lésben az özvegyi jog. Ha az ingatlanon jogsza­bály revén, bírósági vagy hatósági határozat rendelke­zésénél fogva keletkezik a haszonélvezet, a haszonélve­zeti jogot ugyancsak bfe kell jegyezni az ingatlan-nyilván­tartásba. Ennek elmaradása ugyanis azzal a következ­ménnyel jár, hogy ha valaki jóhiszeműen megvásárolja az ingatlant, vele szemben a haszonélvezeti jog nem ér­vényesíthető. Más a helyzet akkor, ha a vevő tudott er­ről a haszonélvezeti jogról, vagy ingyen jutott az ingat­lan tulajdonához. Ilyenkor ugyanis a haszonélvezeti jog bejegyeztethető és gyakorol­ható. A közelmúltban tasakos fcuígonyaszirmot vásároltam, amelyet a pálmonostori Keleti Fény Mgtsz gyárt és forgalmaz. Szerencsére uno­kám élesebb látású, mint én, s így észrevette a burgonya­szirmok között .azt az üveg­darabot, amely, ha lenyeli, akár sérülést is okozhatott volna. Nem első eset az utóbbi időben hogy élelmi­szerekben idegen tárgyat ta­lálok, ezért sokak nevében javaslom, hogy szigorítsák meg a gyártás ellenőrzését. Vonatkozhat ez elsősorban az olyan üzemekre, mint a tsz-melléküzemág, ahol nyil- várf nincs olyan gondosan megszervezve a meózás, mint egy nagyüzemben. Szabó Jánosné Miskolc, Bokányi D. a. Uk Budán a várnegyed a fotósok paradicsoma. Így például a Mátyás-templom és környéke is. Nem csupán a külföldi, ha­nem a belföldi, vidékről érkező turisták is szívesen készíte­nek itt hangulatos felvételeket. Azaz, olykor csak készítené­nek. .. Mert a fotósok úton-útfélen KRESZ-táblákba botla- nak, mint a felvételen is látható (a Mátyás-templom mellett készült). Valahogyan meg kellene oldani a fotósok — és az esztétika — kedvéért, hogy a forgalomirányító táblák ne egy- egy szép kandeláberre, vagy gótikus falra kerüljenek. Így a turisták százainak, netán ezreinek még több öröme telne az ország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi látványosságá­ban, a Várban és környékében. Fojtán László __ _______ Miskolc i Elszomorító ,,nevelési módszerek99 Az egyszer elvétett mozdulat — többnyire — megbocsát• ható. De akkor már nem tűnődik; felháborodik az ember, miként én is, ha gyakorta találkozik vele. Az egyik legforgalmasabb miskolci utcán pirosra váltott a lámpa; az emberek türelemmel várakoztak, — kivéve egy fiatal nőt, aki a száguldó járművek között maga után rán­gatta öt év körüli megriadt, tiltakozó kislányát, miközben így kiabált neki: „Tanuld meg az életet, másképpen sose fogsz érvényesülni.” Most még sikerült nekik átkelni. De keserű, tanulságos emléküket ma is magamban hordom. Mi­ként ama hölgy is elevenen él bennem, aki az egyik ABC » boltban ilyen módon nógatta, „okította” pironkodva szé­gyenkező, figyelmező kisfiát: „Állítsd le magad, ne dumálj nekem, gyorsan lépj előbbre, légy élelmes.” A gyerekek szé­gyenkeznek, a mamák háborognak — szerintük — gyáva magatartásuk miatt. Nőtisztelő lévén, bizonnyal nőpárti is, korántsem lehet el­fogultsággal vádolni. Tudom, a többség nem ilyen, s ezek jelenléte kirí a tömegből. Mégis vannak ilyenek. S a kicsiny talán éppen azért lesz gátlástalan, mert megfogadta a szülő tanácsait. Melyeket jössz értelemben lehet azoknak nevezni. — A férfiak mintha értőbb türelemmel volnának a kisgye­rekek iránt, s nem nevelik őket annyira „rámenősnek”. Persze, volt arra is példa, amikor több nő figyelmeztetett egy másikat, aki „fasírozottat” akart csinálni a kislányából. Mondanom sem kell, háborgás lett a következménye, a hölgy részéről. Miként az is kikérte magának a figyelmező szava­kat, aki a buszon durván bánt a kislányával, nem is rész­letezem, hogyan. Bérházak rengetegében — más néven és más hangon — gyakorta hallom ugyanezt: „Azonnal jöjj fel, gyermekem, mert nagyon megjárod .* — Miért „járja meg”? A harag akkor tetőzött bennem, amikor az egyik miskolci utcán díszesen felöltözött, masnis kislányát ütlegelve szidal­mazta egy nagyon fiatal nő, mert nem tudott vele lépési tartani. £sődület kerekedett. A nő pironkodva eltűnt. Jobb sorsa lesz-e vajon a kislányának? Aligha. Viszont azt nem értem, egyesek részéről hogyan teremtő­dött meg ez a fordított előjelű, modortalan, durva „nevelési mód”. Húsz évvel ezelőtt, amikor ők még kislányok voltak, a mostani középnemzedék, az akkori fiatal mamák, okitó, szép szavakkal nevelték őket. Ezt tőlük nem „tanulták”. Akár István Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents