Déli Hírlap, 1985. augusztus (17. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-26 / 199. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Ny ikes Imre. — Postáéira: Déli Hírlap Miskolc, 3501. Pt. 30. — Tel.: 18-225. fcerjüfc o)va«.oinKat «eveie*őinaet. ooev Hantijaik Kai. eszreveteieikkei deifutoi péntekig, ieueu>- •eg S—14 Or® között keressenek fel ben mi okétEgy tükör éíetpt menthet... Valamennyiünk érdeke a közúti forgalom zavartalansága, biztonsága. Ez a nem éppen újkeletű felismerés a Blikkben jutott eszembe. Sok gépkocsivezető — legyen az hivatásos, vagy magánautós — ismeri a Lillafüred és Hollóstető közötti útszakasz, az úgynevezett „egri út” egy igen szép, ám nehéz részét. A Szinva-forrás fölött van a „halálkanyar”, ahol nem egy nagy baleset volt már, ezekről nevezték el. Nemrégiben például a Répáshutára közlekedő Volán-busz vezetőjének lélekjelenléte mentette meg itt sok ember életét. Magam is az autóbuszon ültem, s megcsodáltam bámulatos hidegvérét, amikor a sziklafal mellé kormányozta a járművet, hogy elkerülje az ütközést három külföldi rendszámú, nem éppen az útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedő személykocsival. Mit mondjak, jó ha 5 centiméter volt a busz és a sziklafal között! Viszont megmenekültünk egy súlyos karamboltól. Akkor jutott eszembe, mennyivel veszélytelenebb lehetne a „halálkanyar”, ha elhelyeznének ott egy tükröt. Ez a közlekedés biztonságát javító eszköz ismert, sokfelé használják a balesetek megelőzése céljából. Miért ne lehetne itt is alkalmazni?! Ezen az útszakaszon igen nagy a forgalom, nyáron a külföldi és hazai turistaforgalom, ősszel, tavasszal és télen a fa-, faszén-, mészszállítás miatt is. Egy, a kanyarban elhelyezett tükör igen nagy segítséget nyújthatna a gépjárművezetőknek. Lehet, hogy életet is mentene adott esetben ... Deme Dezső Miskolc f'.. O. (Miskolc): Jubileumi jutalom annak a dolgozónak jár, aki 25, 40, 50 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Akkor kell kiadni, amikor a dolgozó ezeket az éveket már betöltötte a munkabelyen. Am a dolgozó nyugdíjazásának évében akkor Is kell fizetni, ha 35 vagy 45 éves munkaviszonnyal rendelkezik. (Ez a rokkantsági nyugdíjba menőkre Is vonatkozik.) Eltűnt szavaink nyomában... Az egyik miskolci utcán figyeltem fel a következőre: két nyolc év körüli fiúcska így búcsúzott: „Oké, majd holnap ' letárgyaljuk az ügyet.” Furcsa beszédüket hallván, megmosolyogtam őket. De másnap már neszezni kezdtem, amikor hozzájuk hasonló korú leánykák ezt' mondták egymásnak: „Majd később bemérjük a dolgokat.” Hiszen tudatában sem lehetnek, hogy ezek a kusza szavak nem mondanak semmit. De mégis a lényeget közelítik meg; hazulról hozott, a felnőttektől ellesett magyartalan, rossz kifejezésekkel adják egymás tudtára közlendőjüket. A buszon döbbentett meg, amikor egy középkorú férfi így „dicsérte” siheder korú fiát:. „Marhára becsületes.” — A második szó bizonnyal igaz. De az első: lehangoló. S a legényke majd önnön erejére lesz bízva, hogy eligazodjon a sallangos szavak útvesztőiben. És ne „blokkoljon le”, mint annyi tizenévestől hallom, s legalább ő ne álljon „a helyzet magaslatán ...” A „csillagközi srácok” és a századvég lenge szépségű lányainak randevúját is megcsodálhattam, amikor lányok és fiúk fülhallgatóval fejükön, könyvet olvastak, s távozáskor így köszöntek el egymástól: „Semmi balhé, holnap majd lerendezzük —” — Hogy mit, különösebben nem érdekel. Viszont hogyan értették meg egymást, ma sem tudom. Inkább Váci Mihályt idézem ilyenkor, aki már húsz évvel ezelőtt így panaszkodik: „Hol kóboroltok, szép szavaink?” Az értelemre ható bizonyosság segít-e vajon? Az új és legújabb nemzedéknek sikerül-e megvívott szavainkba kapaszkodni. A következő évtizedek döntik majd el. A. T, Miskolc Köszönet érte Augusztus 19-én a Tiszai pályaudvaron, a telefonfülkében felejtettem egy fehér reklámszatyrot, benne ruhával, szvettenel, pénztárcával. Szerencsére a pénztárcában volt egy névjegykártya is. A becsületes megtaláló ennek alapján juttatta vissza számomra az értéktárgyakat, köztük a pénztárcát is. Utólag megtudtam, a fiatalembert Takács Lászlónak hívják, akinek a kedvességét a nyilvánosság előtt is szeretném megköszönni. L. Zs. Miskolc, Katowice u. 4. Nem csalás, nem ámítás... 3^ ... csak kissé hibás a számítás... Azaz, lehet a nyomda ördöge is. vagy ki tudja, mi még. De mindenképpen furcsa, szembetűnő. Mert a két félliteres tejet a Tisztelt vásárló egy boltban vette — Miskolcon. Mindkét változat egy üzemben készült, -zonos zsírtartalommal (2,8%), csak éppen különböző áron kínáltatja magát. (Ez nem jelenti azt. hogy a bolt igy is adná.) Az egyik tasakon például ez áll: 0,5 l, ára 4 Ft. 1 l. ára 7.60 Ft; a másikon: 0,5 l, ára 4,70 Ft, 1 l, ára 9 Ft. Hogy az egyik árjelölés nem jó, az biztos. Gyanítjuk, hogy az utóbbi... K. L. Miskolc Éti mondja a jogszabály MH JELENT A HASZONÉLVEZETI JOG? Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában lévő dolgot birtokában tarthatja, használhatja és a hasznait szedheti. Lényegileg tehát a haszonélvező majdnem tulajdonosi jogokkal él. Ez a joggyakorlás azonban mégsem azonos a tulajdoni jogokkal, mert egyrészt a dolgot nem adhatja el, nem is ajándékozhatja el, másrészt tevékenységét a tulajdonos jogosult ellenőrizni.. Budán — miskolci szemmel Lapunk ez évi, július 23-1 számában Aggteleki szomorkás címmel glosszát jelentettünk meg Aggtelekről, az ottani hiányosságokról. A kollégánk által írt bíráló cikkre Molnár Ferenc, a Borsodi Vendéglátóipari Vállalat értékesítési osztályvezető-helyettese és Farkas Vince, a vállalat beszerzési osztályvezetője válaszoltak: „A vállalatunk kezelésében levő Cseppkő-szállóhoz tartozó PB-gázkazán rendszer körüli csapadékáét oly ó árkok és a gazdasági bejárathoz kapcsolódó út munkálatait a kertészeti vállalat augusztus 12-én megkezdte. A parkosítást ugyancsak a kertészeti vállalat dolgozói végzik majd, erre előre láthatólag októberben kerül sor. A barlang bejáratával szomszédos büfé is vállalatunkhoz tartozik. A vendéglátó- egységet jelenleg Molnár Gyula vezeti szerződéses formában. Felhívtuk a figyelmét a környezet kulturáltságának biztosítására, valamint arra. hogy az egyseg feleljen meg az osztályba sorolás feltételeinek.” Üveg a burgonyasziromban A haszonélvezeti jog csak korlátozott ideig és legfeljebb a jogosult élete végéig tarthat. Erre a szabályra azért van szükség, mert a haszonélvezet a tulajdonjogot igen erősen korlátozza, s a haszonélvezeti jogot nem a tulajdonos személyéhez, hanem a dologhoz fűzi. Ha például megállapodás alapján valakinek a haszonélvezeti jogát egy ingatlanra ötéves időtartamra bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, ez őt — erre az időtartamra — megilleti, függetlenül attól, hogy közben már új tulajdonosai lettek az ingatlannak. Ha nem volna ilyen időbeni korlátozás, akkor a haszonélvezettel megterhelt dolognak a tulajdonjoga voltaképpen tartalmatlanná válna. A haszonélvezeti jog általában a felek megállapodásával, tehát szerződéssel jön létre. A haszonélvezeti jog keletkezéséhez a szerződésen felül arra is szükség van, hogy az ingó dolgot a jogosultnak átadják, ingatlan esetében pedig a haszonélvezeti jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Ebből következik, hogy ingatlan való haszonélvezet esetén — szerződéses megállapodásról van szó — az ingatlannyilvántartásba való bejegyzésnek jogot keletkeztető hatása van. Keletkezhet haszonélvezeti jog jogszabály esetén is. Erre a legjobb és úgy gondoljuk egyetlen példa az öröklésben az özvegyi jog. Ha az ingatlanon jogszabály revén, bírósági vagy hatósági határozat rendelkezésénél fogva keletkezik a haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot ugyancsak bfe kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek elmaradása ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy ha valaki jóhiszeműen megvásárolja az ingatlant, vele szemben a haszonélvezeti jog nem érvényesíthető. Más a helyzet akkor, ha a vevő tudott erről a haszonélvezeti jogról, vagy ingyen jutott az ingatlan tulajdonához. Ilyenkor ugyanis a haszonélvezeti jog bejegyeztethető és gyakorolható. A közelmúltban tasakos fcuígonyaszirmot vásároltam, amelyet a pálmonostori Keleti Fény Mgtsz gyárt és forgalmaz. Szerencsére unokám élesebb látású, mint én, s így észrevette a burgonyaszirmok között .azt az üvegdarabot, amely, ha lenyeli, akár sérülést is okozhatott volna. Nem első eset az utóbbi időben hogy élelmiszerekben idegen tárgyat találok, ezért sokak nevében javaslom, hogy szigorítsák meg a gyártás ellenőrzését. Vonatkozhat ez elsősorban az olyan üzemekre, mint a tsz-melléküzemág, ahol nyil- várf nincs olyan gondosan megszervezve a meózás, mint egy nagyüzemben. Szabó Jánosné Miskolc, Bokányi D. a. Uk Budán a várnegyed a fotósok paradicsoma. Így például a Mátyás-templom és környéke is. Nem csupán a külföldi, hanem a belföldi, vidékről érkező turisták is szívesen készítenek itt hangulatos felvételeket. Azaz, olykor csak készítenének. .. Mert a fotósok úton-útfélen KRESZ-táblákba botla- nak, mint a felvételen is látható (a Mátyás-templom mellett készült). Valahogyan meg kellene oldani a fotósok — és az esztétika — kedvéért, hogy a forgalomirányító táblák ne egy- egy szép kandeláberre, vagy gótikus falra kerüljenek. Így a turisták százainak, netán ezreinek még több öröme telne az ország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi látványosságában, a Várban és környékében. Fojtán László __ _______ Miskolc i Elszomorító ,,nevelési módszerek99 Az egyszer elvétett mozdulat — többnyire — megbocsát• ható. De akkor már nem tűnődik; felháborodik az ember, miként én is, ha gyakorta találkozik vele. Az egyik legforgalmasabb miskolci utcán pirosra váltott a lámpa; az emberek türelemmel várakoztak, — kivéve egy fiatal nőt, aki a száguldó járművek között maga után rángatta öt év körüli megriadt, tiltakozó kislányát, miközben így kiabált neki: „Tanuld meg az életet, másképpen sose fogsz érvényesülni.” Most még sikerült nekik átkelni. De keserű, tanulságos emléküket ma is magamban hordom. Miként ama hölgy is elevenen él bennem, aki az egyik ABC » boltban ilyen módon nógatta, „okította” pironkodva szégyenkező, figyelmező kisfiát: „Állítsd le magad, ne dumálj nekem, gyorsan lépj előbbre, légy élelmes.” A gyerekek szégyenkeznek, a mamák háborognak — szerintük — gyáva magatartásuk miatt. Nőtisztelő lévén, bizonnyal nőpárti is, korántsem lehet elfogultsággal vádolni. Tudom, a többség nem ilyen, s ezek jelenléte kirí a tömegből. Mégis vannak ilyenek. S a kicsiny talán éppen azért lesz gátlástalan, mert megfogadta a szülő tanácsait. Melyeket jössz értelemben lehet azoknak nevezni. — A férfiak mintha értőbb türelemmel volnának a kisgyerekek iránt, s nem nevelik őket annyira „rámenősnek”. Persze, volt arra is példa, amikor több nő figyelmeztetett egy másikat, aki „fasírozottat” akart csinálni a kislányából. Mondanom sem kell, háborgás lett a következménye, a hölgy részéről. Miként az is kikérte magának a figyelmező szavakat, aki a buszon durván bánt a kislányával, nem is részletezem, hogyan. Bérházak rengetegében — más néven és más hangon — gyakorta hallom ugyanezt: „Azonnal jöjj fel, gyermekem, mert nagyon megjárod .* — Miért „járja meg”? A harag akkor tetőzött bennem, amikor az egyik miskolci utcán díszesen felöltözött, masnis kislányát ütlegelve szidalmazta egy nagyon fiatal nő, mert nem tudott vele lépési tartani. £sődület kerekedett. A nő pironkodva eltűnt. Jobb sorsa lesz-e vajon a kislányának? Aligha. Viszont azt nem értem, egyesek részéről hogyan teremtődött meg ez a fordított előjelű, modortalan, durva „nevelési mód”. Húsz évvel ezelőtt, amikor ők még kislányok voltak, a mostani középnemzedék, az akkori fiatal mamák, okitó, szép szavakkal nevelték őket. Ezt tőlük nem „tanulták”. Akár István Miskolc
